Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-02-21 / 8. szám
vemhes, ha akarom, nem vemhes f és megfordítva, melyik munkatárs ne lenne oly gyarló, hogy ama vörös Írón iránti alattvalói érz elmében, vagy a munkatárs és szerkesztő elkedvetlenítésének elkerülése tekintetéből, cl ne hallgassa inkább az igazságnak habár Iegobjectivebb, de éles ellentétes felderítő kimondását. Nem-e elfogulatlanabbul, teljesebben, mert kívül állnak, közli és móndja e ezt el idegen szerkesztő és munkatárs ? Hanem hát szerintem a formának lényege abban áll, hogy az iró beszélhet a teljes objectivitás legkérlelhetlenebb hangján is, de minden személyeskedéstől absolute tartózkodjék, — s ha ez ellen vét, használja a szerkesztő, de csak ily szempontból, vörös ironját absolut hatalommal. En az tartom, hogy ha uj tárgyalást kezdtek és a fenebbi alapokon megegyeztek, mindnyájan egy felesleges feszéfytöl szabadulunk, s a lehetővé tett tisztességes eszmevita a közjóra is áldásossá lesz. E félig magán fejtegetést a nyilvánosságnak szántam. Kegyelmes a vörös irón és kosár elöl: Szólj hozzá te is, collegád is objective. Én azt indítványozom: Ki a küzdtérre, ha kell, de lova- giasan ! Gerendás február 6. 1875. Mokry Sámuel. Közöljük t. barátunk levelét egész terjedelmében, hogy a szóban levő kérdés felöl, mely már sok félreértésre adott alkalmat, elmondhassuk véleményünket. Mokry barátunk azon hamis feltevésből indul ki, mintha a két megyei lap szerkesztője valami olyszerü „örök békét“ kötött volna egymással, mely lehetetlenné akarja tenni az eszmesurló- dást; felteszi rólunk, hogy mi, nem tudom miféle szerkesztői kényelemből a magunk és munkatársaink nézetét megtámadtatni nem engedjük, még akkor som, ha valamelyikünk „véletlenül bolondot mondott.“ Nem úgy áll a dolog. Semmi sem áll tőlem oly távol, mint a csal- hatatlanság hivése; semmi sem ellenkezik annyira természetemmel, mint az igazság elnyomása; semmit sem óhajtok inkább, mint lapomban az eszmék tisztázását és súrlódását előmozdítani. Csakhogy a ta pasztalás bőven megtanitott arra, hogy az emberek nem annyira az eszmeharczot, mint inkább a személyes harczot keresik ; hogy sok ember azt tárf'a legfontosabbnak, ami az ö drága személyét illeti- hogy niig az úgynevezett „eszmékre“ nem ii hederít, addig egy-egy ártatlan megjegyzésre ha személyére csak távolról is vonatkozik — kész ivekre terjedő szellemdús szidalmat Írni össze, és a szerkesztőtől követelni, hogy azt szórul-szóra kö zölje — de rögtön. Sok érdekes példával tudnék erre nézve szolgálni. Hiába, az ember gyarló. Személyes hiúság és érdek gyakran igaztalanná teszi — s ha ebboli gyengéjének tér nyittatik, kész az. irodalmi pofozkodás — melyben én gyönyörködni nem tudok. Helyesen mondja M. barátom, hogy tisztult Ízlésű emberre nézve nincs kellemetlenebb látvány, mint két lapot kakas módra a megsemmisítés ádáz dühével egymás ellen megújulva ágaskodni látni. Mi az ily nevetséges látványoktól akarjuk megkimélni müveit Ízlésű olvasóinkat akkor, midőn az irodalmi illem szempontjából szabályul ismerjük azt, hogy a személyes polémiák a magok útjára tereitessenek, az-az: hogy I védelmet azon laphoz utasítjuk, amelyben a támadás történt, (mert a roszat meg kell támadni) és azon esetben, ha az megtagadná a tisztességes hangú önvédelmet — szívesen nyitunk tért mindig. Ez nézetünk szerint ép oly méltányos, mint igazságos eljárás, mert senkit sem üt el jogától. Láthatja ebből mindenki, hogy nem ellenkező nézetek tisztázására, nem eszmék súrlódására vonatkozik az „örök béke“, hanem csak meddő személyes dolgokra. Ha például