Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-09-27 / 39. szám
Harmadik évfolyam. 39-ik szám Gyulán szeptember 27-én 1874. r \ Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadő hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. v J BÉKÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 írt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. Megyeien hi t mikvnt egyszer, minden vasárnap. Előfizetési di : Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft Egy évre . . 4 ft J Előfizetési felhívás a 1874. utolsó negyedére, (sept.—dec.) Előfizetési ár 1 frt osztrák érték, melyet postai utalvánnyal kérünk beküldeni. Gyulán, szept. hő 1874. A kiadó-hivatal. Tanév megnyitás. Gyula város iskola széke részéről közzététetik, miszerint a gym- nasialis iránnyal egybekötött községi polgári iskola az 1874/s-ik tanévre az I-ső osztállyal megnyitandó lévén, a tanév f. év October 15-én veendi kezdetét, a be- iratások pedig a polgári iskola helyiségében (Kulcs utsza 1039. h. sz. úgynevezett „Kulcs“ épületben) f. év October 7—14-ig fognak megtörténni; közététetik továbbá, miszerint a behatáskor a vidékiek által 5 fit évi tandíj) fizetendő ; a helybeliek azonban tan- dijjmentesek. Az iskolaszék elnöksége. Felhívás! Mindazok, kik a városi kivilágításnak idei fentartásához, részint a városi kapitány, részint a város mérnökénél bizonyos összeget aláírtak, — de azt még be nem fizették, — felkéretnek jegyzett összegeik befizetésére, hogy alolirotta város képviseleténekadott szavát beváltani képes legyen. Gyulán sept. 26. 1874. A polgármester. — Az e hó 28-án a kath. egyház orgonája javára rendezendő hangversenyen kéretik a n. é. közönség pontosan 8 órakor megjelenni, miután Tannerné-Szabó Róza asszonyságnak még az akkori esti vonattal keilend Pestre viszsza utazni. A rendezőség. ■ — Fötanodai értesítés. A nagyváradi kir. jogi éa államtudományi karnál az 1874/5 tanévre a beiratások f. é. okt. 1—8-ig eszközöltetnek a már teljesen fölszerelt uj akadémiai épületben (úri utca, a premontrei templom mellett.) Minden újonnan belépő joghallgató könyvtári illeték czimén 3 o. é. frtot tartozik fizetni. A tandij pedig annyi forint félévenként, a hány órát a tanuló hallgat hetenkint, leszámítván az igyenes előadásokat. A heten kinti óraszám használ kevesebb nem lehet. A javító és pótvizsgálatok f. é. okt. hó 10-ig tartatnak. — Ezen időn tol azonban mindenben az uj szabályzat nyer alkalmazást. A tanév ünnepélyes megnyitásának napja később fog közzététetni. Az előadások mind a négy évfolyamban f. é. okt. hó 12-én kezdetnek meg. Kelt Nagyváradon 1874. szept. 20. Az igazgatóság. Felhívás. A békésmegyei okszerű méhész- egyletnek f. hó 21-én tartott választmányi gyűlésen határozatba ment, hogy az egylet, — fönállásáról életjelt adva — f. évi October 11-én Gyulán, a megyeháza kertjében egy méhészeti kiállítást rendezend, — melyen legjobbaknak elismert méhlakok, (kaptárok) méhtenyésztési eszközök, saját termelésű méz és viasz termények fognak a nagy közönségnek bemutattatni, — s a bíráló bizottság által legkitűnőbbeknek ítélt tárgyak, jutalmakban is részesülni. Felkéretik azért a tisztelt megyei közönség, hogy ezen