Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-05-17 / 20. szám

álljon itt az 1863-ki Gyula városa közönségéhez intézett felhívásnak azon része, mely különösen oly óvintézkedésekre vönatközík, melyeket ha mindenki életbe léptet, és szorosan megfigyel i_ pedig ezt könnyen teheti — sok szerencsétlenségnek vétethetik eleje.

„Tisztelt városi közönség! Nincs gyakoribb, véletlenebb és gyorsabban pusztító, mint a tűzveszély.

Az árvíz ellen lehet jó előre gátakat kiásfeiteni, és vagyonúnkat idejekorán biztos helyre szállítani; — a jégeső és más elemi csapááok egyes vidékeken s ritkábban fordulnak elő. De a tűzveszély mindenütt és mindenkor kiüt és pusztít, a hol vigyázatlanság vagy gonoszság azt előidézik es az elemi csapások közé csak is azon igen ritka esetekben sorozható, midőn a felhőkből lesújtott villám által okoztatik, ekkor azonban magok a teliegek segítenek azt eloltani leomló záporeső által.

Aránylag egy országban sincs annyi tűzveszély, mint nálunk, és ez annálinkább sajnálatos, mert nálunk minden tüzeset sokkal több kárt tesz, mint rendezett országokban, és mert ezen gyakori tüzesetek legtöbbször gondatlanságból és a tüzrendőri szabályoknak elhanyagolásából származnak.

Azért, ha a tűzveszélyt kikerülni akarjuk, tartsuk meg minnyájan a közhatóságok által előirt tüzrendőri szabályokat; —■ ezekhez képest:

legyen minden háztulajdonos udvarán folytonosan egy kád viz, és ugyanott a ház fedélzetéig felnyúló létrák és vizhordó vedrek készen tartassanak, melyeknek segélyével a netalán kiütő tűznek hirtelen elejét venni lehessen;

tisztítássá mindenki háza kéményeit és a fütőkemenezék kürtőit időazakonkint;

tartson minden gazda, cselédei használatára, drótfonadékkal bevont lámpásokat, és ne engedje, hogy azok szabadon égő világgal az udvaron, a padlásra és istállókban járkáljanak. Különösen megszüntetendő azon rósz szokás, mely szerint a cselédek a szabadon égő gyertyát az istálló falához ragasztják és ekként világítanak;

ne engedtessék meg senkinek csűrökben, szénás kertekben vagy szérűkön, hol a termények összehordva vannak, dohányozni, vagy pipára, szivarra rágyújtani;

a mezőkön vagy erdőkben szabad ég alatt rakott tűz, mihelyt arra többé szükség nincs, oltassék el gondosan.

A tüzrendőri szabályok megtartása feletti Őrködés és ezen szabályok áthágóinak megbüntetése ugyan a közhatóságok tisztéhez tartozik, azonban a közhatóság mindenütt és mindenkor nem vigyázhat, azért magunk hasznáért mi magunk vigyázzunk és őrködjünk.

Ha a gazda gondatlan cselédjeit rendben tartja, — ha egyik szomszéd a másikat tűzveszélyessé válható cselekvény vagy dolog iránt figyelmezteti, — ha tűzadó szereket, gyufákat, otthon biztos helyen elzárva tartunk és azokat a gyermekek előtt szerteszéjjel ném hagyjuk, — há befütött kemenezén köny- nyen gyúlható forgácslát szárítani nem engedünk; — lent vagy kendert szabadon égő gyertyavilág vagy mócsvilág mellett nem törünk és töretünk; akkor bizony sok tűzesetnek elejét veBZszük és a közhatóságok büntetéseitől sokakat megóvhatunk."

Békésmegye 1874. évi május 4-én és folytatva tartott bizottmányi közgyűlése:

(Vége.)

Múlt számunkban elsorolt határozatokon kívül még kővetkező fontosabb tárgyak elintézését kell a t. közönség tudomására hoznunk :

A Körösökön való fausztatás módozata- tainak megállapítása, illetőleg egy idevágó rendszabály tervezetnek, kidolgozására a Kö- rös-Berettyó szab. közp. választmány elnöke által kitűzött s f. május hó 17-én a gyulai „Deák-kői*“ helyiségében tartandó értekezletre a megye közönsége küldöttséget választott; kijelentetvén égyszersmind a törvényhatóság résiéről, hogy a Körösökön való fausztatás eltiltása érdemében érvétiyben álló szab.

rendeletének megváltoztatását, illetőleg a fa- usztatásnak hatósága területén való engedélyezését az alkotandó rendszabály tervezet tartalmától, illetőleg e küldöttségnek a legközelebbi közgyűlésre elvárt véleményétől teszi függővé.

