Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-05-25 / 21. szám

De a válságos idők természete, hogy a kedélyek hullámzásával az eszmék össze- tévesztése is egytitt járjon. Az idők válsá­gos voltának egyik ismertető jele, hogy boldog boldogtalan saját, gyakran nagyon is téves felfogása szerént vezérkedni akar. Es czélhoz jutásához eszközül oly utakat választ, melyeken kathol. ember létére, az észelviség, nihilismus eszméivel vakon neki rohan saját egyházának, hogy széttépje a békés egyetértés kötelékeit, éppen oly idők­ben, midőn a sziveknek napről-uapra mind- inkákbb és jobban egybeíüződmök kellene. Az ilyen emberről méltán elmondhatjuk: „Et tu fili mi Brute!“ Bártol J. (Folyt, köv.) Békés megye bizottságának f. é. május 5-én s folytatva tartott közgyűlése. (Vége.) Zemplén megye megkeresése folytán — me­gyénk közönsége II. Rákóczy Ferencz hamvainak a haza földébe leendő áttétele végett a képviselő házat feliratilag felkérni határozta. A bánrév! paszták hovatartozósága tisztába ho­zatala tekintetéből a megyei főjegyző elnöklete alatt Kalmár Mihály s a tiszti ügyészből álló kül­döttség küldetett ki. Jelentésűk a jövő közgyűlés­re elváratván. A vásári helypénz szedése körüli visszaélések megszüntetése iránt K.-Tarcsa község elöljáróinak beadott folyamodványára a m. közönsége érde­mileg nem határozott, miután M.-Berény községe ez ügy miben léte felöl ki nem hallgattatott, mi­nek eszközlésével a békési járás szolgabirája meg- bitttottí Az endrődi legelő birtok intézése tárgyában be adott folyamodványra intézkedni s a sérelmeket orvosolni a megye közönségének nem áll hatal­mában, miután a legelő jelen állapota szériát tör­tént kiosztása, bírói ítélet alapján eszközöltetett. A károlyi gátra épített áteresz költségei fede­zéséhez az érdekeltek birtok arány szorint járul­ni köteleztelek. A Békésmegyei takarékpénztár által a megyei kórház javára adományozott 25 frt átvételéről a takarék pénztár igazgatósága, köszönet nyilvání­tás mellett értesittetni határoztatok. Kaba Miklós gyulai lakos, a jegyzői szigorlat ujabbi letételétől, e törvényhatóság területére néz­ve felmentetett. A gyülekezési jognak e megye területén gya­korlását szabályozó tervezeti munkálat az állandó választmánynak megvizsgálás végett kiadatott. Beliczey Rezső országgyűlési képviselőnek — elnöklő főispán indítványa következtében, — a megye pénzügyi helyzete tisztázása végett, a tör­vényhozás körében megtartott tárgyalásoknál a megye s a megyei adózó közönség érdekében ki­fejtett ernyedetlen tevékenységéért s buzgalmáért a megye közönsége elismerését jegyzőkönyvileg fejezte ki. Kiirt czikk Békésmegye bizottságának 1873. évi májushó Sí-én s folytatva Gyulán tartott közgyűlése jegyzőköny­véből. Felvétetett a m. ig. váL jelentése a legtöbb egye­nes adót fizető bizottsági tagok névjegyzékének összeállítása iránt. Mielőtt az igazoló választmánynak jelentése, és az azzal kapcsolatos mellékletek felolvastattak vol­na, Ormos János ig. váL elnök benyújtja gr. Bol- za József és Antal felszólamlási kérvényét, mely- szerint magokat a -legtöbb adót fizetők névsorába felvétetni kérik. Miután a beterjesztett folszólamlási kérvény az igazoló választmány által kitűzött záros határidő után terjesztetett be, folyamodóknak kérelme e helyen figyelembe veendőnek nem találtatott. Az összeállított legtöbb adót fizetők névsorának felolvasása alkalmával Keblovszky Lajos bizottsági tag mint grf. Wenckheim Frigyes jogképviselője kijelenti, hogy miután a nevezett gróf választott megyebizottsági tag virilis jogával élni nem akar; gróf Trautmannsdorf Ferdinánd gr. Blankenstein Károly mint más államnak alattvalói a névjegy­zékből kihagyatni liatároztattak, valamint Bosá- nyi Rudolf is, ki mint tudva levő dolog virilis jo­gát Nográd vármegyében gyakorolja hasonlóan ki­töröltetni határoztatik. Zay János, Kollár János, ifj. Lehóezky János, Koller Imre, Vitályos Márton virilisek és válasz­tottak, miután nem nyilatkoztak, hogy mely ala­pon kívánnak helyet foglalni a megyebizottságá­ban, az 1870. 