Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-09-20 / 38. szám
K8I Pályázati hirdetmény. A b.-csabai kir. járásbíróságnál évi 500 forint fizetéssel és 100 frt lakbérrel egybekapcsolt egy irnoki állomás üresedésbe jővén, ennek betöltése tekintetéből a nagyméltóságu in. kir. igazságítgyminiszter urnák folyó évi 3033. szám alatt kelt magas rendelvénye foly tán pályázatot hirdetek, s felhívom mindazokat, kik a (entirt állomást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen bélyegzett, okmányolt, és életkorukat tanúsító anyakönyvi kivonattal felszerelt pályázati kérvényüket, és pedig közhivatalban levők főnökeik utján, eme hirt- detménynek a „Budapesti Közlönyében lett első megjelenésétől számított 4 hó alatt, hozzám annál bizonyosabban benyújtsák, ameny- nyiben a későbben érkezendő kérvények figyelembe nem vétetnek. B.-Gyula, 1874. szept. 15. Kovák Kamii elnök. Pályázati hirdetmény. A b.-gyulai kir. tszéknél évi 800 frt fizetés és 150 frt lakbérrel egybekötött egy ! II. osztályú jegyzői állomás üresedésbejövén ennek betöltése tekintetéből a nm. m. kir. igazságügyi minister urnák folyó évi 3094. elnöki szám a. kelt magas rendelete folytán pályázatot hirdetek, s fellövöm mindazokat, kik a fentebbi állomást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen bélyegzett okmányokkal és életkorukat tanúsító anyakönyvi kivonattal ellátott pályázati kérvényeiket és pedig a közhivatalban levők hivatali főnökeik utján eme hirdetménynek a „Budapesti Közlöny“- ben lett első megjelenésétől Bzámitott 4 hét alatt hozzám annál bizonyosabban bekűldjék, minthogy a későbben érkezendő kérvények figyelembe nem vétethetnék. B.-Gyulán, 1874. szept. 15-én. Kovák Kamii elnök. van 6000 lelket számláld községünknek 2 Vizipuskájá, m- lyek közül az egyik- • alig' használható rósz állapotban van, egy ily községben föjeg fekvését tekintve községünknek elkerülhetetlen szükséges volna 3 vizipuska, s ezek közül egy állana a község házánál (természetesen mindig vízzel telve) a másik a ref. templom melletti tized kutnál, 3-ik az izraelita templom körül- s így bármely részében támadna a vész községünknek a viziposka könnyebben és hamarább szállítható volna a kívánt helyre, mig a jelen rendszabály mellett rendszerint a községházától távolabbi helyre rendesen későn érkeznek- meg vizipnskáink. Igen helyesen tennék községi elöljáróink, ha erről egy kissé komolyan, gondolkoznának, s ne engednék azt, hogy indítványom pusztában elhangzó hang legyen. Elvárjuk az e tekintetbeni intézkedést, különben e tárgyról más alkalommal is bővebben fogunk szóllani. ■ _____Zih Károly. B.-Csaba szeptember 16. 1874. Levelezés. B.-Sz.-András szeptember 12. Folyó hó 11-én d. u. 3 órakor nagy utczai zaj s „tűz van“ kiáltás vonta magára; községünkben a figyelmet, s széttekintve azonnal szemünkbe tűnt a tüzoszlop s a légbe felemelkedő tüstgomoly, sietve vonult mindenki a szerencsétlenség színhelyére, any - nyival inkább, mert a szerfeletti szárazság gyanítani engedte a tűz gyors további terjedését, mely azonban községünk lakosainak erélyes munkássága miatt megakadályoztatott, egy lakbáz minden hozzátartozandó melléképületekkel, melyek biztosítva nem voltak, nehány perez alatt a láng romboló ereje által megsemmisítve hamuvá égett. A gyuladás oka constat áltatván, úgy játszik;hogy kis gyermekek gyufával játszása okozta elő a szerencsétlen eseményt, ez is .elég ok arra, hogy a szülék óvatosak legyenek; s gyermekeiknek kezébe játszás végett,*a gyufát meg ne tűrjék, nehogy a könnyelműséget ily drága áron kellessék megfizetőtök. _ > ■ Nem lehet bogy dicsérettel ne emlitBÜk meg Hütiray László urat, ki a vész kezdetén azonnal saját embereivel a helyszínére sietett, s erélyes működése által részint több megéghető tárgyat megmentett, részint az elemi csapás tovább terjedhetése meggátlá- sában hathatósan közre működött. 11 Azonban szabad legyen megemlítenem hogy községi elöljáróink, igen helyesen gyakran közhírré teszik hogy „minden lakos udvarába szigorú büntetés terhe alatt köteles úgynevezett kapitány vizet tartani,“ és még is vizipnskáink üresen állván, viz nélkül jöttek a vész helyére. Nézetem szerint a vi- zipuskának minden perezben vizzel telve készen kell állani, s ha egyes lakosokra büntetés szabatik a kapitányviz nem tartásáért, úgy elöljáróink is megérdemelnek most egy kis figyelmeztetést s máskor a viznélküli vizi- puskáért büntetést' is. A vizipuskáról lévén szó, Bzabad legyen e tárgyra vonatkozó nézetemet az elöljáróság becses figyelmébe ajánlani, ugyan is A „Békés" 36. számában a szeghalmi képviselő testület nevében nyilatkozik Czeg- lédi Lajos bíró ur Bleyer Izidor 34. számában közlött „Nyiltterére,“ Ha a t. közlő ur csak arra felel, mi Bleyer Izidor urnák közleményére vonatkozik ; — ha azt mondja, hogy a képviselő-testület azon okból cselekedett úgy, hogy a községben egy keresztény vendéglő is legyen, egy szavam sem volna rá ; de Czeglédi Lajos bi- ró nr jónak látta czikkében" oly kifejezéseket is használni, melyek e haza mózes vallása lakosainak szokásaira és e szokásaikho- zi hagyományos ragaszkodásukra is vonatkoznak, s mintegy gúnyolódva mondja, hogy „az egész zsidó nép vallásos fogalmaira néz- ve ma is ott áll, hol évezredekkel ezelőtt állott— és hogy temetőjüket elkülönítik „mert az igaz hitű zsidónak még holt teste sem pihenhet egysorban a keresztény nyugvó poraival.“ Az elsőre nézve azt mondom, hogy sokkal jobb régi szokásokhoz ragaszkodni, ha azok az emberiség javára vannak, kiváltba eme szokások embertársaink kölcsönös segélyezését eszközük, mint oly újabb szokásokhoz ragaszkodni, melyek községeink életét anyagi tekintetben a végelszegényedés felé terelik. — A másodikra nézve pedig, jobb a régi valláshoz, mint épen semmiféle valláshoz ragaszkodni, a mi korunkban már meglehetősen mételyé is fajult. — Hogy a zsidóknak külön temetőjük van, ebbe kár volt kapezáskodni, hisz Czeglédi uram tudhatja, hogy nálunk nem emberi, hanem felekezeti szempontból szoktak még mindent mérlegelni, és e tekintetben tán épen a protestánsok állanak autonomikus dicsénekeikkel legelöl, ha nem is mindnyájan, de bizony jó része. Vádolja még az egyenjogositási törvényt, igyekszik annak káros visszahatásait hazánkban kitüntetni, és attól fél, hogy ez által a többi 'felekezetek alázatos jobbágyai lennének a mózes vallásuaknak ; érré csak azt mondom': kit illet meg inkább a dór£á- lás ? azt-e ki jöbbágyókat képes átérezni,' vagy azt, ki szájába várja még most is a sült galambot, és várása közben kénytelen jobbágyé lenni. —- Az egyenjogositási' törvény közakarattal lön elfógádva, jeléül annak, hogy szükségét egy nemzetnek egész képviselő háza belátta, de legrövidebb, legtökéletesebb törvényünk is, melynek a paragrafusok közt kibúvó ajtaja nincs. Ne csodálkozzék bíró ur, ha a felvilágosodás országának eljövetelét kérték, mert a felvilágosodással, a türelmesség, józan gondolkozás, munkásság és szeretet országa is a földre száll, erre pedig vajmi nagy szüksége van soknak, — még a szeghalmiaknak íb ! 1 Kövesdy Benő mózes vallásu magyar. 2783. Zsóri István és társainak Balló Verona férj. Kis Józsefné és társai ellen néh. Balló Antal hagyatékából osztályrész kiadatása iránt.--Előadó Dobosfi Alajos tszéki biró. 7177. Kozma Károly felperesnek Pét- nebázi Albert alp. ellen J/4 telekföld vétele és átadása iránt indított pere. 7l8l. Vétáris Erzsébet felperesnek és érdektársainak özv. Vétáris Andrásné Nyilas Erzsébet alperes elleni örökösödési pere. 7226. Bakacs Sándor felperesnek Bakács Lajos alperes elleni adóssági pere. 7391. K. Dandé Zsuzsanna Kulcsár Já- nosné felperesnek özv. K. Dandé Sándorné s érdektársai elleni örökösödési pere. 7514. Nádra Pál és érdektársainak Kábán Zsófia elleni törvényes osztályrész kiadatása iránti rendes pere. 7999. Szilassi Sándor Gyulavári bírája felperesnek, Kincses János és társai alperesek ellenni felhívási pere. 8000. Mitlitinfzki Eszter felperesnek férje Hofier Ferencz alperes ellen vagyon közösség megszüntetése b a vagyon eladatása iránti pere. 8001. Millitintzky Eszter felperesnek Hofier Ferencz alperes ellen vagyon közösség megszüntetése s járulékai iránti pero. 8301. özv. Perpász másként Gáspár Lászlómé és érdektársai felperesnek Oláh István alperes elleni örökösödési pere. 8142. Sznyida Pál felperesnek özv. Moj- szik Jánosáé alperes ellen 1200 s járuléka iránti pere. Előadó Teleszky Ferencz tszéki biró. 7228. Fellmayer Istvánnak Bagi Terézia és társa ellen 1933 forint 47 kr. iránti pere. 7394. Molnár Andrásnének Molnár András ellen feleségtartás lakás és ruházati költség iránti pere. 8141. özv. Kaszai Istvánná és társának Kaszai Sára és társai ellen tulajdonjog megítélése iránti pere. Újdonságok. — Jegyzéke. A b.-gyulai kir. tszék- nek 1874. évi sept. 21-én s következő napjain felveendő polgári ügyeknek. Előadó Nyikora Mihály tszéki biró. 2384. Krucsó Eszternek férje B. Marjai Gábor ellen végelválási pere. — A vasúthoz vezető ntnak kövezés! munkálatai már megkezdettek, és szépeit haladnak. — A kövezés a város központján kezdetett meg a Prág-háznak átel- lenében, és folytattatik a vasutlg ; remélhető, ha valami különös véletlen közbe nem jön hogy az egész ut az indóbázig, még ez év folytán készen leend. — A járda a bal ol- palon szinte legközelebb munkába fog vétetni, és okvetlen el log rövid idő alatt készülni. — A város által múlt évben 'tervezett közrendészeti építkezések többnyire be vannak fejezve, nagyrészben azonban kifizetés™ várnak. — Sajnos körülmény, hogy a város a közadók lassú befizetése végett igen gyakran van azon ke'leinetlen helyzetben hogy kötelezettségét csak vontatva tol- jesitheti. — Nem tudjuk lakosságunk figyelmébe különösen ajánlani a közadók szorgalmasabb befizetését saját érdekükben is, mert csak a hátralékok pontos' befizetése által nyílhat kilátás arra, hogy jövő évi községi adónk kevesbedni fog. ' — Gyula városa elhatározta, hogy kebelében az uj mérték rendszer ' behozatalával egy teljesen felszerelt mértékhitelesítő hivatalt állít fel, és ennek kezelésével a kapitányi hivatalt bízza meg. — Szüretünk .■— ha az egypár kosárra való termést annak nevezhetjük — holnap veszi az urasági düllöben kezdetét; — a többi szöllös részeken azonban csak e hó 28-án veendi kezdetét. — Szőllöinkkel bizony rosszul állunk, 67 óta évről évre rosz- szabb a termés. — A folyó évi október elején megnyitandó polgári iskolába a tanárok választása holnap 21-én leend nsgos Göndöcs Benedek apát ur elnöklete mellett. — Mint értesültünk már eddig is több folyamodvány érkezett be, és a pályázók között olyanok is vannak, kikről biztosan feltehető, hogy magasztos hivatásuknak lelkiismeretesen meg fognak felelni, miután már, más tanintézetekben is kitűnő sikerrel működtek. — Az-izraeliták elemi iskolájában az évi vizsga ö bő 15 én lett megtartva egyszerre mind a négy osztályban ; az eredményt átalában kitűnőnek mondhatjuk, és legtöbb figyelmet érdemel azon körülmény, hogy a fősuly a magyar nyelvre volt fektetve, mely tantárgyban különösen a 3. és 4. osztály növendékei páratlan eredményt tűntettek fel, a negyedik osztálynak öt növendéke méltán foglaland helyet polgári iskolánkban, és mint értesültünk, mind az öt ez iskolába is fog menni. — A méter mérték behozatala al- -J- kalmával a földmivelés, ipar és kereskedelmi m. k. ministeriam egy világos, könnyen érthető nyelven irt füzetet bocsátott közre, melynek czime: „ Tudnivalók a méter mértékről. E műhöz az uj mértékek rajza is tartozik, melyet mindenkinek kiváló figyelmébe annyival inkább ajánlunk, mert e mértékek 1876-ik év elején már életbe fognak lépni. — A Fraklin-társulat könyvkiadó hivatalában újabban megjelentek : Jósika Miklóstól „A szegedi boszorkányok“ három kötet, ára 1 frt 50 kr. — „ Vezérkönyv'a testgyakorlás tanításához“ tanítók és tanitó-jelöltek számára szerkesztő Markó Lajos, ára 60 kr. „Franczia nyelvtan“ iskolák és magántanulók számára, szérzé Schwiedland Frigyes, ára 80 .kr. szarvasmarha haszonvétele“ Irta Hégli Sándor, ára 50. kr. ' — A kath.' egyház uj orgonája javára már többször hirdetett hangversenyre e hó Í8-án a meghívók már szétküldettek. — A műsor a következő: 1) „ A zene dicséneke,“ Lachnertől, — előadja a gyulai magán dalkör. 2) „Fantasie Iá straniera,“ de S. Thalberg, zongorán előadja Ormos Neporau- czena k. a. 3) „Mignon,“ regényes operából románcz, zenéjét szerzé Thomas A., előadja Tannerné-Szabó Róza asszony, a budapesti nemzeti színház opera énekművésznője, s zongorán kiséri Erkel Sándor ur, a nemzeti színház másod karnagya. 4) „Magyar Ábránd,“ Heppes Kálmántól, zongorán előadja a szerző. 5) „Brankovics“ operából románcz, zenéjét irta Erkel F., — előadja Tannerné- Szabó Róza asszony, zongorán kiséri Erkel Sándor ur. 6) „A kis kápolna,“ Beckertől, —s előadja a gyulai magán dalkör. — Mint értesültünk, megyénk minden részéből számos vendégeink lesznek, s az érdekeltséget növelheti az is, hogy Tannerné-Szabó Róza asszony a kitűnő énekmüvésznö megyénk leánya, kigyósi születésű. — Az uj orgona javára különben — mely még ez év folytán elkészül és fel fog állíttatni — a r. kath. hivek között is szépen folynak az adakozások, s e czélra bármily csekély pénz, vagy terraékbeli adományt elfogad a gyulai r. cath. plébánia hivatal. A A helybeli r. kath. elemi iskolákban úgy a magyar, mint a német vá. roson, a jövő 1874/6 iskolai évre, f. hó szeptember 28-, 29- és 30-án fognak a beiratások történni." — El”'mem mulaszthatjuk a szülőknek figyelmébe ajánlani, és lelkökre kötni,, bogy tanköteles gyerniokciket 6—12 évig lelkiismeretesen adják Tel az iskolába, és legalább a kötelező években el ne vonják a tanulástól Napjainkban már nincs értelme annak a rógi/köznép-mopdásnak, hogy „a fiú ne legyen. k,ülönb.<(p,z:,.apjánál!“ — mert most már kell,hogy, kijlönb legyen. A népnevelés, a közműveltség fölénye egyedül az, a mi nemzeti létünket biztosíthatja; — s a műveltebb országokat tekintve, csaknem szégyelhetjük, hogy e téren mily bátra vagyunk; hisz pl. ba városunkban minden tanköteles gyermek iskolába járna, akkor mégegyszer annyi iskolával kelleae bírnunk, holott igy még a meglevők sem telnek meg, amint a múlt. évben is láttuk Azért figyelmeztetjük újra a szülőket, ezen legszentebb kötelességükre I A A békésmegyei okszerű méhész-egyletnek f. hó 21-én d. u. 4 órakor, a vármegyeháza nagy termében választmányi gyűlése leend, — melynek tárgyát főleg egy méhészeti kiállítás tervezete felöli tanácskozás képezendi. A kiállítás mint halljuk — a jövő hónap elején leend, a megyében ez idő szerint legjelesebbnek ismert, okszerűen kezelt méhészeti telepen. Jövő szá-