A békési katonai -lakok eladatása, illetőleg a t. ügyész által készített 1 jóváhagyott árverési feltételek alapján — az árverés határnapjául f. évi augusztus hó 1-ső napja kitüzetett.

A gyulai Bárdoshidtól — a Bika korcsmáig terjedő útvonal kiépítésére e'öirányzott kőmennyiség, Gyula városának, a . vasúthoz vezető közlekedési útja kiépítésére oly feltétellel engedtetett át, hogy a vasúti közlekedési ut munkálatainak teljes befejezte ntán, a Bárdos hídtól a Bikáig terjedő útrész kiépítését a város költségén eszközölje; ugyancsak Gyula városának megengedtetett, hogy a katona-tiszti elszállásolásokból eredt veszteségek megtérítéséből befolyt összeg a nevezett vasúti ut kiépítésére fordittatbassék.

Szent-András községe Szarvas városának a Körös hidján gyalog utasoktól is szedetni szokott hidvám szedése elleni panaszával a t. ügyész véleménye alapján a törvény rendes útjára utasittatott.

A f. évi megyei költség-előirányzatban építkezési czélokra felvett összegből még rendelkezésre álló pénzerő — a jelen közgyűlés során véleményadással megbízott küldöttség jelentése szerint — kővetkező építkezések, illetőleg építkezési kiigazításokra fog fordittatni.

1. A gyulai szolgabirói lak kiigazítására 171 frt 90 kr. 2. A székházi épülethez szükséges létrákra 111 frt 10 kr. 3. A megyeházi volt fonóház és istálló fedelének njonnan zsindelyezési költségei 224 frt 45 kr. 4. Ugyanazon épületnek muzeum, raktár és gép-helyiségekké leendő átalakítására 276 frt 25 kr. 5. Az orosházi szolgabirói lak istállójának felépítésére 400 frt. 6. A békési szolgabirói lak kijavítására 601 frt 90 kr.

7. A leendő várnagyi lak kitisztítására 20 frt. Összesen 1805 frt 60 kr.

A megye által eredetileg megállapított lóállitási kerületek száma a kormány rendelkezése folytán egygyel kevesbítendő lévén, a megye területén öt lóállitási kerület alakíttatott aként, hogy a gyulai, csabai, orosházi és szarvasi kerületek meghagyattak, a békési és szeghalmi pedig egy kerületté alakíttatott, az egyesített két járásnak leginkább központon cső helye K.-Ladány jelöltetett ki működési helyül.

— Gerla és Póstelekuek a miniszter által engedélyezett külön községgé alakulása kezdi megtermeni gyümölcseit, a menynyiben utóbbi bizottmányi gyűlésünkön részint Szarvastól több, részint Csabától egv paszta terület külön községgé akar alakulni. Az erre vonatkozó megyei végzés következőleg szól:

„Olvastatott Sipos Sándor ügyvédnek mint gróf Mitrovszky Vladimir s érdektársai meghatalmazottjának kérvénye, Halásztelek, Décs, Kondoros, Csákó, és K.-Kondoros pusztáknak községgé leendő alakitása tárgyában ; s az erre vonatkozó nyilatkozata Szarvas városának.

Ezzel kapcsolatosan felvétetett Sóhár Kálmán jószág felügyelőnek, mint gróf Ap- ponyi Gyuláné meghatalmazottjának kérvénye, — melyben a szt.-miklósi puszta birtokával a felállittatni ezélzott Kondoros községhez csatlakozását nyilatkoztatja, s az erre vonatkozó nyilatkozata Csaba városának és az állandó választmánynak e tárgybani véleménye.

Az áll. választmány véleménye elfogadtatván, a mennyiben a bemutatott kérvényben több külön paszták birtokosai óhajtanak Szarvas, — illetőleg Csaba városától elszakadva, külön községet alakítani Kondoroson; oly pusztákat melyek nagy kiterjedésöknél fogva, egymástól nagy távolságra feküsznek, 8 melyekből leendő község alakitása esetén, a törvény kívánalmának elég téve nem lenne.

Miután a községi törvénynek nem lehet az a czélja, hogy a községi közigazgatást lehetetlenítse, sőt ellenkozőleg épen ez által vélt, nagy és erős községeket szervezni, a községi életet fejleszteni, és azt fentartani; § a jó közigazgatás csak úgy érhető el, ha a község a hozzá tartozó puszták területeivel határos s együttes.