42. t c. értelmében a választott megyebizottsági tagok között foglalandnak helyet és helyettök a következő 5 póttag léptettetett ren­des taggá, s igy a legtöbb adót fizetők lajstroma Hunya M. Józseffel 292 frt 16 kmyi összeggel zá­ratott be, a részben elhalt, részben lemondott vá­lasztott megye bizottsági tagok helyei uj válasz­tások által betöltetvén névezetesen a békési 2-ik alválasztó kerületben Gonda László volt országos képviselő helyett Szegedi Károly, az orosházi ,2-ik alválasztó kerületben Tóth Gergely helyett Dáni József, a f.-gyarmati alválasztó kerületben Sófi László, Gyáni F. András, Gacsári Károly helyett Kis Gábor, V. Nagy János, és Tóth Zsigmond vá­lasztatott meg, mihezképest a választottak névsora is ekképen kiegészítve hagyatott helybe. Kivonat az 1873. májushó 13-én tartott igazoló választ­mányi ülés jegyzőkönyvéből. 1. Előterjesztetik Beliczey Rezső II. választó kerületben megválasztott képviselő levele, melyben a midőn ogyrészről választóinak benne helyzett bizalmát megköszönné, ugyan akkor — mert egyé­ni nézete szerint a községi törvény által a városi képviselőségre jogosítva nincs — a városi képvi­selőségről lemond. Tekintve, hogy Beliczey Rezső ur választható­sága ellen senki részéről észrevétel nem tétetett, de tekintve különösen, hogy az 1871. évi XVIII. t. ez. 42. §. harmadik bekezdésének értelme sze­rint teljes joggal megválasztható volt, annál fogva megválasztása igazoltnak nyilvánittatik, s a válasz­tott képviselők névsorában továbbra is raegha- gyatik. 2. Barauovits Gergely, Nagy Károly és Papp Mihály két-két választó kerületben megválasztott képviselők, első választó kerületbeni megválasz­tatásukhoz ragaszkodván, ennek következtébén a II. választó kerületben Baranovits Gergely helyé­be a sorrendben következő első póttag Pécsi Ist­ván, az V. választó kerületben pedig Nagy Ká­roly és Papp Mihály helyett a szintén sorrendben következő két első póttag, névszerint Lindenber- ger István és Kertay Zsigmond a rendes képvise­lők névjegyzékébe felvétetnek. 3. Novák Kamill és Szánthó Alajos folyamodá- si kérelmének a megyei törvényhatóság részéről hely adatván, a választás alá nem eső képviselők névjegyzékébe utólagosan felvétetnek, s ennek folytán a sorrend szerint legkevesebb adót fizető Vámosi Lajos és Névery György a névjegyzékből kitöröltetnek. 4. Az ülésnek egyéb tárgya nem lévén, s a mennyiben a már lejárt törvényes határidőben sem a választási eljárás, sem a megválasztott képvise­lők választhatósága ellen panasz, avagy észrevétel nem tétetett, a megválasztott képviselők igazol­taknak nyilváníttatnak. — Jegyzéke a b.-gyulai e. f. kir. törvényszék­nél 1873. évi május 26-tól bezárólag május 29-ig tárgyalandó fenyitő pereknek. Előadó: Nogáll László t. bíró. Május 26. 731. Mihalik György, testi biztonság ellen való vétség miatti bünpere. 740. Nagy Mihály és társainak tolvajság miatti bünpere. 758. Or. Tóth Bálint és társának csalás miatti bünpere. Május 27. 729. Nagy Ferencz és társainak tolvajság miatti bünpere. 741. A. Pap Mátyás és társainak tolvajság mi­atti bünpere. 820. Nagy Ferencz és társainak tolvajság miatti bünpere. Májas 28. 814. Parola László és társainak tolvajság miatti bünpere. 815. Bárány Ferencznek birói zártörés miatti bünpere. 817. Bottyánszky Jánosnak súlyos testi sértés miatti bünpere. Május 29. 818. If. Harmati Péternek birói zártörés miatti bünpere. 819. Fodor Jánosnak tolvajság miatti bünpere. 821. Mikó János, fia István súlyos testi sértés miatti bünpere. Újdonságok. — Mint olvasóink előtt tudva van, a ro. k. közmunka és közlekedési ministerium helybenhagy­ta a város kérvényét egy a vasúthoz vezető egye­nes ut tárgyában kért kisajátításokat illetőleg; —■, e kisajátítási terület megállapításával megyei alis­pán ur elnöklete alatt Asztalos István és Omaszta Szilárd szolgabiró urak bízattak meg, s a tárgya­lás határnapja f. é. junius 16-ra tétetett; — e na­pig tehát azok, kiknek e kisajátítási terv ellen észrevételeik volnának, panaszaikat Írásban vagy élőszóval is a bizottság előtt beadhatják. — Az összeírás szerint az egész költség 3736 frt 80 krt tenne ki, és az ut az indóháztól a volt kulcs korcs­mának egyenes irányban jönne a városba. — A csabai lóverseny múlt vasárnap kedve­ző idő mellett igen élénken folyt be ; a mezei gaz­dák versenyén a dijat szokás szerint kigyósiak vitték el. A futás eredményét egész terjedelmében alább közöljük. — A múlt vasárnapi bál Csabán, mely az ottani iparos egylet által rendezve sorsolással volt egybekötve, igen szépen és kedélyesen folyt le a „Széchenyi liget“ uj fedett és igen csinos tánezhe- lyiségébeD. — A szép esteli idő igen sok közön­séget hozott össze, és noha úgy éjiéi felé villámlás és dörgéssel kísérve többször megeredt az eső, ez a vigadókat legkevésbé sem akasztotta meg jó kedvükben. — A mulatság csak reggel 4 órakor ért véget. — A leány-iskola tőkéje újabban szép összeggel szaporodhatott e vigalom következtében, mert mint hallók, több mint 5000 sorsjegy kelt el, — Wekerle Mihály volt gyomai gyógyszerész e hó 15-én tartá esküvőjét Pesten Zimka Irma urhölgygyel. — Boldogság kisérje e frigyet. — A „Magyarország és Nagyvilág“ legdí­szesebb hazai képes lapunk utóbbi két száma va­lóban meglepő haladást tanusit, úgy a gyönyörű képek, valamint a gondos szövegezés tekintetében, a kiállítás méltán versenyezhet bármely külföldi vállalattal és kiváló dicséretére válik a Deutsch testvérek nyomdai müintézetének. — Nagyszerű jutalomképe „Az angyalok barcza a daemonokkal“ mint emez intézet kiállítási tárgya előnyösen fogja képviselni a hazai képnyomó művészetet a bécsi világkiállításon. — Ghyczi Kálmánt kedden délben majd hogy baleset nem érte. Komárom tisztelt képviselője ugyanis egyfogatu bérkocsin a hatvani-utczából a kerepesi útra menvén, a kocsi a nemzeti színház bérbáza sarkán álló rnézesbábos bódénak ment, és tokai; és Csák Máté a hatalmas főur, ki mégnem régen félországnak osztott parancsokat, most, mi­után büszkesége nem engedé hogy Károly előtt fejet hajtson, most egy falat kenyér nélkül maradt, és nem volt helye, a hova elhagyott lejét lehajt­hatta volna. A történet lapjairól emlitetlenül, nyomtalanul tű­nik el, némely történet irók mondják hogy Ká­roly elleni csatában hullt el, mások azt állítják, hogy sokáig nyomorultan tengődve, végre férgek emésztették föl még életében testét.**) Élte olyan volt, mint egy üstökös pályája, mely­nek fényét sokáig rettegve bámulják, mig egyszer elfeledve észrevétlenül, nyomtalanul fut le az égről. Es Erzsébet, az utolsó Árpád leány ? .... O vissza tért a csöndes zárdába, hol reméDj- dús élete elbervadt, mint az éltető léget nélkülöző virág. Ott ébren álmodozott még soká, kicsiny szobá­ja rostélyos ablakánál, kezére hajtva fejét, kibá- mnk a vak éjszakába, hallgatva a Dunának a hegylábánál megtörő egyhangú moraját.... Az élet oly sokat Ígért neki, s végre mitsem adott. Királyi bíborát zárdái szörruhával, cserélte fel. Távol hónától sirva gondolt álmaira, most már megtudná fejteni azokat t... vádolta a sorsot és önmagát, hogy miért szakgatá föl tyra, már-már hegedő sebeit. Imazsámolyán térdelve napokig köDyörgött bűz­**) Sonfinius nyomán, gón honáért, mely öt akkor már rég elfeledé; — mig végre eljött a világgal kibékítő hideg angyal, a halál szelíden fogta be szemeit, fölölelte, s ma­gával vivé öt, ősei az Árpádok közé. így balt el az utolsó Árpád leány ; s a haza még a helyet sem tudja, nem emlékszik már rá, hogy hol szenvedte át életét, hogy oltárt emelhet­ne emlékének, s imádkozni járna el oda, hol a bonszerzö Árpád utolsó árvája éltét átszeuvedé, s csak a történet lapján és a szomorú sorsán szá­nakozó kevés honfi szivében van emléke a rész­vét és kegyelet örök betűivel föl írva. Egyveleg. (S) Különös Óra. A szegényebb sotbu chioai, ha az időre nézve tájékozni akarja magát, a macs­ka szemébe néz, és megmondja hány óra. A szem bogara (Iáta) a világosságban jobban összebúzódik vagyis kicsinyebb, a sötétségben pedig kitágul. A macska szeménél ez igen észrevehető, melyen a Iáta nagyságának alakulása a nap világosságának minden foka szerint más. — És igy igaza van a chinainak, ha az idő meghatározása végett a macs­ka szemébe néz, melyben a Iáta nagyságából né­mi gyakorlás után megítélhetni, hogy mint ill az idő, mert a nap fénye reggeltől délig fokozatosan erösbül, azután pedig estvélig íokozatosan gyengül. (S) Mikor voltak a rákok madarak? Ak­kor, midőn egy németül nemtudó magyar ember a magyarul nemtudó német pinczértől igy kért rá­kot : „Kerns mir Ráken.“ „Was ist das ?“ Kérdi ■a pinezér szájtátva. „Hát solkene rőté fógli“ ma­gyarázó a vendég, az asztalon levő főtt rákokra mutatva. (S) Melyik a leghosszabb szinrnü. Van sok hosszú szinrnü; de a „Világ teremtése“ czimü s Londonban 1409-ben színre került darabnál hosz- szabhat aligha lehetne találni, mert előadása nem több, mint 8 napig tartott, s csak 40 felvonásból állott. Természetesen nem úgy értendő, mintha egy nap reggelétől a 8-ik nap estéjéig szakadatlanul folyt volna, hanem csupán csak a rendes színházi órákban naponkint 5 felvonást adtak elő belőle, mig végre 8-ad napra szerencsésen lefogyott. (S) A fogpiszkáló. Krisztus születése előtt há­romszáz évvel már bizonyosan, sőt valószínűleg már előbb is divatban volt. Agathokles siciliai uralkodót, Kr. sz. e. 289. évben, tollszárba rejtett méreggel ölték meg, melyet fogpiszkálóul nyújtot­tak neki. A Caesarok alatt Romában általánosan el volt terjedve. Martial írja ez időből, hogy a leg­jobbakat a mastixfából késziték. Később ezüstből is alkottak; de a fából és toliból való mai napig megmaradt. Angliában sok ideig a kalaphoz tűzve hordták a fogpiszkálót, mivel az a legnagyobb csinhez tartozott. A 17-ík század végén delejes fogpiszkálókat készítettek. (S) Az evés mesterei. Erős testalkatú embe­rek sokat is szoktak enni; de az agynevezett fa- lánkokat, nagyevőket még sem ezek között keres­sük. A kik csak azért élnek hogy egyenek, kik­nek fő czéljuk tehát az evés, istenök a gyomor, mely majdnem feneketlen, az efféle nagy étkü emberek rendesen nem nagyon izmosak, sőt leg- többnyire szikároknak mondhatók. En ismertem egy fiatal embert — beszéli egy külföldi lap leve­lezője — ki most körülbelül 40 éves lehet. Sár- mek Krisánnak — igy hívták — nem győztek eleget enni adni. Magam láttam, hogy hat font száraz kenyeret legyűrt, a nélkül, hogy éhségét csak némileg is csillapította volna. Egy báziasz- szony éppen elosztotta a 8 személynek való fánkos tésztát, mikor hősünk belépett s alig egy perez alatt, mig a háziasszony kiment, eltűnt a 8 sze­mélyre való tészta. Az ÍBtadti csata alkalmával — hol mint dobos szolgált — félelemből egy pór sü- tő-kemenezéjébe bujt, s nagy ijedelme daczára megevett annyi lágy kenyeret, hogy a háziaknak egy hétre elég lett volna. De voltak még ennél nagyobb falánkok. így Maximinus császár 40—65 font bust evett meg ebédre, s hozzá rendesen egy akó bort ivott. Harvick angol tábornok látott egy olyan hindut, ki két középszerű bárányt, tehát az ehetlen részeket leszámítva 64—65 fontot evett meg egy ültében. De különös említésre méltó egy witterabergi Kehle Jakab nevű kertész, ki már 3 éves korában kavicsokat nyelt le; később mint katona a beszállásolásoknál 8 ember helyét fogla- Iá el. Reggelire megevett egy malaczot, délre egy bárányt bőröstül, csontostul. Egyszer tréfából meg­ette a falusi dudásnak dadáját; 80 éves korában halt meg. Hasonló volt hozzá a passaui Kölniekéi•, ki Drezdában 8 óra alatt két bornyút evett meg, s megivott rá 12 pint bort; 41 évet élt. ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom