Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-08-16 / 33. szám
Harmadik évfolyamé 33-ik szám. Gyulán augusztus 16-án 1874 Szerkesztőségi iroda: Bobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: r Winkle Gábor könyv- - - árus üzlete, ■ főtér, Prág-ház. BÉKÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél, — Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr.- 100 szóig I frti, kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél50% elengedés, — Nagyobb hirdetéseknél mél- tányos árelengedés. Nyi Ittér Garmondaofa 10 kr.: ,. Meojelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési díj: Három hóra Hat hóra; Kilencz hóra Egy, évre u. Ifi 2it 3 ft Aft A védgátakról. iohi^i lírjf) (Folytatás.) _ Ekén eszme, és az Endrőd községitöltések visszavezetnek a dobozi eseményre, és önkénytelenűl fölmerül a1 kérdési nem lett volna-e okszerű ? és nem lett volna-e kötelességük az érdekelteknek a f; é. árvíz előtt gondoskodni védgátjaikról? 8 azok kiépítését bármi áldozattal is eszközölni ? éppen ttgy,- mint a halásztelki érdé- kéltség teljesítetté, és teljesíti. • Az - előadott intézkedések nyomán felemlítem, hogy ezen alsó-körösi társulatoknál a gátak fenntartására is különös gond fordittatik, de annak részletes ismertetése alig érdekelné a felsőbb vidékét. Egyedül tehát a véd- gátak legeltetése- és azoknak rbarhák- kóli bitangolásáról kívánok nehány űteÓU1élraondAniÚi!;Vi;':ift esm!y^si'19)- Ha égy-— pár ezer írt értékű s tisztán kimeszelt ház falát pajzán gyermekek sárral bemocskolják í általános a boszankodás, hogy milyen kár volt a szép falat bemocskolni; de hát ha a védgátakat nedves időben marhával jiirátják, birkává!vágatják, vagy éppen sertésekkel is feltúratják, azt az emberek közönbösen veszik, pedig a véd- gát értéké sokszorosan tálhaladja egy egyszerű' ház értékét; e mellett a házfal mocskait nehány meszelőhuzással néhány perez alatt ellehet távolitni, míg a védgátakon minden kitaposott X™8?«nixTJtJfcOZA» .......... .-n oo nodóióíff A bűbájos dal. ))9]|9ra (Elbeszélés.) .iJolia) )j?;c •■jesg loiiöl . Irta: Sipo* Sándor. [ 7 ‘Egy évé, hogy Rózával mogismer- * kodtein. 0 a színházi' zeneképezde növendé- ko volt. — Gyönyörű hangja a legszebb re- ményekre jogositá nemcsak apját, hanem tanárait is. — Pár év kellett még tanulmányai befeje;téhez s ö szerződtetve leendett az operához/ mint első ’ rangú énekesit#. — — Én . az ö házukkal; szemben laktam s igy rögtön fejtünt előttem a rendkívül szép hang, mely szobija nyitott ablakaiból az én lakomba . »iíztán ejbatott —• és feltűnt előttem még . .inkább. — bájos alakja, mely oly csábosán járt, kelt, hajlongott, a mint játékával kísérte dalát. És mind ez csak az utcza által .., volt tőlem elválasztva. Kevés idő kellett, hogy légyözbetlen szerelmet érezzék e tűn-' dóri alak iránt — ,és, ifjúi ügyességemnek csakhamar sikerült kivívni azon eredményt, hogy vele megismerkedjem, majd nemsoká- ra előtte keblemet kitárjam a viszont szerelmiét megnyerjem.-------És azután sokáig, hó napokon keresztül a legtisztább boldogság mámorában éltem,, mert: hisz ö volt. az első iAő,ii-rd:.ki valóban,.bírta .szivemet, cMoö volt. első. SZereluvem tárgya — és ö ie azfvallot- ts, hogy rajtam kívül még senkit sem szeretőn és őrök hűséget esküdött nekem. Nem f ügyökérrel hosszá idő,esetleg egy egész év Vesz el a gátra nézve, mely veszteséget'CSak is a jövő év kárpótolhatja. De minthogy a védgátak nincsenek oly szépén kimeszelve, mint a lakóházak, embereink uem szokták, és nem tudják azokat kellőén méltányolni. Egy erélyes uradalmi tiszt a ra- konczátlanul szófogadatlan cselédet saját tiszti kezeivel derekasan megütle- geli, sßt kedélyes variatio végett — még a fejét is beveri; de ha azt látja, hogy a védgátakat ugyan azon cseléd mindenféle marhával korlátlanul bitangolja:. árra éppen úgy, mintha az a Körös közepén történnék, rá sem hederit; pedig a bitangolással esetlég több kár okoztatik äz / uräda- lomnak, minit á megfenyített” cseléd renyhesége által. Ennek oka az, mert a mi embereink nem szokták még meg, a védgátak közgászati fontosságát kellően mérlegelni; nem tudják taláu jcouibi- nálni, hogy a védgátak építésénél ogy lécz nem állittatik felmegy karó nem veretik, le; de sőt- egy hancsik sem ásatik tudományos ismereteken alapuló számítás nélkül;- é8 végre nem veszik figyelembe különösen azt, hogy a begyepesedett és megkeményedett felső réteg oly kincse; és; oly hatályos vértje á védgátaknák, melyeket kézi munkával vagy éppen nem, vagy csak órikételkedhettem szavaiban,!esküjében, hisz oly ifjú leányka volt még, —• alig tizenöt éves;- — Két'hóval ez előtt szüléimét látogattam még azon czélból, hogy engedélyüket kérjem a Rózával kötendő házasulásomhoz. — Beleegyezésüket kinyerve öröm-ittftsan - Jsjetlem vissza a fővárosba hisz11 most már misem akadályozhatta egybekelésünket, mert még Róza atyja Rém mondott ellent frigyünknek, pedig ö rideg, számitó ember volt. — <.— Oh, mily boldog valók, midőn visszajövete- !am után Róza az őszinte szeretet jeleivel fogadott s velem együtt számlálgatta a napokat., midőn majd elválaszthatlanul egymáséi leendőnk. — — Már csak egy heti idő volt hátra esküvőnk napjáig, midőn az történt, mire képtelenségnek véltem gondolni ;.s ; mi elvette eszemet, — mi irtózatos átkokra nyitá meg ajkamat. —- Rózáók hirtelen,'tudtom nélkül elköltöztek szomszédságomból — és ő; ki első szerelmem volt, kiért éltem, ki birvta lelkem és szivem .jobb.felét, ö elhagyott szó- nélkül és összekelt egy olyan emberrel, kinek-felettem nem volt más előnye; mint pénzes zsákjai. — Eleinte zokogtam bánatomban ; de oly nagy volt fájdalmam, hogy könyeim csakhamar elfogytak. Keservem szivemről-felszállt agyamra rr s Ott a boszú rémes eszméje kezdett tejledez- ni: többé nem letenni ez átkos gondolatról. Mintha valami daemoni hang szüntelen azt suttogta volna fülembe; »Old meg őt!;, gyilkold: meg öt I“ :i*h Ha. néha érőt véve magamon, utálattal taszitám el a gyilkosság ási költségekkel- lehetne elő- és hely-- ' reállitni;:' '■ A ki már belátja azt, hogy a be- gyepesedés mily fontos tényező a véd- gátakon,' ^ különösen védelmi tekintetben, a—-az teljes mértékben tudja ' méltányolni azon magas állású egyének eljárását, kiknek a gátrendőrségről alkotott 1871-ik évi 40. t. ez. szerkesztésében befolyásuk volt, mely különösen a 14. §-ban a védgátak con- servatioját a törvény védelme alá he-u lyezi. Ezen szakasz jótékonyságát eí sorok írója oly szigorú lelkiismeretes- séggel és hűséggel érvényesítette; (s ezt ajánlja kartársainak is,) hogy a többek között egyik, miveit lelkű- loya-” lis elnöke majorjához tartozó renyhe «setédet sem kiraélter hanem azt á járásbíróság eU idéztette, igen jól tudván, hogy ilyenek ellenében — a Beszédes phiiosophiájával -^ csak drastic us eljárás képes a tilalom tekintélyét : érvényesiteni. Az előadottakból kitűnik azon rendszer, mely a kákafoki és halásztelki védgátaknál életbe léptetve lett; kitűnik az áldozat, melyet az érdekeltek önbiztonságuknak készséggel meghoztak, és kitűnik az eljárás, melyei e sorok Írója feladatát megoldani /törekedett. Mindezt teljes siker koszorúzta; mert a védgátak a f. é. rendkívüli árvíz .miatt sehol lényeges sérülést nem szenvedtek, sőt! találtatnak . —-kiilöuö sen a halásztelki gátakon -r- több ezer gondolatát: a daemon újra suttogott S)»8 sem kegyelmezett; ö is megölte boldogságodat !u s szivem jó szózatát újra elnyomta a vak indulat felsivalkodása. — 1 Napokat és éjeket töltöttem el kínos -gyötrelmek között. Szívem talált még mentséget Róza számára, ab, mert én szerettem üti akkor js, midőn uiár elhagyott ; de az a daemon — ott a lelkemben már kimondta rá a kegyetlen ítéletet : „Meg kell hálnia !“ • i— i*4- Sötét gondolataimmal tépelödve, egy este kint bolyongtam az ut- czákon. Mint álomkóros, czéltatlannl jártam fel, alá. Mit törődtem én a futkározó emberekkel, a zsivajjal, a tolongással, ;— hisz a belsőmben zugé vihar felül mait minden külső zajt., ■— Epen- a színház kocsi. bejárása mellett baladtam el, midőn ott hirtelen díszes fogat állott meg — s belőle Róza lépett ki, honnan egy durva arezvonásu, kaczér fénnyel öltözött Vén ember segítette le. — — Mintha villám ütött volna belém, egy ideig megdermedve' maradtam a bejárat előtt, —■ oh hisz elválásunk óta ma láttam először őt! Végre összeszedve magam, utánuk siettem s jegyet váltva helyet foglaltam egy földszinti zárt széken. — Nem olyannak találtam Rózát, milyednek gondoltam. Az lelőtt viruló arczán — most beteges halványság terült el. Szemeit kékes gyűrűk köriték, mintha sokat airt volna. Szép ajkai mellett,. , hol az előtt mindig mosoly derengett, most a bánat vonásai ültek. Honnan, miért e szomorúság ? Talán boldogtalan a hozzá nem méltó férj mellett ? Talán érzi már, bogy a szívói hősszaságu begyepesedett vonalok, fnelyeket a szélvészek —mint^ -fen- tebb is említve volt'még item-sérthették; és tnegnyerté áz érdekeltség äzt; ä' nyugalmat, melynél többét; — szerintem kívánni; sem lehet, mert a közelebbi 12 év alatt, mióta alól- irott e védgátakat gondozza, soha — a legnagyobb árvizek alkalmával — hatósági, segédkezés igénybe nem vétetett, sőt még csak azt séih tudta senk?,3 hogy a gátakon' védelmi tirun- kálatok tétetnek; 1 c ím flol noil Mint említve volt, a kákafoki és halásztelki védgátak ezelőtt mintegy 30 évvel építtettek, tehát azt lehet ellenvetni, hogy azok már megtömörült építmények lévén, fenntartásuk,. kévés gondót igényéi. Az mindén esetté iáll, hogy az ismertetett védgátak íbégSzi- lárdult alapja a védelmet' létíyéjgjéaen megkönnyíti. De néni” alkalmazható ezen ‘észrévétél az endrőd-tátí' társulat védgátjaira; — és még ezeketkéll égy pár szóval megismertetnem. ‘ A nevezett társulat alakúit 1869* ben, de ezen évben, töltéseiből sem- mit, 1870-ben is a víz magas állása miátt lényegtelen cáekélységét" építhetett, és csak' 1871-ben sikerült a védgátakat bekötői, de; neiní bevégez- iii. Egy kié idöigleneé töltésvoiiál -pedig téli időben fagyos alapra fagyos anyagból építtetett;'csak hogy a kö- zelgetŐ áradást felfogni lehessen. 1872- héh az állandó gátVonalak' bévégeznek nem nyújthat kárpótlást a ragyogó drágakő — és a selyem suhogása nem pótol* hatja a szerető szívből jött őszinte hangokat ? Sajnálni, szánni‘kezdtem öt. Hogy is gyűlölhettem volna e pillanatban, hiszen r Szenvedni látszott!-------É perezben feltárult páh olyának ajtaja s hozzá két jól ismert ledér arczlán lépett be. — Jól láttáin, ' hogy Róza arczán ekkor mosoly ' villant még ‘ és hogy aztán a legélénkebb és tegvigabb társalgást folytatja ama ficzkókkat. — “ Most már vijjogott.Ielkembén a daemon —, srén elvakultan rohantam ki fi színházból. — Haza futottam s Ogy élésre fent kést vettem magamhoz. Első szándékom az volt, hogy a színházban ölöm meg Őt, de nyomorult önzésem azt tanácsolta, hogy ne áldozzam fel Önmagam is; hogy titokban hajtsam végre a bűntettet, hogy silány életemet megmentve élvezhessem a boszu gyönyörét — — fis így azon gondolatra jöttem, nogy saját lakában gyilkolom mag- Ott bolyongtam hát ama ház előtt ’— höl Róza lakott férjével —f s vártam, mikor jönnek haza. — Kinóa Órák voltak azok ! Nem egyszer önmagamba akartam döfni a kezemben szorongatott kést, de ilyenkor eszembe jutott, hogy ő e tettemet meg sem tudná s ha mégtudná is, legföljebb mosolyogna balgaságomén!'— És ami végkép megerősítette ádáz elhatározásomat,' az azon örületes féltékenység volt, mely most midőn fi két arszlánt láttám páholyába lépni — újra kitört benüem. Nem akartam, uem bírtam elviselni a gondolatot, hogjf Ők, ” kit 1