Folyamodók birtokai azonban, szétszórtan, s a kijelölt Kondorosán alakítandó községtől igen messze feküsznek; de másrészt, miután a községi törvény nem több puszták ; de valamely puszta különválását, illetve köz- séggé alakulását engedi meg, ennélfogva folyamodók kérelmének már az okból is hely nem adható.

Továbbá, miután a törvény megkívánja, hogy a puszta átalakulás folytán reá nehezedő kötelezettségek pontos teljesítésére elégséges anyagi és szellemi erővel rendelkezzék, s ez folyamodók által kimutatva nincs; a mennyiben a mellékelt telekkönyvi kivonatok szerint az anyagi erő meg van ugyan, de nincsen meg tényleg a szellemi erő, mert a folyamodó birtokosok egyike sem lakik pusztai birtokán, de igen is laknak ott a mellékelt kimutatások szerint legnagyobb részben oly nem független s nem önálló, de ellenkezőleg oly, függő szolgálati viszonyban levő egyének, kiknek ottléte folyamodó birtokosok feltétlen hatalmától függ.

A dolog ezen állásában miután folyamodók kérelme az 1871. XVIII. t. cz.-kel határozottan ellentétben áll, a községi törvény 135. §.-a értelmében leendő végleges intézkedés végett oly megjegyzéssel intézendő felirat a m. k. belügyministeriumhoz, hogy a törv. hatóság folyamodók kérelmét telje- sithetőknek nem véleményezheti."

— Jegyzéke. A b.- gyulai polgári tszók előtt f. évi május 18-án s következő napjain felveendő polgári pereknek.

Előadó: Huszka Mihály tszéki biró.

553. Jároli Mihály és Rajki József orosházi közgyámoknak Szász András ellen 1596 frt. tőke tartozás s járulékai iránti pere.

1209. Bodnár Józsefné, Földházi Zsu- zsánnának Földházi Ferencz ellen vagyonközösség megszüntetése iránti pere.

1210. Fazekas Péternek Fazekas Mária s érdektársai ellen 678 frt 87J/2 kr. töke követelés jár. iránti pere.

Újdonságok.

— A Körösök múlt hétfőn hirtelen áradásnak indultak, oly annyira, hogy elő- vigyázati rendszabályokat kellett alkalmazni. — A hegyekbeni nagyobb esőzések okozták e hirtelen áradást, és bár partjaink a megyében elég szilárdak, félő hogy az arad- megyei csekélyebb védmüvek hozhatják a bajt reánk. — A már beállott apadás daczára is óvintézkedések tétetnek, mert az esőzések könnyen vonhatnak újabb áradást maguk után. Szombat virradóra, az eddigieket ielülmult vizemelkedés mutatkozott, mi az óvintézkedések megkettöztetését tette szükségessé.

— B.-Csabán május 2ő-ón a lóverseny estéjén a leánynöveldé alaptőkéje javára tánczvigalom fog a „Széchenyi ligetben“ tartatni, melyre a meghívók már szétküldettek. — A csabai vigalmak kitűnő rendezése kétségtelenné teszi kedvező idő mellett a sikert, mely hogy minél jövedelmezőbb legyen a nemes czélra, szívből kívánjuk.

— A szarvasi főiskolai önképzö egylet május 14-én délután 3 órakor tartá a főiskola dísztermében Vajda-ünnepélylyel egybekapcsolt örömünnepét; melynek műsora a kővetkező volt: 1. Ének, előadja a tanulói dalárda. 2. Megnyitó beszéd, Zsilinszky Mihálytól. 3. A temető vendége, költői be- szély; Braun Zsigmond VII. oszt. tanulótól; olvassa a szerző. 4. A lantos, Arany Jánostól; szavalja: Bácsy Lajos VIII. oszt. tanaié. 5. A díszítő szép, aesthetikai értekezés, Linde János VIII. oszt. tanulótői; olvassa a szerző. 6. Hol van Isten ? Vajda Pétertől; előadja Masznyik Endre VII. oszt. tanuló. 7. Vajda Péter élet- és jellemrajza, Veres Imre VIII. oszt. tanulótői; olv. a szerző. 8. Elégia, Füchsel Armin VIII. oszt. tanulótői, olvassa a szerző. 9. Ének, előadja a tanuló dalkar. — Jegyzet: Az előadások után az összes tanuló-ifjúság

kivonul Vajda Péter (uj rácsozattal körülvett) sirhalraának megkoszorúzására, s ott Petőfinek — Vajda Péter halálára irt költeményét, elszavalja: Braun Zsigmond. — Záradékul: Ének.

— Időjárásunk a múlt hét óta kisebb nagyobb mérvben naponként esős, mi úgy a fagy által megmaradt őszi, mint különösen a tavaszi vetésekre nézve a legszebb reményeket kelti; — ha valami véletlen csa-1 pás nem jön közbe, nincs okunk kétségbe esni, mert termésünk középnél jobb lehet.

— Nagyváradon e hó 13-án megejtett országos képviselői választás alkalmával egyik párt jelöltje Dús előbb Reich László volt, azért említjük ezt fel lapunkban, mivel a nevezett fiatal ügyvéd békési születésit, s ugyanazon politikai elvet vallja, melyet szülővárosa országos képviselője. Hanem otthon senkiből sem lesz próféta, Békés város messze ment jelöltet keresni, s a békési ifjút az ország egyik legintelligensebb városa tisztelte meg. — A választás eredménye, hogy Dús ellenjelöltje 51 szótöbbséggel lett elválasztva.

— Az acrobatákat Csabán is nagy publikum látogatja,- még pedig egy jó színtársulat rovására, s igy csabai lapkollegánknak nem igen van mit szemére hányni a gyulai közönségnek, ki a- kötéltánezot mégis csak egy igen gyarló népénekes társulat előadásainál nézte szívesebben.

cAj Szarvason a lóállomány összeírásakor összesen 4993 ló találtatott. — Ebből a hadi szolgálatra alkalmasnak következő mennyiség, és pedig: hátasnak 561, hámosnak 195, málhásnak 604, összesen 1360, alkalmatlannak pedig 3633 találtatott.

— A „Magyarország és a „Nagyvilág" 20-ik számának tartalma : Képek: A külügyminisztérium két osztályfőnöke. — Bilbao. — Galambok pajtása. — Párisi madárvásár. — Turgenyev Iván. — A vaspálya negyven évvel ezelőtt. — Szöveg: A kül- ügyministerium két osztályfőnöke. — Anyámhoz. (Költemény.) — Bilbao. — Galambok pajtása. — Párisi madár-vásár. — Turgenyev Iván, — Az énekesek. (Turgenyev Ivántól.) — A vaspálya negyven évvel ezelőtt. — A fővárosból. (Tárcza Porzótól.) — A hali sectája. — Egy fáradt ember naplójából. (Folyt.) — Különfélék. — Szótalány. — Sakkfeladvány. — Szerkesztői üzenetek. — Előfizetési dij: Negyedévre 2 frt 50 kr. Éven- kint minden utánfizetés nélkül 3 diszes jutalomkép. — Az 1874-iki évfolyam addig megjelent számai még kaphatók.

— A műkedvelők előadásáról csak elismerőleg lehet nyilatkozni, hiszen ők áldozatot hoznak, hogy valamely nemes ügyet czélhoz segítsenek, s áldozatuk nem ^csupán erkölcsi, s épen ez az oka, mért nem képezheti működésük a bírálat tárgyát ? Mi minden ily alkalommal ez álláspontról mérlegeltük a műkedvelői előadások becsét, s tesz- szük ezt most is.

Legyen szabad azonban pár észrevételt mégis koczkáztatnunk. Ha a műkedvelők nincsenek azon helyzetben, hogy egy uj darab betanulását valamely ügyes s gyakorlott szinész vezetése alatt érhetnék el, mondjanak le az uj darabról, s válasszanak olyat, minőt egy jó színtársulattól a működők nagy része már látott. Epen nem szándékunk ezzel a művezető képességeit kicsinyleni, sőt buzgalmáért szívesen járulunk a műkedvelők köszönetéhez, de egy uj darab vezetése, betanítása, és sikeres előadása a leggyakorlottabb rendező tehetségeit is ugyancsak igénybe veszik. — Ennyit az uj darabról, s most az előadásról.

Ä „Mentor" meséje a fővárosi lapokból már annyira ismeretes olvasóink előtt is, hogy újat abból alig hozhatnánk fel, s talán e bő (ismeret birta műkedvelőinket is épen e darab előadására, hanem megengednek nekünk, ha e helyen kifejezést adunk azon csaknem általános meggyőződésnek, hogy oly darab, mint a „Mentor," nem alkalmas műkedvelői előadásra, és bebizonyult e nézet jogossága ez előadás alatt is, melyen a működök igyekezete, buzgósága erősen küzdött a nehézségekkel, melyek a gyakorlott szinész erőjét is ugyancsak igénybe veszik, e küzdelem azonban sokkal több elismerést érdemelt, mint minővel a közönség a működöket