Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-12-20 / 51. szám

lálkoznék a fürdőben, hogy azt az első meg­pillantáskor megcsókolná ?“ Nagyot nézett rám, mintha valamit ki­akart volna nézni belőlem, azután elpirult, s mintegy daczczal, csak hogy szavától el ne álljon, — ámbár azon kedves, Ieigéző szen- deségével mondta rá: „komolyan és igazán." „Hallották önök Ella és Mariska nagy- sám, hogy Nina kisasszony ép most komo­lyan és igazán megígérte — hangsúlyoztam kiemeltem erősen — hogy azon inneni isme­rősét, akár férfi, akár nő legyen, kivel B.-Pü- reden a fürdőben találkozék, azonnal meg­csókolja fu (Hogy ne hallottuk volna, hiszen éppen most most mondta Ninuska." aTehát önök hölgyeim tanúim, és Ni­nuska kisasszony nem vonja \ issza szavát!" A két szép vendég összenézett és mintha egymást megértették volna, nemsokára el­búcsúztak s távoztak. I í a , (lí'rí • r. ■* • Mindenki tudja, ki csak távolabb für­dőn valaha hosszabb ideig volt, mily nagy örömöt okoz, ha ott véletlenül egy jó isme­rőssel találkozhatunk. Sokan a kedves olvasók közül hallhat­ták már bájos ismerőseiktől, kikkel együtt voltak fürdőn,'a drágábbnál drágább Ígére­teket, egy véletlenül oda vetődhető ismerős számára. Sokszor hallhatták már: „megcsókol­nám ba egy jó ismerősöm kedves városunk­ból ide repülnestb czifra frásisokat és lát­ták a világon legkedvesebb s legszívesebb fogadtatást. Ily kedves reményekkel robogtam én alig egy hét múlva B.-Füred felé. A hosszú ut unalmát drága ábrándjaim röviddé tették, s alig vevém észre, midőn már ott voltam. Lázas sietséggel rohantam a fürdői por­táshoz, s alig egy perez múlva már Nináék lakása felé. Nem találtam hon őket, s mint a csinos szobaleány útba igazita, alig ha nem az Anna parkban Bétáinak. Még azon módon, úti porosán, egy pár lépéssel már az Anna-ligetben voltam, s egy utcsavarodásnál Ninuskával szemben állottam. A meglepetés teljes volt, a fogadtatás­ban azonban nem teljesült hosszas álmám. Ninuska egy szőke férfi karján sétált, vérvörössé pirult, de legkevésbé sem látszott örömében nyakamba borulni akarni. Édes anyja azonban majdnem megtette. Sajnos, oda sem figyeltem. Lelkemben a féltékenység ádáz tüze gyuladt fel I a kellemetlen meglepetéstől fel- buzzanó haraggal fordultam Nina kisasszony felé, s majdnem nyorsen figyelmeztettem adott Ígéretére. Erős fellépésem minden esetre csak ron­tott a dolgon, s tán ennek köszönhetőm ké­relmem szigorú, hideg megtagadását Újabb figyelmeztetésemre Nina k. a. elfordulva a faképnél hagyott. * * * Egy óra múlva már nem voltam B.- Füreden... Lelkemben s szivemben az előbbi édes ábrándok helyett a vad féltékenység s a ke­serű csalódás dühe toporzékolt; mely — ha­zaérve —i otthon még inkább emésztett á fo kozódott Dühöngésemben egy vad eszme fogam- zott agyamban meg, s a pillanat torhe alatt meggondolatlan siettem végrehajtani. Előkaptam peres főkönyvemet, s 111. számú lapjára egymásba düledező, hegyes, mérges betűkkel iktattam be: Felperes: Tábory Zsigmond. Alperes: Lentei Nina k. a. f és f gyám­jai Lentei János és neje Száraz Anna. Pertárgy: 40 frt útiköltség, 15 frt éle­lem, 50 frt munka- és időveszteség, összesen 105 frt töke s járulékai, vagy egy csók iránt A kereset hamar elkészült, s ép oly hamar be is került a bírósági iktatóba. Mit bántam én, mit mond rá a világ, mit a bíróság ? kinevetnek-e vagy nem ? ? Annyit hittem, hogy jogos téren állok Hittem, hogy nyernemekll! Mit ? azt még nem tudtam. Később megbántam hirtelenkedésemet, keresetemet azonban visszavonni, most már resteltem. A tárgyalási határnapra nem