Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-04-19 / 16. szám
Harmadik évfolyam 16-ik szám v U't fWV \ Gyulán április 19-én 1874. Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél — Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft Egy évre . . 4ft r CselédilgyUnk körében. Nincs nap, melyen ne hallanánk a panaszt a cselédek, különösen a nő cselédek romlottsága ellen, és bár tele a szánk keserű kifakadásokkal, senki sem gondoskodik arról, hogy lehetne e bajon segítenünk. Igaz ugyan, hogy a törvény feladata volna igazságos, méltányos, s mindkét oldalra nézve szigorú cseléd- törvényt alkotni, de ha számos, talán fontosabb teendője miatt erre nem jut ideje, igy a mi törvényhozási úton el nem érethetik, igyekezzünk azt társadalmi úton elérni; — mért a valódi civilizált nemzetek sorába mindaddig nem számíthatjuk magunkat, mig mindenféle jótékony intézetekkel hazánk elárasztva nem lesz. Ilyen jótékony intézetnek tartom én a többek közt a cselédjavitó intézeteket is; — Ily egylet nélkül, a melynek legalább is egy város vagy kerület cseléd tartó gazdáinak tagjainak kell lenni; mert egyes gazdák háziszabályai semmi vagy csekély eredményt képesek felmutatni, éppen azért mert egyesek. Egészen másként alakulnak a viszonyok, ha egy város cseléd tartó gazdái egyesülnek a czél- ra, hogy a cselédeket javítsák, a romlottságot akadályozzák, és a jókat a jóban megtartsák; mivel ekkor a jó eredmény okvetlenül be fog következni. Vizsgáljuk tehát kissé közelebb ről a cselédek helyzetét, a gazda és cseléd közti viszony azok közzé tartozik, mely a szolgálatot tevőnek természeténél fogva kellemetlen, mert tő le folyvást engedelmességet követel; a gazdának pedig azért nem kedves, mert az mindig azon hitben van, hogy azon bérért, melyet ő ád a cseléd nem eleget dolgozik; — oly viszony ez, melynél attól függ minden, hogy mikép bánik egymással a két fél, ha ezt el nem találják, kölcsönösen sok keserű napokat érnek. És fájdalom darab idő óta sokkal lazább a cseléd és gazda közti viszony, mint volt ez előtt. Nem akarok azon nevetséges hibába esni, hogy a jelent a régi jó idők rovására ócsároljam, de a mindennapi tapasztalás után be kell vallanunk, hogy hűség, tisztelet, ügyesség, alázatosság, őszinteség, engedel messég, munkásság, vég re erkölcsi tisztaság s vallásosság ritkább madár a mostani cselédeknél, mint a régieknél; ennél fogva a gazda és cselédek közti régi viszony az ebből származott kölcsönös bizalom, kölcsönös megelégedés, szóval családiasság mindinkább ritkább tüneménynyé válik. Menj harmadik, negyedik szomszédodba, mindenütt ezt a panaszt fogod hallani: Jaj istenem csak cselédet ne kellene tartani, — és e panasznak van alapja, mert a cselédség romlottsága a tető pont felé közelgőt, ha még azt el nem érte. — Soha nem voltak a panaszok igazságosabbak, s nagyobbak, mint jelenleg, a jó cselédek soha nem voltak ritkábbak, mint korunkban, napról napra eltűnnek a cselédekből azon nemes tulajdonok, melyek képesek a ' nemes gondolkozása családban a cse-! lédség iránt szeretetet és bizalmat köl-! teni s táplálni. Azonban hogy igazsá-! gosak legyünk, valjuk be azt is, hogy sok esetben a gazdák okai cselédjük I romlotságának, a mennyiben egyik túl követelő, a másik durva, a bar-' madik elnéző, a mennyiben nem inti j a jóra, nem gondol erkölcsével; — a' negyedik nem is nézi embernek a ■ cselédet, a kellő táplálékot is elvonja tőle: — Tagadhatlan az is, hogy korunk szellemében rejlik a cseléd osztály romlotságának csirája, mert vallás iránti közönyösség, a törvényes rend elleni rugdalódzás, a kielégithet- len gyönyör s kéj, vagy minden nemes iránti elhidegülés, erkölcstelenség, s botrányos élet a gazda osztálynál is kezd elharapózni, már pedig az ily kinövései a társadalmi életnek, igen hamar gyökeret vernek a miveletlen cselédi keblekben. Az itt elsorolt okok elegeudők arra, hogy a cseléd ügy javitását gyorsan , haladéktalanul követeljük: s én e szent ügy felkarolására a no-egyletet látnám illetékesnek. Midőn tehát e szerintem fontos kérdésben e nyílt felhivásomat teszem, teszem azt azon meggyőződésben, hogy a jelen körülmények közt csak a női finom tapintatosság, s az ő ápoló kezeik gyöngédségétől várhatjuk azon társadalmi újjá születést e téren, melyet kevés kivétellel mindenki, kit társadalmi helyzete arra kényszerit, hogy cselédet tartson, várva vár, azon nyomasztó hatás alatt, mely a cselédek erkölcstelensége s zabolátlansága által ránk nehezült. Itt nem segít a törvényhozó testület által alkotandó törvény, vagy a megye hatóság által csak most kiadott cseléd rendszer, itt a megtiszti tandó erkölcsiség képes csak segíthetni. — Ide nem a törvény szigora, a büntetéstöli félelem, de a humanitás gyengédsége szükségess ezzel nagyobb mérvbe csak a nők birnak, ez az ő terük, itt működni sikerrel csak ők vannak hivatva. Szerintem az újabb kor igényelte cselédség létesitése nem kiván anyagi áldozatot — csak jó akaratot, és kitartást; — mert csak legyen- cseléd- házunk legnagyobb részben elfog enyészni a baj, mely különösen nő cselédeinket haszonvehetlenekké teszi. Most jobbára, mind a cseléd tartók, mind a nő cselédek a kétes jellemű cseléd hordó, vagy kerítő hatalma alatt állanak, ezeknek pedig érdekükben fekszik a cselédet minél többször változtatni, nékik a megszabadulásra utat mutatni, szolgálaton ki vül nekik élelmet, szállást adni, s e mellett mindent megengedni, a mi nekik tetszik, hogy ily formán biztosítsák magoknak a közvetitésből eredő jövedelmet. De ha a külön cselédek számára külön hely béreltetik, hol a szolgálatból kilépett egyén mérsékelt árért élelmet, szállást nyer, hol a felügyelő sorrend szerint ismét uj szol-1 gálatba helyezi őket, hol szolgálaton kívül is erkölcsi fegyelem s az intézet' felügyelete alatt állanak, nincsenek | kitéve annyi csábítás, és félrevezetés- j nek, vagy a nyomor és szükség által felidézett erkölcstelenségnek, szóval kevesebb leend az alkalom a bűnre, ! kevesebb leend a bűn, megszűnvén j az ok, szűnni fog az okozat is. Midőn tehát a cseléd, főleg női j cselédeink javitása nagy munkájánál a kezdeményezés terére lépni elodáz \ hatlan kötelességnek merem állítani, felkérem az illetőket vegyék e nagy horderejű kérdést kezeik közzé, igyekezzenek mi előbb egyelőre csak nőcselédeink részére egy alkalmas helyiséget bérelni és azt cseléd -menháznak berendezni, - - hiszem, ho gy a legrövidebb idő alatt tapasztalni fogják gazdaasszonyaink ezen intézménynek — mely Pesten is jó hatással működik — üdvös és hasznos voltát. ..... ly. A Kőrös szabályozásról. (Folytatás.) A társalatok által végrehajtott szabályozási munkálatok eredménye következő: Az aradmegyei társulatban 1871 -benzz 3.545° 3’0” köböl, 11101 frt 89 kr. j— 43.440° „ „ 1872-ben = 9.763° 5’6” köböl, 18753 frt 46 kr. 5’3” köböl, » n ,, 1873-ban— 30.l3l°2’9’’ köböl, 45136 frt 03kr.j74991.38kr Az alsó fehér körösi társnlatban 1871-ben = 13.841°4’0” köböl, 4065 frt 52 kr. zz 39.342° „ „ „ i „ 1872-ben r: 21.622° 0’7” köböl, 32767 frt 67 kr. 2’1" köböl, „ „ „ „ „ 1873-banzr 3.878°3’6" köböl 5362 frt43 kr. J42196.62kr 1871- ben = 15.842° 5’6” köböl, 33620 frt 30 kr. = 71.202° 1872- ben— 32.758 5 6 köböl 55499 frt38kr. 3’0” köböl, 1873- ban = 22.600 5 0 köböl 41517 frt 26kr. jl31636.94k 1871- ben = 28.930 0 0 köböl 65081 frt— — 46.402° 1872- ben — 6 9712 6 köböl 37180 frt70kr. 5’ 0" köböl, 1873- ban — 10.501 26’köböl 20815 frt06 kr.j 123076.76k 1871-ben = 6.224 0 0 köböl--------------------= 50.595° „ " 1872-ben 36.871 2 0 köböl 67927 frt 53 kr. 1* 0” köböl, „ „ 1873-ban = 7.499 5Oköböl 14492 frt50kr. 82420.03kr Az alsó hármas körösi társulatban 1871-ben — 9.893 2 Oköböl 26760 frt 40 kr. = 15210° „ j, „ 1872-ben= 3.4061 0 köböl ' 6883 frt 75 kr. 0’4" köböl, B „ „ „ „ 1873-ban = 1.9103 Oköböl 3607 frt 48 kr 32251.63kr A társulatok által végzett munka egész összege — 266.193° 4’ 8" köböl, 486572 fit. 36 kr. Ezen jelentékeny számok eléggé tanús- I 52 kr. kiadás mutatatik ki. — Híjába, náA n.-szalontai társulatban A hosszú foki társulatban A berettyói társulatban kodnak arról, hogy a társulatok a száraz évek, és hazánk politikai átalakulásában mozgalmas korszak szülte szendergésből uj tevékenységre felocsúdva, daczára a több évi rósz termést követő nyomasztó anyagi viszonyoknak ; oly tevékenységet fejtettek ki melyet mindenki, ki a viszonyokat és körülményeket komolyan és hidegen megfontolja, I méltányolva ismerend el. Egészen helyes bi-1 rálatot mondani azonban csak akkor lehetne, ha a végzett munka, a még hátra levővel összehasonlitható volna; sajnos, ezt a fentebb röviden érintett, a társulatok által mind ez ideig beszerezni elmulasztott, általam elégszer sürgetett műszaki adatok hiányában, tenni képes nem vagyok. A fentebbi kimutatásra vonatkozólag, netalán felmerülhető kételyek eleve eloszlatása végett, megkell még jegyeznem; hogy némely társulatnál kimutatott pénzösszegben a regie és egyéb kiadások is bennfoglaltatnak, más társulatnál ellenben még a földmunkára kiadott költség sem tüntetetett ki tökéletesen. így például a Beretyó társulatnál 1871- ben 6224 köböl után semmi, az alsó fehér körösi társulatnál pedig szinte 1871-ben, 13841° 4' köböl munka után csak 4065 frt lünk magyaroknál legnehezebb: a rend. Tájékozás végett röviden felsorolom a szabályozás kezdete óta, 1870-ik év végéig végrehajtott földmunka mennyiségét, a központi kir. mérnöki hivatalnál levő adátok szerint; és ezek, egybe vonva az átmetszés és töltés épitési munkákat, következő eredAz Egyesült-Kőrösnél, a gyulai nagycsatornával együtt, az átmetszésekből kiá- satott 444439° 3’ köböL Az aradmegyei társulat keretében 191650° 0’ köböl. Az alsó fehér körösi társulat keretében 183132° 3' , A nagy szalontai társulat keretében 385113° 1’ , A hosszufoki társulat keretében. 171422° 0’ „ A Beretyó társulat keretében 280433 0' „ Az alsó hármas körösi társulat keretében 151300 0’ „ Összesen 1807490° 1' köböl (Vége köv.) Egy kérdéses jog. Úgy egyesek, mint társadalmi körök, nem érhetik el czéljaikat önmagukban és összeségükben a területük határain belől folytatott munkálkodás álfal. Teljes kifejtésük kedvéért — miután alig képzelhető emberi életczél, akár vagyoni, akár szellemi körülményeket illessen az, mely ne igényelne másokkali érintkezési viszonylatot — idegen emberekkel s dolgokkal érintkezésbe lépni vannak szorítva. A közlekedés minél tágasabb kifejtése, úgy miveltségi, mint közgazdászai tekintetben, nem csak kívánatos, hanem felette szükséges is. — Az ipar. kereskedelem felvirágzása s eu-