Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-03-30 / 13. szám

ban a sikert S valóban mindenütt, bol a mező­gazdáig viágzik s bő forrását képezi egyesek anyagi jóléének, ezen áldásdus eredményt a lako­sok főleg eámos erőteljes, gazdasági egyleteiknek köszönik, itt is igaznak bizonyul azon állítás, hogy az értélén és összetartás a közvagyonosságot gya­rapítja. Aldot termékenységü megyénknek mezőgazdái korunk ezen felvilágosodottságának magaslatán állva nár ezelőtt 12 évvel alapitottak egy gazda­sági igyletet, mely azóta a közjót lankadatlanul muntálja és erőben folyton gyarapszik. Tevékeny­ségből évkönyvei, tevékenységének sikeréről pe­dig mezőgazdaságunk fejlettsége tesznek tanúsá­got. Azonban életrevalóságát és közhasznú voltát legfényesebben bizonyítja az iránta nyilvánuló azon érdekeltség, mely szerint idei újjá átalakulásakor tagjainak számában nem csak meg nem fogyott, de annyira megszaporodott, miként bátran állít­hatni, hogy jelenleg nincs megyénknek értelmes, jóravaló gazdája, a ki az egyletnek zászlója alá ne szegődött s annak tagjául be ne állott volna. — Gazdasági egyletünk iránti ezen érdekeltség­ben megyénk némely községe és testületé is di­cséretes példával járt elöl. Csaba városa 500, Bé­kés 200, M.-Berény, Eudröd, Szarvas, Orosháza községei, továbbá a csabai caszino és a békésme­gyei takarékpénztár Gyulán 100—100 frtal az egy­letnek alapitói közt foglalnak helyet. Midőn gazdasági egyletünk a fenebbi örvende­tes jelenségben ama községek és testületek részé­ről az anyagi téren való társulás üdvös voltának áldozatkész beismerését üdvözölné, legközelebbi közgyűlésén elhatározta, hogy megyénk többi köz­ségeinek és testületéinek is alkalmat nyujtand ha­sonló hazafias közreműködésüket tettleg kifejez­hetni s azokat az egylet alapitói közé leendő be­lépésre felszólítja. E határozat folytán van szerencsénk a tek. elöl­járóságot arra hívni fel, hogy a kifejtett cél ne­mes és üdvös voltának felvilágosult és hazafias méltánylatából indulva ki, a tek. elöljáróság által képviselt község vagy testület 100 frt, vagy tet­szése szerint azon felül terjedő összeggel gazdasá­gi egyletünk alapítóinak sorába lépjen. E belépés az ide mellékelt alapitó oklevélnek az elöljáróság általi betöltése és aláírása által eszközlendő, mely oklevél az egylet aiólirott titkárjához, utolsó posta Apáca, beküldendő. A kötelezett tőkének, ba az készpénzben azonnal be nem küldetetik évi 5-ös kamatja évenként az egyletnek azon községben működő megbízottjánál fizetendő. Azon biztos reményben, hogy a t. elöljáróság a közügy iránti tettleges részvétében megyénk töb­bi községei és testületéi által magát túlszárnyal­tad nem engedi, kiváló tiszteletünk kijelentésével maradtunk. Gerondáson martins 20. 1873. Beliczey István a békésmegyei gazdasági egylet igazgató elnöke. Mokry Sámuel egyleti titkár. Levelezés. B.-Csaba 1873. március hó. Carneval herczeg hamv azó szerda közeledtével a római költővel sírva fakad a távozó parancsra. Mintha mondaná: „Midőn emlőmbe visszaidézem az éjt melyen annyi kedvest elhagytam, most is könnyek tolulnak szemembe.“ Es egyet gondolva, visszafordul, hogy az idei kedves emlékkoszoruba még egy levelet tűzzön. A helybeli izraelita ifjúság f. hó lő-én a b.-csa- bai szegénysorsu izraelita tanulók javára táncz- vigalmat rendezett, melynek tiszta jövedelme 160 frt. A tánczvigalom igen látogatott volt minden arezon csak a jókedv sugárzott. A díszes társaság egés£ öt óra reggelig maradt együtt (illetőleg tán- czolt,) s ha az „álmos mamák“ (értem a korosabb és nem a fiatal „menyecske“ generatiót) a vissza- vonhatlan „menjünk“ jelszót annyira nem hangsú­lyozzák, Morpheus karjai ez éjen pihenhettek volna. A hölgy koszorúból izlelőül csak egynéhányat, különösen : Epstein Róza, Kaufmann Fanni, Reiner Etelka, Buksz Malvin, Ungar Roza, és Reisz Berta, kisasszonyokat — a „mamák“ (illetőleg leendő anyák) közül: Rosenthal Zsigmondné, Ungar Nán- dorné, özv. Reinerné. Singer Ignáczné, Vidovszky Károlyné, és Mudrony Soma urhölgyeket említjük, — hozzáadva, mindazon névteleneket, kik eme tánczvigalom diszét képezték. (Nehogy vétkes mu­lasztás által a bűnösség felettünk kimondassék.) Fogadják őszinte köszönetünket mindazok, kik tetemes felülfizetésekkel eme nemes czélboz hozzá­járultak, úgy szinte a fáradhatlan Wollner M. Freund Zsigmond és Singer Ignácz urak, kik egy­részt emez élvteljes estély szerzői, más részt a szegénysorsu tanulók üdvelömozditói voltak. ________ Többen. Gy oma március 25-én 1873. Következő felhívás küldetett be hozzánk közlés végett: „Tisztelt Polgártársak! A kir. kisebb ha­szonvételek, — ezek a szerencsésen megszűnt hűbéri viszonyoknak gyászos maradványai — hogy menyire sérelmesek átalában a földbirtok szabad­sága, és jogok egyenlőségére nézve ? hogy meny­nyire nyomasztólag hatnak közgazdászat, ipar és kereskedelemre rézve, és hogy menyire akadá­lyozzák különösen egyesek jogait és megélhetési módját ? nem szükséges hosszasabban fejtegetnem, mivel mindezek a t. polgártársak előtt tudva vannak. Hangosan igényelte is a nemzeti közvélemény a miólta az alkotmányosság kedves magyar ha­zánkban ujjabban életbe lépett a k. k. haszonvé­teleknek hasonlóképpen törvényhozásilag leendő megszüntetését; — de hiába epedezett hét év ólta százezrek ajakén a buzgó imádság azok megszüntetése iránt, a k. k. haszonvételek fáj­dalom most is rendületlenül fennállanak, millió honpolgár kárára — s a magyar alkotmány leg­kevesebb dicsőségére, és fennállanak, mert a szám­talan országgyűlési teendők mellett — azok tüze­tes tárgyalására a sor még be nem következett. Miután pedig idő lefolyásával a többször érdek­lett k. k. haszonvételek miatt a fájdalom érzete mind inkább nevekedik, és miután azok súlya már már elviselhetetlenné válik — mert hogy egyebet ne említsek, szabad legyen a többi ba­jok mellett p. o. csak azon érdekünkbeli tapasz­talatot felidéznem, hogy a bókésmegyei községek­ben — különösen Gyomán — Endrődön több rend­beli gőzmalmok létesülvén, a k. k. haszonvételek tulajdonosa Vodiáner Albert nem csak azoktól húz évenként önkénye szerinti jövedelmet, hanem a régebben fennállott és a közlakosság telkén, és birtokában lévő szél- és szárazmalmoktól is besze • di a rendkívüli taksákat, fizettetvén minden szélma­lomtól 30 p. mérő tiszta búzát!! melyett a tulaj­donos köteles hátán — az uradalmi magtárba be­szállítani, — minden száraz malomtól 22 frt. 52 frt. miáltal a szél- és szárazmalom tulajdonosai tönkre jutnak, vagy megválni kénytelenek egye­düli üzletöktöl. Alúlirott, megvoltam bizva a malmosoktól, mikép ezen teher némi leszállítása tárgyában az illető birtokost némi engedékenységre birjam — de ö mereven ragaszkodik féloldalu szerződéséhez — folyamodványomat minden hátiratolás nélkül küld­te vissza. Ugyan azért, honfiúi tisztelettel felkérem Békés­megye községi elöljáróit, képviselőit, s egyes pol­gárait, szíveskedjenek ezen panasz tárgyát képező ügyet fontolóra venni, s oda működni, hogy mi­nél nagyobb mérvben szerkesztett számos aláírá­sokkal ellátott folyamodvány által a képviselöház megkerestessék aziránt, hogy a közóhajtáshoz ké­pest elvégre a panasz tárgyát képező k. k. ha­szonvételek nagy fontosságú kérdését vegye tanács­kozás alá, és a k. k. haszonvételeket átalában, úgy különösen a malom taksákat törvény hozatala ál­tal minden kárpótlás nélkül annál is inkább szün­tesse meg, mivel nincs törvény, mely a volt jobbágyság telkein épült malmokat a regálékhoz sorozná, és az azoktól szedett taksák semmi tény­leges törvényen nem alapulnak.“ Juhász Lajos ügyvéd. — Jegyzéke a b.-gyulai kir. e f. törvényszék­nél tárgyalandó fenyitő pereknek. Előadó: Nogáll László tbiró. Március 31. 244. Baki Ignácz és társai tolvajság miatti bünpere. 243. Török János és társai tolvajság miatti bünpere. 273. Szilágyi Lajos súlyos testi sértés miatti bünpere. 163. Szilágyi Péter és társai tolvajság miatti bünpere. 162. Szilágyi Péter tolvajság miatti bünpere. April 1. 274. Oroszi László nyilvános erőszakosság mi­atti bünpere. 89. Czene János gyilkosság kísérlete miatti bünpere. 454. Sebestén Márton és társa tolvajság miatti bünpere. 498. Ferbér Sándor tolvajság miatti bünpere. April 2. 453. B. Szabó Mihály és társai tolvajság miatti bünpere. 450. Bondár János szülő bántalmazás miatti bünpere. 451. Kovács Mihály és társa tolvajság miatti bünpere. April 3. Előadó : Nyikora Mihály tbiró. 1007. 2020. Cs. Nagy András veszélyes fenye- nyegetés miatti bünpere. 1006. 2019. Dudás Andrásné rágalmazás miatti bünpere. Előadó: Nogáll László tbiró. 452. Oravecz Mihály és társa tolvajság miatti bünpere. Előfizetési felhívás a 1873. második évnegyedére. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetése e hó végén lejár, felkérjük egész tisztelet­tel, annak szives megújítására, mi legköny- nyebben posta utalvány által eszközölhető. A czimszalagokon nem lévén az előfize­tés határideje megjelölve, ezt a lejárt elő­fizetéseknél a czimzett nevének vörös ír­ónnal teendő aláhúzásával jelezzük. Az eddigi résztvevő pártolásért köszöne­tét nyilvánítva, kérjük azt részünkre to­vább is fenntartani. Az előfizetési dij lapunk homlokán jelez­ve van. A kiadó-szerkesztöség. Újdonságok. — Gróf Wenckheim Károly és Gyula ne­vében, annak gondnoka gróf Wenckheim Rudolf folyamodtak, hogy engedtessék meg nékiek Gerla és Póstelek pusztákból önálló községeket alakítani. — Az illető folyamodvány mint halljuk, már a megyéhez be van terjesztve. — Füzes-Gyarmaton egy, Szarvason pedig a második gyógyszertár felállítása, engedélyeztetett, és erre a pályázati folyamodványok megyei ható­ságunkhoz többek által be is vannak terjesztve. — Ez sem mindennapi dolog- Füzes-Gyar­mati lakosnö Zsíros Rebeka, az iránt folyamodott a belügyministeriumhoz, hogy engedtessék meg nékie nevét Kovács Juliannára változtatni. — A ministeriumnak a Kovács név ellen semmi kifogá­sa, de a keresztvízzel ráöntött Rebekkát engedé­lyezni hatáskörén kívül van. — Jövedelmi adó bevallások. Egy helybeli csizmadia mester következőleg tölté be adó beval­lási ivét: „Üzleti töke csak egy van, ha a mes­terségem rosszul megy, és télen hideg lesz, azt is összevágom és felfutom.“ — Egyik szűcs polgár­társunk pedig ekép tölté ki: „Én szücsvagyok, nyá­ron nem dolgozok, télen csak foltozok, jövedelem nincs, igy illik ez össze.“ — Csabán nemcsak színtársulat működik, de valószinüleg annak rovására—lovarda is, mint hall­juk, a lovardának szép jövedelmei vannak. Hogy a szintársulatnak Egressy Ákos mily jövedelmeket csinált, arról nincs még tudomásunk. — Mi a nagy terjedelmű kis városi Csabán elégnek tartunk a művészetből egyfélét egyszerre, kivált a jelenlegi pénzszük világban, és a lovarda engedélyezését — ha megtagadható volt — nem helyeselhetjük. — Váradi színtársulatát közönségünk kegyé­be fogadta. — A múlt szombaton „Lecouvreur Ad­rienne“ Váradi Antónia jutalmául kerülvén színre, a színház egészén megtelt, a jutalmazott a közön­ség részéről kiérdemelt tapsokban méltán részesült, mellette Buillon herczegnö szerepében BudayAdél várakozásunknak tökéletesen megfelelt. — Sajnos, hogy a férfiakról nem mondhatunk egészen dicsé­retest, Sándor (Maurice) bensőség nélkül, hidegen játszta szerepét, nem ismertünk benne a salonok filozof korhadt századának kalandorára; Újvárosi a herczeg szerepét tökéletesen tönkre tette folyto­nos akadozása által, e hibában sinylett Hegyessy (Mi­etet) is, különben, mint latszik a vidéki idősebb színészek hibáját akarja sajátjává tenni: többénem tanulni. Az abbéra (Makai) a nyakában lógó keresztről ismertünk, magunk előtt egy újkori ka- putos stuczert láttunk, nem tettetett, de valódi fé­lénkséggel, pedig hogy egy herczegnö szerelme után epedő abbé nyúlfi lett volna a múlt században, alig hisszük. — Vasárnap „Huszárcsiny“ szép közön­ség előtt, és a mennyire e nagy csoportosatokat igénylő darab ily kis színpadon adható, élénk já­tékkal. —- Kedden „Jobb és balpárt“ lomtárba ve- ^e' ~ Csütörtökön második bérlet első számban „Erdő szépe“ a közönség élénk figyelme és ro- konszenve között adatott. A darab maga egyike azoknak, melyek igen sokáig tarthatják magukat a színpadon meséje és hatásos jelenetei által; át­menet ez az előítéletekkel telt kiváltságok korá­ból, a munka és szorgalom által teremtett emberi egyenlőség korába, melynek fölénye jelenleg ugyan el van ismerve, de már meg is támadva; a Stri- ke-olások ideje nagyon ritkává teszi az öreg Far­kas hámorfelügyelő egyéniségét. — A gyulai főiskolai muzeum utóbbi köz­lés óta Erdödy Antal megyénk fia által egy XVH. századbeli öblös szájú régi lőfegyverrel gyarapit- tatott. A helybeli r. kath. egyház-községei tanács gondoskodása oly nagy mérvet öltött az idén, hogy a tanítóknak kilátásuk van arra, miszerint husvét napján — amellett, hogy fizetésükből addig egy krajezárt sem látnak, — még kenyerük sem lesz, mert az elnök sürgetései daczára a gazdasági sza­kosztály oly nehézségekkel küzd, hogy az adó-ki­vetést sem tudta eddigelö formulázni és kiadni. (S. S.) Szarvasi újdonságok. *) (márc. 20.1873.) — Választási mozgalmak. Országgyűlési képvi­selőnk br. Podmaniczky Frigyes a közmunka-ta­nács alelnökévé lett kineveztetése folytán képvise­lői székéről lemondván, városunk uj választásnak néz eléje. Jelöltekül a reformpárt részéről br. Pod­maniczky Frigyes, a bal-középpárt részéről Szon- tagh Pál, s egy vegyes bal-fractió részéről Kollár János nevei szerepelnek eddigelé. Az előjelekből Ítélve Podmaniczky újra megválasztatása valószinti. — Márc zius 15-ikét, mint minden évben, úgy az idén is kegyeletes megemlékezés ünnepéve tet­te főiskolai ifjúságunk ; ezúttal negyedszázados fordulóját ülvén meg e nagy napnak. Az ünnepély — esti 8 órakor — fáklyás menettel kezdődött, mely a városháza előtt állapodott meg, hol is — a szózatnak a főiskolai ifjúsági dalkar által lett eléneklése után — Szendy János tanuló a város­háza verandájára eleve egybegyült városi tanács­hoz, 8 illetőleg annak fejéhez Brudkovszky György főbíróhoz intézvén szavait, ezeknek folyamában velősen vázolta a nap jelentőségét, — mire fobi- ránk pár buzditó szót intézett a lelkes ifjakhoz. Innen a menet főtiszt. Sárkány János evang. lel­kész és esperes ur lakásához vonult, hol Becht Henrik tanulónak szintén a nap jelentőségével foglalkozó beszéde után Sárkány János ur egy remek szónoklatban üdvözlé az ifjúk lelkesedését — s áldozott a dicső nap dicső emlékezetének. — A kegyeletes ünnepélyt esti 10 óra tájban a Kö­rösön rendezett tüzi-játék rekeszté be. — Helyreigazítás. Múlt számaink egyikében, rendes rovatunkban a szarvasi leány-növeldét is­mertetvén röviden, annak derék tanerői közül Mi- hálfy József tanár ur neve — ki ez intézetben sa­ját tankönyve szerint az irály-tant adja elő — toll-hibából kimaradt. Sietünk megtenni a helyre­igazítást, annyival inkább, mert főleg Mihálfy Jó­zsef tanár ur buzgólkodásának köszönhetjük ez in­tézett magasb fokú nevelészeti álláspontját. — Amazon-harcz. A napokban városunk fő-ut- czájának egyik kiváló pontján két közrendü ama­zon, kiknek szivét a szerelem dárdája bizonyára átjárta — kölcsönös féltékenységének ugyancsak drastikus jelét adá, hosszas szóváltás után — mi­ből csábital és boszorkányság vádja volt kivehető — kölcsönösen hajbakapván közös ideáljuk — egy kocsis felett. A helyzet szigorúan tragicus volta gyors fejleményt sejtete, s csakugyan né­hány pillanat múlva pár csomó hajtól megkönnyül- ten egyik jobbra, másik balra röppent. A fejle­mény ügyes kivitele mi kívánni valót sem hagyott hátra, csupán a költői igazság-szolgáltatást óhaj­tottuk volna rendőri kezek által működtetni. — Vigye el, a kié! Következő gonosz czimira- tú levelek hevernek, mint kézbesithetlenek a szar­*) Múlt számunkból elkésett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom