Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-03-09 / 10. szám

tóse kétségen kivül igazolja, sőt ezen ér­telmezést az 51. §-nalc ezen 4. §-áhozi ösz- szeillesztése követeli. Mindezek igy állván — mint a közgyű­lésen is igy elmondva lettek, — én termé­szetesnek találom, hogy a megye közönsé­ge az érdeklődő uradalmi ügyészek kivéte­lével ezen értelmezést csaknem egyhangú­lag elfogadta, hanem azt, hogy közlő bará­tunk mindezek hallása után is aunyira elé­gedetlen maradt velünk, hogy mig egy részről jelen esetet véleményes felelet^ kí­vánásával a „Pesti Napló“-ba is nyilvános kérdésül telvetette, gondolva, hogy az ezen végzést iniciált balpártot a nyilvánosság előtt- compromittálja, másrészt előttem fek­vő czikkébe nyílt megtámadást, pártosko- dási vádat hány szemünkre azért, hogy a főjegyző irányában, ki hogy a megye vég­zését megsemmisíthesse, azon tiszti esküje ellenében, melyben a megye határozatait tisztelni fogadta, azt felterjesztésében meg-1 támadta, s a ministernél annak megdönté­sét kérte; azon főjegyzőt, ki azon hivata­los esküje ellen, melyben a törvényt meg­tartani fogadta, felirt a ministerhez, hogy ez a megyének a LXII. t. ez. 21. §-A el­lenére, azt megszegve, engedje meg folya­modó grófnak, hogy az eddig Gyula vá­rosához tartozott összes birtokaival, e vá­rosnak kiszámithatlan anyagi és szellemi megbénitását okvetlenül maga után vonó következéssel, Gyula városától égy kertész­telephez csatlakozhassák; e főjegyző irá­nyában, ki mindezeket a LXII. t. c. 4-ik §-ának helytelen elmagyarázásának szine alatt, mint mondá, csak bizonyos jogi ér­deklődésből tette/ e főjegyzői tett ellen, mondom, a megye többsége az indítványo­zott erősebb rendszabálytól elállva, a lehe­tő legnagyobb mérsékletet tanusitva, meg­elégedett azzal, hogy a főjegyzői felirást desavouálja, és jövőre az ily értelme­zéstől úgy a főjegyzőket, mint az alis­pánokat eltiltsa; ez valóban helytelen, a közügyre káros megtámadás volt tőled, s azon részrehajlási, kisszerű megyéskedési, a helyzet magaslatára felemelkedni nem tu­dási vádat, mit ellenünkben annyiszor dö­rögsz, magad ellen feltétlenül beigazoltad. És most azzal rekesztem be e főjegyzői megindított polémiádat, hogy ha a „Pesti Napló“ 47. számába megjelent, 1 megyénk határozatát igazoló válasszal, s az itt ki­fejtett törvényes indokokkal reményiem, meggyőzted igazán konokul erőszakolt el­Eljárt ö a kaszinóba, De csak módjával szegény — Haj mert ifjú felesége Uralkodott idején ! Már pediglen Marczi bácsi Mindent inkább szeretett Csak csókolózoi nem, aztán Mivelni más ilyeket. S nem is lehet csodálni hogy Ily balustya volt szegény — Hatvan évet bugyborékolt At az élet tengerén. Mégis unta azt a szörnyű Zsarnokságot csakhamar. De hát tenni... megfelelni... A patvarba ez a baj! Mert egy asszony, ifjú — fürge — Kinek nyelve ki nem áll, Nyujtófával a kezében Hej, hatalmas egy király! Lön e közt, hogy egy huszártiszt — Az öregnek rokona — Osztályával épen azon Városkába rukkola. Az öregnek igy legalább Egy hü társalgója lett, Ki türelemmel nyélé el A panaszt, s keserveket. Bajsza alól mély sóhaj közt Egy panaszra más fakadt, Rejtett vágyak: kancsó ... kártya .. . Mik közt a nap úgy szalad! A huszár tiszt ellágyúlva Vigasztalta Marczi bát — S azt tanácsolta: kövessen Hát keményebb taktikát! lenvéleményedet, s beismered, hogy hatá­rozatunk nem csak mérsékelt, de correct is volt; s egyszersmind biztositlak, hogy mi, az általad szemünkre vetett ily érte- lembeni balpártoskodást veled ha lehet, de ellened is ha kell, jövőre is a közérdek, és a törvény megtartása felett őrködő me­gyei, vagy ha jobban tetszik, balpárti, el nem utasitható kötelességünknek fogjuk te­kinteni, s tőlöd a vádat a nyilvánoság előtt is nyugodt kebellel fogadjuk. (Folyt, köv.) — A gyulai kir. törvényszék elnöke Balogh Antal végzett jogászt díjas törvényszéki joggya­kornoknak nevezte ki. Pályázati hirdetmény. A b.