Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-10-04 / 40. szám
ta jövedelmet a kebelbeli leégett ref. temp-i lom építési alapjának ajánlván fel. Nézetem szerint jótékony czélu vállalatoknál főffuly arra fektetendő: hogy kiadás és bevétel illetőleg tiszta jövedelem közt aránytalanság létre ne jöjjön, tehát minden mellőzhető költekezés is, mert felesleges, tehát indokolhat- lan kiadás kerülendő. A fentemlitett egylet által rendezett színi előadás brutto jövedelme 246 o. é. frt volt, mindamellett hallomás szerint a tiszta jövedelem csak 90 usque 101 frt volna. Ez aránytalanság mint értesültem az által okoz- tatott, hogy a műkedvelő urak: ettünk it- tunk“-ról szóló, mint hirlik 24 o. é. frtra rugó számlát registráltattak az előadás költségeinek lajstromába. Miután magam is részesültem azon megtiszteltetésben az említett előadásban mint szereplő résztvenni, tehát a műkedvelő urak kifejezés folytán említett, Gergengóczia „Rektrom “ -ára emlékeztető szem iszom féle számláról keringő ,hir rovásomra is terjesztetett, egyéni jelleraemrael.össze nem fór, sőt önérzetem követeli azon nyilatkozattal lépni a t. ez. helybeli úgy mint vidéki közönség elé : miszerint én részemről, habár ez alkalommal viszonyaimhoz képest tetemes költségeim voltak, ezeket nem az előadás jövedelméből hanem saját zsebemből fedeztem. Tisztelt műkedvelői társaimat pedig felkérem, miután nem teszem fel róluk, ■hogy ők a jótékony czélra szánt jövedelmet Csáki szalmájának tekintették volna, a keringő álhir megczáfolása végett példámat követve a t. közönséget, mely úgy hiszem a jótékony ezél iránti érdekeltségből — mostoha pénzviszonyaink mélett is tömeges részvéte által adá nemes lelküségének fényes bizonyítékát, megnyugtatni. .Az igen tisztelt leány koszorú elé pedig azon alázatos kéréssel járulok, kegyeskedjék nyilvánosságra hozandó számlájában, ha netalán — quod Dii avertant í— az általam fentemlitett hir való volna, az illető műkedvelő urakat, kik az előadás jövedelme rovására és az épitési alap megkárosításával a rendező t. leánykoszoru elöleges beleegyezése nélkül egyéni személyes kiadásaikat betudatták, — névleg megemliteni. Kiváló tiszteletem biztosítása mellett Czukor Arnold ügyvéd-jelölt. Endröd, 1874. szeptember 29. Tudósitási helyreigazításul, illetőleg kiegészítésül: Midőn ö felsége ami királyunk szept. 21-én délután 3 */4 érakor Aradra utazott a gyomai vasúti állomáson Békésmegye határán az ő hódolatos üdvözlése ekként történik vala. Berobogván homlokzatán az ország címerével diszeskedő fölzászlózott és fölkoszoruzott udvari disz vonat, mintegy 3000 ember örvendező és viharos „éljenzése“ között daliás könnyüdséggol lépett az endröd-gyo- mai üdvözlő küldöttségek elé „a legelső magyar ember a király/“.... Főtiszt. Schief - ner Ede endrödi prépost-plébános ö nagysága rövid tartalmas üdvözlése után, ki egyszersmind a gyomai r. kath. lelkészt, az endrödi és gyomai elöljárókat is szerencsés volt bemutathatni ő felségének, a gyomai nt. ref. lelkész Garző ur köszönté ezen örvendetes alkalomból ő felségét; mely üdvöz lő hódolatokat legkegyelmesebb atyai tetszéssel fogadván ö felsége: a kegyteljes királyi szavakra az éljenek igézetes és óriás öröm- szózata áradozott. Nehány ünnepélyes percig a küldöttség egyes tagjaival váltott ö felsége szót, — Gyoma é s Endröd lakosságának mennyiségéről.... s különösen az endrödi bíróval az idei rósz termésről, melyre Aradon létekor Békésmegyét illetőleg, hivatkozott is. „Kukorica sem lesz“ monda atyai részvéttel ő felsége. Meglepően szép volt egy gyomai föl- désznő imezen jellemzetes szavait hallanunk: „Oh mint dobog a szive (már mint a királyé az atyai örömtől) a lelkemnek...