Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1873-03-09 / 10. szám
tóse kétségen kivül igazolja, sőt ezen értelmezést az 51. §-nalc ezen 4. §-áhozi ösz- szeillesztése követeli. Mindezek igy állván — mint a közgyűlésen is igy elmondva lettek, — én természetesnek találom, hogy a megye közönsége az érdeklődő uradalmi ügyészek kivételével ezen értelmezést csaknem egyhangúlag elfogadta, hanem azt, hogy közlő barátunk mindezek hallása után is aunyira elégedetlen maradt velünk, hogy mig egy részről jelen esetet véleményes felelet^ kívánásával a „Pesti Napló“-ba is nyilvános kérdésül telvetette, gondolva, hogy az ezen végzést iniciált balpártot a nyilvánosság előtt- compromittálja, másrészt előttem fekvő czikkébe nyílt megtámadást, pártosko- dási vádat hány szemünkre azért, hogy a főjegyző irányában, ki hogy a megye végzését megsemmisíthesse, azon tiszti esküje ellenében, melyben a megye határozatait tisztelni fogadta, azt felterjesztésében meg-1 támadta, s a ministernél annak megdöntését kérte; azon főjegyzőt, ki azon hivatalos esküje ellen, melyben a törvényt megtartani fogadta, felirt a ministerhez, hogy ez a megyének a LXII. t. ez. 21. §-A ellenére, azt megszegve, engedje meg folyamodó grófnak, hogy az eddig Gyula városához tartozott összes birtokaival, e városnak kiszámithatlan anyagi és szellemi megbénitását okvetlenül maga után vonó következéssel, Gyula városától égy kertésztelephez csatlakozhassák; e főjegyző irányában, ki mindezeket a LXII. t. c. 4-ik §-ának helytelen elmagyarázásának szine alatt, mint mondá, csak bizonyos jogi érdeklődésből tette/ e főjegyzői tett ellen, mondom, a megye többsége az indítványozott erősebb rendszabálytól elállva, a lehető legnagyobb mérsékletet tanusitva, megelégedett azzal, hogy a főjegyzői felirást desavouálja, és jövőre az ily értelmezéstől úgy a főjegyzőket, mint az alispánokat eltiltsa; ez valóban helytelen, a közügyre káros megtámadás volt tőled, s azon részrehajlási, kisszerű megyéskedési, a helyzet magaslatára felemelkedni nem tudási vádat, mit ellenünkben annyiszor dörögsz, magad ellen feltétlenül beigazoltad. És most azzal rekesztem be e főjegyzői megindított polémiádat, hogy ha a „Pesti Napló“ 47. számába megjelent, 1 megyénk határozatát igazoló válasszal, s az itt kifejtett törvényes indokokkal reményiem, meggyőzted igazán konokul erőszakolt elEljárt ö a kaszinóba, De csak módjával szegény — Haj mert ifjú felesége Uralkodott idején ! Már pediglen Marczi bácsi Mindent inkább szeretett Csak csókolózoi nem, aztán Mivelni más ilyeket. S nem is lehet csodálni hogy Ily balustya volt szegény — Hatvan évet bugyborékolt At az élet tengerén. Mégis unta azt a szörnyű Zsarnokságot csakhamar. De hát tenni... megfelelni... A patvarba ez a baj! Mert egy asszony, ifjú — fürge — Kinek nyelve ki nem áll, Nyujtófával a kezében Hej, hatalmas egy király! Lön e közt, hogy egy huszártiszt — Az öregnek rokona — Osztályával épen azon Városkába rukkola. Az öregnek igy legalább Egy hü társalgója lett, Ki türelemmel nyélé el A panaszt, s keserveket. Bajsza alól mély sóhaj közt Egy panaszra más fakadt, Rejtett vágyak: kancsó ... kártya .. . Mik közt a nap úgy szalad! A huszár tiszt ellágyúlva Vigasztalta Marczi bát — S azt tanácsolta: kövessen Hát keményebb taktikát! lenvéleményedet, s beismered, hogy határozatunk nem csak mérsékelt, de correct is volt; s egyszersmind biztositlak, hogy mi, az általad szemünkre vetett ily érte- lembeni balpártoskodást veled ha lehet, de ellened is ha kell, jövőre is a közérdek, és a törvény megtartása felett őrködő megyei, vagy ha jobban tetszik, balpárti, el nem utasitható kötelességünknek fogjuk tekinteni, s tőlöd a vádat a nyilvánoság előtt is nyugodt kebellel fogadjuk. (Folyt, köv.) — A gyulai kir. törvényszék elnöke Balogh Antal végzett jogászt díjas törvényszéki joggyakornoknak nevezte ki. Pályázati hirdetmény. A b.-gyulai kir. törvényszék területén szervezett, és telekkönyvi hatósággal is felruházott szarvasi kir. járásbíróságnál egy évi 1000 frt. fizetés 200 frt. évi lakbérrel egybekötött aljárásbirói állomás üresedésbe jővén, ezen állomásnak betöltése végett pályázatot hirdetek, és felhívom mindazokat, kik ezen állomást elnyerni óhajtják, hogy a „Buda-Pesti közlönyében történt első beiktatásától számított 4 hét alatt okmányokkal felszerelt pályázati kérvényüket, és pedig a közhivatalban levők hivatali főnökük utján, hozzám küldjék be. Kelt Gyulán 1873. martius 5-én. Novák Kamill elnök. A gyulai deák-klubb. Gyulán deák-klubb van alakulóban, vagy talán már meg is alakult. Engedje meg a deák-párt, hogy e te-, kintetben nézetünket nyíltan elmondjuk. Mi ily pártklubb alakulását, ha annak hatása a megyei ügyeken kivül eső dolgokra terveztetnék is, ez idő szerint, az országgyűlés első ülésszaka alatt, párti szempontból sem helyeseljük. Társadalmi szempontból pedig épen károsnak találjuk. Alig bir Gyulán az az egy társas kör subsistál- ni, minek azt még gyengébbé tenni. Ha a deák-párt egyszer-máskor tanácskozni akar, tegyen úgy mint az ellenzék, gyűljön össze valamelyik tagjánál. Jó, hogy a külön pártbeliek egymáshoz simulni kezdenek, minek a secessiot a pedig sürgető fontos ok nélkül provocalni! Pártérdekből se látjuk a clubbot indicáltnak a fentebb jelzett okból, t. Kártya — kancsó — csupa merő Ártatlanság az egész!... Csak indulni büszkén — bátran, Könnyedén győz a merész. Szigor ellen erélyt fenjen, Egy kis dacz se lenne kár — Aztán néha felmorogni.... S törve — nyitva lesz a zár ! S Marczi bácsin fogott a szó, Ügy tett, és ime csoda! A menyecske egyetlen szót Sem ejtett érte soha. Hát még mikor egy ternót nyert Abb’ az álldott lutriba — Még a feleség vallá be, Hogy biz ezt tiltni hiba. És igy ment ez... élte napja Csupa öröm közt szaladt. De nem is ült mint az előtt A kapufélfa alatt. Kártya járta egyre — másra — Mellyen csak ő elnökölt. S oh mi kéj volt, hogy nem kérdék Mint az előtt: mire költi Lön hogy egykor éjféltájban Haza ballag csendesen, S keresi a feleségit, Hát — nem leli sehol sem ... Megszöktette azt a hadnagy, De a kópé bélésűit — Marczi bá’ oda irt neki: — Minden vágyam teljesült! Sipos Soma. i. vagy megkésett az, vagy korai, — különben pedig Gyula nem parlamenti székhely, a hol állandó pártclubbok szükségesek. Ezt a megyei deák-párt és a társadalmi érdekek szempontjából mondjuk. Mert saját szempontunkból kiindulva, hiszen tudva van, hogy mi megyei téren országos párti karacterü actiokat nem helyeselhetünk, pedig kettőt egyre, hogy a deák-párti klubb alkitói specifice a megyei tért tűzték ki fokozottabb tevékenység porondjául. Saját álláspontunkból tehát az ily irányú szövetkezést teljesen elitéljük. Egyébiránt adataink vannak rá, hogy több értékes deákpárti egyén a klubb eszméjének nem barátja, s azt talán nem is támogatják. Hanem ha a deák-párt oly actio-kész, mi tudnánk neki zászlót és tért ajánlani, és megvagyunk győződve, hogy az alatt a zászló alatt és azon a téren működése sikeresebb is, áldásosabb is lenne. Kitalálná-e a deák-párt, mire ezélzunk ? — Megmondjuk. Lobogjon országos párti zászlaja a maga idején és a maga helyén, mi is tiszteljük e zászlót, e zászlónak igen-igen sokat köszönhetünk, de azon a téren, melyre mi czélozunk, szerintünk az deplacirozva van, mint minden országos párti zászló, e tért más zászló illeti. Értjük e tér alatt a megyeit, e zászló alatt a megye zászlaját. Ezt a zászlót tűzze ki a deák-párt, ki- zárólag megyei színekkel, lobogtassa azt illetékes téren, a megyéén. Megmondjuk, mért óhajtjuk ezt, s mért várjuk ezt a deák-párttól. Azért, hogy kezdjük valahára a megyét megyei szempontból tekinteni. Mi a megye? autonom, közigazgatási hatóság, mely minden pártbeli — törvényes — fenálló — kormánynak, a törvény keretén belül — administrativ közege is — mely saját ügyeit, melyek lehetnek számtalanok — önkormányzatilag szintén a törvény értelmében függetlenül intézi. Tehát a megye részint administrál, részint gazda. E szerint mit kívánhat tőle jogosan, észszerűen bármely párt, mint párt ? semmit. Viszont, mivel tartozik a megye bármely pártnak — e nevezet alatt mindig parlamenti pártot értve — ? semmivel. Ellenben mit kívánhat tőle az ország ? mindent. Viszont mivel tartozik a megye az országnak ? mindennel. Avagy a megye függeléke valamely pártnak, melynek akár a fenálló koi’mányt pár- tilag támogatni, akár szintúgy pártiíag azzal ellenkezni feladata volna... ? Ez képtelenség. Vagy talán lehet igy vagy amúgy administralni, gazdálkodni ? de ezt csak törvény szerint lehet, mely nem valamely párt nak, hanem az országnak törvénye. Hogy képzeljünk parlamenti felelős kormányt, ellenzékeskedő administratioval ? Hogy képzeljünk ellenőrködd megyéket, ha azok nem annyira, s nem főképen a törvény szempontjából, mint inkább párti szempontból bírálják a kormány cselekedeteit 1 Szóval nincs ok, mely a megye körén belül bármely országos párt jogosultságát, opportunitását bizonyítaná, ellenben minden ok ellene harczol, melyeknek alaposságát a mindennapi tapasztalás kiáltólag bizonyltja. Ezért óhajtjuk mi a megyei téren a megye zászlóját látni, ez nem párt-zászló, ez az országé egyszersmind, valaminthogy a megye sem valamely párté, hanem az országé. A kik ezzel ellenkezőleg cselekszenek, a megyét párteszközzé lealacsonyítják, a minek következése — mert a megyék ellenzéki szerepe az országos többség szerint változik, a mely megye ma kormány-párti, az lehet holnap ellenzékivé, s megfordítva — a közadministratio lanyhasága, a nép józan eszének megzavarása, polgári kötelességei teljesítésétől elvonása, adóhátralékok, a megyei ügyek pangása, mert ki is lenne szerény provinciális, midőn államférfi lehet! stb. stb. S ki, melyik párt van hivatva, melyiknek áll érdekében megyei pártot alakítani? Mindenütt a kisebbség, tehát nálunk a deákpárt. Miért ? mert a többség uralkodik, s ezt szükség nélkül átalakulási erisisnek kitenni nem fogja. Ellenben a kisebbség — megyénk deák-pártjáról szólva — örökös minoritásra kárhoztatva, semmit sem kocz- káztat, ellenben az átalakulással csak nyerhet. Nyerhet számbeli gyarapodást, és nyerhet erkölcsi súlyt. Mert, hogy az ellenzék közül valaki kiváljék és hozzá csatlakozzék, az legfeljebb egyes és gyér esetben remélhető. Ellenben a számbeli gyarapodásra több esély van, ha nem politikai pártszin változtatás a csatlakozás indoka; olyan, aki a mi theoriánkat elfogadja, elébb akadhat, az a párti meggyőződést illetetlen hagyja. És a számbeli gyarapodás erkölcsi súlyban is-, nevelendi a deákpártot, mely most a függőség színében áll. De értsük meg egymást. Mi, a megye zászló alatt nem verkappt deákpártit értünk, azzal szakítani kellene, s midőn fentebb azt mondtuk, hogy az átalakulás a deák-pártnak érdekében áll, ezt úgy értettük, hogy nem mint olyanpak, mert a deákpárt a választó kerületekre nézve ^zzal változást nem szenved, hanem mint megyei minoritásnak áll az e téreni átalakulás, vagy jobban mondva újból alakulás érdekében. Előre megjósolhatjuk, hogy az ellenzék az uj pártot álarczossággal fogja gyanúsítani, de azt tettekkel lehet visszautasitani. Mik legyenek e tettek, azt a programm körvonalozná, melyről más alkalommal. Azt hisszük, ezzel az ellenzék is, mint olyan, hamis positioba jönne, mert országos ellenzékiessége mindenkor és sikeresén ellene fordittathatnék, minek ellenében kénytelen volna magát igazolni, hogy álláspontjának correctségét védje, s védelme csak egy lehetne, az, hogy ő is megyei, mert minden más védelem megyeképességéi com- promittálná. Hisszük, hogy egy megyei párt alakulása és efélyessége, az ellenzéket szintén uj zászló kitűzésére kényszerítené, mert megyei zászló ellenében országos párti zászló alatt vivnia őt elvégre depopularisálná; a mi eddig theoria volt, azontúl kézzelfoghatóvá válnék, s kiki, még a legegyügyübb is belátná, hogy megyében az a párt bir jogosultsággal, a mely megyei, s nem az, a mely országos czélokat hajhász. Eleintén belátjuk, az uj párt bizonyos kényszer helyzetben lenne, mert alakulásának alapját a kiindulási nagy elv képezné, mely a részletekre nézve heterogen elemeket egyesítene, és e kényszerhelyzet csak akkor szűnnék meg, ha az ellenzék is kint hagyná zászlaját, és bent a megyeit tűzné ki. Ekkor állna be a megyei rokon-elemek csatlakozásának lehetősége. — Szakasztott olyan állapot minő a parlamenti deák-párti volt a közjogi ostrom folytán. De*e kényszerholyzetben is sok jót tehetne az uj párt, mint tett a deák-párt. Mindenesetre uj aerat nyitna meg, a spécificus megyéét. Tehát nem deák-párti klubb, hanem megyei párt alakítása az, a mi által a deákpárt a megyének is, a hazának is becses szolgálatot tehetne.. Ez a mi meggyőződésünk. i R.. i Adatok a Vág folyó szabályozásához.") Hazánk folyóinak szabályozási kérdése általár nos nemzeti érdeket képezvén közöljük a hét. megyét érdeklő és hazánk nagy folyói közt a hatodik sorba eső Vág folyóra vonatkozó adatokat, melyek is hiteles kézből rendelkezésünkre bocsáttattak. Ezek szerint a Vág folyó szabályozása érdekében országos költségen eszközölt mérnöki munkálatok eredményei e következők u. m. 1-ör Az 1870 évben felméretett a Vágyölgy *) Midőn a Vágfolyó terjedelmes szabályozási munkálataira vonatkozó fentebbi közérdekű adatokat közöljük azon óhajunknak adunk kifejezést, vajha már Kör rőseink szabályozása is ennyire haladt volna, és egyúttal örvendve emlékezünk meg arról is, hogy ezen terjedelmes és nagy jövőjű munkálatokat, megyénk szülöttje, és itteni tevékenységéről ismeretes hazánkfia, Mojsisovits Vilmos vágszabályozási főmérnök ur vezeti. — Szerk.