-gyulai kir. törvényszék területén szerve­zett, és telekkönyvi hatósággal is felruházott szar­vasi kir. járásbíróságnál egy évi 1000 frt. fizetés 200 frt. évi lakbérrel egybekötött aljárásbirói állo­más üresedésbe jővén, ezen állomásnak betöltése végett pályázatot hirdetek, és felhívom mindazo­kat, kik ezen állomást elnyerni óhajtják, hogy a „Buda-Pesti közlönyében történt első beiktatásától számított 4 hét alatt okmányokkal felszerelt pá­lyázati kérvényüket, és pedig a közhivatalban le­vők hivatali főnökük utján, hozzám küldjék be. Kelt Gyulán 1873. martius 5-én. Novák Kamill elnök. A gyulai deák-klubb. Gyulán deák-klubb van alakulóban, vagy talán már meg is alakult. Engedje meg a deák-párt, hogy e te-, kintetben nézetünket nyíltan elmondjuk. Mi ily pártklubb alakulását, ha annak hatása a megyei ügyeken kivül eső dol­gokra terveztetnék is, ez idő szerint, az or­szággyűlés első ülésszaka alatt, párti szem­pontból sem helyeseljük. Társadalmi szem­pontból pedig épen károsnak találjuk. Alig bir Gyulán az az egy társas kör subsistál- ni, minek azt még gyengébbé tenni. Ha a deák-párt egyszer-máskor tanácskozni akar, tegyen úgy mint az ellenzék, gyűljön össze valamelyik tagjánál. Jó, hogy a külön párt­beliek egymáshoz simulni kezdenek, minek a secessiot a pedig sürgető fontos ok nélkül provocalni! Pártérdekből se látjuk a club­bot indicáltnak a fentebb jelzett okból, t. Kártya — kancsó — csupa merő Ártatlanság az egész!... Csak indulni büszkén — bátran, Könnyedén győz a merész. Szigor ellen erélyt fenjen, Egy kis dacz se lenne kár — Aztán néha felmorogni.... S törve — nyitva lesz a zár ! S Marczi bácsin fogott a szó, Ügy tett, és ime csoda! A menyecske egyetlen szót Sem ejtett érte soha. Hát még mikor egy ternót nyert Abb’ az álldott lutriba — Még a feleség vallá be, Hogy biz ezt tiltni hiba. És igy ment ez... élte napja Csupa öröm közt szaladt. De nem is ült mint az előtt A kapufélfa alatt. Kártya járta egyre — másra — Mellyen csak ő elnökölt. S oh mi kéj volt, hogy nem kérdék Mint az előtt: mire költi Lön hogy egykor éjféltájban Haza ballag csendesen, S keresi a feleségit, Hát — nem leli sehol sem ... Megszöktette azt a hadnagy, De a kópé bélésűit — Marczi bá’ oda irt neki: — Minden vágyam teljesült! Sipos Soma. i. vagy megkésett az, vagy korai, — kü­lönben pedig Gyula nem parlamenti szék­hely, a hol állandó pártclubbok szükségesek. Ezt a megyei deák-párt és a társadalmi érdekek szempontjából mondjuk. Mert sa­ját szempontunkból kiindulva, hiszen tud­va van, hogy mi megyei téren országos párti karacterü actiokat nem helyesel­hetünk, pedig kettőt egyre, hogy a de­ák-párti klubb alkitói specifice a megyei tért tűzték ki fokozottabb tevékenység po­rondjául. Saját álláspontunkból tehát az ily irányú szövetkezést teljesen elitéljük. Egyébiránt adataink vannak rá, hogy több értékes deákpárti egyén a klubb esz­méjének nem barátja, s azt talán nem is támogatják. Hanem ha a deák-párt oly actio-kész, mi tudnánk neki zászlót és tért ajánlani, és megvagyunk győződve, hogy az alatt a zász­ló alatt és azon a téren működése sikere­sebb is, áldásosabb is lenne. Kitalálná-e a deák-párt, mire ezélzunk ? — Megmondjuk. Lobogjon országos párti zászlaja a ma­ga idején és a maga helyén, mi is tisztel­jük e zászlót, e zászlónak igen-igen sokat köszönhetünk, de azon a téren, melyre mi czélozunk, szerintünk az deplacirozva van, mint minden országos párti zászló, e tért más zászló illeti. Értjük e tér alatt a me­gyeit, e zászló alatt a megye zászlaját. Ezt a zászlót tűzze ki a deák-párt, ki- zárólag megyei színekkel, lobogtassa azt illetékes téren, a megyéén. Megmondjuk, mért óhajtjuk ezt, s mért várjuk ezt a deák-párttól. Azért, hogy kezdjük valahára a megyét megyei szempontból tekinteni. Mi a megye? autonom, közigazgatási ha­tóság, mely minden pártbeli — törvényes — fenálló — kormánynak, a törvény ke­retén belül — administrativ közege is — mely saját ügyeit, melyek lehetnek szám­talanok — önkormányzatilag szintén a tör­vény értelmében függetlenül intézi. Tehát a megye részint administrál, részint gazda. E szerint mit kívánhat tőle jogosan, ész­szerűen bármely párt, mint párt ? semmit. Viszont, mivel tartozik a megye bármely pártnak — e nevezet alatt mindig parla­menti pártot értve — ? semmivel. Ellenben mit kívánhat tőle az ország ? mindent. Viszont mivel tartozik a megye az országnak ? mindennel. Avagy a megye függeléke valamely párt­nak, melynek akár a fenálló koi’mányt pár- tilag támogatni, akár szintúgy pártiíag az­zal ellenkezni feladata volna... ? Ez képte­lenség. Vagy talán lehet igy vagy amúgy administralni, gazdálkodni ? de ezt csak tör­vény szerint lehet, mely nem valamely párt nak, hanem az országnak törvénye. Hogy képzeljünk parlamenti felelős kor­mányt, ellenzékeskedő administratioval ? Hogy képzeljünk ellenőrködd megyéket, ha azok nem annyira, s nem főképen a törvény szempontjából, mint inkább párti szempontból bírálják a kormány cseleke­deteit 1 Szóval nincs ok, mely a megye körén belül bármely országos párt jogosultságát, opportunitását bizonyítaná, ellenben min­den ok ellene harczol, melyeknek alapos­ságát a mindennapi tapasztalás kiáltólag bizonyltja. Ezért óhajtjuk mi a megyei téren a me­gye zászlóját látni, ez nem párt-zászló, ez az országé egyszersmind, valaminthogy a megye sem valamely párté, hanem az or­szágé. A kik ezzel ellenkezőleg cselekszenek, a megyét párteszközzé lealacsonyítják, a minek következése — mert a megyék el­lenzéki szerepe az országos többség szerint változik, a mely megye ma kormány-pár­ti, az lehet holnap ellenzékivé, s megfor­dítva — a közadministratio lanyhasága, a nép józan eszének megzavarása, polgári kö­telességei teljesítésétől elvonása, adóhátra­lékok, a megyei ügyek pangása, mert ki is lenne szerény provinciális, midőn állam­férfi lehet! stb. stb. S ki, melyik párt van hivatva, melyik­nek áll érdekében megyei pártot alakítani? Mindenütt a kisebbség, tehát nálunk a deákpárt. Miért ? mert a többség uralkodik, s ezt szükség nélkül átalakulási erisisnek kiten­ni nem fogja. Ellenben a kisebbség — me­gyénk deák-pártjáról szólva — örökös mi­noritásra kárhoztatva, semmit sem kocz- káztat, ellenben az átalakulással csak nyer­het. Nyerhet számbeli gyarapodást, és nyer­het erkölcsi súlyt. Mert, hogy az ellenzék közül valaki kiváljék és hozzá csatlakozzék, az legfeljebb egyes és gyér esetben remélhető. Ellenben a számbeli gyarapodásra több esély van, ha nem politikai pártszin vál­toztatás a csatlakozás indoka; olyan, aki a mi theoriánkat elfogadja, elébb akadhat, az a párti meggyőződést illetetlen hagyja. És a számbeli gyarapodás erkölcsi súly­ban is-, nevelendi a deákpártot, mely most a függőség színében áll. De értsük meg egymást. Mi, a megye zászló alatt nem verkappt deákpártit ér­tünk, azzal szakítani kellene, s midőn fen­tebb azt mondtuk, hogy az átalakulás a deák-pártnak érdekében áll, ezt úgy értet­tük, hogy nem mint olyanpak, mert a de­ákpárt a választó kerületekre nézve ^zzal változást nem szenved, hanem mint megyei minoritásnak áll az e téreni átalakulás, vagy jobban mondva újból alakulás érdekében. Előre megjósolhatjuk, hogy az ellenzék az uj pártot álarczossággal fogja gyanú­sítani, de azt tettekkel lehet visszautasitani. Mik legyenek e tettek, azt a programm körvonalozná, melyről más alkalommal. Azt hisszük, ezzel az ellenzék is, mint olyan, hamis positioba jönne, mert orszá­gos ellenzékiessége mindenkor és sikeresén ellene fordittathatnék, minek ellenében kény­telen volna magát igazolni, hogy álláspont­jának correctségét védje, s védelme csak egy lehetne, az, hogy ő is megyei, mert minden más védelem megyeképességéi com- promittálná. Hisszük, hogy egy megyei párt alaku­lása és efélyessége, az ellenzéket szintén uj zászló kitűzésére kényszerítené, mert megyei zászló ellenében országos párti zász­ló alatt vivnia őt elvégre depopularisálná; a mi eddig theoria volt, azontúl kézzelfog­hatóvá válnék, s kiki, még a legegyügyübb is belátná, hogy megyében az a párt bir jogosultsággal, a mely megyei, s nem az, a mely országos czélokat hajhász. Eleintén belátjuk, az uj párt bizonyos kényszer helyzetben lenne, mert alakulásá­nak alapját a kiindulási nagy elv képezné, mely a részletekre nézve heterogen eleme­ket egyesítene, és e kényszerhelyzet csak akkor szűnnék meg, ha az ellenzék is kint hagyná zászlaját, és bent a megyeit tűzné ki. Ekkor állna be a megyei rokon-elemek csatlakozásának lehetősége. — Szakasztott olyan állapot minő a parlamenti deák-pár­ti volt a közjogi ostrom folytán. De*e kényszerholyzetben is sok jót tehet­ne az uj párt, mint tett a deák-párt. Min­denesetre uj aerat nyitna meg, a spécificus megyéét. Tehát nem deák-párti klubb, hanem me­gyei párt alakítása az, a mi által a deák­párt a megyének is, a hazának is becses szolgálatot tehetne.. Ez a mi meggyőződésünk. i R.. i Adatok a Vág folyó szabályozásához.") Hazánk folyóinak szabályozási kérdése általár nos nemzeti érdeket képezvén közöljük a hét. me­gyét érdeklő és hazánk nagy folyói közt a hato­dik sorba eső Vág folyóra vonatkozó adatokat, melyek is hiteles kézből rendelkezésünkre bocsát­tattak. Ezek szerint a Vág folyó szabályozása ér­dekében országos költségen eszközölt mérnöki munkálatok eredményei e következők u. m. 1-ör Az 1870 évben felméretett a Vágyölgy *) Midőn a Vágfolyó terjedelmes szabályozási munkála­taira vonatkozó fentebbi közérdekű adatokat közöl­jük azon óhajunknak adunk kifejezést, vajha már Kör rőseink szabályozása is ennyire haladt volna, és egyúttal örvendve emlékezünk meg arról is, hogy ezen terjedelmes és nagy jövőjű munkálatokat, me­gyénk szülöttje, és itteni tevékenységéről ismeretes hazánkfia, Mojsisovits Vilmos vágszabályozási fő­mérnök ur vezeti. — Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom