Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-03-22 / 12. szám

A fogyasztási készpénz marad vány . J I . . . I 299. 9 Téglatermelési pénztár bevétel 1561.29 „ | kiadás. — — >t ,, készpénz 1511.29 A közpénztári, szegények pénztára, fo­gyasztási és kaszárnya számadás készen vannak, és számvevői vizsgálatra kiadatnak, rövid időn szerencsém leend a t. képvisele­tet összehívni ezek végleges megvizsgálása czéljáhól, mely után felülvizsgálat végett a megyei hatósághoz fognak terjesztetni. — Az árvaszámadások pedig már most vizsgálat alatt vannak. Az árvapériztár állása e hó 13-án volt a • _ “ " következő : Bev étel .................................. 28740.29% Kiadás : . . . . . • • 23467.64% s igy 5272 f. 65 kr készpénz maradvány, kötvényekben bevétel. ..... . 165,224.16 7a Kiadás ................................... 2868.62% mara dvány kötvényekben . ! 162355.64 status papírokban pedig . . 5985.-— van az árvapénztár birtokában Az ápolda pénztára részére 275 ftnak birtokába jutottunk; ugyanis értesültem, hogy néhai Neumann József apát-plebános ur vég­rendelet nélkül hunyt el és igy vagyonának egy részéhez a helybeli szegények pénztára is jogot nyerhet, közlöttem e nézetet városi ügyész Ládics György úrral, a ki a kir. járás bíróságnál igénykeresetet adott be, mi­nek eredménye az lett, hogy egyesség utján 300 frtot nyert az ápolda; ebből azonban 25 frt százalék ievonatott, s igy csak 275 frt tőkésittetett; az ápolda pénztára még néhai Schwarz Jőzsefné hagyatékából is örökölt 123 Irt 46 kr. és néhai Geiszt Gáspár vég­rendelete folytán 100 frtot, mely összegek tőkésítettek. A járvány által sújtottak részére össze­sen. 486 ft 32 kr, folyt be; ebből kiosztatott a múlt .évi karácsonyi ünnepekre 281 ft 34 kr. a még megmaradt 204 ft 98 kr. pedig a tanácscsal egyetértve a húsvéti ünnepekre fog a segélyre szorultaknak kiosztatni. Ugyan e helyen kedvesen említem isi, hogy Báck Salamon v. képviselő ur a hely­beli szegények és járvány sújtottak közötti kiosztás végett a karácsonyi ünnepekre több­féle ruha és szövet-nemüeket bocsátott ren­delkezésemre, melyeket a tanács közbejöt­tével ki is osztottam. A polgári iskola alapjául eddig be­folyt : 2122 fr 32 kr. mely összeg takarék- pénztárilag kezeltetik, ehhez biztosan fog még a békésmegyei takarékpénztár által ajándékozott 1000 frt és az I. Gyulavárosi takarékpénztár által ajándékozott 100 frt. jönni, bizton reményiem, hogy az építkezésre 3500 frt rendelkezésemre fog állani. — Csak némi adatokat várok még be, és akkor a fo­lyamodást felsőbb helyre beterjesztem, — Különben értesítve vagyok a magas kor­mánynak egy befolyásos tagjától, hogy Gyu­lavárosa bizton számíthat — ha iskoláját létesíti — állami segélyre is. A polgári iskola alapját városunknak a jövő nemzedékért nemesen gondolkozó pol­gára id. Mogyoróssy János ur J00 frt ala­pítvánnyal gyarapító, melynek 1874-re eső 6°/o kamatját le is fizeté; — a tárgyalás so­rán alapitó levele fel leend olvasva. Méltóztatnak emlékezni, hogy idei költ­ségvetésünkbe a künyökutsza megnyitására 1000 frt van felvéve, az alkudozásokat az illető tulajdonossal megkezdtem, és eddigi eredménye az, hogy a kért 4000 fttból 3000 frtot elengedett, és igy az 1000 ital kisajá- tittatnék az utezaterulet és ház is, de a ház-* nak. minden használható anyagját az eladó magáénak tartaná meg. — Ez egyességét a t. képviselő testületnek terjesztem be, mél- toztassék e tekintetben bölcs belátása szerint intézkedni. u A Csaba városa által a székhely kér­désében megindított mozgalom ellensúlyozása Gyulavárosától anyagi áldozatokat kivént, az e téren működött bizottsággal egyetértve tet­tük azt, mit a körülmények parancsoltak,_ ös szes kiadásunk evezőire 808 ft 25 kr, me­lyet miután az ügy nem egyesek, hanem Gyulavárosa ügye — a községi pénztárból az előre nem láthatókra előirányozott összeg­ből kiutalványoztam, kérem a t. képviselet henbenhagyó végzését. • A hivatalos ügyködésről a következők­kel jelenthetem : a közigazgatáshoz érkezett I múlt év folytán 3222 darab beadvány, a kapitányi hivatal iktntó könyve 1426 és az árvaszéké 298 számára terjedt. — Az ügyek melyek elintézést igényeltek, mind 3 ellettek annak idejében intézve. A folyó évben egész e hó 13-ig közi­gazgatási ügy 580 db. kapitányi 536 db. és árvaszéki 300 db. a melyek tudtommal szin­te elvannak intézve, kivéve olyakat, melyek csak később lehetnek elintézhetők. Gerla és Póstelek elválasztása ténnyé vált a mennyiben Gyula városa igazságos és törvényes ügyét a legfelsőbb fórumon az országgyűlésen is elvesztette, erre vonatko­zólag van szerencsém szeretve tisztelt kép­viselőnk Beliczey Rezső urnák tudósítását felolvastatni.- A tisztikar között az egyetértés, köl­csönös szívélyesség, és egymásiránti figye­lem mi által sem lön megzavarva, kétségtelen bizonyítékául annak, hogy az elvállalt köte­lességet mindenki szivesen teljesiti. Ezek azok, miket önöknek nagyrabe- csült képviselők bejelenti, bizalmukból folyó kötelességemnek tartottam; bölcs belátásuk szerinti határozatuk, logyen e város boldog ságára irányozva; és e tekintetben vezérelje határozatukat az örrökkévaló isten. — Gyula város rendes képviseleti közgyűlése 1874. évi martius 16-án. 1. Elnöklő polgármester a gyűlést meg­nyitván felo'vastatja a virilis városi képvi­selők kiigazított névjegyzékét, melynek foly­tán az időközben elhunyt két tag helyett még Kalmár Mihály 88 frt, és Sz. Kis Má­tyás 87 frt 51 krral pótlólag felvétetnek. A felolvasott polgármesteri jelentésre a következő határozatok hozattak. A Körös partok helyreállítása*a tanács kiváló figyelmébe ajánltatik, és a mennyiben egyesek által partlehnzások és foglalások té­tettek, az tölök visszaveendő, a partok ál­taluk elkészíttetvén, vagy ha ezt tenni vona­kodnának, a tanács által az illetők költségén helyreállitandók. Idősb Mogyoróssy János urnák a pol­gári iskolára tett alapítványa, néhai Geist Gáspár örököseinek elhunyt atyjuk által tett alapítványa az ápoldára és Bak Salamonnak adományáért jegyzőkönyvileg köszönet nyil- vámttatik. A könyök ntcza kisajátításával a tanács megbizatik. Gerla és Póstelek elszakadása végett az országgyűlésen Gyula városa (Örvényes jogát védő Beliczey Rezső képviselőnknek és né zetében' hozzá csatlakozott többi képviselők­nek általa köszönet nyilvánittatik. A vasúthoz vezető közlekedési ntra nézve a polgármesteri jelentésben foglalt né­zeteknek hely adatik, végrehajtása a tanács­ra és mérnökre bízatott. — Az ellene nyi­latkozók beadványukkal I törvény rendes útjára utasittatnak. •2. A honvédelmi ministeriumnak elis­merést nyilvánító leirata a laktanya átadása végett örvendetes tudomásul vétetett. 3. A faiskolára nézve a gazdászati szak­osztály véleménye elfogadtatik, mely szerint az haszonbérbe adandó, és e jövedelemből alkalmasabb helyen faiskola szerzendő. 4. A szabadszemélyekre vonatkozó fel­olvasott szabályrendelőt elfogadtatott. 5. A városi mérnöknek jelentése a Bár­dos szabályozására vonatkozólag városi költ­ségen elfogadtatott; — a városi közmunka a megyei Összeírás alapján elfogadtatik, megváltási ára egy gyalog napszámnak 50 kr. szekeres napszám 1 frt; 6. Werner Péter kérvényével, hogy háza tetejét náddal javíthassa, mint a már ré­gebben alkotott szépészeti szabályokba ütkö­ző elutasittatott. 7. A megyei számvevőség által elma­rasztalt volt gazdák számadása a hiba fel­derítése czéljáhól megvizsgálandó. 8. Brayer Katalinnak a bábászati tan­folyam bevégeztéig havi 5 frt segély meg- szavaztatott. 9. Heninger György földje végetti alaptalan keresetétől elmozdittatik. 10. Gergely András városi tanácsos a gazdái teendőktől a polgármester által fel­mentetvén, ez tudomásul vétetik, és utasitta- tik az átszámolás végett a polgármesternél jelentkezni. 11. Az 1871. évben viz által kárt szen­vedett oldalkosárbeli lakosoknak felvett ká­raik egy harmadrészben a város által meg téríttetni határoztattak. 12. A holt Körös melletti szőlősgaz­dák kérvénye terület átengedés végett a gazdasági szakosztálynak véleményezés vé­gett kiadatott. 13. A szépészeti szakosztály tagjai al- olnök választásra összehivandók. 14. A vasúti ut ellen beadott kérvény figyelembe nem vehető, miutáu a kisajátítási ár már a törvényszék által meg lett álla­pítva. 15. A városi faiskola megszüntettetvén, a kertész visszahelyezési kérvénye nem tel­jesíthető ; — Városi ácsnak pedig már egy más egyén lévén alkalmazva a visszahelye­zés szinte nem eszközölhető. 16. Seres József és Szabados József képviselők a nagy magyar városi 2 hold füzfásna£ a katli. egyház tulajdonába visz- szabocsátását kérik; — véleményes jelentés végett a gazdasági szakosztálynak kiadatott. Levelezés. A békés-sz.-Andráai napkör mártius 15-ét mint történelmi nevezetességű napot megün- népié saját helyiségében. A szép számmal összesereglett hallgatóság áthatott kebellel hallgató »„szózat“ eléneklését, ennek elvé- geztével főtiszt. Lehoczky József helybeli plébános ur, mint volt honvéd bilincselte le a hallgatóság figyelmét s a szószoros értelmében hazafias érzelmű megható kitűnő remek be­széde oly hatást idézett elő, mely megérdem­li, hogy nyilvánosságra hozassák. Minden ajakról | megelégedés hangja nyilvánult s köz óhajtásunk, hogy e jeles férfiút ki köz­iünk léte óta, szív jóságának, honfiai nemes érzelmének többször fénylő bizonyítékát ad­ta, községünk s hazánk boldogságára soká igen soká éltesse. Zih Károly, ref. néptanító. Gyula martius 19. A cholera járvány nálunk nemcsak pusztított, hanem teremtett is — egy kis pamphlet irodalmat. Olvasóink bizonyára emlékezni fognak még a Garzó — Franka et comp.-féle röpiratokra, melyek az irodalom­nak a mily keveset használtak, ép oly bő tápanyagot nyújtottak az „egymást lejáró“ törekvésnek. Ez irodalmi harcz egyik epizódjának lapunk is színtere volt. Garzó Gyula gyomai ref. lelkész „nyilt levele“ volt az megyénk főorvosához. E levél tartalmát olvasóink is­merik, erre aztán a főorvos ur röpiratban felelt. A polémiának e része tisztességes volt, a lelkész szive melegéből szólt, a főorvos ur az ész, a tudomány szavával válaszolt, s ha elitéljük a dicstelen harezot, kivesszük abból e részletet, mely nyugodtan, s férfias önér­zettel volt irva. Mi állást ez Ügyben nem foglalunk, kö­zöltük a lelkész ur levelét, s közöltük vol­na a főorvos válaszát, ha külön iveken nem adja vala, a bírálat aztán a nagy közönsé­get illette volna. Hanem a főorvos nr vála­szával a vita nem ért véget, mint gondoltuk, sőt Garzó ur njabban kibocsátott „Feleleté“- böl úgy látszik, hogy mind mérgesebb alak­ban kezd feltűnni. S most már mint irodal­mi tényről kell szólanunk e vitáról. Azt láttak, hogy Garzó ur a rusz-tinc- tura gyógyerejében feltétlenül bizott, s ezt ki is jelenté s mivel bizalma tárgyát a tu­domány elitélte, a helyett, hogy apellált vol­na, a birákat támadta meg. S ez az mi a vitában a közönség ítéletét nagyon meg- könyiti, mely a mérleget a tudomány részé­re nyomja le, még akkor is, ha a tiszteletes nr „Feleletéiben nem fordul ismét első rop- irata hangjaihoz. • Egy-egy tudomány ágnak annyi mel­lék ága van ma már, hogy egy ember élet igen rövid ez egyetlen ág gyümölcsét is meg­emészteni. Mi nagyra becsüljük a tiszteletes urat a szószéken, s osztozunk híveivel a tiszteletben is, de maradjon kiki a maga helyén, mert egy oly fontos s nemes bivatásu állás betöl­tése, mint a papé, maga „holtig való tanu­lást“ igényel, s ember, ki helyét e pályán betölti. Azt láttuk, hogy a főorvos ur nem ment a katnedrára, az ő tere más, s ő e te­rén magának nevet vívott, nem csak me­gyénkben, de a tudományos körök elismeré­se is oly páncélt vont köréje, hogy az ily apró szunyogcsipéseket aligha meg fogja érezni. E sorok nincsenek a főorvos ur védel­mére irva,.sokkal magasabban áll ő, Bem hogy a mi védelmünkre talán szüksége vol­na, hanem igen is célunk az ily irodalmi visszaéléseket megróni. Hiszen oly kevés a jeles emberünk, s ha épen e jelesek ellen indítunk a tömegnek szánt hangon, s az előtt hathatos fegyverek­kel háborút, talán célt érünk, — de a jók megvetését nem fogjuk kikerülni. Maradjon kiki a maga helyén, ismétel­jük ezt, — töltse be az elfoglalt állást kiki emberül, hogy ne mondhassa senki, senkire : „ne sutor ultra“ stb. Mi hiszsziik, hogy a főorvos ur a „Fo- le!et“-et hallgatással fogadja, s véget vet a harcznak, a tiszteletes urat pyrrhusi győzel­me babérain nyugodni engedi. Kr. — Tekintetes szerkesztő ur! Vá­rosunkban é hó 15-én ismeretlen szerkesz­tőtől egy „Csalán“ czirnü, — humoristicus- nak csúfolt autejgraphirozott zuglap jelenvén meg, — sajnálattal tapasztaltam, hogy sokan — józan eszemet"dehonestálva — e lap szer­kesztésével engem ’ vádolnak. — Miután e vádat megczáfolni- csak a nyilvánosság terén lehet, felkérem tekintetes szerkesztő urat, becses^ lapjában jelen nyilatkozatomnak helyt adni. —*En a „Csalán“ czirnü lapban csak annyiban vagyok érdekelve, a mennyiben az csekély személyem ellen is használja ot­romba szálkáit (a melyekről inkább a szerb­tövisre (ismerhetni) s erre nézve a követke­ző megjegyzést teszem: — Bár mennyire igyekeztem is a fentemlitett lapban némi hu­mort találni, az nem sikerült, — találtam ellenben oly közleményeket, a miknek •nyil­vánosságra hozatalára egy lovagias, és illem­érzettel bíró férfi soha sóm vállalkozik, — s mely méltán találkozott minden miveit em­ber roszalásával, — s találtam benne plági­umokat, — melyek közöl a „Szüszökvény“ czirnü vers már egyszer a „Szaladó bolond“- ban jelent meg, — a „Vadvirágok“ czirnü pe­dig egy íróasztal zárt fiókjából orozva, _ elferditett en van az élhetetlen zuglapba fel­véve, ez által oly neveket nem átallván gúny tárgyául kitűzni, melyek oly távol állanak tőle, mint iniveltség, a] szóval olérhetlen távolban. Különben a szerkesztőre elmondhatnám, mit koszorús költőnk Tompa a denevérről mond, t. i. „ .. ösmerünk, jól ösmerünk! Féreg b madárból összetett“ ... s bizton állíthatom, hogy ö egy hivatás nélkül erővel irodalmi erőként feltűnni vágyó szellem, — ki még életében semmi sikert semmiben fel nem mu­tathat. — Nem késem egyúttal figyelmeztet­ni a „Csalán“ szerkesztőjét — vagy szer­kesztőségét — hogy jövőre oly dolgokat, mik által nők is passiv érdekelve vannak, fel ne vegyen lapjába, — mert az eldobott követ fejére ejtheti, — a múlt számbani üros, de sértő gúnyolódásai, is csak azért nézhetők el neki, mert egész lapból kivilág­lik, hogy még annak szerkesztősége a mi- veltség azon fokára, hol egy kényesebb kér­dés megbiráltathatik, — el nem jutott. Teljes tisztelettel maradtam. Gyulán, 1874. martius 17. kész szolgája. ifj. Jancsovics Pál. Úrtesitée. A t. oz. levelező közönség becses figyel­mébe ajánlom, hogy újabb intézkedés foly­tán, a délelőtt feladott B.-Csaba, Pest, Bécs,

Next

/
Oldalképek
Tartalom