akartam magam megjelenni s egy megbízható jó ba­rátom, kollegámat küldtem el s helyettesi­tettem. Ellenfeleim szinte ügyvédet biztak meg, a ki az ügyvédek dicséretes szokása szerint, mindent eltagadni akart, miért is a bíróság a felek személyes megjelenését s a hivatko­zott tanuk kihallgatását rendelte el igen he­lyesen. Ügyvédi ügyködésem alatt azt hiszem ez volt pereim között a legérdekesebb, mely úgy a bíróságot, mint a városi közönséget I is annyira érdekelte, ingerelte e felizgatta I volna. A tanuhallgatás napjáig nem volt ér­dekesebb théma beszélni való, mint ez. Boldog Ella és Mezei Mariska kisasz- szonyok egész ostromot szenvedtek az érdek­lődő közönségtől; hanem erősen fogadták, I hogy megidéztetésük daczára sem fognak megjelenni a biróság előtt. (Vége köv.) I képesek. — Csak jóakarat legyen, s az ered- Imény, a szellemi előhaladás és haszon nem I fog elmaradni! Id. Mogyorossy János mnzeurni igazgató. — Jegyzéke a b.-gyulai ktszéknél 11874. deczember 21. s kővetkező napjain I előadandó polgári pereknek. Előadó: Dobosfy. 11643. Eornok Mátyás és érdektársai felperesnek Egresi János alperes elleni 60 frt s jár. iránti pere. 11757. Abelesz Hermann felperesnek Dr. Kiszháber Mór alperes elleni 2108 frt 90 kr. s jár. iránti pere. 11770. Vas Mária özv. Deák Mihályné cs társai felpereseknek, özv. Vas Jánosné el­leni örökösödési pere. 11780. Cs. Nagy János és érdektársai felpereseknek Harmati Pál alperes elleni örö­kösödési pere. Gyula városa t. képviselőinek! Az 1874-dik évi XXXIII-dik t. ez. 17. §-ához képest Gyula városára nézve meg­alakítandó központi választmány választási ha­táridejéül — hivatkozással a nagyméltósá- gu m. kir. belügyministeriumnak e tekintet­ben kibocsájtott folyd évi 49,872. szám alat­ti rendeletére — folyó év december hó 21-ik napjának délelőtti 9 óráját tűzöm ki; — s erről Gyula város tekintetes képviselőit oly felhivás mellett van szerencsém hivatalos tisztelettel értesiteni, miszerint az említett időben a városháza nagy termében megje­lenni szíveskedjenek. Megemlitendőnek tartom még: misze­rint ugyan ezen rendkívüli közgyűlésen egyéb sürgős községi ügyek is tárgyaltatni és el- ntéztetni fognak. Gyulán, 1874. deczember 16. Dobay János, polgármester. Nyilvános számadás. Alnlirottakhoz a m.-berényi 1873-ik évi ibolera-árvák javára következő kegyes ado- nányozisok folytak be. 1. A békési járás t. zolgabirója — a megyében gyűlt segély isszegből — két Ízben küldött összesen: 01 frt 79% kr. 2. A helybeli ifjúság egy liikedvolöi előadás tiszta jövedelméből áta- ott: 72 frt 76 kr. 3. A község lakossága — megkeresés folytán adományozott össze- an: 61 frt 77 kr. 4. Egy a vagyontalan rvák javára közgyám által rendezet táncz- igalom jövedelme: 42 frt 46 kr. Összesen 78 frt. 78% kr. Ezen összegből segélyezte- 3tt vagyontalan árva 73 még pedig 272 frt 83/j krral. Elaggott munkaképtelen öreg, s yomorék, 6, még pedig 6 frttal. Összesen t zelem méhészetemet, elmondtam azt, melye két én jónak s hasznosnak tapasztaltam, nei a állítom én azt, hogy e tekintetben én a mé r hészet tökéletes fokán állok, sőt örömmel fc , gadom, ha más nálamnál szakavatottabb ál ■ tál netán más könnyebb s czélszerübb bá tlnásmód adatik elő. íme e kiállításnak az : tlczélja hogy itt eszmecsere által tisztítsuk i ti netán téves forgalmakat s igy győzzön a jobi -Is miután nálamnál a méhészet terén tapasz ■ I taltabbakat van szerencsénk itt üdvözölhetni • I hogy másoknak is helyet engedjék, ime be ' I fejezem jelen rögtönzött előadásomat, megkö- I szün ve a kitartó éber figyelmet, melyet előa- I dásom alatt önök tanúsítottak irántam. Levelezés^. I Gyulán, 1874. december 15-én. Tisztelt szerkesztő ur! Úgy látszik, hogy »apunknak időnkénti felszólalása, és buzdítá­sa — a közművelődés ügyének felkarolásá­ra és a megyei muzeum gyarapítására néz­ve, nem a pusztában elhangzó kiáltása, és nem az utféli kősziklára hullott mag, mely nyomtalanul elenyész, hanem igen is czél* és korszerű törekvésre való intő szózat, me­lyet megért és kővet is megyei közönségünk. — Legújabban özvegy Tóti Eperjesy Ignácz- né szül. Borbátvizi Bája Petronela úrnő, Er­délyből — Déváról, egy, fölöttébb érdekes tárgyat ajánlott fel múzeumunknak, s ez egy római korból származó köszobor, melyet mint értesültünk a kolozsvári, sőt a budapesti nem­zeti muzenm is óhajtott volna birni, s igy ránk nézve annál nagyobb nyereség. — Omaszta — Kállay Róza úrnő B.-Csabáról egy tussal üvegre festett képet — mely ten­geri világitó tornyot ábrázol — ajándékozott a múzeumnak; mely valódi érdekes és mü- vészéti kivitelű tárgy. — A magyar törté-1 nelmi társulat igazgató választmánya „Zichy I codex“ czimü 3 kötet becses müvet« küldött ajándékba. — Riett Lajos Gerendásról né­hány darab China, — Jápán, — és Urugayl köztársasági pénzeket küldött. — S hogy a| céposztály rétegeibe is Ieszivárgott, annak I legmeggyőzőbb bizonságául említhetjük feli azon körülményt, hogy legközelebbről egyl lerék, egyszerű földész, Nagy József Öcsöd-1 •öl, igen talpra esett, eredeti levél kisé- •ötében 2 db ezüst pénzt Zsigmond és AI-1 »ert királyok s 2 db rézpénzt Mária-Teré-I ;ia királynő korából valókat, küldött a me­lyei múzeumnak! Intve földésztársait, hogy I tz ő szép, nemes páldáját kövessék. Ald-| a meg az ég a nemes adakozókat! — s mzditsa példájokat követni azakat, kik olyl lelyzetbe vannak, hogy közművelődésünk I me hatalmas előmozdító tényezőjét, a me-l ;yoi múzeumot, ajándékaikkal gyarapítani I ít férfiú ennél helyesb eljárást adna elő, ra s ez által öntapasztalatora öregbednék. a De van a Dzirzonnak más előnye ii d több másféle kasok felett, ugyanis a méz t előállításánál p. o. itt van a két alsó t I melyet költés térnek nevezünk, ez teszi a k i nak %. e felett van a fedő deszka, ha i II akarom hogy szép tiszta fehér lépes mé :| állítsak elő, akkor a költéstér felé helyez : | fedő deszka belső részénél levő csatornát ] 11 nyitom, mely csatornán a dolgozd méhek f | mennek a méztérbe, de az anya kissé félé ; | kebb lévén, a csatárnán keresztül nem mjij I fel, s minthogy az anya méh fel nem mell Is igy fiasitás a méztérben nem állhat el I mi természetesb, mint az, hogy itt lehet el I állítani a szép tiszta fehér lépes mézet; i hogy a dolgozó méhekot fel csaljam a mé I térbe, olkerülhetlen szükség legalább is e{ | keret bebótolt fiúsítást felhelyeznem, de me{ I vizsgálva, ha vajon nincsen e fiatal pete b | lé berakva ne hogy ez által anya képzés: | kényszeritsem mert úgy a czél nagyon e | volna terjesztve. De nem csak az elmondottakból é még a Dzirzon előnye más kasok felett, va még egy más módja is, melylyel mintegy kénj szeritjük a méhet a mézgyüjtésre, s igy bt talonunkban áll saját belügyeikbe avatkozi és szorgalmok gyümölcsét még jobban íc kozni, elmondtam ugyanis röviden körvont lozva a mürajok előállítását és a szép fehé méz készítés módját, de van még egy fö é a méhészetre nézve mindenesetre elönynyel bi ró műtét, melyet eléggé ajánlani nem birok ; méhészetet kedvelőknek; ugyanis, bebizo nyitott tény, hogy a Hasításnál igen sok mé zet emészt fel a méh a részint kikelt, részin kikelendő méhek ápolásánál, oda kell tehá iz