kiállításon minél nagyobb számmal résztven- ni, s kiállítandó tárgyakkal is közreműködni szíveskedjék. A kiállítandó tárgyakat Herberth Alajos választmányi tag úrhoz Gyulára szíveskedjenek a kiállítani szándékozók küldeni. A kiállításon részt vehetnek azok is, kik az egyletnek még nem tagjai, s jutalomban az egyleti tagokkal egyenlően részesülhetnek. — Ezen közgaz dászati tekintetben oly fölöttébb nevezetes és nagy hivatásu egyleti kiállitásra, annál is inkább felhivatik a közönség figyelme, hogy felismertetvén a legjobb és legczélszerűbbuek talált méhtenyésztési eszközök, az okszerű méhészet e megyében felvirágozzé'k, — miért is akik még az egyletnek nem tagjai, és a méhtenyésztés terén haladni óhajtanának — kéretnek, szíveskedjenek az egyletbe belépni, hol előhaladásukat eszközölhetik, valamint kéretnek az egyletbe lépni azok is, akik már saját méhészettel bírván, a tenyésztésben gyakorlottak és jártasak, hogy igy az okszerű méhészet, mint igen jövedelmező iparág, a megyében minél inkább elterjedjen. A békésmegyei okszerű méhész-egylet igazgató-elnöksége. — Az e hó 21-én megtartott rendkívüli megyei bizottmány! gyűlésen főispán nr ő mélt. személyes elnöklete alatt Nagy-Ger- gely Péter 50 éves gyulai tanító a koronás ezüst éremmel diszittetett fel. A megye területének kikerekitéae tárgyában hosszabb eszmecsere után, Békésmegye kimondotta, hogy a szarvasi járásban fekvő Öcsöd és Szontandrás községekhez határozottan ragaszkodik. Tót-Komlést kötelékéből pedig csak azon esetben kívánja kibocsátani, ha azt netán magasabb állami szempontok tennék szükségessé; mig a szomszéd Arad és Bihar megyékből e megyéhez csaTÁEÖ&A HTépdalok.*) L Megindult az esti szellő csendesen, Jaj de messze estél tőlem kedvesem! Bus dalomtól még búsabb a puszta táj... — Ne feledjed Kedves babám A mit egyszer fogadtál. Felhők között bujdosik a holdvilág, Eljutok még drága kincsem tehozzád I Bubánatom jaj be könnyen feledném: Ha csókoddal Bizonyitnád, Hogy igazán szerettél I.. H. Kerepel a malom, Hall rám a rágalom. Bánom én I.. csak szeress: Csókolj meg angyalom! Sötét az éjszaka, Még is van csillaga. Szerelmed galambom A menyország maga! SIPOS SOMA. BRZBBBBT. Történeti bcszély. Másnap Aloxis a czárnötöl tcstörkapi- tányi port-depéet kapott, de Erzsébet hiában várta őt a légyottra. *) Mutatvány Sipos Soma sajtó alá rendezett vers- füzéréből. Már megtörtént, a mitől az félt. Alexis a czárnő kegyencze lett. „Az asszony ingatag!“ de a férfi néha még ingatagabb. A czárnö édes szavai elbó- diták Alexis szivét, mely a dicsőségért s gazdagságért hevttlt. Rosszul Ítélnek azok, kiket a kiilszin vezet Alexis szép ifjú volt, bizonyára páratlan szépségű Katalin birodalmában, de a szép burok alatt ravasz elme, diós- és pénzvágy, kapzsiság bonolt. Ügyes modora csakhamar teljesen. részére hőditá a czárnö szivét, a kinek udvarában pár hó alatt mindenható főemberré lett. Erzsébet a moszkvai görög klastrom szürke kámzsáját ölté magára, meghalván a világ előtt, mint az meghalt ö előtte. Potemkin ezalatt nagy emberré lett, — ö együtt vezette a cárnővel a kormányzást, a czárnő palotáját sajátjának tekinté. Tagadhatatlan, hogy Oroszország szellemileg sokat nyert alatta: terjedt a franczia műveltség. Alexis hiúsága eszközölte ezt, s Potemkin dicsvágya hozta létre a pétervári tudós (?) akadémiát, fogyott a korcsmák, szaporodott a népiskolák száma. De mig Potemkin az orosz birodalom első embere lett, Erzsébet is a moszkvai zárda uralkodónöjévé választatott. Katalin szürke selyem bő reggeli pongyolában ült egy széles ottoman zselyeszéken, midőn Potemkin belépett. „Hogyan aludtál Alexis fiam ?“ kérdé a cárnő ministerét. „Köszönöm cárnöm, jól, csak azaz örökös Iánczcsörgés tartott sokáig ébren.“ „Nem kedves hang-e ez előtted ? hisz annak köszönheted, hogy tied vagyok I ha az nem hallatszanék, te talán most is közember lennél Péter testőrei között. De jól van, teszek rólla, hivasd be Dimitrit!“ Alexis eltávozott a teremből. Nem sokára egy zöld bársonyba öltözött nyusztprémes férfi jött elő. A czárnő fő- udvarmestere — Dimitri. „Dimitri, estére elküldesz Branecz Mihály ért, az éjjel dolga lesz!“ Branetz Mihály a pétervári hóhér volt, azon nap estéjén láthatták őt a czárnő palotájába belépni, utána két segédje czammogott vérvörös ruhában. A czárnő egy iratot nyújtott át ueki, mire ez hajlongva távozott. Elolvasván a parancsot, vérengző arczczal lépett a földalatti börtönbe. Másnap reggel Katalin Potemkint hivatta. „Alexis! háborgatott-e az éjjel a láncz- csörgés ?“ „Most nem, talán kiszabadítottad Ivánt és Turgenjewet ?“ Igen! még Pétert is, nézd itt vannak ! szólít Katalin, s egy függönyt vont félre. Három hulla volt ott kiterítve, a gyikoló kötél vörös-kék vonalt húzott végig a nyakakon. Egy férfi hullája volt ott, csinos alak fekete göndör haj e szakálla!, ez III. Péter czárvol- életében, a második egy ősz nemes szigora vonásokkal, dús szemöldökkel, — ez Péter czár hive, a derék Turgenjew, Erzsébet Sty- ja, — a harmadik — ez legborzasztóbb* képet nyújtott, egy nyúlánk ifjú hullája az, 6 láb magas s borzasztó vékony ifjúé, ez a szerencsétlen Iván, ki már 21 év óta, gyermekkora óta börtönben sanyargott, alig ösmerve meg a gyermekjátékokat. Nyitott zavózzin szemei, korán ősz feje és beesett arcsa, — ijesztő képet nyújtottak. Alexis borzadva hökkent hátra ez izzó- nyu látvány előtt; Katalin észrevette ezt, de semmit sem Bzólt, mosolygott Potemkin lágy szivén. Alexis e pillanattól gyűlölte, utálta ■ megvetette Katalint De Potemkin nem matatta ezt, mert az egyenlő lett volna a halállal. Szemben továbbra is hizelgett Katalinnak, de magában mindig Erzsébetről gondolkodott, ki eltűnt, senki sem tudta, hova. A ki azt megmondhatta volna, az ősz Turgenjew meghalt, mert bü volt. Aloxisnek igen nehezére eset e tettetés. Mély sebet érzett szivén, közel volt az öngyilkossághoz. Kereste a halált, számtalan csatában barczolt elöl, a legnagyobb tűzben, — de kerülte a balál. A merre járt, győzelem, dicsőség kísérték az orosz fegyvereket, melyek ekkor épen a szerencsétlen lengyelekre fordultak. Minsk, Witebsk, Micisiaw tartománynyal szaporodott Katalin földe, milliók átka kísérve lépteit. Potemkin nem tudta, hova forduljon, — hol várja a halált I — (Öngyükossághoz nem mert folyamodni, az ő vallása előtt ez nagyobb bűn volt az apagyilkosságnál is!) midőn a törökre vetette egemét.
