Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-11-16 / 46. szám

e) A jegyzőktől behajtott bírságok a szol- gabirók által esetről esetre beterjesztve, az alispán által szintén az alaptőke növelésére utalványiz- tatnak. (Vége következik.) Törvényszéki csarnok. — Életbiztonság elleni vétség és zsarolás. E hó 4-én a helybeli kir. törvényszék ifj. Jankó Mi­hály csorvási birtokos, dr. Lübek Jakab orosházi orvos, Zalay Ferencz csorvási lakos bűnügyében Ítélkezett. A bűneset kővetkező : ifj. Jankó Mihály csorvási tanyája környékén több nap óta egy ve­szett kutya kóválygott, egyik este a kint járó nő- cseléd ijedten kiabált, hogy ismét itt van a fekete veszett kutya, mire ifj. J. M. fegyvert ragadott, s kimenvén, látta, hogy három fehér kutyája vala­mi fekete alakot vesz körül, ő e fekete alakot a veszett kutyának vélte, annál is inkább, mivel a szolgálóban is ez alak kelté fel a félelmet, az is a veszett kutyának tartván a fekete alakot, gondol­kozás nélkül lőtt .tehát az alakra, de az nem a ve­szett kutya, hanem sógora Zalay Mihály volt, ki azonnal fájdalmasan fel is kiáltott, hogy „jaj só­gorom ellőtte a lábom.“ A megsérült dr. Lübek Jakab orosházi orvos segélyéhez folyamodott, ki a meglőtt lábat amputálta is. — Ifj. J. M. sógorá­val 2000 frtban egyezett ki, a gyógyítási költsé­geket pedig egy 1000 frtos kötvénnyel biztositotta A vizsgálat s a végtárgyalás során felmerült ada­tok nyomán a kir. ügyész ifj. Jankó Mihályt élet- biztonság elleni vétséggel vádolta, s 3 heti egy­szerű fogságra, Lübek Jakabot pedig, ki ifj J. M. és neje előadása szerint, előbbit 5—6 évi börtön­nel való fenyegetéssel arra bírta, hogy panaszos javára 2000 frtot, az orvoslási költségek biztosítá­sára pedig 1000 frtos kötvényt állítson ki, zsaro­lással vádolta, 2 havi börtönre kérte Ítélni. Zalay Ferenczet azonban, ki ellen kötvények kiállítása körül szintén zsarolás gyanúja merült fel, a vád alól bizonyítékok elégtelenségéből felmenteni indít­ványozta. A törvényszék azonban mindkét vádlot­tat az ellenük emelt vád alól tényálladék hiányá­ból felmentette, s ifj. Jankó Mihályt a kötvények megsemmisítése iránt való keresetével a törvény rendes útjára utasította. Ezen Ítélet ellen a kir. ügyész fellebbezett. Ifj. Jankó Mihályt Ladies György, dr. Lübek Jakabot Szigethy Lajos védte. — Okirat hamisítás. Kis Sándor, gyulai ács be­perelte ifj. Tar Józsefet és nejét Tokai Rébóket egy 1857-ben kiállított kötvény alapján, a beper- lettek azonban az okmányon szereplő aláírásokat nem ismerték el magukéinak, sőt Kis Sándort ok­irat hamisítónak mondották. Attétetvén az iratok a fenyitő törvényszékhez itt a vizsgálat s a vég­tárgyalás oly tényeket derített fel, melyek alapján vádlott el is marasztaltatok. Tar Józsefnek csupán keze vonása szerepel a kötvényen, Tokai Rábök­nek azonban sajátkezű aláírása. Tar József tagad­ja, hogy azon kereszt az ö keze vonása, Tokai Ré- bék pedig azt állítja, hogy Írni sohsem tudott, s igy azon aláírás sem lehet az övé. — Kis Sándor erre egy újabb okmányt mutatott fel a vizsgáló- biró előtt, melyen ifj. Tar Józsefnek keze vonása és Tokai Rebekának sajátkezű aláírása látható, s hivatkozott egy telekkönyyi irattárban levő szer­ződésre, melyen Tar Józsefnének szintén sajátke­zű aláírása szerepel. A megejtett végtárgyalás so­rán ifj. Tar József kézvonását, neje pedig saját­kezű aláírását ismételten tagadják, az okmányo­kat elöttemezö tanuk, annak keletkezéséről mitsem tudnak, sőt a telekkönyvi irattárból előhozott ok­mányon, sőt kézbesítési ivén is Tárnának nem sa­játkezű névaláirása, hanem csak kézvonása szere­pel. A kihallgatott tanuk vallomása is azt derítik ki, hogy Tarné irni nem tudott soha. A kir. ügyész erre Kis Sándort 2 rendbeli — a beperelt t. i. és a vizsgáló biró előtt felmutatott — okirat hamisí­tással vádolta s az Ítélet jogerőre emelkedéséről számitandó egy évi súlyos börtönre ítélni indítvá­nyozta. A törvényszék ez indítványt itéletileg ki­mondta azon hozzáadással, hogy vádlottra kimért egy évi börtönt közmunkával sulyositá. Újdonságok. — Békésmegye igazolási választmánya a legtöbb adót fizetők az 1874. évre szolgáló névjegy­zékének összeállítása végett üléseit f. é. november 27. 28. 29-én (Gyulán, a főjegyzői irodában) fogja megtartani, mi oly őzéiből hozatik köztudomásra, hogy ez alkalommal az érdekeltek, az 1870. XLII. t. ez. 23. 24. §§-ai értelmében jogaikra felügyel­hessenek. Kelt Csabán, nov. 12. 1873. Reök Ist­ván, választm. elnök. — Mint Csabáról értesültünk, a legköze lebb Pesten megtartott egyetemes ágost. hitv. gyű­lésen Haán Lajos b.-csabai evang. lelkész a 4 sn- perintendentia által egyetemes főjegyzőnek lön megválasztva, s igy Csaba székhelyo lön két egy­házi főhivatalnoknak, t. i. Szcberényi Gusztáv ur mint superintendens, és Haán Lajos ur mint egye­temes főjegyzőnek. — Milyen figyelemben részesülnek Békés- megyo fővárosában a tanítók ? — Ha valaki e kérdéssel kopogtatna be ajtónkon, oly röviden fe lelnénk neki, hogy ideje sem volna leülni. — Va­lóban nem tudjuk — a népnevelés ügye, vagy a tanítók személye-e az a megvetendő valami, hogy egy, az alázat valódi hangján irt folyamodásunkat — őszintén szólva — az általunk mélyen tisztelt és nagyrabecsült alelnök ur, annyira sem méltatta, hogy az egyház-községi tanácsnak bemutatta vol­na. — Mikor, mi, a folyamodást aláirt tanítók, azért folyamodtunk, hogy közülünk az egyházi elöljáróság kettőt vagy egyet a bécsi világkiállí­tásra tanulmányozás végett felküldeni szíveskedjék. Előre tudtuk, hogy kérvényünk a pénztár üres ál­lapota miatt tagadtatik meg, ha megtagadtatik.Ez ok miatt tehát nem is nagyon erős reménnyel tá­mogattuk utazási viszketegségünket, mely betegség­ben, mi tűrés tagadás, mi bizony szenvedtünk, de nem is csoda az oly kolerás időben, melytől az Ur Isten örökre mentsen meg mir.ket. — Nem is bánt nem is bántott volna elutasítása kérésünknek, mely- lyel csak azt akartuk, hogy később senki se vesse szemünkre, hogy imo a mi tanítóinknak még vá­gya sincs tanulni, és a korral haladni, mert más­kép lehetlen, hogy ily közeli alkalmat felhasznál­ni a tanulásra, legalább segítséget és módot ne kértek volna tőlünk ! Mi e folyamodással köteles­ségünket teljesítettük. — És ha vártuk, sőt amint mondjuk, tudtuk a választ: fájdalmat sem keltett volna bennünk ; az azonban, hogy alelnök urnák, kihez beadtuk kérvényünket, egyszerűen félretenni azt és megvetni méltóztatott: a fájdalom mellett még egy kis keservet is nyújtott számunkra, mert annyit talán csak megérdemelhettünk volna, hogy értünk egy negyedórái tanácskozásra az egyház­tanácsot egybehívja, mikor annak tudtunkkal más megvitatni valója is lett volna elég. — A folyó- modó kaik. tanítók. T. szerkesztő ur! F. évi nov. 4-én45. sz. a. megjelent lapjának ujdonsági rovatában egy czikk a kapitányság figyelmét arra hívja fel, hogy rendeletéit szabatosan s magyarázatot nem tűrő alakban stilizálja. Minthogy czikkiró úgy látszik nem ismeri a hivatalos stilust, vagy talán bő magyarázattal szeretne élni, ugyanazért, hogy jobban megismerje a rendeletet, egyész terjedelmében közlöm azt. — „Miután a tapasztalás igazolja, hogy a vendéglő­sök és kávésok, gyakran hamisított, romlott izetlen, élvezhetlen s az egészségre ártalmas étel és ita­lokkal szolgálnak — melyeknek tetszésük szerint gyakran túlzottan megszabott árát a közönség meg­fizetni köteles. — A közönség érdekében, de kü­lönösen a közegészség szempontjából rendeltetik, hogy a vendéglősök és kávésok egészséges éz Íz­letes ételek s italokkal lássák el a közönséget. — E rendelet meg nem tartója érzékenyen fog meg- büutettetni. Végre ezen rendelet minden kávéházi és vendéglői üzletben 10 frtig terjedő pénzbírság terhe alatt, nyilt helyen, éttermekben folytonosan kifüggesztve tartandó. Gyulán sept. 30-án 1873.“ — Nem mulaszthatom el czikkirót árra figyelmez­tetni, hogy olyan rendeletet sehol sem fog találni, melyben a kifüggesztésre szabott magasság meg­határozva volna, mert az magától értetik, hogy a magasság az, honnan a rendeletet minden pol­gár leolvasni képes. — Kelt Gyulán, nov. hó 14. 1873. — B. Drechsel Alajos, főkapitány. — A polgári kör Katalin-napi táncmulat­ságát nem e hó 22 én, hanem 25-én — épen Ka­talin napján — fogja megtartani. — Deimel Lipót példája követőre — saj­náljuk, hogy nem követőkre —talált Ferenczy Ala­jos polgártársunkban, — az ö házán is ég már a lámpás, s a ház kedvező fekvése mellett igen nagy téren terjeszti világosságát. Vajha minél több há­ziúrra gyakorolna e fény annyi hatást, hogy a jó példa követésére buzdulnának. A békésmegyei agarászegylet ma egy hete tartá meg ez évi versenyét. Részt vett 26 lo­vas, versenyzett 9 agár. Az első dijat Kis Béla „Comtesse“-e, a másodikat Szabó Pál benedeki is­pán „Fecskéje“ nyerte. A versenyt nagy közön­ség nézte. Este a Fiúméban társas vacsora volt, hol Reök ur kezdeményezésére a cholera-árvák ré­szére 51 frt gyűlt össze. Ez összegen felül az egy­let saját pénztárából ugyancsak a jótékony czélra 20 frtot adott. B.-Csabán f. hó 6-án d. u. 4 órakor tartá esküvőjét Thomka Emil fiatal ügyvéd ur Thaisz Vilma k. a.-nyal, Thaisz Gyula eperjes pusztai földbirtokos kedves leányával. A mennyegző sze­rény körben, de fényes ünnepélylyel tartatott. — Pékjeink a pereezsütéshez fogtak s vas­tagság tekintetében a maccaronit választották min­tául; — ize azonbán messze hátraraarad az ola­szok eme készitményétól. — Különben pedig a ki kicsinyli a perecz-bodagot, a czukrászoknál czú- kor süteményben jóval nagyobbat Kaphat. Az újvárosi olvasókör a városháza nagy termében ma estére tánczmulatságot rendez. E kör tánczmulatságai mindig oly sikerültek vol­tak, hogy bizton engedi remélnünk a mainak is sikerét. Hymen. Csabán e hó 12-én vezette oltárhoz Jutig Károly kun-madarasi gyógyszerész Réthy Vilma kisasszonyt, dr. Réthy Pál szép és kedves leányát. Sok boldogság a szép frigyhez. — Járdáink szaporodnak. A magyar te- metőhez vezető utat látják most el járdával. En­nek már rég megjött az ideje, de jó mégis hogy valahára csakugyan megjött. — Az Őszi esték ugyancsak beköszöntői­tek, s hosszadalmasságukat annál inkább érezzük, mivel unalmait nincs, mi elűzze. Majd minden nap van ugyan újabb hir, hogy végre valahára a műkedvelő társaság megalakult, s nemsokára él­vezhetjük előadásait, vagy hogy egy már régeb­ben alakult dalkör fog egy kedves estével meg­lepni, 8 ki tudja még hány hir van, de a sovány való e híreket meghazudtolja; azt mondván, hogy oh csak várja-várja-várjatok, hizony pedig van ám okunk egy kis jótékony czélu mulatságot él­veznünk. Nyilatkozat. Tisztelt szerkesztő ur ! A „Békés“ 45-ik szá­mában, Kratochvill Gyula ur a megyeszékhely kérdésében — kifogyván minden érvekből — oly állításokat fog rám, melyeket én egyátalában nem mondottam. Ezen meglepő körülmény, hogy merő ráfogásokra alapítja ellenem intézett naiv czikkét, kényszerít, hogy t. szerkesztő ur méltányosságától még egy kis helyet kérjek pár szóból álló utolsó nyilatkozatomnak. K. ur azt irja, hogy statistikai adataimnál „elfeledtem hozzátenni, hogy Csaba csak népesség tekintetében első város Békésvármegyében.“ Ez nem áll; mert én azt nagyon is világosan kimon­dottam. Tessék bárkinek megnézni czikkemet, a különösen a 4 ik hasáb harmadik kikezdését. Másodszor állítja, hogy „szárazon constatá- lom, miszerint Szarvasnak fögymnásiuraa van.“ Ezt sem olvashatta ki czikkemből senki, mert én a gyranásiumot egy árva szóval sem emlitem, de még nem is czélozok reá sehol. Harmadszor állítja, hogy „nagy hangon bo­csátom világgá Szarvasnak műveltség tekintetében való elsőségét, s ez által Bókésvármegye müveit közönségét arczul csapom.“ Ez is pusztán ferdité- si viszketegből eredt frázis, mert ón éppen az üres frázisokban gyönyörködök ellenében idéztem Keleti pártatlan munkájából a statistikai alapon nyugvó igazságot, mely józan embert nem sérthet éppen azért, mert egyszerű, kétségbevonhatlan sta­tistikai igazság. — Nem ismerhetem el azon pusz­ta állítását sem, hogy „idézeteim tévesek,“ hiszen még a lapszámot is idéztem, hogy utánam keres­hessen ! Az egyes lelketlen népizgatók által támasz­tott szarvasi zavargásokból Szarvas polgárságának műveltségét kétségbevonó következtetés inkább ügyetlen, mint malitiosus, mert ily erős logikai kö­vetkeztetéssel azt is be lehetne bizonyítani, hogy mivel a commune leginkább Párisban dühöngött, tehát Páris polgársága nem lehet müveit! Ugye gyönyörű következtetés! A ki komoly ügyben folyt vitában ilyen fo­gásokhoz nyúl, s a ráfogás mesterségét sem tartja megvetendőnek, az lehetetlenné teszi a tisztességes irodalmi vitát. Szarvasi. Szarvasi újdonságok. Nov. 22. 1873. — A „Békés" 45-ík számában Szt.-András- ról egy levél tétetett közzé, — melyet mi, mint a kiknek értésére estek az ottan megtörténtek, nem hagyhatunk említés nélkül, az igazság felderítése czéljából; — történték Szt.