Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-03-01 / 9. szám
Harmadik évfolyam 9-ik szám Gyulán martius 1-én 1874 ( Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. V J Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft Egy évre . . 4 ft V ________J Re flexiók. .(Vége.) Van azonban a „Társadalmi életképek“ czim alatt a csabai székhely kérdésének érdekében megjelent röp- iratnak egy része, — mely az elfoglalt talán merev pártállás által teremtett helyzetet részletezi, részletezi az érvelés alig megtámadható erős logicájával. És ha valamit e tekintetben óhajtani lehet csak az: bár a szavakban rejlő komoly igazságok utat törnének maguknak a keblekbe ; de ha kívánjuk, hogy utat törjenek maguknak az annyira erősen elitéit többségnél, utat törjenek a kissebbségnél, mert hiszen azt mégis csak el kell ismernünk, hogy a többség phalanx-szerli sorakozását megyei életünkben, nem annyira az intézett támadás maga, melynek erkölcsi jogosultsága iránti érzék bizonyosan a többségnél kétségtelenül nem hiányzott, mint azon modor provocálta, melynek háta megett a többség nem a sértett közérzületet, mint inkább a pártcom- promittálására irányzott maneuvret volt hajlandó látni, pedig tudjuk : hogy a modor mennyire fontos, és szokszor talán minden. És ha megyei pártéletünknek a közéletre talán nem épen kedvező kiha- tásáértvankit vádolnunk, úgy a vádlottak édes mindnyájan lehetünk s igy vádlott lehet bárki is, ki jellemének erkölcsi súlyát, tehetségének meggyőző erejét, egy párton kívül történt állás elfoglalása által, a pártokra nézve, s igy mindnyájunkra nézve gyümölcsözővé tenni elmulasztotta; bár ki is, kinél egyéni ambitiója nem engedé meg, hogy második legyen egy pártnál, ha hitte, hogy első lehet egy másiknál még ha ez a másik párt egyedül magából állna is; vádlott lehet ennélfogva bárki is, ki egyéni értékének egész súlyát nem vetette közéletünk mérlegébe. Azonban 'bármenyire, átérezzük is azokat, miket az életképek szerzője megyei pártviszonyaink miseriaira vonatkozólag elmond, — de — miután az absolut igazság magában véve hasonlóul egy képtelenség, csak bizonyos határig tehetjük magunkévá; és en- gedelmével a tisztelt Írónak kimondom, miként ha hiszi, hogy lehető lesz valaha az autonom testület, — sorakozzék az bármi czél elérése végett — pártok nélkül, legalább is azon tévedésbe esett, hogy az emberi természet gyengéivel nem számolt, mely gyengéi pedig emberi természetünknek úgy magán mint közéletünknek mindig fontos tényezői fognak maradni s mindig azon viszonyok fognak lenni a lehetőség korlátái között a legszerencsésebbek, melyek e gyengéket ügyesen tudják megkerülni s gyengéink befolyását, lehetőleg szűk korlátok közzé fogják terelni, sőt autonom testületet pártok nélkül s igy megyei bizottságot, s pártok nélkül nem is óhajtanánk, mert e pártnélküliség egyenlő volna a tespedéssel. És ha e pártnélküliség csakugyan nem lehető, a minthogy nem is lehető, hiszi-e valaki, hogy ha egyszer az ét-r vek körül sorakozó pártok tömörülése { megszűnik, nem fog-e beállani egy. más, talán egyes személyek, talán! egyes cliqu ek érdekei körül sorakozó { párt-tömörülés. Mi részünkről, hogyha az elvek és személyek körüli párt-tö-; mörülés eshetősége között, kell válasz- j tanunk, mindig az előbbit fognánk és | soha az utóbbit választani Az elvek körül sorakozó pártoknál ugyanis első sorban irányadók magok azon elvek, melyek mellett egyeseknek csak a vezérlés, de. nem az uralkodás szerepe jut, mig a személyek körül tömörülő pártoknál irányadó mindig az érdekközösségbe vont idem veile et idem nolle, melyről már Szallustius Catilinájába megmondotta: ea demum firma amicitia est. — És ha szabad nagy eseményektől kölcsönözni hasonlatot, váljon üd- vösebbek voltak-e Rómára Marius és Sulla harczai a