M. barátunk nem helyesli Rimler ur gazdászati nézeteit, tessék meg- czáfolni, ahol tetszik; nyitva a tér mindig és minden eszmetisztázásra. Ám, hadd csörögjön a szellem fegyvere, mérkőzzenek az erők, küzdjenek egymással az eszmék — mert ez a közjónak csak hasznára válbatik; de ne feledjük el soha, hogy a veszekedés nem eszmesurlódás, a gorombaság nem eszesség, a dorongolás nem érvelés. Az az én álláspontom; s ebből indulva ki én is elfogadom M. barátom azon felhivását, hogy: |ki a küzdtérre, ha kell de lovagiasan /“ Szerkesztő. Szeghalom 1875 február 15-én. Szeghalmon farsang utolsó vasárnapján a helybeli dalegylet által pénztára javára rendezett zártkörű tánczvigalom fényesen megjutalmazó a buzgó rendezőség sokoldalú s főleg a helyszűke miatt elő állott fáradozásait és küzdelmeit; mert á köszönettel emlitett több rendbeli felülfizetése- ken kívül, még a nők érdeklődése folytán rögtönözött s nyeremény tárgyakkal egybekötött sorsjáték mellett, különösen tekintetes Kovács Mihály járásszolgabiró ur szellemdus neje által az egylet javára páratlan Ízléssel és valódi művészettel készített fali függőkosár kisórsolása által, tetemes összeggel lett a már szép haladást tanúsított egylet pénztára gyarapítva. — A kellemessé varázsolt kis casinói teremben reggeli 1 óráig lejtett a dalárok jól választolt dallamai mellett a választékos höIgyko8zoru egyes meglepő jelenségei által felvidított fiatalság; hogy ezen egyletnek szép jövője van, — bizonyítja a meglepő részvét, melyet a pártoló tagok számos megjelenéseik által is kellőkép igazoltak, mert a Dietzel Lajos ur által szakavatottsággal s csínnal rendezett négyeseket és füzértánezot 16 pár tánczolta. Ezen az elité bál minden kívánalmaival megegyező tánczvigalom, a zenét kivéve, — mit a- czimbalmósuktól megfosztott helybeli banda eszközölt — semmi kívánni valót sem hagy fönn, — de ez oly valami, hogy annak egy részt önmaguk lévén okai, a mai „krachos“ világban szívesen megbocsájtnnk. — Ezek után jó hiszemmel elmondhatjuk Jókai általános szeretetünkkol elárasztott kedves írónk szerint községünkre nézve, hogy: „e pour si mouve.“ ________ Völgyi Ny ilvános köszönet. A „szarvasi kisdedóvodai egylet“ által folyó február hó 6-án rendezett álarezos tánczvigalom jövedelmének gyarapításához szívesek voltai kegyes adómányaikkal, mint felülfizetésekkel hozzájárulni: tek. Dobay János gyulai nyomdatulajdonos ur, ki a jótékony czél iránti figyelemből a csinosan kiállított báli meghívókat díjtalanul volt szives kiállítani; továbbá: mélt. b. Podmaniczky Frigyes 10 írt, nagys. Tomcsányi Károly 10 frt, t. Marcsek István | frt, Lévai Imre 2 frt, Mikolay Mihály ügyvéd 2 frt, Krémár H. 50 kr, Kis János ügyvéd 1 frt, Kuczkay J. 3 frt, Novák György 5 frt, Grim Gerzon 1 frt, Dérczy Ferencz 1 írt, dr. Fuksz Ede 2 frt, Székács József 1 frt, Kontúr J. 2 írttal, Haviár Emma és Valéria kisasszonyok, sikerült jelmezeikben gyűjtött összegeikkel, egyik mint markatányosné 16 frt 40 krt, másik mint virág- árusné 15 frt 97 kr szolgáltatván be a pénztárba. Ezenkivül egy játszó társaság 2 frtal, egy magát megneveztetni nem akaró szintén 2 írttal szaporították a jövedelmet. Ennyi jóakarat mellett az ovoda részére tiszta jövedelműi 205 frt 74 kr folyt be; — oly szép eredmény, minőt a mostani mostoha viszonyok mellett- -alig mertünk reményiem í— Fogadják úgy a jóltevők, kik felülfizetéseik- kel a jövedelmet szaporították, valamint a szar vasi és vidéki mindkét nembeli ifjúság, kik szives megjelenésükkel s kedélyes jó kedvükkel a bál sikerét oly nagy mértékben előmozditani szívesek voltak, s legkiválóbban a Haviár-nővérek, legöszin- tébb köszönetünket. Mihiílfi József, bálbizottsági elnök. A b.-csabai tanító-egylet köréből. A „b.-csabai tanító-egyletnek“ a most folyó hó 11 -ik napján tartott gyűlésén az egylet munkássága a következőkben nyilvánult. A szokatlan szép számmal egybegyűlt tagok élvezettel s tanulsággal hallgatták végig B öllek József és Simkó István tagtársak érdekes s tapintatos felolvasásait. Az első: „A földrajz gyakorlati kezeléséről az első órában“ értekezett; a másik: „A méter-rendszer“-1 ismertette. Mindkét értekezés élénk s beható vitára nyújtott alkalmat, melyen majd minden tag kedvvel, alapos tárgyilagassággal s dicséretes higgadtsággal vett részt. Az egylet két munkabíró taggal ismét gyarapodott, úgy, hogy az egyleti tagok száma jelenleg 20. Kisded, de azért igen becses könyvtára gazdagításául ez alkalommal Spenzer H. nagyhírű paedagógikáját rendelte meghozatni. — Jegyzéke a b.-gyulai kir. törvényszéknek f. 1875. február 22. 23. 24 és 2ő. napjain előadandó bünfenyitő ügyeknek. Február 22. 2271. Biluska Jakab csalás. 2337. Lakatos János veszélyes fenyegetés. 2346. Kis Jánosné szül. Juhász Mária súlyos testi sértés. 2347. Árvái József és neje szül. Nemes Karolina birói zártörés és a végrehajtásnak tettleges ellenállása általi megakadályozása. Február 23. 2349. Özv. Jónás Imréné szül. Lengyel Julianna kuruzsolás által követett csalás és zsarolás. 2350. Horváth Mátyás és két társa tolvajság és orgazdaság. 2354. Kovács István szülő bántalmazás és könnyű testi sértés. 2355. Szőke István szülő bántalmazás. Február 24. 2378. Győri Móricz súlyos testi sértés. 2379. ifj. R. Kovács Mihály és három társa erőszakoskodás és könnyű testi sértés. 2382. Pomucz János birói zártörés által elkövetett sikkasztás. 2383. Mundruczó György súlyos testi sértés. Február 25. 265. Eibich Ádám és Schitt Ádám emberölés. 288. Sülé István emberölés. 321, Bodi István és társa tolvajság. Előadó Nogáll László tbiró. Újdonságok. — A gyulai rom. cath. elemi iskolákban, az l874/5 tanév első félévi vizsgálatai, következő rendben fognak megtartatni: a) A magyar városon, 1. az elemi iskola 4. és 3-ik osztályában folyó hó február 22-én délelőtt, — 2. a 2-ik osztályban február 22-én-délután, — 3. az l-sö osztályban február 23-án délelőtt, — 4. a magyar leány iskolában február 23-án délután; — b) a németvároson, 5. a 3. és 2. osztályban február 24- én délelőtt, — 6. az l-sö osztályban február 24- én délután, — 7. a német leány iskolában február 25-én délelőtt. A vizsgálatok megkezdetnek naponként délelőtt 9, délután pedig 2 órakor. Gyu- án, 1875. február 15-én. Göndöcs Benedek, apát és lelkész, iskolai igazgató — A gyulai néptanítók Richter József felhívása folytán ma egy hete tanácskozást tartottak, tárgya a Molnár Aladár orsz. képviselő által ké- szitett néptanítói nyugdíj törvényjavaslat volt. Richter ur meleg szavakban hívta fel felekezet különbség nélkül jelen volt kartársait, hogy tölök telhe- töleg járuljanak e javaslatnak törvénynyé emeltetéséhez, mit az által eszközölnek, hogy a képviselő házhoz kérvényt fognak benyújtani e javaslatnak mielőbb leendő tárgyalása iránt, s egyidejűleg Gyula város országgyűlési képviselőjét is felkérték, hogy e törvényjavaslatot a tárgyalás alkalmával pártolja. A néptanítók országszerte nagy tevékenységet fejtenek most ki ez irányban, s mint e helyi mozgalomból kitűnik, a gyulaiak sem maradnak hátra. Nem mulaszthatjuk el ez alkalommal azon óhajunknak kifejezést adni, hogy ha már megkezdték ez üdvös mozgalmat, vajha tovább menve, egyletté alakulnának. A Azon művészi kivitelű nagy tajtékpipa, melyet olvasóink közül is többen ismernek, ma délután fogja gazdáját megtalálni, a polgári kör helyiségében. — ' Előzetes megállapodás szerint a gyulai magándalkör által tett díszítésért a hetes bizottságnak 16 irtot kelletett volna megtéritnie, — de miután eme összeg tekintettel a jótékony célra a magán dalkör által einem fogadtatott s igy ezen összeg is a tiszta jövedelemhez lévén számítható: az illető helyekre utólagosan szintén átszolgáltatva lett. — Ezzel egyidejűleg köztudomásul megjegyeztetik, miként 3 betűnél küli és 1 M. betűvel ellátott batiszt zsebkendő találtatván, s ezek átvehetők özv. Király Józsefné házában 2-ik ajtó. A rendezőség. CV) A b.-csabai korcsolyázó egylet élvezi idénye nyújtotta örömeit, s tetézi azt oly kedves tánczmulatsággal, hogy kedélyességre párját ritkította az egész farsang alatt. — F. hó 15-én az-az hétfőn rendezte a harmadik verseny futást, s erre a harmadik tánczmulatságot a szomszédban levő vasúti Il-od oszt. váróteremben. A jégre vágyódó bökeblü ifjúság, s lánykoszoru igen kedvesen töltötte az estét, mire elég bizonyság lenne az is, — ha csak a jelenvoltak neveit fűznénk össze, de ettől jelenleg tartózkodunk, nehogy eláruljuk a rósz keresztényeket. — A színészek, úgy látszik daczára annak, hogy előleges színi jelentést küldtek szét, még sem igen sietnek a Csabára való jövetellel, pedig igen kívánatos volna. — Egy csabai parasztimnak, valami Zahorán Lapikás Jánosnak a vári erdőben, múlt hét kedden a lába olyannyira lefagyott, hogy életéhez kevés a remény. — IBeküldetett.) A „Békésmegyei Közlöny“ f. évi 11-ik számának ujdonsági rovatában megjelent, s az én személyemmel és Konrád Sámuel szarvasi aljárásbiró személyével foglalkozott közlemény teríntetességed becses figyelmét bizonyára nem kerülte ki. — En e közleményre vonatkozólag nem késtem tek. Dr. Báttaszéki Lajos úrhoz, mint a „Békésmegyei Közlöny“ szerkesztőjéhez levelet intézni, mely fölszólamlásomat, s az abban kért szerkesztői nyilatkozatot azonban miután nem csekély meglepetésemre a „Békésmegyei Közlöny“ tegnap megjelent, | ide Szarvasra ma érkezett 13 ik száma sem hozta meg, kényszerülve vagyok tekintetességed szívességéhez azon kéréssel fordulni: Miszerint engedje meg igen becses-lapja utján arra szólíthatni föl a „Békésmegyei közlöny“ t. szerkesztőségét; hogy nyilatkoztassa ki: én írtam e az előlemlitett közleményt: én vagyok-e az, a ki azon közlemény tartalmát okmányokkal igazolta. —■ Szarvason 1875. február hó 15-én. Kiváló tisztelettel Kuczkay János ügyvéd. — Kövesdy Benő ur, több csabai polgár nevében egy hosszabb czikket küldött be hozzánk a „Békésm. K.“ 12. sz. azon újdonsága ellenében, melyben a „Fiume“ vendéglő és a népbank előtt áldogálni szokott polgárok „paraszt kamaszoknak“ bélyegeztetnek, holott azok között igen sok tisztességes gazda és kereskedő is elvegyül. A menynyiben a beküldött sorok felvilágosítást foglalnak magokban, hogy t. i. a csabai szegényebb néposztálynak, mely munkát keres, nincs más nyilvános helye, mint ez, annyiban a felszólamlásnak helyet adunk; a mennyiben azonban a czikk nagyobb része ezen incidenstől a „B. K.