Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-08-09 / 32. szám

szép öszhaiig/atos éneket. — Majd elhal az ének az ajkon a a lélek még a dal vará­zsa alatt áll: midőn Farahó utódai ráhúzzák a csárdást. Tánczra keredik a kitörő jó kedvll ifjúság; s már verejték gyöngyök ragyog­nak homlokán, mégis szüntelen „ujrá“ t kia­bál. Azonban egyszer mégis elhalgat a he­gedű s a dalárda énekel, mit ismét táncz majd újra dal követ s ezen változatok oly kellemesen foglalják cl a közönséget, hogy egy percze sem marad az unatkozásra. Hogy mindenki jól mulatott: igazolja azon körülmény, hogy reggeli 3 óráig ma­radt együtt a közönség. Óhajtaná talán tudni az olvasó, kik vettek részt a dalestélyen ? Ott valának ke­vés kivétellel az előkelő családok, ott amaz ismert hölgy koszorú, mely körében anynyi sok kellemes órát töltött egyszcr-máskor a vidéki ifjúság, ott valának a vacatióra haza­jött tanulók, kik mint lepke szállnak virág­ról virágra a viszontlátás örömétől ragyogó arczczal üdvözölve Békés kis ibolyáit. Hoj sok szépet beszélhetnénk e kis virágokról; hanem neveik elhalgatásával is elég Békés szépeit fölemlíteni, mivel alig van a megyé­ben fiatal ember, ki ne ismerné őket s ne tudná, mily élvet ad egy éjjet velők keresz­tül tánczolni; velők, kik mind oly könynyü- séggel lejtenek, minha angyal szárnyakon repülnének. A helybeli szépségeken kívül részt vett Szarvasról Eülley Etelka úrhölgy is, ki megjelenésével nevét üunepeltté, emlékét k< dvessé tette. A hir, hogy Békésről rövid időn távozand: leverőleg hatott az ifjúságra, mely szivéből óhajtja, hogy áldás és szerencse kisérje e bájos teremtést az élet utain. Köszönet az élvezetes estélyért a dal­körnek ! Vajha többször is nyújtaná e ked­ves szórakozást a közönségnek 1 A jövedelem nem Volt sok; de több mint az első dalestélyen. Sz. Kálmán. Békés augusztus hó 1874. Főtiszt. Révész Bálint püspök urat h.- m.-vásárhelyi útjában julius hó 30-án estve 8 órakor B.-Osabán Békés város részéről te­kintélyes számú díszes küldöttség fogadta. A ref. egyház részéről jelen voltak annak két érdemes lelkipásztora, egyházgondnokok, pres- byterek, a rcalgymnasium 3 jeles tanára, a városi elöljáróság küldöttsége, főbíró ur élén, és ezenkívül számosán, az intelligentia ré­széről a többek közt tek. Hajnal István fő­orvos és t. Benedikty József gyógyszerész urak, főtiszteletü püspök urat, ki nt. Nagy István n.-váradi ref. lelkész és nt. Tóth Sá­muel egyh. kér. főjegyző kíséretében utazott, tiszt. Szegedi Károly jeles lelkészünk üdvözölte alkalomszerű az idő rövidségéhez szabott talpra esett beszéddel, a melyben midőn egy- ' részt örömét fejezi ki a küldöttség nevében á találkozás fe'eftt, mert emberek emlékezete óta nem történt -hogy ref. püspök a mi al-. földünket canoni vizsgálatával szerencséltette volna, másfelől tisztelettel m^leg szavakban szívesen kért, hogy szerencséltesse érdemek­ben gazdag föpásztorunk városunkat és egy­házunkét is nagybecsű látogatásával. Főtiszt. Révész püspök ur megköszönve szívélyes szavakban a rendkötelesség szülte bizalmat tisztelgést, megigórte becses válaszában hogy Vásárhelyről haza utaztában semmi szinalatt nem fogja elkerülni egyházunkat, — Püspök úrhoz hihetőleg aug. 6—7 körül lesz szeren­csénk. — Ezután nt. Hajnal Ábel esperes ur mutatta be a küldötségnek illetőleg a tisztelgőknek egyes tagjait, kikkel szeretetre méltó föpásztorunk melegen kezet szorított, mindenkihez intézvén nehány nyájas szavakat. Egy félórai rövid társalgás után azon szívé­lyes búcsút vevén tőlük a viszontlátásig, kí­séretében, — nagyt. Hajnal Ábel esperes ur is csatlakozván hozzája — elutazott. — Jegyzéke a b.-gyulai kir. tszék. által 1874. évi augusztus 11-én felveendő polgári pereknek. Előadó: Dobosfy. 6166. Darabos György és érdektársa felpereseknek Kolompár György és érdek­társa alperesek elleni pere. 6869' Tyeluk Tamás felperesnek, Dila András és társai alperesek elleni tulaj­doni pere. 6871. Rucz Juliánná és érdektársai fel­pereseknek Csizmadia Mihály és érdek tár sai alperesek elleni örökösödési pere. Újdonságok. — Évnegyede« megyei gyűlésünk le­folyásáról — térszüke miatt — jövö szá­munkban hozandunk tudósítást. — Winkle Gáborné Dobay Klára polgármesterünk nővére e hó 5-én élte 35, évében hosszas szenvedés után jobb létre szen- derült. — Mint nő és anya betölté szerény körében hivatását; — nyugodjanak porai békében ! I — Megjött a várva várt eső, ked­den este felé másfél óráig tartó zápor, csü­törtökön pedig csaknem egész nap jó csen­des eső volt, mely délután záporrá kezdett már válni. Ideje is volt már, a kerti vete- mények mind lesültek, s a tengeri is kezdett kiveszni, ez esők után legalább harmadrész termésre lehet kilátásunk. — Hány ügyvéd van Békésniegyé- ben ? Az igazságügyminister statistical ada­tokat gyüjtetett az ügyvédek létszámáról, ennek eredménye, hogy Magyarország 102 törvényszéke területén 4023 ügyvéd van. A létező 102 törvényszék közt a gyulai 13-ik hol összesen 59 ügyvéd van. — A megyeházát építik. A múlt heti közgyűlés egy már előbb kiküldött bi­zottságot felhatalmazott, hogy a megyeszék­ház kiépítési te: vére pályázatot nyisson. Na­gyon helyes intézkedés, hogy a megyei hiva­talokat egy épületben kívánják öszpontosita- ni, hanem a jövőre is tekintettel kell lenni s azért épen nem volt helytelen azon meg­jegyzés, hogy jövőben a főispán is kötelez­ve lesz a székhelyen lakni, aztán meg biz­tos kilátás van rá, hogy a törvényhatóságok hatáskörét tágítani fogják, tehát az építkezés­nél e tekintetet figyelmen kivül hagyni nem lehet, s így a megye székházat ugyancsak bőviteni kell ám, s mégis a mai telekkönyvi helyiség szóba sem jött, pedig e nélkül alig­ha lehetséges a meglevő s leendő hivatalok s lakosztály számára megfelelő építkezést kezdeni. — Chi nai történet. Egy szegény öreg ember beállít egy házhoz kéregetni. A ház­ban vigan vannak, s ki vigan van, s kinek a pénz vigalomra kell, az a szegénynek nem ad. így járt a mi öregünk is, — elküldték Ez eddig hagyján, ez gyakran megesik. Ha­nem a mulatók egyikének, eszébe jut inter­pellálni az öreget, hogy van-e engedélye a kéregetésre, az interpelláló fiatal lévén, jo­gosítva érzé magát, hogy az agg koldust fe­nek szólítsa. A kéregetö azt válaszolá, hogy nem adtatok semmit, s igy semmi közötök hozzám. Nem igy a nemes tüztöl hevült ifjú, Az öreget inojr^gadja, földhöz vágja, rátér­del, s jobbról, balról felpofozza, A szomszéd imolában épen delet harangoztak. Az utczán folyt gyönyörű jelenetnek számos tanúja volt. az agg elégtételt megy keresni, s kinek pa­naszát előadná, az aimandarin nem más, mint a derék ifjú, kit bepanaszolni ment. — Jó, hogy China Gyulától oly távol van, kü­lönben még elhinnénk, hogy itt történt, — amint hogy igaz is, mondja Rébék asszony a „Czigány“-ban. — Az árvaleányház építését meg­kezdték, s mint említők, ez évben még fe­dél alá kerül, a jövö év május elsején pedig már rendeltetésének fog átadatni. — A városi iskolaszék ma egy he­te megalakult, elnöknek Ambrus Lajos, al- elnöknek dr. Glaser Károly, főjegyzőnek Po- povics Jusztin, aljegyzőnek Piánk Alajos vá­lasztatott meg. E választásra különbon leg­közelebb visszatérünk. — A torna-tűzoltó egylet ma dél­előtt 11 órakor tartja közgyűlését, melyen az egylet sorsa felett fogván határozat hozatni, helyesen tenné minden egyes tag, ha e fon­tos gyűlésen megjelennék. — A kath. iskolák számára több fe­lé helyiséget építenek, igy a volt német vá­rosházát egészen | úgy építik ki, hogy a je­lenben meglevő iskola s tanítói lak mellett, még egy iskola s tanítói lak fog | emeltetni. Úgyszintén a fi-iskola épületben a piaez fe­lől levő egyik tanítói lakot íb iskolává fog­ják átváltoztatni. Ezek mind igen helyes dol­gok, de nem az ám, hogy