Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-04-26 / 17. szám

hogy az adakozások sorát á kör tevékeny elnöke Göndöcs Benedek apát-lelkész ur nyitá meg 50 frttal. Az adakozók névsorát ez alkalommal azért nem közöljük, mert vannak még sokan, kik az ivet alá nem Írták, vagy nem Írhatták. Eddig csak valami 50 aláírás van, s az aláirt összeg 600 írtra mg.

A Körös szabályozásról.

(Vége.)

Hozzáadva az előbb kimutatott 1871, 72 és 73-ik évi társulati munka eredményt 266193° 4’ és az állam költségen kiásott mennyiséget 40504° 2’

A szabályozás kezdete óta, 1873-ik év végéig tehát, az egész Körös-Beretyó völgyén 2114188° 1’ köb-öl földmozditás eszközöltetett.

Ezen adatokból mindenki megitélheti, hogy a Körös-Beretyó szabályozási művelet nem egy két év alatt keresztül vihető kicsinyes, hanem ellenkezőleg, tetemes munkát és pénzösszeget, valamint több évi kitartó fáradozást igénylő nagyszerű feladat.

Hogy ily terjedelmes éB tömeges művelet kivitele közben, tehát midőn még a védépitmények keletkezőben, vagy fejlődő tökéletien állapotban voltak, a megvédeni szándékolt ártereket, — melyek mennyiségét néhai Bodoky Károly főmérnök 840,000 holdban állapitá meg, — árviz elöntések érhették ; ez igen természetes, főkép oly viz- bő években mint volt, mikéut fentebb kimu- tátám az 1869. 70. és 71-ik esztendő.

Arra kell tehát törekedni a társulatoknak, miszerint védmüveiket mielőbb egészen szabályszerűi eg tökéletesen kiépítsék, hogy ez által az árvizekkel szemközt, egy oly szerves egész müvet állíthassanak, mely szoknak ostromával biztosan kiálthassa a küzdelmet.

Igaz, hogy erre még most is oly nagy pénzösszeg kívántatik, melyei a társulatok a mostani szorult viszonyok között egy vagy két év alatt saját erejökböl nem rendelkezhetnek, sem pedig egy nagyobb költsönre, ha még oly rendezve volnának is az ártér- kérdések, mint nincsenek, — mostanába számítani nem lehet.

Ez azon súlyosan nehezitő körülmény, melynek nyomása alatt a társulati munkák tovább fejlesztése, ismét zátonyra jutással fenyegetnek.

Nézetem szerint azonban e bajon is lényegesen segítve és könnyitve lenne az áltál, ha a társulatok műszaki felvételek alapján képesek lennének kimutatni: mennyi az eddig beépített földtömeg és befektetett pénz mennyiség: miként állanak a gáttestek mos- tani tömör méretei éB a nagy vizszinhez arányos magasságai; hol vannak a gyengébb és erősebb töltés vonalak ; milyen átalakulást szenvedett a folyó az eddig véghez vitt szabályozás által, és mi a kis és nagy vizmoz- gásbáni eltérés j föképen pedig mennyi a még hátra lévő munka mennyisége és mily összeget képvisel annak költsége ? ? ?

Most az érdekeltség csak azt tudja, hogy évről évre fizet, de beláthatlan előtte a czélhoz jutás ideje, mely bizontalanysághoz még az árviz károk is hozzá járulván; lehetetlen, hogy az elcsüggedés bizonyos foka be ne következzék.

Mig ellenben, szinte lehetetlennek tartom, hogy a társulati tagok és érdekelteknek hathatós serkentésére ne szolgálna azon biztos tudat, hogy a már végzett óriási munka és befektetésnek biztosítására és vagyonuknak tökéletes megvédésére: a megtörténtnek mennyivel kiesebb hányada kívántatik.

r

Es ha egyátaljában képtelennek érez- né magát az érdekeltség, a még hátra levő munkát ön erején rövid alatt véghez vinni; legalább a fentebbiek kimutatása által módjában lenne mind töltései viszonyainak, mind a szabályozási elveknek, mind pedig anyagi körülményeinek megfelelő műszaki biztos adatokon nyugvó helyes munka sorozatot megállapítani; módjában lenne a szükségesebb munkákat határozottan felismerni és azoknak helyes egymás utánját egész tüze- tösséggel meghatározni, valamjnt módjában

lenne az érdekeltséget és tagokat a befejezés idejére nézve tájékozni.