“ — „Hát hiszen nem látja azt kelmed“ monda nékie egy nem nagyon raélybelátásu egyén...' — Már aztán hogyne látnám, — válaszoló egész indignátióval ő, — de bizony Csak látom!... Ni hogy nevet a szeme, mint örül a lelkem, hogy itt van köztünk. A gyomai nehány röpke percig terjedő időzése alatt is meggyőződhetett ö felsége, hogy a nép szeretető a királyi trón legbiztosabb támasza .. hogy szent István apostoli koronájával felavatott királya iránt ragaszkodó a magyar.. .! s hogyha a legelső magyar ember a király: bizonyosnál bizonyosabb, az, hogy érte minden honfi karja készen áll! Epen azért kértem a népek Istenét, midőn ö felsége tovább utazott, hogy: Áldd meg. országunkat, mi magyar hazánkat Vezéreljed jóra a mi királyunkat 1 „A gyomai vasúti állomás főnöke, és a Wodjáner-uradalmi mükertész hazafisá- gának s ő felsége a király iránti lojálitásuk- nak kitűnő jelét bizonyiták be az állomási főépület Ízléses földiszitése által.. . Az örvendő közönség osztatlan elismerése üdvözlé vala őket. Idősb bús Magyar. — Jegyzéke a b.-gyulai kir. törvényszéknek 1874. évi octóber hó 5-ik és következő napjain felveendő polgári ügyeknek. Előadó Dobosffy tszéki biró. Feuersdorf Fanni felperesnek férjezett Weisz Zsigmond alperes elleni való pere. Újdonságok. — Kéretnek eddigi t. ez. előfizetőink előfizetéseiknek mielőbbi megújítására, hogy a szétküldésben fennakadás ne történjék. A Felhívás Gyulaváros t. polgáraihoz. Ha a fedhetlen becsületesség, példás erkölcsi viselet és szorgalmas igyekezetben elaggott férfiak iránt is, a magasabb fokú tiszteletnek érzelmével viseltetünk ; akkor keblünk ezen nemes indulatát mindenesetre mél tóbban megérdemli az, aki egész életét a közjó érdekében töltötte el, nem keresve jövedelmező állást, nem haj hászva hirt és írevet, hanem megelégedve egyszerű tisztével, szerény jövedelmével. — Egy nemzedék halt ki, s a gyermekből is agg lett, mióta Nagy-Gergely Péter, a gyulai r. kath. elemi iskola második osztályának tanítója, e nemes tisztét viseli, és aki 50 évvel ezelőtt minket tanított és vezetett, az lankadatlan szorgalommal most már gyermekeink s talán az unokák szivébe ülteti a vallás, az erkölcs, É | tudománynak első virágait. Felséges királyunk legmagasb kegyével s ezüst koronás érdemkereszttel tün- teté ki az 50 éves tani tót, — most rajtunk a sor t. polgártársaim, hogy lerovjuk mi is a kegyelet, a hála és az elismerés adóját azon férfiú iránt, ki e szép érzelmeket a szülök után — először oltá sziveinkbe. Örökitsükmeg emlékét Nagy Gergely Péter kedves tanítónknak, s ez okból fényképeztes- sük le őt, hogy minden házban, min- r!en családban meg legyen arczképe; és ha majdan nem lesz is többé közöttünk, rágondolva, rámutatva, áldhassuk emlékezetét. — Azért egész tisztelettel felkérem kedves polgártársaimat, adakozzék e czélra mindenki tehetsége szerint, bármily keveset; — a fenmaradó összeggel pedig ajándékozzuk meg őt, ki egész életét a mi és gyermekeink szellemi és erkölcsi javára tölté el. — Kelt Gyulán, 1874. október 1-én. Reindhardt József. A Felséges királyunknak ma névnapja lévén, az a szokott ünnepélyességgel fog a r. cath. nagytemplomban reggeli 9 órakor hálaisteni tisztelettel raegünepeltétni. A A békésmegyei okszerű méhész- egyletuek kiállítása mához egyhétre, vagyis október 11-én leend, Gyulán, a megyeháza kertjébon. Felhívjuk a kiállítani szándékozókat, a tárgyak mielőbbi beküldésére; a közönséget pedig az érdekes kiállítás megszemlélésére. A Érdekes lelet. Az elmúlt héten az órvaleányház-épitésnél egy sírboltra akadtak, melyben koporsókat leltek, már teljesen az enyészetnek indulva. Egy koporsóban egy női hulla volt, legalább annak lehete felismerni, mivel lábain, aranyzott varrásu fehér selyem czipők valának. Tudományos szempontból azonban ez nem valami érdekes, mivel — mint Mogyoróssy bátyánk mondja — a nem oly rég múlt időben, azon helyen köztemető volt, az akkor ott fenn állott oláh templom körül. A Ugyancsak az elmúlt héten egy sebesen vágtató kocsi eltaposott a templom körül egy szegény asszonyt, ki tetemesen megsérült. A Megyei múzeumunknak Kovács Pál orosházi kir. jbir. joggyakornok egy igen érdekes nemzeti kincset ajándékozott, és ez azon irómll, >t elylyol az 1848-9. évi nevezetes törvények leírattak. O akkor Ghy- czy Kálmán nádori itélőmester mellett, mint kir. táblai jegyző dolgoz« tt, és igy lön alkalma a törvényeket 'leírni, s a nevezetes tollat mind ez ideig megőrizni. A A nagy-utezát minden szombaton estén szokták seperni a megyei rabok, és ez nagyon helyesen és jól van igy. De még helyesebb lenne, ha seprés előtt fel is locsolnák, mert oly óriási por mellett, mint arninü jelen leg is az utczákat fedi, az egész dologban csak annyi a köszönet, hogy a közellevö házakat — tulajdonosaik nem nagy örömére — az egész utcza pora belepi, s aztán napokig szellőztethetnek és porolhatnak utána. — Furcsa házasság. Nagyváradon a napokban egy 62 éves ember elvett egy 19 éves özvegyet; de e házasságban nem a pár életkorának nagy kölönbsége a különös, hanem az, hogy az özvegy elhalt férje a mostani vőlegénynek a fia volt é3 igy áz öreg saját menyét vette el. A Rácz Jancsi zenekarának kitűnő játékát úgy látszik jobban tudja méltányolni a vidék, mint önmagunk. Legalább ezt bizonyítja az, hogy a szalontai honvéd- zászló szentelésre őket hivták 'meg, pedig a váradi czigányok is vágytak volna rá. Mi meg itthon inkább elhallgatjuk a rosszabbi- kat. Pedig elöbb-utóbb is az lesz a vége, hogy a gyengébbnek bukni kell; különben a példabeszéd is azt mondja, hogy „két dudás nem fér meg egy csárdában.“ A Nász és gyász. Popp Alajos derék polgártársunk csak a napokban hozta haza N.-Váradról menyasszonyát, Kauzler Olga úrnőt, — és most a családi örömbe gyász vegyült, mert édes atyja Popp József, városunknak egyik munkás és példányszerü becsületes polgára, életének 74-ik évében végelgyengülésben elhalálozott. Az élőknek adjon i vigaszt, az elhunytnak pedig örök nyu galmat az ég Istene. — Uj ügyvéd, Jancsovics Emil a kir. törvényszék volt jegyzője e hó elején ügyvédi irodáját megnyitotta. Kik Jancsovics urat a magán életben ismerik, átalános elismeréssel szolnak tehetsége, és szorgalmáról, s most midőn a nyilvános pályára lép, nincs okunk kéíkedni. hogy e tulajdonok változnának, mert épen ezek alapítják meg az ügyvéd nevét. Ügyes bajos emberek bizonyára jó helyen kopogtatnak, ha e fiatal kezdőt keresik fel. — A közjegyzöségröl szóló törvény- javaslat talán a jövő év első napján, vagy legalább is első hónapjaiban életbe lép, megyénkben a törvényszék összesen hat közjegyzőt hozott javaslatba a minisztériumnál, kik a járások székhelyein fognak lakni. Az orgona couccrtröl készéinek most városunkban mindenütt, s képzeljük, a jelenvolt vidékiek is. Erről ugyan más helyen szólítunk már, azonban nem mulaszthatjuk el, bogy Göndöcs Benedek apát urnák elismerésünkkel ne adózzunk, neki köszönhetjük az élvezetes estét, melyen oly nagy közönség jelent meg részt venni az élvezetben s a kegyeletes czélt elősegíteni, de nem csak- ebben látjuk mi e hangverseny sikerét, hanem, mi fő, első lépés volt ez arra, hogy városunk a megyei társadalom központja, lüktető ütere legyen, s ha már az első lépés ennyire sikerült, a többiek biztos reményt nyújtanak a czél elérésére. — Kinevezés. A gyulai kir törvényszék elnöke Tar György városi árvaszéki szolgát a kir. törvényszékhez szolgasegéddé nevezte ki. Szarvasi újdonságok. O Városunk tánczkedvelö ifjúsága a múlt vasárnap átrándult Szentandrásra, hogy az ottani izraelita ifjúság által a „Petöfiház“ javára rendezett tánczvigalomban részt vehessen. Mint halljuk a tánczmulatság igen kedélyes s fesztelen vala, mely a fentebb érintett czélra 20 frt 10 krt. jövedelmezett. O Nagy a panasz községünkben a mészárosokra, hogy a még mindég 24 krért mért hús oly rósz, hogy az majd nem ehetetlen. Miért is felhívjuk községünk érdemes elöljáróit, miszerint ha másként nem, legalább lapok utján szerezzen tudomást a mészárszék árendások elleni számtalan panaszokról. Mert miután a búsnak a község elöljárósága ut- jáni árlejtése megszüntettetett, s annak árát bérlő urak saját kényök kedvök szerint szabják meg, elvárnánk, hogy fris, kövér s egészben kiadott iont húst kapjunk. Mind ez azonban másként van, mert a túlságosan sovány marhahúst nem egyszer mérik elerjedt állapotban, mert ők egy fontba 32 lat helyett adnak 25—26 latot, s ha cselédeink ezért szót emelnek, még a legdurvább, a legsér- több módon csitittatnak el. — Miért is nem volna felesleges, ha elöljáróink olykor olykor szemlét tartanának a mészárszékek felett, s komolyan megintenék az illetőket, miszerint szigorú büntetés terhe alatt az egész fönt húst szolgáltassák ki. O Frankó László, járásbirósági Írnok a jogi tanfolyam bevégzése végett Eperjesre távozván, lemondását beadta. Előfizetési felhívás a 1874. utolsó negyedére, (sept.—dec.) Előfizetési ár 1 frt osztrák érték, melyet postai utalvánnyal kérünk beküldeni. Gyulán, szept. hó 1874. A kiadó-hivatal. Tanév megnyílás. Gyula város iskola széke részéről közzététetik, miszerint a gym- nasialis iránnyal egybekötött községi polgári iskola az 1874/s-ik tanévre az 1-ső osztállyal megnyitandó lévén, a tanév f. év October 15-én veendi kezdetét, a beiratások pedig a polgári iskola helyiségében (Kulcs utsza 1039. h. sz. úgynevezett „Kulcs“ épületben) f. év October 7—14-ig fognak megtörténni; közététetik továbbá, miszerint a behatáskor a vidékiek által 5 frt évi tandijj fizetendő ; a helybeliek azonban tan- dijjmentesek. Az iskolaszék elnöksége. Gazdászat, ipar, kereskedelem A philadelphiai világkiállítás bizottsága egy általános szabályzatot dolgozott ki és állapított meg a külföldi kiállítók számára. A szabályzatot kivonatilag következőkben adjuk: 1. A kiállítás a Faiermouut-Parkbau
