Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-01-17 / 3. szám
/ 1875. Negyedik évfolyam. 3-ik szám. Gyulán január 17-én. Társadalmi és ismeretterjesztő hetilap, több békésmegyei nyilvános egylet hivatalos közlönye. n5 Megjelenik hetenhint egyszer, minden vasárnap. Szerkesztőség: Békés-Csabáo, kastély utcza 8-ik szám. Kiadó hivatal: Gyulán Dobay János könyvnyomdája és Winkle Gábor könyvkereskedése. FELELŐS & Előfizetési feltételek Egész évre helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve . j Háromnegyed évre . . . . Félévre . . . . . 1 . . Évnegyedre . . .. . ... 0 Egyes szám ára 10 kr. : ZSILINSZKY MIHÁLY. .A. lap szollérni részét illető közlemények a szerkesztőhöz Békés-Csabára czimzendők, és legfeljebb minden csötörtökig beküldendők. Hirdetések felvétetnek Gyulán Dobay János könyvnyomdájában és Winkle Gábor könyvárusnál. Csabán a nyomdában. Budapesten Haasenstein és Vogler, Bócs- ben Naftles J. hirdetési irodájában. Hirdetési dijak: Egy 4 hasábos petitsor................! 5 kr. Kétszeri közlésnél ! . . . . . . 4 „ Háromszori közlésnél...............................3 jj Többszöri hirdetéseknél engedmény adatik. Kincstári illeték 30 kr. A nyilt-tér sora 10 kr. Nyernénk-e a főbíróval? A „Békés“ ez évi második számának vezérczikke azt indítványozza, hogy a nagy, nem rendezett községek a mostani, a bírói teendők végzésére képtelen birájuk fölé válasszanak főbiró czimen szakférfiút, a ki aztán a bírói, több értelmet követelő dolgokat intézze és pedig — ingyen. Ezen kétségkívül jó akaratú indítvány magában foglalja azt a tényt, hogy a biró választó közönséget választásában nem a közérdek vezeti; meg azt a tényt, hogy a biró ezen minőségében hasznave- hetlen ; meg azt a tényt, bogy a biró gyár lóságát sem a jegyzők, sem a képviselő testület helyre ütni nem tudják, — meg azt a tényt, hogy a községi közigazgatás sínylődik, bukdácsol, kinosau vánszorog. Hogy ezen szomorú tények orvosságot sürgetnek, igen természetes ; de hogy az orvosság a főbíróban lenne megtalálva, merném kétségbe vonni. Kétségemet a következő bökkenők verték fel. Mit gondol az iró, hol vennők a szak- képzettséget ? Mert hát a szakképzettség nem csak az elméleti tudásban áll ám, hanem egyúttal, sőt különösen, a tudásnak gyakorlati alkalmazásában. Ilyen szakképzettségű férfiaiuk, tekintett el...a községi ügyekre, vagy nincsenek, vagy alkalmazva vannak. Már pedig az alkalmazottnak bajosan lenne kedve felcsapni úgy mellesleg tiszteletbeli ' főbírónak csupán azért, hogy a község meg-megsülyedt szekerén lógósként egyet-egyet rándítson. Ha azonban az iró a szakképzettséget elengedi s megelégszik a nálunk szokásos mindenhez értő qualificatióval: akkor egy bökkenővel talán kevesebb marad. Aztán ki is választaná azt a főbírót ? Vagy a közönség, vagy a képviselő testület. Úgy de az iró maga mondja és pedig igen helyesen, hogy a közönség nem enged tért a jó akaratnak és az értelemnek* azt meg a tény mondja egészen kézzel fogl íatólag, hogy a közönségnek qualificalt biró nem kell. No ha még bírónak sem kell a qualificalt ember, hogyan kelljen akkor ennél többnek, főbírónak ? l)e ha kellene is neki, nincsen rá feljogosítva, hogy a biró és a szolgabiró közé még valakit beszúrjon. Ezen utolsó nehézség a képviselő testületre, nézve is áll, sőt még inkább áll | de áll ezen kívül még az is, hogy a biró, mint az állami és a törvényhatósági közigazgatásra vonatkozókban első helyen felelős, józanul nem is rendelhetné magát alája a főbirónak. Ha pedig alá nem rendelné magát, akkor az úgynevezett főbiró, gunyjára nevének, sok dologban nem igén lehetne egyéb olcsó tanácsnál. De tegyünk fel minden jót; tegyük fel azt is, hogy akadna szakember, még azt is, hogy így vagy amúgy mégis vjí- laszthatnók, mégis tarthatnék. Ekkor előáll az-az eset, hogy rósz, kopott, alkatró- szeiben össze nem vágó géppel jól dolgozni a legkitűnőbb gépész sem tud ; sőt ez tud legkevésbé, mivelhogy hasznavebetleü- ségét minden porezikájában felismeri, ja- vithatlanságát belátja, s jó nevét a munka jelőre látott rósz eredményéhez kötni restuli. No de vannak vagy legalább lehetnék önzetlen férfiak is ; tegyük fettéháfr az« hogj' foghatnánk gépészt, a ki azt a rósz gépet nagy üggyel-bajjal egyenletesebb mozgásnak indítaná. Mit nyernénk vele? Csúsztató port a szűk csizmába, a mely nem mentene ugyan meg bennünket a szorítás kínjaitól, de a kényelmes uj csíz mát nélkülözhetöbbé tenné. Ha a biró választó közönség a mostani közigazgatási zűr zavarban is azt gondolja, hogy az a sima nádbot egyszersmind a bírói képességet is belecsusztatja az érdes marokba, csökken- ti-e ezen gondolatát a biró • tehetetlenségének a főbiró által való eltakarása ? Igaz, felteszi az indítványozó, bogy a nagy községek rendezése nem soká függ már a közönség tetszésétől. Én azonban úgy vélekedem, bogy a még csak meghozandó törvény mindenkor ingatagabb alapja valamely intézkedésnek, mint a már meghozott; ezért nem is valamely leendő, hanem a már meglevő törvényt kell szem előtt tartani, s az illetőknek nem arra tő rekedniük, hogy a rendezetlenség szűk alapját nyújtogassák, hanem arra, hogy ezen szűk alapról az őket megillető tágabb- ra mihamarább eljussanak: következőleg a birórul nem le venni, sőt az ediginél jobban rá kell rakni minden ő terhét, hogy először is ő maga, utána és általa pedig az © választói kényszerittessenek belátni, hogy ma már maga az elemi iskola a nagy községnek nemcsak vezérléséhez, hanem igazgatása bármely egyes ágának vezetéséhez sem elegendő lépcső. A folyó 1874. évben ehhez érkezett: . . 2223 Lett összesen: . , , ! . . .. . . . 2271 Eiintéztetett: 2236 Hátralékban maradt a f. év utolsó napján: 35 Huszka Mihály törvényszéki bírónál a mólt 1873. évről peres és pcrenkivüli ügy hátralékban maradt: .......................... ..... . . . 183 A folyó évben érkezett............................... 2253 Le tt összesen :............................................. 2436 Ei intéztetett:......................... .... . 2405 1874. év végéu hátralékban maradt: . . 31 Dobosffy Alajos törvényszéki bírónál a mait 1873. évről peres és perenkivüli maradt: .......................... A folyó évben ehhez érkezett: Lett összesen: ...... Eiintéztetett: . . . . . . . Hátralékban maradt .... Teleszky Feren.cz törvényszéki bírónál a mait 1873* évről peres és perenkivüli ügy hátralékban ügy hátralékban • 5di 32 , . 2300 '. . 2332 . . 2332 A gyulai királyi törvényszék ügyforgalmának vázlatos kimutatása. Elnöki iroda. Az 1873. év végén az elnöki irodában hátralék benmaradt: . ‘ 4 Az 1874. évben érkezett: . . . . ... 1279 fcett psszesen: ........... 1283 Hátralékban maradt: . . . ‘ "I Polgári osztály. Herberfh Antal törvényszéki bírónál a múlt év- • bői váltóügybeli beadvány hátralékban maradt : '............................................... 24 Ehhez a folyó évben érkezett: . j . . 3157 Lett összesen: . .. . ... . . 3181 j Eiintéztetett: . . 3169 Hátralékban maradt . . 12 Nyikora Mihály törvényszéki bírónál a múlt 1873 évről peres és perenkivüli polg. ügy hátra- . lókban maradt48 maradt:............................... .... 2 Ehhez a folyó évben érkezett: . . . . 2271 Lett összesen: . . . ... . - . 2273 Eiintéztetett: ...... . . i. 2273 Hátralékban maradt: . . . .-Ji* Fenyitö osztály. Noyáll László törvényszéki birónál a múlt 1873. év végén fenyitö-ügy fennmaradt elintézet- Jenül: . . . _ _. v. ; 12 A folyó évben érkezett: .........................,'3117 Le tt összesen: ..... . . . . 3129 Eiintéztetett: 3001 Hátralékban maradt: .........................« , 128 A kitett 128 darabból 66 feldolgozva lévén és csakis előadás kelletvén a valóságos hátralék: . . ,. u . ... jg , 62 Telekkönyvi osztály. löláh Sándor törvényszéki birónál a múlt 1873 év végén telekkönyvi ügy feldolgozatlanul háralékban maradt: . . . . .i . 332 Ehhez a folyó évben érkezett: . . . . i 4610 TARCZA. A körös-tárcsái olv. egyl. első közgyűlésén elmondott elnöki megnyitó beszéd. Tisztelt egyleti tagok! Újonnan alakult olvasó egyletünk megnyitása alkalmával legyen az első szó részemről, mint az egylet ideiglenes elnöke részéről, az üdvözlés szava önökhöz, az egylet tisztelt tagjaihoz, kik — inig egyrészről le hetségessó tették részvétök által egyletünk megalakítását, más részről fólreismerhetlen bizonyságát adták ez által annak, hogy egy nemesebb vágy él keblökben és pedig a mivelődésnek már magában is sokat jelentő vágya. Üdvözlöm önöket a biztos haladás ezen terén, melyen ily szép számmal már régóta találkozhattunk volna, ha minden nézet és vélemény különbség mellett is, amaz egyben, mint dönthe- tetlen igazságban egyetértettünk volna, hogy az ember értelmi fejlődésének munkálása oly fő kötelesség, melyet tőle úgy önnön egyéni érdeke és méltósága, mint társadalmi állása követel; igen sokat tehettünk volna már e téren egymásért — mióta az egyesülésnek szabadsága kimondatott — ha az egyesülés általi kölcsönös mivelés szükségét igazán éreztük, éheztük és szomjuhoz- tuk volna, tudván, hogy az értelmi fejlődés, a hasznos ismeretekben voló gyarapodás, az ember fő rendeltetésének, nevezetesen a mivelődésnek. a tökéletesedésnek szerintem egyik főbb, sok tekin télyes irók1) szerint pedig legfőbb feltétele. Buckle. Kolb. Hartsen. De hagyjuk el a múltak mulasztásainak ön vádolással sújtó szemrehányásait, — úgy sincsen teljes okunk ezekre, mert habár szükebb körön, de mégis voltak olvasó egyleteink — hivjon inkább örömre bennünket azon tudat, hogy immár egyesülve vagyunk, s szélesebb alapra fektetett olv. egyletünk megalakult, s annak megnyitása által társadalmi életünknek oly fordulópontjí&oz értünk, melyen túl, nemes czél felé biztos út vezet, lka komolyan akarjuk. Nemes czél felé biztos út vezet, ha komolyan akarjuk, — egyletünk feladatát s e feladat teljesítésének eszközét kívánom e szavakkal jelezni. A czél, melyet egyletünk elibe tüzünk, nem lehet más, mint az értelmi képezés, a haSSnos ismeretekben való gyarapodás, s ezek mellett, s nagyrészt ezek által, amaz erkölcsi erő felébresztése és fejlesztése, mely nélkül az egylet híjával van az éltető és teremtő léleknek, általa pedig a helyesen felfogott és értelmezett mivelődésnek el- enállhatlan hatású, tekintélyes tényezőjévé válik. Mert kétségbe vonhatlanul igazság, hogy értelmi képzettség nélkül valódi miveltsóg, e nélkül pedig valódi áldás, társadalmi boldogság nem lehet; az ád képességet az embernek mindarra, hogy a tudományok bányáiban felfedezett, s az irodalom tárházában közhasználatra egybegyüjtött kincseket felkereshesse, s azokat értékük, saját életszükségei szerint megválaszthassa s tulajdonaivá tehesse, — mind pedig arra, hogy azokat úgy a maga, mint a társadalom javára értékesíthesse, s épen e czélra hatnak a helyes alapon nyugvó s helyes czélu olv. egyletek. Az emberiség mivelődésének történetéből, minden miveit nemzet életében nyomról nyomra ki lehet mutatni, amaz áldásos befolyást, melyet azoknak szellemi életére, társadalmi állásuk fej lesztésére az ily olv. egyletek félre ismerhetle- nül gyakoroltak; —. mig másrészről az ó-világ nak különben miveit, de csak egyes, kivételes tagjaiban miveit népeinél láthatjuk, hogy tudósaink a későbbi átalános miveltségre nem kis be folyást gyakorolt szellemi termékei, a legnagyobb- szerű könyvtárak (mint egyebek között az alexandriai) saját népüknek nagy többségre vajmi kevés hatással voltak, és miért? mert azon kor nem ismerte, — vagy helyesebben a társadalmi törvény- folytán nem ismerhette — az értelmi fejlesztést czélzó egyesülések nagyfontosságu voltát, melyek pedig az adott viszonyok szerint, nagy részben képesek lettek volna megküzdeni a mivelődésnek még azon nehézségeivel is, melyeket mi ma már átalánosságban nem ismerünk, milyenek az olvasni tudás és a könyvnyomda hiánya. A könyvnyomtatás, — az ismeret terjesz tésnek eme hatalmas eszköze — már 1439-ben feltalálva és alkalmazva volt, mégis annak isme retterjesztő áldása 3 századdal később, csak a múlt század végén kezdett átalánossá lenni, mikor már az olv. egyletek, körök, kölcsönkönyvtá- rak hatása által azon fokra -fejlett lassanként az értelmi miveltség, melyen az ismeretekben való gyarapodás már élet-szükséggé válik; — és ma már a miveit világ népei között naponként több mint 10,000 külön lap, száz, meg százezer példányban, s évenként 1000 meg 1000 uj könyv jöhet forgalomba s szolgál az emberi lélek nemesebb vágyainak kielégítésére. Buckle, a maga nagyhírű munkájában1) az augol mivelődésnek mint egyik kiváló forduló pontját jegyzi fel: a múlt század közepén s különösen annak végén több angol városokban alakított olv. egyletek és kölcsönkönyvtárnak felállítását, még pedig nem csak az úgynevezett tüdősök, hanem különösen a munkás néposztály között. Ugyan ez időben alakultak ily egyletek és népkönyvtárak Német- és Francziaországban is, s e két ország miveltsége is ez időtől vett határozottabb és gyor« sabb haladást.5) ) Geschichte der Civilisation in England. Berlin, Heimann II. kötet 103—106 lap. Ezen italában a történelem Írás tekintetében korszakot alkotott munka ma már minden miveit nyelvre leforditlatott, a magyar fordítás az angol eredetiből — hihetőleg ez évben teljesén megjelenik. Ezt, valamint e lapok jelenlegi t. szerkesztőjének Lecky után kiadott „A felvilágosodás keletkezése Európában“ ez. müvét a t. olvasó közönség figyelmébe kiválóan ajánljak. ?J Hogy nemi részben Helvetia és Olaszország az összes mivelt világot e tekintetben megelőzte, ezt bátran sillitbatjuk, ha figyelembe vesszük ama szabadságot, mely ez országokat már a középkorban boldogítva egyebek felett kitüntette, mely szabadság, — mint különösen egyesülteknek nélkülözbetlón. éltetője, — nem lehet hogy ezek létrejö Vesére, s -a szellemi élet korábbi fejlésére befolyással ne lett volna. Ezt látszik bizonyítani egyebek között az olv. és; míve- lődési körök Casiuó. nevezete is, mely pérpolyek szerint az Olaszországban levő Casinó nevű hegyen épült, casinoi kolostor nevétöl szárjwtzik, mely kolostor szerzetesei a tudományok ápélifóa, s az ismeretek terjesztése által tüntették-^ egyebek felett magokat; — mások szerint az olv. és mivelő- dési körök Casinó nevezete a Casa olasz szótól ered, mely házat — gyülekezési helyiséget — jelent A
