Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-04-05 / 14. szám

késmegyei muzeum számára ajánlani, mit an­nál biztosabban tehetek, mivel Ipolyy Arnold püspök ö méltósága is, ki a Haan- féle gyűj­teményt szintén ismeri, hasonlólag nyilat­kozott. A nemes megye közönsége ez által nem csak magának emel egy örökkétartó emlé­ket, de megmenti a gyűjteményt aszétforgá- csolástól is, nem is említvén azt, hogy fiai nagyobb figyelemre, és a gyűjtésben való kitartásra fognak bnzdittatni. Előre örvendek tehát, hogy ismét gya­rapodnak múzeumaink és a vidéken is oly élénkén mozognak. Hogy a test éljen és min­den tagjában egészséges legyen, nem csak a szivben kell a vérnek vigan lüktetni, — folyjon az vigan mindenfelé egyaránt, és emelkedjék ne csak a főváros, de az ország­nak minden egyes nagyobb testületé is. Midőn végre Nagyságodat arra kérem, méltóztassék a békésmegyei régészeti egy­letnél arra hatni, hogy a barbarkori emlékek­re nézve valódi aranybányául tekinthető Kö­rösök partjai, főleg szakadásaik nagyobb fi­gyelemre méltattassauak, vagyok őszinte tisz­telettel, tapasztalt úri szívességébe és további barátságába magamat ajánlva — Budapes­ten febr. 12. 1874. — őszinte hive; Römer Floris s. k.“ Ez után még csak azt kell kijelente­nünk, hogy R. urnák a gyűjtés egymásu­tánjáról adott elméletét nem fogadhatjuk el, mert a theoriában sincs alapja, a gyakor­latban pedig nem kivihető. Ha mi most erő­nek erejével megyei, magyar régiségeket gyüjtenénk, sok időt kellene eltöltenünk s kétséges eredménnyel, s a sorrendet meg­tartva a Haan-féle muzeum csak évtizedek múltán lenne a miénk, akkor pedig vagy nem kapnánk, vagy ha igen nem a mai áron, — az adakozók pedig a Haan-féle gyűjte­ményre adták filléreiket, tehát a vételtől eltér­nünk nem is lehet. De mint mondók, a szer­zés egymásutánjának elméletét helytelennek kell kimondanunk s nézetünk szerint akkor szerezzünk régiségeket s egyéb értékes dolgokat, a megyei muzeum részére, a mikor alkalom kínálkozik s pénzünk is van. Arra nem te­kinthetünk, ha vájjon a tárgyak magyar és megyei, vagy megyén kivül való s nem magyarok. Mi múzeumot akarunk felálli- tani, s ha célt akaruk érni, minden kínál­kozó alkalmat meg kell ragadnunk, — a siker reménye pedig alapos oly férfiak köz­reműködése mellett, minő Göndöcs apát ur s a veterán szenvedélyes régész id. Mogyo- róssy János ur, kiknek ügybuzgalma meg­nyugvást nyújt a megyei muzeum barátai­nak, s biztosítást mindnyájunknak, hogy az ügy jő kezekbe van letéve. Végül megjegyezzük, hogy R. ur né­zeteit az itt mondott kivétellel teljesen oszt­juk s azt hisszük, hogy a muzeum értékét a R. ur által felemlített, bár csekélynek lát­szó tárgyak is nagyban fognák emelmi. Levelezés. B.-Sz.-András martins 29. Községünkben nehány év óta több Íz­ben a ház, kamara kiásások, padlás felveré- sek 8 az ezzel együtt járni Bzokott rablás gyakori eset lévén, méltán aggodalmat kel­tett kebleinkben, annyival inkább mert az ily dolgot mivelők oly ügyesen tudták űzni gonosz mesterségeiket, hogy egyetlen egy ily félé rablás soha fel nem fedeztethetett: de igaza van a példabeszédnek „addig jár a kútra a korsó, mig egyszer eltörik“ irae már- czius elején egy izraelita udvarába be do­bott papír darabra ez volt feljegyezve „Ke­resd minden károdat Major Erázmus mester­nél s megtalálod“ Midőn a papírra irt ne­hány szót az izraelita először elolvasta nem akart hinni saját szemeinek mert a nevezett mester ember eddigi életmódja még csak sejteni sem engedte, hogy ő rabló legyen ; Azonban mint a vízbe haló a legkisebb szal­ma szálhoz is kapaszkodik, igy ő is mint ká­rosult fél intézkedvén s rövid ház motozást tartatott, b im nem csak az ö elrabolt holmi­ja, de más sok lopott tárgyak is megtalál­tattak. Községünk lakossága nem kis megle­petésben részesült, mert erre gondolni sen­kinek sem jutott eszébe. A tolvaj letartóz­tatván már eddig is 9 nagyobbféle rablás mint ház, kamra, padlás kiásások s egy szá­raz malom felgyujtása világosodott reá. Czin- kos társai hogy voltak-e, saját gyermekein kivül még nem tudni, de hogy 21 éves fia s két eladó sorban levő leánya véle szere­pelt ez már bebizonyult tény. Most már le­tartóztatva várja gonosz cselekedetének mél­tó büntetését, s reményijük, hogy ha vannak mint a mi valószínű czinkos társai, a törvény­szék erélyes közbevetése folytán ezek is vi­lágosságra jönnek. Most már reményijük nem lesznek nál- lunk oly gyakoriak a ház, kamra felverések mint voltak eddig. Vajha úgy lenne 1 Zih Károly. Válasz Dr. László Elek ur hozzám intézett nyilt levelére. Tisztelt Ügytárs url Gyomai ref. lel­kész, tiszt. Garzd Gyula úrnak „Felelet“ (igaz hogy nem tudom mire) czim alatt megjelent legújabb müve, azon feltevésből indul ki, hogy a karácson estélyén illedelmes modorban be­köszöntött selyemkeztyüs gentleman, volt egyszersmind a hetvenkedő túlkapást férfi asan rendreutasitó vaskeztyüs Nogaret. E valóban hízelgő feltevés ellen még csak nem is tiltakozom; mert hiszen, -a kinek a Rusz- tinctura csoda erejébe vetett hitét megingat­ni nem lehetett, miként lehessen azt meg­győzni azon feltevés ellenkezőjéről, mely fel­tevés neki oly igen jól esik ? Legyen tehát feltevés, vagy hit, mindegy; a hit üdvözit. Tisztelt Ügytárs ur, hozzám intézett nyilt levelében, — tekintettel azon kapcso­latra, mely engemet, mint egyik szerény tagot, a megyei orvosi karhoz fűz, — arra hiv fel, hogy tiszt. Garzó Gyula ur ellenében a po­lémia tovább folytatásával hagyjak fel. Mi­dőn a jóakaratu figyelmeztetéséi t önnek szí­ves köszönetét mondanék, nem múlaszthatom el annak kijelentését, hogy én e jó akaratú figyelmeztetés nélkül is hasonló eljárást fog­tam volna követni; tudva szinte előre, hogy a három hónapi véres vajúdás gyermeke, aligha fog burokban születni, s testvérjeéhez hasonló öröklött gyengeséggel látand napvi­lágot, és a helyett hogy az újszülött életké­pességének jeleivel örvendeztetné meg a kör­nyezetet, legfeljebb idétlen nyafogásával tá­maszt szánalmat, mig szülője majomszeretet­tel öleli keblére. — Ne háborítsuk tehát a szülői örömöket, hiszen azok nagyon, de na­gyon boldogitók! Igen is, tisztelt Ügy társ ur, én tiszt. Garzó Gyula ur feleletére válaszolni nem fogok; mert hiszen kérdem : Lehet-e komoly embernek szava, azon gyermekes recriminatiokhoz, melyekben a Felelet személyem — s a tudomány ellen ki­tör ; melyekben a szerző, gyomai protestáns- vatikánocskájából szórja encyklikájának rég hatásavesztett halvány szikráit?! Arra való vagyok-e én, hogy az-ugy látszik — nagyon is primitiv philosophiai s lo­gikai ismeretekkel rendelkező szerző ellené­ben, az általam használt kegyelet érzése ki­fejezés, úgy nyelvtani mint logikai jogosúlt- ságát védelmezzem, azon szerző ellenébe, ki leczkéket akar osztagatni s az érzéklés és érzés fogalmával sincs tisztában ? Hiszen, miután szerző e téren, tőlem felvilágositást elfogadni úgy sem volna hajlandó, legfeljebb utasítanom kdllene őt Mill Stuart — Magyar nyelven is megjelent — inductiv és deduc- tiv logikája 1-ső füzetének azon szakasza áttanulmányozására, melynek czime „Érzések, vagy a tudalom állapotai.“ Rectificálgathatom-e én szerzőnek a ke­gyeletről felállított, materialÍ8mussal erősen garnirozott — a lényeget az alakkal összeté- vesztő elméletét, ? — melyre ha én, mint ta­lajra reá lépnék, az eszmék kérlelhetlen lo­gikai lánczolatán eltudnám vezetni szerzőt odáig, hol a protestáns pap magát, a képek tiszteletének jogosultságával, sőt a bálvány imádással látná szemközt. Auch eine schöne Gegend 1 Nem volna-e teljesen céltévesztett dolog részletezni tiszt. Garzó Gyula urnák, hogy a cholera logikáját hol Írták meg, angol-francia,- német-és Magyarhonban? (Nemlogikája fogan- taték Gyomán, születők Kecskeméten.) Lehet-e közöm az argumentatio azon miseriájához is, mely az ellenérvelés rheto- ricájával csak a Vakulj magyar trivialitásáig birt vergődni ? — melyre nagyon csinos trom­fot lehetne adni, ha méltó vólna a fárad­ságra ; Bibelődhetem-e én, a következetlenség azon gyarlóságával, mely ellenembe, a tudo­mány tekintélyeire hivatkozás jogosultságát követeli ott, hol nézeteinek védelmére szük­séges, de ugyan ezen jogosultságot tőlem megtagadja, s hol az elmélet, tapasztalat s a statistika döntő bizonyítékai alatt össze kell vala roskadnia, — silány élezekböl képezve hátvédet, — a térről gyáván megugrik ? Per­sze ; hanc veniam damus, petimusque vicissim. Pauler és Virozsil a maga szakmájában — Pappenheirn a maga terén ; no de hiába, ez nincs megírva szerző logikájában. Auch gut 1 Leereszkedhetem-e én, azon nyegle fe lületességhez, mely hozzá szól a cholerához, s csak annyit sem tud, hogy a choleránál igen is külömbség teendő a cholera mint betegség, s a cholera mint járvány, — vagy is, azon tényezők összege között, melyek léteznek ugyan, de az emberek egy nagy részére, vagy egy- átalában nem gyakorolnak befolyást, vagy csak csekély mérvben érvényesithetik mago­kat; leereszkedhetem-e — mondom — azon nyegle felületességhez, mely közbeszúrt clausu- lájában annyira tetszik ön magának ; nem gon­dolva meg, hogy épen ezen clausulájával, a tárgy körüli jártassága felett, önmaga tört kíméletlenül pálezát? Nem; a világ minden kincséért sem 1 By s ezekhez hasonló silányságokkal én nem törődhetem. Ott, hol ellenfelünk, — nem ren­delkezve a komoly érvek fegy ve révei, agyá­nak lomtárában egyebet nem talál a — min­dig gyengeségre mutató — gúny rozsdaette silány fegyverénél: a komoly és józan esz mecsere megszűnik. Ott, hol polémiát kellene folytani magáért a polémiáért, beáll a vénasz- szonyos szószátyárság; — a tárgy és tarta­lom nélküli szószátyár-polemia bohócz-kö- tolén végig tánczolni pedig senkivel, tehát tiszt. Garzé nrral sem fogok. Keressen ma­gának mást, ki vele e szerep comicumára vállalkozik! A tudomány, s ennek elvein alapuló hatósági intézkedés ellenében vívhat bárki — s igy tiszt. Garzó Gyula ur is — szél­malom harezot; azonban a tudományt épen úgy nem billenti ki, s nem zavarja meg ko­moly irányú haladásában, sem a rusztinctu- ráről irt röpirat, sem a Felelet, mini nem billenti ki, s meg sem zavarja a mindenség űrében komoly méltósággal tova robogó Ura- nust, vagy Saturnust, az ugyanott megjelenő léha üstökös, melynek van ugyan gőze, de nincs magva. Isten önnel! Békés márt. 29. 1874. Tisztelő ügytársa Dr. Kovács István. — Jegyzéke a b.-gyulai kir. törvény­szék előtt f. évi április 7. és következő nap­jain felveendő polgári pereknek. Előadó: Dobosffy. 2688. Dobrovszky Mihályné felperes­nek Aradszky János alperes ellen y8 telek tulajdoni és elmaradt haszon után indított pere. 2690. Kultuticz Ardellán Mária felpe­resnek, Ardellán Mihály alperes ellen 700 frt s jár. iránti pere. 2907. Böhm Jakab felperesnek Frey- bauer Lázár alperes ellen 4500 frt foglaló kétszerege iránt inditott pere. 2992. Csizmadia Péter felperesnek id. Szász András alperes elleni 1776 frt 8 kr. s jár. iránti pere. Előadó: Huszkd. 9431. Tru8a Katalin és érdektársainak Grósz Marjucza és társai ellen örökösödési pere. 9774. Rédei István és társai, özv. Ré- dei Istvánná és többek ellen egyenlő öröksé- gi osztályrész megállapitása iránti pere. 9952. Maczók Jánosnak Liker János és Bánszki Judit ellen 800 frt foglaló két­szerege s jár. iránti pere. Újdonságok. — Lapunk mai száma ez év­negyedben első lévén, felkérjük ed­digi t. előfizetőinket az előfizetés mielőbbi megújítására. — E számot minden eddigi t. előfizetőinknek meg­küldtük. — A gyulai polgári iskola részére újabban következő adományok folytak be: Békésmegyei takarékpénztár 1000.— Első Gyula városi takarékpénztár 100.— Plank Alajos ur 5.— Mojsisovics Vilmosné Pöstyénböl 5.— A gyulai r. kath. 3. és 4. osztály növendékei maguk közötti gyűjtés utján 12.40 Eladott tárgyakból több még elma­radt kisebb báli tartozás ki­fizetése után 44.21 Összesen 1066.61 Főösszeg 3328.98 — E hó 6-án azaz husvét hétfőn Gyu­la városa rendkívüli képviseleti ülést tart, két eléggé ominózus tárgyban. — Egyik a körös szabályozási költség kivetés ügye, mely­nél a képviselet többsége mindenkinek birto­kát, legyen az csekélyebb vagy értékesebb egyenlően terhelte meg; — másik pedig az aranyági szöllős gazdáknak azon ügye, hogy a tőkék és fák kivágatásáért a polgármester által Ígért összeget keveslik. — Mindkét ügy- önérdekügye lévén, sejtetnünk engedi, hogy a gyűlés viharos lesz. — A torna és tűzoltó egyesület holnap közgyűlést tart, s mint ez egyletnek három éve megválasztott elnöke a felhívás­ban mondja, a tánocskozás tárgyát „az egye­sület feloszlása, s a meglevő szerek feletti in­tézkedés“ fogja képezni. Mi nem látjuk át, mért kellene az egyletnek felosztani, mi csak azt láttuk s látjuk, hogy más főre van szük­ség, ki a czimekre nem parádéból vágyik, s ki ha elvállalja a megtisztelő elnöki állást tesz is valamit. Kívánatos lenne, hogy az egy­let tagjai minél számosabban jelenjenek meg, s a programmot megváltoztatva uj életre éb­resztenék az egyletet, melynek alakulásánál oly nemes tűzzel buzgodkodtak. — Hányat ütött az óra? Oly kér­dés, melyre nálunk a napokban igen bajos lett volna megfelelni, a nagy templom órája 5 negyeddel késett, s mivel e napokban de­let nem is harangoznak, sok ember ebéd nél­kül maradt, mivel mig a torony óra 12-őt mutatott, otthon már 2-re járt. Az oláh torony óra pedig a nap szerint jár ugyan, de mint a napóra csak napfényes időben, pedig a na­pokban ugyan borult időnk volt. Jó lenne, a kiket illet ez ügy után látni. — A helybeli helv. hitv. iskolában az első félévi vizsgák múlt vasárnap tartat­tak meg. — Ez alkalomra a békésmegyei ta­karékpénztár jutalmazásokra 63 db. könyvet adományozott. — Az egyház pedig iskoláit uj tanfelszerelvényekkel szerelte fel, melyek közel 200 frtba kerültek. — Boldog csabaiak 1 Megyeszerte tudjuk hogy Csabán polgári leány iskola van alakulóban, melyre a kormány az utóbbi napokban 3000 frt segélyt adott. Mondanunk sem kell, hogy úgy a tervezetnél, mint a se­gély kieszközlésénél Csaba város derék or­szággyűlési képviselőjét illeti az elismerés. Nálunk is most van alakulóban a polgári is­kola, és szeretjük hinni, hogy a mi váro­sunk által küldött országos képviselő ur nem kevesebb buzgalmat fog kifejteni, hogy ez iskolára kormány segélyt nyerjen. — Lesz tehát Csabán polgári leány iskola, mig ná­lunk pinm desideriuin marad, ki tudja med­dig. — Boldog csabaiak 1 — A husvét nem hozott fecskét, ha­nem hozott, a mi nálunk vásáron kivül szin­tén a ritkaságok Közé tartozik egy acroba- ta társulatot. — Műkedvelői előadások és a ma­gán dalkör tervezett hangversenye, mint hall­juk aggodalomra nyújt alkalmat, mintha ta;

Next

/
Oldalképek
Tartalom