patríciusok és plebejusok tusájánál; üdvösebb volt Olasz országra a Montechiek és Capulettiek irtó harcza az angol whigek és toryk tusájánál. És hogy a röpirat szerzője mag^ sem tartja azzal, néhány sorral alantabb elismeri, midőn azt mondja : „És azt: hogy sokan azzal áltatják magokat, hogy a megyéken való pártoskodást a közjogi kérdés idézte elé s tartja fenn s mihelyt ezen ok elhárulna, a megyéken is a politicai pártok vívása megszűnnék . .. Csalódás ! a kinek nincs baja, csinál magának. Nézzük csak a történelmet nem egyszer mily futilis differentiák idéztek elé s szítottak emberélten át véres harezokat. Vagy azt hisszük, hogy a mi volt a múltban, az nem ismétlődhetik a jövőben ... csak azt ne higyjük.“ És hogy csakugyan szerző maga e szavaiban nagyon is elevenünkre talált, hogy a kinek nincsen baja, csinál magának: előttünk volt a fényes bizonyíték! Hiszen úgy tudjuk, hogy megyénk bizottsági tagjaira nézve nem csak hogy be nem végződött az elvek körül tömörülő pártállás felbomlása, de talán még meg sem kezdődött, vagy ha megkezdődött, még nagyon is kezdetén lehetett s ime már uj jelvények alá láttuk sorakozni megyei életünk factorait, s a firma Gyula-e vagy Csaba ? s ha volt eddig megyénk közéletének küzd- terén jobb- és balpárt, s ha a pártok ilynemű tömörülése csakugyan megszűnik; fog lenni holnap Gyula és Csaba párt! Kevésbé fognak-e a majd alakulandó pártok transigálni egymással, mintáz eddigiek ; nem lesz-e p. o. a transactio az egyén részéről árulásnak qualificálva a párt által; nem fognak az egyik vagy másik székhelynek érdekében kivívandó érdemek mérvei lenni egyszersmind a hivatal-képességnek ; nem fogott volna az igy tömörült pártok harcza hasonlóul kártékonyán hatni ki megyénk közéletére : e kérdésekre az életképek szavaival felelhetünk legjobban, ha mondjuk : Vagy hisszük, hogy a mi volt a múltban, az nem ismétlődhetik a jövőben ... ? Csak azt ne higyjük. — Es mi ismételjük, csak azt ne higyjük!!! Volna még mire reflexióinkat megtenni óhajtanók, ha azonban nem tesszük, az pusztán azért történik, mert szerzőt már magának a kérdésnek sajtó utján történt felvetéséért — valamint sokan mások — úgy mi is elitéltük; mert e kérdésnek bolygatása kétségtelenül megzavarná azon testvéries egyetértést, melyet keblünk egész melegével ápolni kötelességünk. És azon reményben, hogy a mi idáig e tekintetben elmondva lett, csak a pusztában hangzó szó fog maradni, az életképek szerzőjének csak azt ajánljuk figyelmébe, hogy gondolja meg, miként fajuuk hegemóniájához — I hazánk specialis viszonyai között — a velünk együtt élő népfajok békés haladása és szabadsága van kötve ; minden, mi e hegemóniát fenyegeti vagy gyengíti, fenyegeti egyúttal a velünk együtt élő népfajok békés haladását és szabadságát fenyeget, ennélfogva legvitalisabb érdekeiketi Ha van népfaj, mely elmondhatja magáról, hogy : aprés nous le deluge, úgy, az valóban mi magyarok vagyunk! Békésmegye bizottságánák f. é. február 9-én s folytatva tartott közgyűlése. (Vége.) A gy.-vári útban a „dugógát“ mentén levő fák kivágatáBa újból is szigorúan elrendeltetik. Békés városának ez évi közmunka erejéből felraaradó tartalék mennyiség a Feke- Körös meder büzhödt vizeinek Iecsapolására. K.-Tarcsa községének; szintén ez évi közmunka feleslege, vízvédelmi czélokra — számadás terhe mellett — átengedtetett. Doboz község kérelmére, a fehér-körösi nagy csatornán levő hid balfelőli medrek lejárója korláttal leendő ellátására a szükséges fák s 50 ft, egyszer mindenkorra ado- raányoztatott. A gyulai Bánom zsellér földeken keresztül — a megye által engedélyezett vizgát építés ellen beadott felebbezésre a közm. és közi. minister, a megye végzését a feleb- bezők érdekében aként találta módositandó- nak, hogy a tervezett munkálat foganatba vételét, csak az esetben tartja megengedhetőnek, ha a munkálatra szövetkezett birtokosok, az oláhréti földeken összegyűlő vizek levezetésére csatornát és zsilipet építenek. — Miután a vizgát építésre, szövetkezett birtokosok, ezen feltételül szabót munkálatot feleslegesnek és czéltalannak s azok teljesité- sére, magukat képtelennek vallják, az e tárgyban már működött küldöttség újból kiküldetett, hogy a feltételül szabott munkálatok szükségesek és czélravezetök-e ? helyszini szemle utján tudomást szerezzen s a legközelebbi közgyűlésre jelentést tegyen. Az adóbehajtás iránt eddig fenálló és czélszerütlennek ismert gyakorlat s költséges rendszernek hatályon kívül helyezése s az adó behajtásnak a törvényhatóságokra ruházása tárgyában a képviselöházhóz. A megyék területi rendezéséről szoló törvényjavaslat szerint megyénktől elszakittat- ni ezélzott községeknek továbbra is Békés megyében meghagyása érdekében ugyancsak a képviselőhöz s belügyministerhez felirat intézteim határoztatok Gyula város tanácsának m. é. 212. sz. határozata, melynélfogva a város tulajdonát képező „Korona“ vendéglő és a Scherczféle ház közötti üres telket a gróf Wenckheim Frigyesnő által felálitandó árvaház telkének kibővítésére négyszög ölenként 3 írtai számítva örök áron eladta, helybenhagyatott. A községi jegyző nyugdíj alap létesítése tárgyában nyilatkozat tételre a községek újból is felhivandók, különösen pedig, hogy nyilatkozataikat ne a hozzájárulás vagy nem hozzájárulás tekintetéből, hanem a mikénti keresztülvitel módozataira vonatkozólag tegyék. A k.-ladányi képviselő testület által Nagy Ferencz k. jegyző ellen megejtett fegyelni vizsgálat épségben tartásával, — a további eljárás megtételére a szeghalmi szolgabiró utasittato tt. A Haan-féle régiség gyűjtemény megvétele illetőleg megyei muzenm alakítása tárgyában eljárt küldöttség jelentésére, a megye közönsége a régészeti bizottmányt megbízta, hogy úgy az id. Mogyorósai János által felajánlott gyűjteménynek, valamint a Pater Titius Pins áldoz ár által ajándékozott növény gyűjteménynek is, a megyei muzeum számára átvétele, ez utóbbinak berendezése s általában a megyei muzeum felállítása érdekében szükséges intézkedéseket tegye meg, s az eredményről jelentését a jövő közgyűlésre adja be. — A megyei pénztári tisztség jelentéséhez képest a megyei muzeum helyiségéül az úgynevezett uj fonóház jelöltetett ki. — A Haan-féle régiség gyűjtemény megvételét illetőleg megbizatott a pénztári tisztség, hogy tegyen jelentést az iránt mennyiben állana módjában a megyének hozzájárulni a gyűjtemény megvásárlására szükséges ősz- szeghez, — s esetleg melyik megyei pénztárból s menyi összeg forditathatnék a kérdéses czélra? Ez alkalommal egyszersmind nem mulasztó el a megye közönsége, idősb Mogyo- rossy János gyulai , lakosnak a megyei múzeum érdekében tett fáradozásaiért áldozat készségéért — szívélyes köszönetének s elismerésének jegyzőkönyvileg is kifejezést adni. Gyula február 27. 1874. Lapunk egyik előző száma újdonságaiban már megemlité, hogy tisztviselők önsegély egylete van alakulóban, akkor csak futólag szolha- tánk róla, ma már az eszme egy hatalmas lépéssel haladt azon stádiumig, melytől a testté válás már nincs távol. Mint olvasóink a törvényszéki elnök ur alább közölt felhívásából látják az alakulás már a közel jövőben megtörténhet, csak egy kis ügyszeretet, a czél méltánylása, s bizonyos személyes tekintetek félretétele, kellenek s az egylet megalakul, s bizonyára virágzani is fog. Ez egylet megalakulása társadalmi életünkbe i, ha korszakot nem is, de bizonyára oly mozzanatotképez, melynek jótékony hatása nem fog elmaradni a társulás más irányaira sem. Mi a számos előnyök közül csak hármat emelünk ki, melyek az alakú - lás természetes következményei. Korunk egyik hatalmas, 9 mint A
