Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-01-31 / 5. szám
142. ein. Békésmegye alispánjától. 1«75. Tekintetes Békésmegye bizottsága múlt évi 477. bsry. számú határozata szerint a megyebizottsági évnegyedeB közgyűlés határidejéül folyó évi február 8-ka s következő napjai tűzetvén ki; erről (czira) hivatalos tisztelettel oly kéréssel érte- sittetik, hogy ezen közgyűlésre megjelenni, s a közügyek elintézésében részt venni szíveskedjék. Tárgysorozat: 1. Alispánt jelentés a megye állapotáról, és időközben tett intézkedésekről. 2. Az állandó választmány 34 tagjának az 1870. XL1I. t. ez. 44. §-a értelmében való újbóli megválasztása. 3. Az igazoló választmány jelentése; — s Keblovszky Lajos volt megyebizottsági tag helyett más igazoló választmányi tag megválasztása. 4. Törvényczikkek kihirdetése. 5. Miniszteri rendeletek; és pedig : belügyminiszteri rendeletek Nagy- és Kis-Kondoros, Csákó puszták önálló községgé megalakítása, s a Csabán létező megyei katonai lakok eladhatása; — fold- mivelés-, ipar és kereskedelmi miniszteri rendelet a mérték-hitelesitő hivatal felállítása tárgyában. 6. Törvényhatósági levelek, és pedig: Pest, Pilis és Solt t. e. megyék közönségének a Bukovinában élő magyarok hazatelepitése; — Budapest főváros tanácsának az Osztrák-Magyar északi sarkexpeditio tagjainak anyagi megjutalroazá- sa; — Küküllőmegye közönségének az ujonczálli- tás időszakának május havára való áttétele; — Aradmegye közönségének Klein testvérek és társai faüzleti ezég tulajdonosai részére rendszeres tutajozás megengedése ; — Hevesmegyének a szarvas-mezőtúri útvonal fentartása ; — Udvarhelyszék közönségének az 1871. XVIII. t. ez. 67. §-a módosítása — és az egyenes államadó tartozások 5°/0-kal tervezett emelése elleni-, végre Jászkun- kerületek közönségének az uj választási törvény 12, §. i) pontja elleni átiratai. 7. Pénztári ügyek; nevezetesen : a megyei pénztárak véletlen vizsgálatáról felvett jegyzőkönyvek, s a pénztári tisztség jelentései. 8. Állandó választmány jelentései: A folyó évi közmunka-erő mikénti felhasználása; — Csaba községre vonatkozó megyei építkezési rendszabály ; — az ipartörvény 5. §-a nyomán tervezett szabályrendelet; — Gyula város szervezeti szabályrendeletének módosítása : — a mérték-hitelesítő hivatal felállítása ; — községi zárszámadások és költségvetések ; — Mezö-Berény községnek 2500 frt kölcsön felvehetése iránti kérvénye; — az aradi m. k. pénzügyigazgatóság által a szeghalmi szolgabirói lakhoz épített lakrész megváltásáról kiállított szerződések; — a gyulai kir. törvényszék elnökének a gyulai szolgabirói (az előtt tiszti ügyészi) laknak a telekkönyvi hivatal mostani helyiségével való kicserélése ; — Gerla-Pós- telek község elöljárói fizetésének felemelése; —a megyei írnokok fizetésének felemelése ; — Szabados Antal vállalkozónak a csabai kőhíd épitésénél felmerült munkatöbbletből származott kiadásai ki- utalványozása ; — s a csabai tímár és szíjgyártó ipartársulat alapszabályai tárgyában. 9. Megyei állandó kórházibizottság jelontései: özv. Ranek Ignácznénak gyászkocsi bér elengedése ; — ócska fehérnemű megvásárlására kivánt 20 frt kiutalványozása; — s az uj kórházi épületre beadott és legjobbnak ismert terv megjutalmazása tárgyában. 10. Küldöttségi jelentések: a megyei levéltárból a „Békésmegyei régész- és művelődés-történelmi egyletnek átadatni rendelt tárgyak átadásáról ; — s a szeghalom-karczagi útnak a rákon- czási pusztán keresztül vezetése ellen iizv. gr. Vé- cseyné nevében beadott kérvény tárgyában. 11. Tiszti ügyész jelentései: Orosháza község elöljáróinak több rendbeli szerződések helybenhagyása ; — Ujfalusy Gyula mérnöknek, Nagy Károly gyulai lakosnak, s az alföld-fiumei vasúti társulatnak Gyula város képviselő testületé végzései elleni felebbezése; — az alföld-fiumei vasúti társaságnak Csaba város képviseleti testületé határozata elleni felebbezése tárgyában. 12. Szolgabirói és polgármesteri jelentések ; és pedig az orosházi jszolgabirónak helyi névtár, miniszteri rendeletek és törvények megrendelése ; — a ez rva«i j«zn!g Jurának ozv. Őszi ro'uczki János- né kérvénye; — a gyulai jszolgabirónak Gerla- Posi-lek kbz-ég RZ' genv alapja ; — a csabai js>.ol- uabirónak a C-abaii lét« ö menyei epreskert haszonbérbe kiadat.isa ; — s Gvul.1 vArns polg r- oívstéren k a j-*gv7oi nyngdi.-ab p ir nti s/s,|,al_\- redel'-tre vnn.itko<ó jelentése. 13. Időközben érkezendő ügyek. Gyulán, 1875. január 26-án. Jancsovits Pál, alispán. Dr. Szeberényi Gusztáv püspöki körlevele a bányakerületi öszves papsághoz. Egy lelkész barátunk szívességéből közöljük az érdekes okmányt, oly feltevésben, hogy ennek tartalmából olvasóinknak jól fog esni újabban is meggyőződhetni arról, hogy a messzekiterjedő Bá nyakerület főpásztora résen áll a panslavismus hullámverései ellen. Imhol a szöveg szó szerint: „ Nagy tiszteletű föesperes ur! Egyházlátogatási tapasztalataimhoz tartozik a következő dolog, amelyen, hogy egyetértve lendítsünk kérve kérem a testvéreket. Az anyakönyveket, ezen legfontosabb okmányokat, nem találtam olyanoknak, mint a minőknek Ienniök kellene. Egy része alakilag túl nagy, két ivrét oldalán szétnyuló, idomtalan, nehéz kezelhetésü; más része rovatilag czélszerütlen, s végül legfeltűnőbb eltérésű: nyelvileg, amennyiben, latinul, magyarul, tótul és németül vezettetik. Indítványom tehát az: állapodjunk meg mindnyájan abban, ha már nem egyetemileg, legalább kerületileg, hogy az anyakönyveket, az ország diplomatikai nyelvén, t. i. magyar nyelven vigyük. — Szűnjék már válahára — legalább bányai kerületünkben — meg, az a tarkaság, különféleség és in- competentia, annálinkáhb, mert köztünk nincs olyan lelkész, aki magyarul ne tudna, azon két öreg tiszttársat kivéve, aki amúgy is káplánt tart. Volt ugyan egy esetem, hol az illető lelkész kérdésemre: „miért nem vezeti magyar nyelven az anyakönyveket?“ azt válaszolá, hogy egyháza kívánságát teljesiti, s én erről nem is kételkedem. De kérem az egyes hívek,i avagy egyházak jogköréhez tartozik-e ilyenben határozni s irányt adni ? Én úgy vagyok meggyőződve, hogy nem! Mert az anyakönyvek oly okmányok gyűjteménye, melyek nem magán, de köz, de országos használatra s az egyes személyeknek a közhazai viszonyokkal szemben szükségesek. — S a midőn annakelötte országszerte kizárólag latinul vitettek az anyakönyvek s a rom. katholikusoknál jelenleg is latinul vitetnek: hozzánk illő, hogy azokat ezentúl mi is mindnyájan, úgymint elődeink, egy, még pedig a hazai magyar nyelven vigyük. így alakilag, rovatilag és tárgyilag egyöntetű és czélszerti anyakönyveink lesznek. Ezért íb idemellékelve közlök mintákat, melyekre úgy hiszem, lényeges kifogásokat alig tehetni, miután több nagy egyházban használatban vannak. "Egyúttal intézkedem Hornyánszky urnái, hogy ily és csak is ily minták alapján, tartson készletben nyomtatványokat, melyeket lehető jutányos áron mindenkor meglehessen tőle rendelni. Aki pedig netalán nyomtatott rovatokat használni nem akarna, legalább kövesse az itt közlött mintát, hogy az anyakönyvek tekintetében is „éke- sen és jó rendben“ végeztessenek általunk a végzendők. Melyek után szeretetébe zárt szives üdvözlettel maradtam B.