“ szerkesztője elleni heves támadást foglal magában, kénytelenek vagyunk kijelenteni, — hogy egy fenlebbi czik- künkben kifejtett okoknál fogva — ily szerepre nem vállalkozhatunk, mert ha ily közleményeknek lért nyitnánk, lapunk minden száma tele volna meddő polémiákkal. Nekünk pedig magasabb czél- jaink vannak. * Dr Szeberényi Gusztáv föpásztor urnák azon körlevele, melyet lapunk 5-ik számában jónak és időszerűnek láttunk közölni — mint a „Magyar ÁIlam“-l>ó! látjuk — kissé rósz vért csinált r. kath. testvéreink némelyikénél, mivel mellesleg az állt benne, hogy a katholikusok jelenleg is latinul írják anyakönyveiket. Szükségesnek látjuk ezúttal kijelenteni, hogy a nevezott föpász- tornak, nem is a nyilvánosság elé szánt ama mellékes kifejezése — melyre egyébiránt némely anyakönyvi kivonatok adtak alkalmat — egyátalán véve nem akart vád lenni a r. kath. papság iránt, mint a melynek B|zafiságában Sz. ur soha egy perczig sem kételkedett. — Szemián Sámuel b.-csabai derék főjegyzőt nagy csapás értő. Édes anyja özv. Szemián Pálné szül. Major Johanna, aki 16 év óta szomorú özvegységben és szerény elvonultságban, de mindég jó egészségben 87 évet élt, f. hó 13-án a jobblétre szenderült. A nehéz küzdelem, sok nélkülözés és érzékeny csapásoktól kisért husszu életet befejezett jó anyát és nagyanyát siratja emlitett egyetlen fiáu kivül leánya Jozefa, Stark Józsefire, tiz unokája és tizennégy dédunokája. A szomorodott családot vigasztalja meg az Isten és azon számos barátaiknak szives részvéte, kik a temetésen való tömeges megjelenésükkel is igyekeztek leróvni a tisztelet adóját, melyei az elhunytnak emléke iránt viseltetnek. Béke lebegjen porai felett! — £fogy mennyire túl van tömve Csabán az ev. magyar iskola, kitűnik a következő kimutatásból: a tanév elején felvétetett 120 fiú és 139 leány, összesen 259 gyermek. Azóta kilépett 4 fiú, 5 leány s meghalt egy fiú, marad összesen 249 növendék. Oly szám, mely hangosan követeli az egyház elöljáróságtól, hogy uj iskoláról is gondoskodjék. — A Jarkasok veszedelmesek kezdenek lenni vidékünkön. A kemény hideg oly szelídekké tette őket, hogy egész a falvak belsejébe hatolnak; 4—6 jár egy csoportban, s amint halljuk, Vésztő vidékén egy embert meg is támadtak. Csabáról több Nimród ment ki vadászásukra. — Vadász Manó tanfelügyelő és kir. tanácsos urnák rósz napja volt Gyulán e hó 15-én tartott megyei iskola tanács alakuló gj ülésén. Min, denki meggyőződött ariói, hogy neki Békésvár- mogyében sem múltja, sem jelene, sem pedig jövője nincs, amennyiben megyei tanügyi viszonyainkat még most sem ismeri. Világosan kitűnt ez hivatalos jelentéséből, melyet későbben ismertetni fogunk, s melyről most csak azt említjük meg, hogy a jelenvolt iskolatanácsosok kénytelenek voltak róla kijelenteni, miszerint a valóságnak meg nem felelő, utasítván a tanfelügyelő urat, hogy ezután oly alapos adatokat szerezzen magának, melyekkel megyénk értelmi állását ne compromit- tálja. De mit is várjunk egy teljesen idegen s a közoktatás terén merőben járatlan férfiútól — akinek a jámborsága egészen odáig terjed, hogy nem is meri magát védelmezni, nehogy uj bakot lőjön! + Körös-Tárcsáról vesszük a szomorú hirt, hogy Szakái Lajos aki mint közkedvességü ember, mint jó hazafi és fáradhatlan hivatalnok, s végre mint megyénk egykori főjegyzője és költője „Czimbalom“-jával jó nevet vivott ki magának, o hó 16-kán meghalt. Reméljük, hogy bővebb nekrogolot kapunk róla. Béke lebegjen porai felett!-f- Gyomán egymás után két jeles polgár halt, u. m. Biró Péter és Kruchió Mihály, kik a közügyek körüli fáradozásaik által valóban kiérdemelték polgártársaik részvétkönveit. — Szarvasról Tatay István főiskolai igazgató ur által egy „hivatalos felvilágosítás“ érkezett hozánk azon téves felfogás és igaztalan vád ellenében, mely a „Békásra. K.“ 11-ik számának újdonságai közt a főisk. nagy teremnek mulatságokra való át nem engedése miatt emeltetett. A részletes fogalmazványt áttettük a B. K. szerkesztőségéhez, de azért kötelességünknek is