Ismerni a feladatot: maga fél siker. A tervezetektől elvont pénz: százszorosán fecséreltetek el a kivitelnél. — Megdönthetien igazságok lóvén, nem fűzöm e tárgyat tovább, hanem még csak azt érintem meg: hogy addig, mig a gátrendszerek szabály- szerüleg egészen kiépítve nem lesznek, igen természetes az árvizek ellen teljes biztonságot sem nyújthatnak. A létező töltések azonban már nem oly gyengék, hogy azokat az áradat ellen sikerrel védelmezni nem lehetne; de éppen azért, mert a töltések még mindég nem tökéletesek, az eddigi felületes eljárás helyett, a fentartás és árviz védelmi intézkedéseknek a törvény értelmében ha- laezthatlan szervezése és berendezése, a társulati müvek és érdekeltség vagyonának biztosítása alap feltételét képezi.

Gyula január 31. 1874.

Szcghö Atilla kir. főmérnök.

Javaslat,

miként szerkesztessenek a békésmegyei régész- és művelődéstörténeti egylet alapszabályai.

I. szakasz.

Az egylet czime, czélja, s eszközök a czél elérésére.

1. §. Az egylet czime : „Békésmegyei régész- és művelődéstörténeti egylet— székhelye : B.-Gyula; — hivatalos nyelve : magyar.

2. §. Az egylet czélja : Felkutatni, és egybegyüjteni mindazt, ami a tudomány, irodalom, és művészet-, az ipar és kereskedelem-, a gazdászat és földművelés-, a politica és közélet terén, mint megyei nevezetesség tűnt fel; — megszerezni e megyebeli kitűnő férfiak arczképeit, életrajzait, és müveit; — természetben, vagy legalább fényképezve megőrizni, a koronként változó megyei népviseletet; — egybegyüjteni az állat- és növényország különböző fajainak e megyében található ritkább példányait; — a végpusztulástól megóvni, a megyében található történelmi emlékű romokat; — felkutatni a megyében elszórtan létező vagy a megyére vonatkozó raidennemü régiségeket, történelmi emlékeket, okmányokat, nyomtatványokat, nemesi czimereket, községek pecsétjeit, — s mindezeket adományozás, esetleg vétel utján összegyűjtve; az elpusztulástól megóvni, meg nem szerezhető tárgyakról lehetőleg másolatot venni, — s mindezen működés eredményét, a B.-Gyulán létesítendő, s az egylet létrejövetelének napjától kezdve mindenidöre Békésiuegye tulajdonát képező, állandó, megyei régiség- és művelődéstörténeti tárlatban öszpontositani, s a nagy közönség használatára, a régészet- és közművelődés történelmének megkedveltetése-, s az ez iráDti minél szélesebb körű érdekeltség felébresztésére, a megye által e czélre felajánlott nyilvános helyiségben kiállítani.

3. §. E czél elérésére az egylet nemcsak a szakképzettek és szakkedvelők egyesítése, történelmi, közművelődési, régiségtu- dományi, és statisztikai dolgozatok írása, kiadása, vagy nyilvános felolvasása-, hanem nyilvános gyűlések tartása-, alkalmas helyeken régészeti ásatások és történelmi nyomozások eszközlése-, könyv-, és levéltár berendezése-, nemkülönben a műemlékek, régiségek tanulmányozása és ismertetése által törekszik.

II. szakasz.

Az egylet tagjai.

4. §. Az egylet tagjai négyfélék, u. m. tiszteletbeliek, alapítók, rendesek és pártolók.

6. §. Tiszteletbeli tagokul oly férfiak választatnak, kik a régészeti- és szaktudományok fejlesztése- és művelésében, maguknak kitűnő érdemeket szereztek.

6. §. Alapitó tagok azok, kik az egylet czéljainak előmozdításához, készpénzben, vagy

ezen összegnek megfelelő értékpapírban, 100 o. ért. frtnyi alapitvánnyal járulnak; — mely összegnek 6°/0 kamatját kötelesek évenként mindaddig az egylet pénztárába fizetni, mig az alapítványi tőkét le nem fizetendik.

7. §. Rendes tagok azok kik három éven át, évenkénti 3 o. ért. frt. fizetésére kötelezik magukat. — Ha valamely rendes tag a három év eltelte után az egyletből ki akar lépni, köteles ebbeli szándékát az igazgató választmánynak irásbaD bejelenteni, — különben úgy tekintetik, mint ki e szakaszban kijelölt kötelezettségeit, hallgatag vállalja el újabb 3 évre.

8. §. Pártoló tagok azok, kik minden további kötelezettség nélkül, az egylet pénztárába, három éven át — évenként 1. o. ért. frtot fizetnek.

9. §. Minden alapitó és rendes tag az egyletbe lépése alkalmával oklevelet nyer melyért egyszermindenkorra 2 o. ért. irtot, köteles fizetni, — mely összeg a tárlat felszerelésére fog fordittatni.

IH. szakasz.

Az egylet kormányzata.

10. §. Az egylet ügyeit az igazgató választmány vezeti, mely 12 választmányi tagból, s az alább elsorólandó tisztviselőkből áll, kiket a közgyűlés az alapitó- és rendes tagokból 3 évi időtartamra választ.

11. §. Az egylet tisztviselői a következők : a) az elnök, b) az alelnök, c) a titkár, d) a tárlati igazgató (őr) e.) a pénztárnok, f) az ügyész.

IV. szakasz.

Az egylet tisztviselőinek hatásköre.

12. §. Az elnök az egylet képviselője hatóságok és harmadik személyek irányában; — ö hívja össze a közgyűlést, és a választmányi üléseket, mindezekben elnököl, s csak a szavazatok egyenlősége esetében szavaz. Sürgősebb fizetéseket 50 frt erejéig utalványoz, de ezt a legközelebbi választmányi ülésen, utólagos jóváhagyás végett bejelenti. Tiszti állásánál fogva kizárólag hivatva van jelen alapszabályok s az ügyrend szigorú megtartása fölött őrködni. Joga van az egyleti pénztárt bármikor megvizsgálni.

13. §. Az alelnök a működésében esetleg akadályozott elnököt pótolja.

14. §. A titkár ki az egylet pénzerejéhez képest, évenként tiszteletdijban is részesül, — a köz- és választmányi gyűléseken a jegyzőkönyvet vezeti. O viszi az egyletnek összes levelezéseit, az igazgató választmány utasítása nyomán. Jelentést tesz a köz- és választmányi gyűléseken az egylet tudományos működésének minden mozzanatáról; az egyleti tagok névkönyvét szerkeszti, s kezeli, azt évről évre kiegészíti s abban az elhunyt tagokról is jelentést tesz; — s miután az egyleti tárlat a megye tulajdonát képezi, annálfogva az évenkénti közgyűlés után az egylet év-vagy jegyzőkönyvét, az elnök aláírásával — a megyebizottaági közgyűlésnek tudomás vétel végett megküldi.

15. §. A tárlat igazgatója (őré) az egyleti tárlat felett őrködik; — végezi a 'tárgyak szakértő meghatározását, pontosan osztályozott és számozott leltárt vezet, melybe az adományozó nevét beírja, — sőt értékesebb tárgyakra az adakozó nevét külsőleg is ráírja ; hogy így mennél többen birassanak adakozásra ; — a választmány utasítása szerint eszközlendö régészeti kutatásokat és történelmi nyomozásokat intézi, azokról jelentést terjeszt a választmány elé, a közgyűlést megelőzőleg a tárlat állapotáról évi kimutatását, felhasználás végett, a titkárral közli.

16. §. A pénztárnok az egylet pénzbeli vagyonát, bevételeit, és kiadásait vezeti, s ezekről rendes naplót vezetni köteles; — kifizeti az elnök által aláirt utalványokat; az évnegyedés választmányi gyűléseken átalá- nos, évenként egyszer pedig részletes számadást ád a pénztár állapotáról, s azt az elnöknek még a rendes közgyűlés előtt beadja, ki annak szabályszerű megvizsgálásáról gondoskodik, s jelentése kíséretében a közgyűlés elé terjeszti; végül az egylet pénztárába befolyó pénzösszegeket, a választmány utasítása szerint, a békésmegyei takarékpénztárba helyezi el.

17. §. Az ügyész, a válaszraánytél nyert meghatalmazvány mellett, törvényes ügyekben képviseli az egyletet.

V. szakasz.

Az igazgató választmány.

18. §. Az igazgató választmány — az elnök összehívására, rendesén évnegyedenként, — de a szükséghez képest gyakrabban is, — B.-Gyulán, vagy a körülmények szerint a vidéken máshol is tarthatja gyűléseit.

19. §. Az igazgató választmány hatásköréhez tartoznak: belkormányzati ügyei, tiszteletbeli tagok indítványozása, — és azoh tárgyak, melyek a jélSh alapszabályok — és a közgyűlés által, elintézés végett hozzá uta- sittatnak. A választmány köt az egylet névében, a közgyűlés által megállapított határokon belül mindén szerződést, mélyek a választmány meghagyására — az elnök, és a titkár által iratnak alá; az ekkép kötött szerződések, az egyletre kötelező erővel bírnak. A választmány kötelessége az egyleti pénztári számadásokat és a pénztár állapotát évenként megvizsgálni. A választmány határozza el, húgy az ajándékozott tárgyak a tárlatban helyeztéssenek-e él, vagy értékesíttessenek, vagy visszaadassanak-e. A választmány nevezi ki szükség esetén a helyettes vagy ségédtisztvisélöket, s fogadja fel az egylet szolgaszemély z étét.

20. §. A választmány határozathozatali képességéhez — elnökkel együtt 5 tag jelenléte szükséges.

21. §. Választmányi taggá az egylet bármely tagja megválasztható, különösen tekintettel mégis a szak férfiakra.

22. §. A választmányi tagoknak jogukban áll — az évnegyedes üléseken, az egylet szakába vágó felolvasásokat tartani, okmányokról, műtárgyakról, akár Írásban, akár élőszóval értekezni, ily tárgyakat bemutatni, mások által irt, s már megbírált értekezéseket felolvasni, a társulat ügyeit illető indítványokat tenni, s azokra határozó szavazattal be is folyni; s miután az egylet előhaladását óhajtják, erkölcsi kötelességük az évnegyedes ülésekre rendesen eljárni, s az ügyek vitelében megbízatás szerint — az üléseken kivül is munkás részt venni.

VI. szakasz.

Közgyűlések.

28. §. A rendes közgyűlések évenként a tavaszi időszak alatt B.-Gyulán tartatnak, tekintettel a megye bizottsági tavaszi közgyűlés idejére. Szavazati joggal a tiszteletbeli, alapitó, és rendes tagok bírnak.

24. §. Rendkívüli közgyűlést az elnök a választmány, vagy 10 egyleti tag Írásbeli indokolt kivánatára tartozik összehívni.

25. §. A közgyűléseken a jelenlevő tagok szavazattöbbsége határoz.

26. §. A szavazás nyilvános, de 10 tag írásbeli kivánatára titkos szavazás rendelendő el.

27. §. A közgyűlés tárgyai;

a) titkári jelentés, az egylet évi működéséről;

b) az évi számadások megvizsgálása;

c) minden bárom évben — a tisztviselők és az igazgató választmány választása, és az időközben megürült választmányi tagsági helyek betöltése;

d) uj tiszteletbeli tagok választása;

e) valamely tag kirekesztésének kérdése, — mely mindenkor titkos szavazattal lesz eldöntendő;

f) a netaláni indítványok tárgyalása;

g) az alapszabályok módosítása, — ez azonban csak 10 tagnak a megelőző választmányi gyűléshez írásban beadott indítványára, s ennek véleménye kiséretébeni beterjesztése mellett tárgyalható, — mi a meghívókban mindenkor mint tanácskozási tárgy különösen megjelölendő, s mihez az összes tagok legalább */4-ének jelenléte kívántatik meg, — határozatot a jelenlevők a/3-a hoz; ha pedig a tagok kívánt */4-e nem jönne össBze, akkor uj közgyűlés hirdetendő, mikor is tekintet nélkül a számra a jelenlevők %-a dönt.