-Csabán 1875. jan. 17-kén. Nagytiszteletü nrnak hűn tisztelő rokona Szeberényi Gusztáv, superintendens. Felhívás Békesmegye néptanítóihoz. Tisztelt polgártársak! Molnár Aladárnak az országos tanitói nyugdijtárgyában mintegy másfél évvel ezelőtt a képviselöházhoz benyújtott törvény- javaslata amellett, hogy elfogadható feltételek alatt a tanítónak tisztességes nyugdijt, özvegyének s árváinak tűrhető kegyadományt nyújt, 10. §-ában megengedi, hogy a számára meghatározott nyugdíj, vagy özvegyét s árváit illető kegydij maximumánál többet is biztosíthasson magának illetőleg özvegyének s árváinak a kötelezettnél több befizetés által. Az országgyűlés tanügyi albizottsága legközelebb tartott üléseiben ezen törvényjavaslaton nemcsak, hogy tetemes s a tanitói érdekek hátrányával járó változtatásokat eszközölt, hanem annak ánk nézve legfontosabb, leglényegesebb 10. §-át egészen mellőzendőnek véleményezte. A békés-csabai tanitó-egylet, miután a nyugdíj kérdést minden oldaláról meghányta-vetette úgy találta, hogy az albizottságnak emez intézkedés« által nyerhetnek ugyan a tanítók nyugdíjtörvényt, de olyant, mely óhajtásaiknak s várakozásuknak csak részben is megfeleljen, semmi szin alatt sem. Az albizottság javaslata szerint ugyanis plvettetvén a magasabb összegig való biztosithatás |i |ifKisé«e, a tanitók nagy része elöl el van zárva az ut, hogy a maguk s az övéik részére kedvezőbb s gondnélkülibb jövőt biztosíthassanak. És a mi ebből egyenessen következik: nem látván a jövendőre nézve biztató nyugpontot, bizonytalan sorsuk miatti aggodalmaikban erejöket s idejöket nem szentelhetik kellő módon fontos hivatásuknak. A békés-csabai tanitó-egylet ezen baj eleven érzetében elhatározta, hogy tőle telhetőleg minden követ megmozdít, hogy az albizottság javaslata ellenében a Molnár Aladár-léle nyugdíj törvény- javaslat, mint olyan, mely a tanítóság érdekeivel leginkább összevág, annak jelen s jövő helyzetével legtöbbet gondol, egész teljességében ajánlassák | képviseleháznak elfogadás végett. Elhatározta azt is, hogy felkéri országgyűlési képviselőjét, miszerint a nyugdíj törvény tárgyalása alkalmával szavát s befolyását ezen irányban érvényesítse. • Minthogy pedig ezen ügy nem csupán a békés-csabai tanitó-egyleté, hanem mindnyájunk ügye, tehát a békésmegyei tanítóké is, elhatározta, hogy egyenként és össszesen felszólít benneteket, miszerint a czél biztosabb elérhetése tekintetéből, az övéhez hasonló eljárást követvén, forduljatok or szággyüllési képviselőitekhez, kérvén őket, hogy miután a tanitói nyugdijkérdés helyes megoldásával együtt a hazai népmüvelődésnek is szolgálatot tesznek, annak idejében odahatni szíveskedjenek, hogy a képviselőház által a Molnár Aladár-féle nyugdíj törvényjavaslat, Iegkiváltképen pedig ennek 10. §-a fogadtassák el s emeltessék törvény erőre. Tegyétek ezt! erre kér benneteket nemcsak a békés-csabai tanitó-egylet, hanem a nevelés ügyén kivül saját jól felfogott érdeketek, családtok jelen s jövő boldogsága s nyugalma is. A békés-csabai tanitó-egylet megbízásából: Németh Lajos, egyl. elnök. Levelezés. Orosháza 1875. január 19-én.*) Az orosházi önkéntes tűzoltó-egylet f. hó 17-én fáklyás zenével tisztelgett vezér férfiainál tek. Dány József elnök s t. dr. László Elek főparancsnok uraknál. Ezen tisztelgéssel kimutatta azt, hogy méltányolni tudja azon férfiak elismerést érdemlő cselekvényeit, kik lenyűgözve önzésüket, a közjó és közérdek előmozdításán működnek s bár nem is nagy a tér, melyen működésüket érvényesítik, az érdem abban áll, hogy betudják tölteni helyeiket a társadalom s a haza javára. Oly férfiaknak nyújtott elismerést ünnepélyével az orosházi önk. tűzoltó-egylet, kiknek létét, fenállását, sőt jövőjét is köszönheti, kiknek jós jelzete mellett a legszebb pályát fogja befuthatni s vezérletük alatt erős, nem korhadó sudarat fog hajtani, a testület fája. Hogy azonban magára az ünnepélyre térjek, nézzük miként ment véghez. Folyó hó 17-én este 8 órakor Bayer István szakaszparancsnok ur lakásától indult el a fáklyás menet, alparancsnok Herczog Géza ur vezénylete mellett s egy oldal kanyarodással az elnök lakása, felé tartott. Elnökünknek üdvözlő beszédet tartott, Déghy Gyula barátunk, fejtegetvén az egylet czél- ját s tolmácsolván az egylet óhajait s kivánatait. Köszönő viszonzásában elnökünk ígérte a további pártolást s buzdította az egyletet kitartásra s egyetértésre, mely nyilatkozatait dörgő éljenek fejezték be, a tisztelgők részéről. Innét főparancsnokunkhoz indultunk, hol a beszédet Lövi Izidor az egylet torna tanára mondotta el, mire főparancsnokunk előbb meghatottan majd erőteljes szónoklattal köszönte meg a tisztelgést, buzdító szavai önérzettel töltötték el kebleinket s meggyőződtünk arról, hogy egyletünk melynek ily főparancsnoka van, nem pillanatnyi, de hosszú életre született. Meg-meg ujuló éljenek közben a menet Mayer Imre vendéglője felé tartott társas vacsorára. Kedélyesebb estélyt nem igen látott Orosháza, egy nagy család estélye volt ez, hol testvér testvérrel mulatott. Nem hiányoztak esteli közben felköszön tések sem, felhangzott szava elnökünk, alelnökünk, főparancsnok s alparancsnokunknak, s mit ők elmondtak hiszem, hogy feledni sokáig nem fogjuk, kiemelem itt különösen alelnökünk tiszt. Harsányi Sándor ur igazán magyar szivböl eredt komoly, majd humoros toasztjait. Ejfél felé jó kedvvel, de példás rendben szét oszlott a mulató testület s hiszem, hogy nem volt ott egy ember is, ki ez estélyt ne Bzámitaná legkedvesebb mulatságai közé. Egy tűzoltó. Tót-Kom lés, jan. 24. 1875. Tisztelt Szerkesztő ur! Ugyhiszem, szívesen veendi, ha társadalmi életünk nevezetesebb eseményeit és mozzanatait Önnel és a t. közönséggel koronként közölni fogom**). Ezúttal két gyászesetröl értesíthetem, melyeknek mindegyike sziveinket megrendité s mély meg- illetődés, bánat és részvét érzetével tölté el. Az első ugyanis, hogy folyó hó 4-kén a kérlelhetlen halál, Soltész Dezső joghallgatót, néhai *) Múlt számunkból tárgyhalmaz miatt elmaradt. **) Mindenkor szívesen látjuk. S z e r k. Soltész Ádám helybeli jegyző szép reményekre jogosító fiát, ragadta ki körünkből. Temetése vízkeresztkor volt, melynél a gyászszertartást tisztelt Csermák Kálmán, helybeli ev. lelkész végezte. A koporsót nagyszámú részvevő közönség, Komlósnak minden rendű és, rangú lakója, vette körül. Sirattak az elhunytban, nem csaka közked- vességü s tehetséges ifjút, kit a halál lehelleto elhervasztott élte virága 21 éves korában, de sirattuk egyszersmind a derék Soltész család utolsó férfi tagját s oszlopát is. — Hült tetemeit a mezőhegyes! katonai zenekar gyászindulója mellett kisértük ki az örök nyugalom helyére. A másik eset, Gál Dániel köztiszteletben álló tanítónk nejének, született Turóczy Emília asszonynak halála. — A Gál-család egy idő óta kemény megpróbáltatás napjait élte. Még nincs egy éve, hogy a halál megfosztá azt egy szépen fejlődő bimbótól — 10 éves leánykájoktól. Pár hóval ezelőtt egy másik leányuk s erre maga a családapa is súlyos beteg lett. Az önfeláldozó, hű ápolás mellett, ezek ugyan fellábadtak, de nem sokáig tartott a feletti örömük, mert im a hű ápolónő is megbetegszik; egészen váratlanul beköszön a halál s tüdőlob okozta egy heti szenvedés után véget vet a drága életnek. Az olhunyt hű nő, szeretetteljes édes anya s általában a derék, házias szerény és munkás nők példányképe vala. Folyó hó 21-kén közrészvét nyilváuulása mellett végbement temetésén, az egyházi szertartást végző lelkész — Zsilinszky Mihály — ez erényeiből állított neki maradandó emlékoszlopot. — Élt 36 évet. Kora elhunytét siratja férjen és öt árváján kivül, szive közepén megrablott édes anyja, kinek az elhunyt egyetlen leánya, öröme, vigasza s mindene vala. Lengjen nyugalom az elhunytak siri álmán s a vérző sziveknek nyújtson az ég vigasztalást: Ezek után álljon még itt néhány statisztikai adat Komlósról az elmúlt évről. I. Született 253 fi, 202 leány, összesen: 455. Ezek közül: 14 holtszülött 12 törvénytelen s 6 pár iker volt. II. Meghalt: 232 fi, 243 nő, összesen: 475, s igy 20-al töbo halt meg mint született. III. Eskettetett 135 pár. Romélvo, hogy jelen soraimnak, becses lapjában egy kis helyet szoritand, hiszen úgy is oly keveset tud rólunk a nemes vármegye, kivált mióta elszakittatásunkat aláírta, szives üdvözlettel vagyok igaz tisztelője, Komoróczy. B.-Csaba jan. 27. Ma délután kisértük közrészvót mellett örök nyugalmára városunk legbuzgóbb, legtevékenyebb legértelmesebb polgárainak, egyikét, idősb Zsilinszky Mihályt. Született 1817. év szept. 28. Már fiatal korában viselt alsóbbrendű hivatalokat mind a városnál, mind a helybeli evang. egyháznál Ezen utolsónak közel 30 év óta volt presbytere két évig pedig (1861 és 1872) gondnoka. Gondnoksága alatt épült az egyik papiak. A városnál szintén két évig (1867 és 1868) viselt főbírói hivatalt. Az egyházi és városi gyűléseken egészen utolsó súlyos betegségéig folyvást,élénk részt vett s szép természetes esze, gyors felfogása, helyes Ítélő tehetsége, általánosan ismért jó akarata és igazságszeretete okozták, hogy felszólalása mindég nyomatékkai birt. Évele óta alig volt közügy, melyben mint bizottsági tag ne szerepelt volna, s midőn nem is viselt nyilvános hivatalt, lakos társaink oly bizalommal viselteitek hozzá, hogy ügyes bajos dolgaikban rendesen hozzá folyamodtak tanácsadáséit. A közügyek azonban nem vonták el őt annyira házától, hogy mint leggondosabb családapa ne végezte volna teendőit, különöseu két korán elhalt leányai után árván maradt unokái körül. Főtiszt. Szeberényi Gusztáv superintendens ur meghatón ecsetelte a koporsója körül gyülekezett ezereknek azon veszteséget, mely halála által érte a várost, az egyházat és a családot. Siratják: hű neje Patay Ilona, ki vele 40 évig élt boldog házasságban s két derék fiai, u. ni. Mihály, e lapok szerkesztője és Endre kassai reáltanodái tanár. Vigasztalja őket azon osztatlan közrészvét, mely a boldogultat valláskülömbség nélkül kisérte sirjába s azon meggyőződés, hogy eleget élt, ki úgy élt s oly jó hírnevet hagyott maga után mint ő. Holt tetemei az ev, kastélyi temetőben lévő családi sírboltba tétettek örök nyugalomra, korán elhalt kedves menye ifj. Zsilinszky Mihályné szült Haan Karolina mellé. Áldás és béke lengjen hamvaik felett 1 • r. 1. Felhívás, £ékésmegye közönségéhez. A békésmegyii régész és müvelődéstörténel- mi egylet f. év február hó 8-án d. u. Mi órakor, Gyulán a megyeháza nagy termébe^ választmányi gyűlést és nyilvános felolvasást fog tartani [