-Andráson tolvajlások még pedig birsalma tolvajlás, csirke tolvajlás, ár­pa tolvajlás és három méhkas tolvajlása, ebből áll az egész. — Azt hinné az ember a levél elolva­sása után, hogy csakugyan Patkó, vagy Babáj féle egyének garázdálkodnak ott? korántsem, — egyszerű suhanezok, a kik még nem nagyon ré­gen rúgták le magokról a Szt.-Andrási iskola po­rát, s kiknek legnagyobb része a levélben annyi­ra ócsárlott rendőrség által rövid idő alatt elfog­va lett, — s kik most a börtön kemény padján elmélkednek azon rettentő mennyiségű tudomány felett, melyet az iskola padjain elsajátitniok nem sikerült. — Hogy a városunlcbelieket mennyire ér­deklik a művelődési mozgalmak, abból is kitünik- hogy a bécsi közkiállitást innen 91 egyén láto­gatta meg. Gazdászat, ipar és kereskedelem. A b.-csabai takarékpénztár 1873. évi október ha­vi forgalmának kimutatása. Bevétel: Pénztári maradvány 1873. sep. 30-án 4231.15 Alaptőkéből .......................................... 20730._ Ta karékbetétből .............................. 20149.32 Bankváltóból ..................................... 67173. Zá logkölcsön .................................. 6810.— Ka matból............................................. 2472.38 Üzletköltségböl................................... 71.— Tartalékalapra . ............................ 28._ Fe lszerelésből....................................... 2.53 Kö lcsön számlára................................ 43090._ Fol yó számlára.................................. 13 75 Összesen 165071.13 Kiadás: Bankváltdra........................................... 69835._ Ta karékbetét............................. 15274.01 Zálogkölcsön...................................... 7600.__ Ka matok............................. 1582.97 Üz letköltség............................. 702t38 Fol yó számla .............................. 7735.48 Kö lcsön számla........................ 40760.41 18 73. évi október 31-ki pénztári készlet mint egyenleg ........ 21580.88 Összesen 165071.13 Szerkesztői üzenetek. — A szarvasi levél írójának! „Jobb len­ne feledni a történteket, — igy a sebek is jobban gyógyulnánakezt irja a t. levelező, és mi véle egyetértünk, különben is a szarvasi viszonyok oly bonyolódottak előttünk, hogy azokhoz, hozzászól- lani nehéz, annál is inkább, mert eddig csak azon rész vádiratét ismerjük, a melynek jelen környül- ményeink között igazsága egyátalán nemlehet,nem szabad hogy legyen. — És ép ez okból tartozko- nunk kell minden egyoldalú bírálattól. — Az idő megérlelendi az eszméket, és meg fogja mutatni kinek van igaza. — Lapunk expeditiója múlt héten hiányo­san eszközöltetett; — oka a változás, mely az ex­peditor eltávozta által történt, ki az öszjegyzék- ivet tudtunkon kívül megsemmisitette. .— Midőn szives elnézést kérünk, készek vagyunk reclama- tióra a hiányzó számokat utánpótolni. HIRDETÉSEK. Uferbach József üvegkereske dósében Gyulán egy jó házból való fiú tanon c zu 1 felvétetik. PIT Eladó egy hat személyre való bőr fedelii uta­zó kocsi, — bővebb felvilágositást ad. Dutkay Béla. Lakik Gyulán özv. Királyné házában. Gyulán, a buzatéren levő Korbuly-íéle ház haszonbérbe kiadandó. — Bővebb felvilágositást ad i35) i-3 KELLER IMRE mi Gyulán Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő Dobay János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom