Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-04-13 / 15. szám

nia. Ezen esetben a segéddel két téren találkozunk : a műhelyben és a korcsmában. Dolgozik addig, mig egy kis elkölteni valóra szert nem tett; mulat addig, a mig a pénzhiány munkára nem kényszeríti. Ebből aztán a megszokás természete szerint az lesz, hogy vágyának törekvésének czél- jává nem a reá nézve kényszert! munka, hanem a rajongó mámorosság válik. Hogy az ilyen segéd szellemi képződését sem a műhely, sem a korcsma elő nem mozditja, azt talán felesleges bizonyítgatni; de azt már nem árt megjegyezni, hogy az ilyen segédnél az önképzés is merőben lehetetlen, mert nincs alapja, a melyre építhetne, mert nincs kedve az önkény tes munkához, mert nincs pénze az önképzés eszközeire, lévéu összes keresménye a mulatságia is kevés. Afféle intézményeink pedig, a melyek az érettebb ifjúság, nevezetesen az iparos segédek művelésére szolgálhatnának, szégyenünkre és kárunkra nincsenek.

Több, kevesebb ezen sivár életből, és — lesz a segédből önálló iparos. Egyszersmind alávetette magát a társadalom Ítéletének.

Mivelhogy a jelen a múltból születik, mivelhogy az elvetett zab helyett búzát nem arathatni, a közönség csakhamar megveszi saját pénzén a következő Ítéletet, rósz anyagú, ügyetlen, elkésett és mégis drága munka, tehát — megbizhatlanság.

Mihelyt a közönség ezen Ítélete ki van mondva, ki van mondva, még pedig tényleg, az ilyen iparos szegénysége, tekintély- telensége s társadalmi könnyűsége is.

A közönség elégedetlenségét okvetlenül követnie kell az iparos elégedetlenségének.

Mivel pedig a sorsával elégedetlen ember bajainak forrását önmagában keresni, a hol van, nem szokta, keresi másban, rendesen az intézményekben, a hol nincs. Talán itt a kulcsa a nálunk is észlelhető azon jelenségnek, hogy a legszenvedélyesebb politikai elem az iparosság, mind a mellett is, hogy a társadalom nyugalmát éppen az ipar érdeke sürgeti legjobban.

Lesz-e így társadalmi súlya az iparos osztálynak ?

— A békésmegyei rnuzeum alapjára a Haan Antal-féle régiség gyűjtemény megvételére kővetkező adakozások folytak be : a) Békésen a 22-ik száma ivén: Bleaer Bernét 50 kr, Gscheider 20 özv. Zilahyné 20 kr, Benczúr Sámuel 20 kr, B. Szabó Sándor 10 kr, Geller Ignácz 10 kr, Bá- nyay János 10 kr, Batizi Ferencz 20 kr, Nagy Erzsébet 5 kr, Horvát Istvánné 10 kr, Blau Li- pót 10 kr, Ladányi Lajos 10 kr. Greif Móricz 40 kr, «Borbé Andrásné 10 kr, B. Szabó István 20 Fábján János 10 kr, Török Gábor 50 kr, M. N.

a magyarok előtt még kedveltebb legyen — László nevet vön fel, cseh neve helyett.

László, — ki azonban egész rövid uralkodása alatt csak Venczel néven emlittetik a történelemben — kezdetben megfelelt a nemzet várakozásának, de később dobzódó élete és nemzetellenes tettei pártját is mindinkább elidegenité tőle, — úgy hogy csakhamar megunt, és gyülölté lön.

Ezt megtudva atyja, — de meg azért is, hogy fiát Károly pártjától is félté, és a pápával sem akart makacs ujj-húzásba jönni, — egy sereggel az országba jött, az útjába eső városokat, de különösen Esztergomot fóldulta és kirabolta s a koronát és királyi jelvényeket fiával együtt Prágába vivé.

Azonban sokkal erősebb volt még Venczel távozta után a pápai befolyástól idegendő párt, semhogy Károly az uralmat elfoglalhatta volna; mert Venczel után Ottó bajor herczeget, VI. Béla Erzsébet leányának fiát — hívták meg a trónra.

Ez, miután Venczeltöl a királyi ékszereket ál- utakon, ál-ruhában elhozá Székesfehérvárott a veszprémi püspök által megkoronáztatott; — és hogy magát a trónon méginkább biztosítsa. Apor László erdélyi vajdához ment, kinek leányát nőül kérte ; remélvén, hogy e hatalmas főúrban, és e rokoni összeköttetés által még számos föurakbanügyé- nek megingatlan támaszit nyerendi.

Azonban csalatkozék.

Apor inkább Albert császárhoz szított, de titkos tervei oda czéloztak: miként ülhetne őmaga a megürült trónra... és Ottót, midőn ez hozzá látogatásra ment —• elfogató, és a királyi jelvényeket, —

20 kr. Berkovits J. 30 kr, Braun Mór 40 kr, összeg 4 frt 15 kr.

Viskolczy Móricz 50 kr, Közső János 10 kr, Goldstein Adolf 30 kr, Kis Péter 10 kr, Biró Sándor 10 kr, Komáromi István 10 kr, Hídvégi Sándor 20 kr, Zsiga Mihály 20 kr, Püspök András 20 kr, Biró István 3 kr, G. Varga Gábor 5 kr. Hídvégi Mihály 10 kr, Pataki 10 kr, Tar- kovics Mihály 10 kr, Solymosi Gábor 10 kr, Mucsi István 10 kr, Csávás Péter 10 kr, Kósa András 15 kr, Egyvalaki 10 kr, Konsiczky 30 Bleuer Hermin 20 kr, Csávás Kristina 10 kr, Putics Erzse 10 kr, Szilágyi Mihály 30 kr, Kon Móricz 30 kr, Pocsai Sándor 10 kr, Szabó Lajos 20 kr, Körösi Gergelyné 15 kr, Egyvalaki 10 kr, Szilágyi József 20 kr, N. N. 50 kr, a 21-ik számú ivén összeg 5 frt 28 kr.

Grosz Ignácz 50 k[, Durkó János 30 kr, Egyvalaki 50 kr, más valaki 10 kr, Kerepeczki Mihály 10 kr, N. N. 20 kr, Dapsy Géza 50 kr, Juhász János 30 kr, Toronyai Janos 20 kr, Elekes Mihály né 20 kr, ,dr. Hajnal István 1 frt, Szkenk 1 frt, Hajnal Ábel 1 frt, N. N. 20 kr. Wieland János 1 frt, Koszta Sándor 5G kr, özv. Kozicsné 50 kr. Tóth E. 50 kr, N. N. 10 kr, Lavatka József 1 frt, Egyvalaki 20 kr, Kny Antal 1 frt, összeg 10 frt 50 kr;

A 23-ik számú ivén: Féhn Rezső 1 frt özv. Végh Mihályné 30 kr, Hermann Weisz 20 kr, N. N. 20 kr, Schwartz Emanuel 20 kr, Egyvalaki 30 kr, más valaki 30 kr, Popovics Flórián 20 kr, Durkó Mátyás 10 kr, Durkó Istvánné 15kr, Durkó Gergely 15 kr. Durkő István 40 kr, Durkó Péter 15 kr, Durkd Péter 15 kr, Durkó Ferencz 10 kr, Csapó István 20 kr, Balog András 10, Balog István 10 kr, Csapó Sámuel 20 kr, Bek Ádám 20 kr, Bondár István 5 kr, Szűcs Lajos 10 kr, Durkó Ferencz 10 kr, Durkó Sándor 20 kr, Durkó Istvánné 14 kr, Durkó Mihály 20 kr, Durkó Mátyás 10 kr, Mitykó Mátyás 10 kr, Mucsi Pál- né 20 kr, Gyaraki Mihály 10 kr, K. Pap Gergely 10 kr, Gurtsó András 10 kr, K. Szabó Gergely 10 kr, Almási Mihály 10 kr, Szabó Mihály 10 kr. Majlát János 20 kr, Malzs Péter 20 kr, Deutsch Mihály 30 kr, Stark Farkas 30 kr, Kulcsár János IC kr, Kocsor László 10 kr, Kocsor Gergely 10 kr, Durkó Gábor 10, Fischer Miksa 10, Kocsor István 10 kr, Tóth Károly 10 kr, K. Szűcs Mihály 10 kr, Thurzó István 1 frt D. Bondár Gergely 20 kr, Stark Fáni özv. 10 kr, Vas István 4 kr, Gottfried Mór 10 kr, Vári Sándorné 30 kr, Csarnai Ferencz 5 kr, Szabó Ferencz 10 kr, Illés István 10 kr, Sajti István 25 kr. összeg 10 frt 38 kr.

24- ik ivén: Békés városa 5 frt, Asztalos István 1 frt 79 kr, összeg 6 frt 79 kr.

25- ik ivén : Debreczeni Károly 1 frt, Pálus Ferencz 1 ft, Szalontai Mihály 50 kr, N. N. 30 kr, Belenta József 20 kr, Papp Gyula 30 kr, ifj. Janmelyeket mindig magával hordozott, hatalmába ejté.

A nemzeti párt ekkor, — sőt jóval előbb, még Venczel uralkodása alatt végsőre határozta el magát, hogy t. i. az atyja halála után, mostoha anyjával Ágnessel; — édes anyja Fenella, kujaviai herczegnő volt — az országból kibujdosott Erzsébetet, III. Endre árván maradt leányát hívják meg a trónra.

E pártnak vezére, az ország leghatalmasabb fp- ura trencsényi Csák Máté volt, — ki Endrének halála után, Komáromtól a Szepességig királyi hatalmat bitorló kény-úr volt, ki Károlylyal daczol- ni akarván, fejedelmi udvart vitt, hadsereget, nádort és kincstárnokot tartott, saját nevére pénzt veretett, a nyitrai püspök és esztergomi érsek jószágait pusztítva — Visegrádtól a Kárpátokig korlátlan hatalmat gyakorolt.

Csák Máté tervének szövetségesei valának az ország legtekintélyesebb egyházi és világi főárai, milyenek valának: János-Umér kalocsai érsek, a bosnai, Csanádi, egri, erdélyi, nagyváradi, szepesi, váczi és veszprémi püspökök; a világiak közül: a Németujvári grófok István és Henrik; Domokos főtárnok mester, Korapolti Péter, a vitéz hat Omode testvér, kiknek atyja Karolynak volt nádora ; Csáknak nádora, a később szerencsétlen sorsra jutott Zách Feliczián ; szóval Csák Máté pártja hatalmas és tekintélyes volt, és Károlynak sok meleg napot, sok kemény csatát kelle tőlök kiól- lani, mig végre a 6ors is, ezen urak nagyrészével pártjához szegődött.

(Folytatjuk.)

tyik Mihály 60 kr, Jantyik Mihály 30 kr, Túri András 40 kr, összeg 4 frt 80.

26-ik iyeg: M.-Berényben : Blahó József 30 kr, Kopányi József 50 kr, összeg 80 kr.

M.-Berényben 27-ik ivén: Haty Károly ivén : Haty Károly 2 frt, Kapitány Dániel 50 kr. Zsigmond György 1 frt, Zopf Mihályné 50 kr, Haty Béla 20 kr, Haty Károly 30 kr, Haty Kálmán 20 kr, Haty Ilka 20 kr, Háti Mari 20 kr, Haty Sándor 20 kr, Zsigmond Györgyné 1 ft, M-Berény községe 5 frt, Molnár András 30 kr., Csók István 20 kr, Berg Adám 10 kr, Tóth János 10 kr, Alt Mátyás 20 kr, összeg 12 ft 10 kr.

Ugyanott Horvát János 28-ik ivén: Megele Bertalan 2 frt, Bonyhay B. 1 frt, Környei Lajos

1 frt, özv. Wieland Józsefné 1 frt, Petz Gyula 50 kr, Jeszenszki Károly 50 kr, Szlujka János 20, Kemény Pál 20 kr, Broxit Gusztáv 10 kr,- Tury Dániel 50 kr, Hofier Károly 50 kr, Krausz Zsig.

2 frt, Baranyi Mihály 30 kr, Wolf Pál 30 kr, Stern Adolf 40 kr, Majerik Dániel 40 kr, Fritz János 20 kr, Urszinyi László 1 frt, Heinrich Adolf 30 kr, Marmorstein Móricz 20 kr, Plattner Leopold 20 kr, dr Lux Jakab 1 frt, Stern Sámuel 50 kr, Stern Simon 30 kr, Kurländer Antal 30 kr, Buday József 50 kr, Nánássy Szabó K.-La- dányból 50 kr. Schwartz Farkas M.-Berény 1 frt. Piltz András 20 kr, Horváth János 50 kr., összeg 17 frt 60 kr.

29-ik ivén : Ií.-Ladányból: Fábián 20 kr, Kovács László biró 20 kr, Kovács Sándor szabó 10 kr, Puskás Sándor 10 kr, Szakái Viktor 10 kr, Lippe 10 kr, Lengyel Viktor 10 kr, Csernota Pál 10 kr, Varga Antal 10 kr, Tóth István 10 kr, Hajdú János 10 kr, ifj. Tóth Mihály 10 kr, Puskás Pál 10 kr, Szakái Ferenczné 20 kr, Hadházi Istvánné 20 kr, Szabó János 50 kr, jegyző- ség 20 kr, összeg 2 frt 60 kr, összesen 75 forinttal.

Főösszeg 243 frt 50 kr.

Kbzíi-a~BókésmegyeI~takarékpénztári tisztség.

Javaslat

a fegyelmi eljárás szabályozása tárgyában. Reök Istvántól.

I. A fegyelmi bizottság.

1. Kiküldetése után Iegfelebb 8 nap alatt megalakul, munkálkodását azonnal megkezdi, és befe- jeztéig szakadatlanul folytatja.

2. A vádlottat arra nézve is megkérdezi, hogy a védelemmel kit biz meg, s az eredményt jelentésébe szintén befoglalja:

3. A vizsgálat eredményét az alispánnak haladék nélkül, s Iegfellebb 3 nap alatt beterjeszti.

4. A netán elrendelt pótvizsgálatot azonképen teljesíti;

5. Tárgyaláskor a közgyűlésen a bizottság elnöke jelenlenni tartozik; akadályoztatása esetére a bizottság helyettesről is gondoskodik.

II. Az alispán.

1. Ha szükségét látja, pótvizsgálatot rendel.

2. Az iratokat, ha bűnesetet fenforogni nem lát, az ügyészhez azonnal átteszi.

3. Ha a vádlott védőt nem nevezett, védőről gondoskodik.

4. Az iratokat téritvény mellett a védővel is közli.

5. Az ügyésznek és védőnek az iratok áttekintése végett az eset sürgősségéhez képest, Iegfellebb 8—8 napi határidőt tűz.

6. Szükség esetében rendkivüli közgyűlés összehívását eszközli.

III. Az ügyész.

1. Véleményt szerkeszt, s azt a visszaterjesztett iratokhoz csatolja.

2. Tárgyaláskor az alább körülirt módon eljár.

3. Tiszti kereset esetében a keresetlevelet a megye határozata értelmében szerkeszti, s 8 nap alatt a kir. törvényszéknél benyújtja.

4. A királyi törvényszék Ítéleteit, ha az a megye határozatával nem öszhangzó, fellebbezi.

IV. A vádlott.

A tárgyaláskor jelen lenni tartozik.

V. A védő.

1. Az iratokat az alispánnak idejében visszaadja.

2. Tárgyaláskor az alább megirt módon eljár.

Vagy:

VI. A közgyűlési tárgyalás módja.

1. A fegyelmi tárgyalás minden egyéb tárgyat megelőz, és bevégeztéig szakadatlanul folytattatik.

2. A közgyűlés esküdtszéket alakit, melynek megállapodásai teszik a megye határozatát.

3. Az esküdtszék alakítása részletesen jegyzőkönyvbe igtattatik, úgyszintén a tárgyalás minden részlete.

4. Az esküdtszék a következő módon alakittatik:

a) a közgyűlésen jelenlevő bizottmányi tagok nevei följegyeztetnek, és pedig külön a viriliseké, külön a választottaké; — a névsorba a fegyelmi bizottság tagjai, az ügyész és védő nevei fel nem vétetnek ;

b) a két névsor nevenként szeletekre osztatik, és a virilisek nevei, úgy a választottaké külön edénybe dobatnak ;

0) mindegyik névsorból 18—18 név kihuzatik;

d) ha valamelyik osztályból a 18 név ki nem kerülne, a hiány a másik osztályból pótoltatik ;

e) az összeállított két névsor felolvastatik;

f) előbb a védő, aztán az ügyész, mindegyik osztályból 6—6, tehát összesen 24 nevet visszavethetnek ;

g) az e joggal nem élő helyett a visszavetés kisorsolás utján eszközöltetik;

h) a megmaradt 12 név felolvastatik, és az illetők képezik az esküdtszéket, melynek elnöke a gyűlés elnöke.

1) az esküdtek fogadalmat tesznek, és az elnöktől jobbra, balra helyet foglalnak;

k) a fogadalom szavai ezek : „Én .... fogadom, hogy a fenforgó ügyben lelkiismeretesen, meggyőződésem szerint járok el.“

l) a többi bizottmányi tagok tárgyalás folytán a hallgatóság szerepét játszák, és teljes csendet tartanak.

5. A jegyző a fegyelmi bizottság jelentését az összes csatolmányokkal felolvassa.

6. Előadás folytán úgy az ügyész, mint a védő, a bizottság elnökéhez felvilágositás végett kérdéseket intézhetnek, és kérdések intézhetők a vádlotthoz is.

7. Előadás után az ügyész a tényállás alapján véleményét szóval előterjeszti, ha az esetben bűntényt Iát fenforogni, ezt kiemeli, egyébiránt pedig az iránt nyilatkozik, hogy a tiszti kereset megin- ditandó-e, vagy nem, s ha igen, a büntetés minő mérvét véli szorgalmazandónak.

8. Az ügyész után a védő szintén élőszóval, ellenbeszédet tart.

9. Következik az ügyész válasza, végre a védő viszonválasza, melyei a szóváltás véget ér.

10. Az elnök az előadást és szóváltást összegezi, és az esküdtekhez a következő kérdéseket intézi :

nem forog-e fen bűneset ?

a tiszti kereset meginditandó-e vagy nem ?

a tiszti kereset hivatalvesztés, pénzbüntetés, vagy megdorgálás végett inditandő-e ?

11. Erre az esküdtek visszavonulnak, és

ha bűnesetet látnak fenforogni, előlépnek, és megállapodásukat kijelentik;

ellenkező esetben azon további kérdésre nézve állapodnak meg, ha vájjon van-e a tiszti kereset, nek helye vagy nincs, ha annak helyét nem látják, előlépnek, és ezt kijelentik;

ha a tiszti keresetnek helyét látják, egyszersmind a büntetés mérve iránt is megállapodnak, s megállapodván, előlépnek, s úgy azt, ha a tiszti kereset megindításának helyét látják, mint a tiszti kereset mérvét kijelentik.

12. Ha az esküdtek bűnesetet látnak fenforogni, vagy a tiszti keresetnek helyét nem látják, ezen esetek bármelyikében, a további kérdések önkényt elesnek.

13. Bűntény, vagy hivatalvesztési kereset eseteiben a vádlott okvetlenül felfüggesztendő.

14. Az elnök az esküdtszék kijelentését a megye határozatakép kimondja, az ügyészt a teendők teljesítésére utasítja, és azzal az eljárást befejezettnek nyilvánítja.

Vagy:

VI. A közgyűlés tárgyalási módja.

1. A fegyelmi tárgyalás minden egyéb tárgyat megelőz, és bevégeztéig szakadatlanul folytattatik.

2. A tárgyalás kezdetén a jelenlévők feljegyez- tétnek, s a szavazásban csak a feljegyzettek vehetnek részt. A fegyelmi bizottság tagjai, az ügyész, a védő és vádlott nem szavaznak.

3. A bizottsági tagok, az ügyész és védő — az előadókoz, a fegyelmi bizottság képviselőjéhez, úgy a vádlotthoz is, felvilágositás végett kérdéseket intézhetnek.

4. A netán felmerülő pótvizsgálat kérdése a felszólalók többsége szerint döntetik el.