a Krauszné-féle házat is megakarják venni iskolának. E bár ugyan a város kellő közepén, hanem épen a Ladies, Reinhardt et comp, csatornák bűzös légének közvetlen szomszédságában. Ha azon­ban a kath. egyház birna annyi befolyással rendőrségünkre, hogy az e csatornákat on­nan eltávolíttatná, úgy nem csak a választás helyes, de egyszersmindt a város közegész- ségügyének is igen fontos szolgálatot tenne. Beszéltünk már mi eleget, de mint látszik csupán annyi az eredmény, hogy egy néma oszlopot állítottak fel az utcza végen ékeB felirattal, hogy e hely bepiszkolása tilos, per­sze, hogy a jámbor oszlopra nem igen hall­gatnak. O Hymen. Dr. Rohoska Soma Vad- kertről f. hó 3-án d. u. 7 órakor vezette ol­tárhoz K. Szt.-Mártonban az ottani társaskö­rök kedvenezét Szilárdffy Orzsike kisasz- szonyt. — Legjobb kivánBágaink e szép frigyre. y!« Szarvason f. hó 1-én díszes kö­zönség részvétele mellett jótékony czélu mű­kedvelői előadás s tánczestély volt, — mely a jótékony czélra szépen jövedelmezett. — A b.-gyulai nöegylet elnöksége, a cholera árvák, özvegyek, és munkaképte­lenek segélyezésére adományozott 400 frtot következőkben használta fel. 1. Segélyezte­tek valósággal árva öszvesen 27. 2. Ezek közül örökbe fogadtatott 3 fi, és 5 leány gyermek. 3. Az országos cholera árvaházba elhelyeztetett 1 fi, és 2 leány gyermek. 4. Segélyeztetetett öszvesen árvaságra jutott öz- vegy, és gyermekeik, 72-en s ezek között kiosztatott 28 pár czipő, 10 pár csizma, — a még megmaradott csekély pénz maradvány, részint a jelzettek élelmezésére, — részint azok Bzámára ruha neműek vásárlására for- dittatott. Elismeréssel mond egyszersmind az egylet elnöksége köszönetét Czégényi István­ná, Ferenczy Alajosné, — Winkler Ferencz- né, Dnbányi Jánosné úrnőknek, kik a fent irt árvák részére tetemes mennyiségű ruha- nemüeket adományozni szíveskedtek s kéri a nemes szivü adományozókat továbbra is e szerencsétlenek pártolására. A békés-gyulai nöegylet elnöksége. — A színkörből. Szombatom „Tra- pesunti hercegnő, vagy a vándor komédi­ások “ a társulat által ujonan bemutatott ope rettek közt a legsikerültebb. Különösen meg­kapó szép volt a három apród, — Tolnayné, s a Molnár nővérek tertcetje, melyet a kö­zönség zajos tetszés nyilvánítások közt meg is ismételtetett. — Vasárnap, Szigligeti „Ci­gány “a, K. Dóri Judit asszony közreműkö­désével. K. Dóri Judit asszonyt közönségünk már régebbről s igen előnyösen ismeri, s fel­léptének meg is volt vonzó ereje, telt ház előtt játszott, | régi szép emléket felélesztve. Egy sikoltása elég volt megyözDi, I hogy a gyulai deszkákon ismét művésznőt látunk. — A darab különben elég összevágó volt leszá­mítva a kutnál folyt jelenet esetlenségeit. Becsei a czigányt sok őszinte érzéssel s ere­detiséggel adta. Gyuri szerepét Tolnai kínoz­ta meg szokott merevsége s ügyetlenségével. Hétfőn a békésmegyei régész- és művelődés történelmi egylet tárlata megnyitásának ün­nepélyéül Tóth Kálmán „Dobo Katicá“-ja adatott, zsúfolt ház előtt. A címszerepet Ober- tinó sok élénkséggel játszta, Nagy Ferencz, Homonnai uramat Toldi pedig Balassa Bá­lintot a közönség folytonos totszése közt játsz- ták. Szerdán „A tündér ujjak“ franczia szin- mtí, K. Dóri Judit asszony második fellépté­vel. Az ünnepelt művésznő mellett Dálnoki" ról kell legnagyobb elismeréssel megemlé­keznünk, az előadás elég kerokded, bár kissé vontatott volt mit különösen fokozott Tolnai Pennmár hercege, e szerep avatatlanabb ke­zek közé még alig került. Pénteken Dálnoki Kárpát jutalmára „A szinésznö“ s „Apró fél­reértések vagy szakács és titkár“ vígjátékok. Jogosan reméltük, hogy közönségünk töme­gesen fogja ez előadást meglátogatni, azon­ban nem úgy történt. Az első darabban Dál- nokiné, az utóbbiban pedig Dálnoki játszott oly sikerrel, minő tölök közönségünk már megszokott, s ez előadás után ismételve meg­győződhetett bár ki is, hogy Dálnoki mele­gebb részvétét érdemelt volna. Különben kö­zönségünk sok csorbát kiköszörült az utóbbi előadások alatt tömeges megjelenése által. — Ma lesz búcsú előadásuk. Mi kívánjuk, hogy Vásárhelyen, hova távoznak melegebb fo­gadtatásban részesüljenek, különben megje­gyezzük, hogy hozzánk a legrosszabb időben jöttek, s hogy nem is bírtak kellő tapintattal közönségünk bibéjét eltalálni. S most fogad­ják szives „isten hozzád“ unkát, s ha jobb sorsuk még egyszer közénk hozza, több sze rencsét kivánunk nekik. Törvényszéki csarnok. — A békési posta tolvajlás. Id. Kis Ger­gely békési illetőségű a b.-csabai postánál volt, mint szolga alkalmazva, tavaly beteg lévén, Miklós fiát hitta el segítségül. Ez idő alatt October 11-én Mezey Lajos békési jegy­ző a békési postán egy 1539 frttal terheit s Aradra czimzett levelet adott fel. A pénzes zsák Aradon felbontatván, az 1539 frtos le­velet feltörve, s üresen találták. Erre azon­nal szemle jegyzőkönyv vétetett fel, mely hi­vatalosan felállitá, hogy a levél a zsákba helyezés előtt bontatott fel, miután a zsákon a békési posta pecsétje sértetlenül áll. Sebök Sándor bár 18 éven át folytonosan posta­mester volt Békésen, a gyanú mégis ellene támadt, annyira, bogy a legnagyobb zakla­tásokat kellett tűrnie. Végre f. év február havában id. Kis Gergely Mezey Lajosnak I azt izené Csabáról Békésre, hogy a legsür­gősebben jöjjön át hozzá, mivel igen fontos közlendője van. Mezey át is ment Csabára hol neki id. Kis Gergely elbeszélte, misze­rint a tettet a postánál kisegítőként alkalma­zott Miklós nevű fia követte el, a zsákot fevlágván, a levelet felbontván s a zsákot a csabai postahivatal pecsétjével ismét lepecsé­telvén. Mezey erre a békési járásbiróságnál az esetet feljelenté, az elfogatás megtörtént, a vizsgálat megejtetett, melynek során Kis Miklós beismeri, hogy a tettet csakugyan ö követte el, még pedig atyja tudta, § akara­ta mellett, sőt annak utasításai folytán, fel is csak azért jelenté, mivel kórtéré sem köl­csönzött neki. Gergely és Mihály testvérei is tudomással bírtak a tolvajlásról, kik azonban az esetről hallgattak, mivel a pénzből nekik is juttatott, a pénz közt egy darab 1000 fr­tos bankjegy is volt, melyet nem akarván gyanút ébreszteni, felváltani Budapestre vitt. Ez Kis Miklós előadása. Nem igy a posta- igazgatóság képviselője, ki támaszkodva a szemle jkönyv által felállított tényekre, s hogy a tolvajlás Csabán azért sem követtet- hetett el, mivél az expeditor vevén át á bé­kési küldeményt, azt zárt ajtó s rácsos ab­lakkal ellátott szobába helyezé. KiséÜ' előa­dása tehát valószinöséggel éem bir, hanem , hihetőleg Sebök által vannak felfogadva, hogy vállalják a tett elkövetését magukra. Annak teljesebb bi/.onyitása végett pedig, hogy a zsákokon levő pecsétek mind a bé­kési postahivatal pecsétjei, s hogy azon a csabainak nyoma nincs, újabb szakértői szem­lét kér elrendelni, s annak bevárásával és alapján ítélkezni. A törvényszék az igazga­tóság képviselője kérelmének helyt adván, újabb szemlét rendelt el, a végtárgyalást pe­dig elnapolta. A pesti kir. fenyitő törvényszék előtt felvett szakértői szemle jkönyv az első izber. felállított véleményt mindenekben megerösité, bogy t. i. I két pecsételés egy is ugyan­azon pecsétnyomóval történt, a pecsétviasz szinei közt is csupán azon külömbség észlel­hető, mely a tulégetés folytán okvetlenül elő­áll. Múlt hó 23-án tartá meg a törvényszék a végtárgyalást. Itt a postaigazgatóság a gya­nút újólag Sebőkre háritá, Kis Miklós hatá­rozott vallomásával szemben is. Sebök azon­ban a szakértői vélemények és az igazgató­ság képviselője ellenében megjegyzé, hogy a pénzes zsákok az országnak csaknem minden postahivatalát bejárván, mindenütt megpe- csételtetik, e pecséteket aztán a szegényebb postamesterek leszedik. így történhetett «a

Next

/
Oldalképek
Tartalom