okszerű méhésznek törekednie hogy méz gyűjtés idején a túlságos fiasitás, s igy ezze kapcsolatban a rajzás megakadályoztassék, e: iraim igen fontos és a Dzirzon-féle máhé- izetet kezelőnek elmulhatlan érdekében áll iá gazdag mézszüretet óhajt tanulmányait árgyává tenni s éber figyelemmel kísérni. Ha a mézhordás ideje elkövetkezett, ki- lontom valamely népben gazdag méhlakomst »előle az anyát kikeresem, s ha öreg azon- iái megsonmiiéitcm, az anyától megfosztott néhek fiatal peték ez időben bőven lévén, izonnal uj anya kiszitéséhez látnak, de meg- ermékenyitett anyával nem birván, a fiasitás negszünik, s igy a mézapasztás is minthogy ogyasztók lenni megszűnnek, szembetünőleg ;yarapodni fognak, a mézben 7—8 nap múl la az anyától megfosztott kast ismét felbon- om s egyen kívül az anyaházakat, nehogy ajzást idézzek elő mind megsemmisítem, e QÜtét által részint kasomat a rajzásban meg- kadályoztatom részint a mézhordásban éld­egélem. Uraim 1 elmondtam hogy én miként ké­rnék a 3-ad napos petékből még képes an előállítani, azonnal anya készítéshez látnál 7—8 nap múlva szemléletet tartva felette felesleges anya kupolákat egyen kivül mi lerontom, s ekkorra már a Hasításból kik népes méhtelepet találok, ezen kezelés ál azon czél éretik el, hogy e fajta kassa rajt nem bocsátanak és még is egy kast két kast állítok elő, ez a rakkaptárokm egyszerű és bistos kezelés módja, de térjüt át az átalán elismert kitűnő Dzirzon kezel módjára. íme itt van egy álló Dzirzon méhlak osztálylyal ellátva, a két alsót költés térne használom, a felsőt méztérnek, a méztért költéslértől elválasztom, egy a kereteken nyu; vó deszkácskákkal, úgy azonban hogy a ki rét és fedő deszka közzé % ezol pálezik: használok oly czélból, hogy a méhek közle kedéso egyik keretről a másikra akadályo: va ne legyen, tavaszszal, midőn már a két als tér telve van méhekkel, mogkisértem a mű raj készítést. A müraj készités nagy szerepet játszil a méhészetnél, s a mely méhész a mürajol készítését szabályszorüleg tudja véghez vinni az mindenesetre kiszámithatlan előnyt a< I méhészetének, én a müraj készítését a kő vetkezöleg szoktam véghez vinni. Tavaszszal leginkább ákácz virág kez­detével szemlét tartok Dzirzon kasaim fe- i lett, a népben gazdag méhtelepet kibontom, s a kereteket pontosan megvizsgálom, ha váj­jon az anya nincsen e rajta, s midőn az anyái i megleltem, az anyával együtt a keretet félre teszem, mindaddig mig. a kas egész belszer- keZetét méhekkel együtt kiszedem, ekkor ezen kasba, ha lehet 1—2 keretet üres lép- pel I telve behelyezek s az anyát visszaadom, a kiszedett kereteket minden rajta levő mé­hekkel, Hasítással azonnal behelyezem egy a méhesbe már általam előre kijelölt üres Dzir- zonba; a dolgozni kintié vő méhek, úgyszintén a még ezután kirepülendő méhek megszok­ván rendes járásukat, elöbbeni helyökre visz- szarepülnek s ott részint sejttel ellátott, ré­szint sejtkezdetekkel beillesztett kereteket és termékenyített anyát találván, nagy szorga­lommal igyekeznek rounkájok teljesítésében 8 nehány nap múlva erőteljes méhcsaládot képeznek. Az újtelep anya nélkül marad ugyan, de fiatal peték nagy mennyiségben lévén, azonnal uj anya készítéséhez fognak, 7—8 nap múlva az újtelepet ismét kiszedem, s a már készült anya házakat — egyet kivéve mind megsemmisitem, azon természetes oknál fogva, mert nehány nap alatt sok anyaház képződvén, e műtét elmulasztása esetében ok­vetlen rajzás állana elő. A mürajok készíté­sére nézve e bánás módot követem s meg­vallom csak őrülni tudnék, ha valamely szak­

Next

/
Oldalképek
Tartalom