Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-10-05 / 40. szám

Oktober 7. 1428. Aponyi Péter és társa csalás. 1432. Kovács János súlyos testi sértés. 1439. Ozv. Pap Lajos és társa csalás. 1440. Liszkó Mibályné csalás. 1441. Meer Mártonné, Japport Anna tolvajság. Oktober 8-án. 1445. Karika Jánosné és társa tolvajság. 1446. Motányi János tolvajság. 1447. Szász Antal és társai súlyos tosti sértés. 1448. Szverle Mitru tolvajság. 1449. Khon Adolf súlyos testi sértés, Oktober 9-ón. 1450. B. Varga Erzsi és társa tolvajság. 1451. Hajdú István súlyos testi sértés. 1452. Viszt Gáspár és társai nyilyános erö- szakds csalás. 1456. Oncsik György erőszakos nemi közösülés. 1473. Bránya Miklós és neje tolvajsag. Oktober 15-én. 1881. Sziláéi Antal fogva tolvajság. 1886. Napkori Mária fogva gyilkosság. 1781. Vleskó Pál fogva gyújtogatás. Újdonságok. — Lapunk t. előfizetőit egész tisztelettel felkérjük, előfizetéseik mielőbbi megújítására, hogy a szétküldésben fenakadás ne történjen. — E szá mot minden t. előfizetőnknek még küldjük. — A múlt hétfőn megkezdett megyei köz­gyűlés a bizottmányi tagok részéről igen gyéren volt látogatva; a terem csak úgy kongott; nem tudjuk a közönyösség, vagy az őszi munka-idő pék vég-napjai idézték-e elő eme részvétlenséget, annyit azonban állíthatunk, hogy megyei bizott­mányunk ügybuzgalmát nem igen szép színben tünteti eme részvétlenség fel. . — Gyulaváros tulajdonát képező sitkai föld­birtok kél holdas részletekben e hó 13- án reggel 9 órakor fog a helyszínén haszonbérbe adatni. — Ugyanott mintegy 200 hold legelő őszi legeltetés­re lesz kiadva ugyanakkor. — A Csabán és Békésen létező megyei épületek eladása elhatároztatott, mi végett a mi- nisteriumhoz felirat is fogintéztetni. — Ez épületek egyike a gazdasági egyletnek fog áta­datni használatra mindaddig, mig az egylet jelen minőségében fenálland, évenkénti egy arany ha­szonbér mellett. — Az egylet megszűnte esetében a telek a rajta lévő összes épületekkel a megyé­nek vissza fog bocsáttatni. — A békésmegyei muzeum gyarapításá­ra és fentartására alakuló-félben létező „régészeti egylet“ alapító-tagjául fötisztelendö Huzly Hároly debreczeni plébános, nagyváradi kanonok és pré­post ur ö nagysága magát beíratta 50 frt tagsá­gi díjjal­— A dohány monopólium jövedelme egy­re növekvőben van. 1868-ban kerek kilencz mil­liót jövedelmezett, azóta, a dohány és szivar nö­vekvő roszaságával megfordított arányban lépést tartva, a jövedelem egyre fokozódik; 1871-ben 13 milliót, 1872-ben már 17 milliót ért el. — Tűzhányó szikla. A „Zala-somogyi K.“ Írja: E hó 22-én Zalamegye északkeleti részén a Balaton fölött 3—4 óra közben délután, sürü fel­hőkből mogyoró nagyságú jégdarabok hulltak alá minden eső nélkül. Egyidöben ezzel egyik szikla- üregből lángszinü por vagy hamu emelkedett ki töl csér alakban oly erővel, mintha ágyúból lövetett volna. Négy öt perez múlva egyik sziklarepedésen a láng özönlött és a füst úgy csapott elő, hogy mesz- szire homályba burkolt mindent körülto. Erre rop­pant szélvész kerekedett, mely a sziklából előtörő kő- és földanyagot messze eldobá s össze tördelé a fák koronáját. A lakosság a környéken annyira kétségbeesett, hogy azt hitte, a végítélet követ kezett be. — Az aradi mintaépftlet a lyceumnál, még mielőtt használatba vétetett volna, September hó 22-én beomlott. E drága s nagy gonddal épitett palota tehát rothadt anyagból készül. Szerencse, hogy még a tanítás meg nem kezdetett. — A világkiállításon \ an egy vállalkozó, ki tetemes összeget fizet azért, hogy székeket rak­hasson ki, hová neki tetszik. Rakott is ki lega­lább 50,000 darabot vendéglők elé, sétányokra stb., a hol neki tetszett. A székeknél minden csoporto- zatnál van egy-egy nő, közben egy controlleurnő felállítva, kik egy leülésért a 10 krajezárt szedik; a nők egy fához vagy épülethez támaszkodva egész kényelemmel kötik a harisnyát, vagy hí­meznek, kinek miben telik kedve, de midőn egy vendég kifáradtan egy székre leül, kérik a vá­mot. — így történt, hogy egy éltes burkus úri em­ber, kifáradva a közkiállUásoni járkálásban, leült egy ily székre; alig hogy leült, a harisnyakötő leány közeledik felé, éppen midőn a leány odaér­kezik, burkus bácsi prüszszent egyet, a nő egész udvariassággal mondja, persze németül: „Zur Ge­nesung, ich bitte ura 10 Kreuzer,“ — „Es ist doch eine Jott verdammte Jeschichte, — mondja az öreg ur — dass man auch für Niessen 10 Kreuzer zahlen soll.“ — Kifizette I 10 krajezárt 8 a másik fordulóban ismét leül egy székre; alig ült le, elkezd köhögni, s midőn legjobban köhög, oda megy egy másik harisnyakötő leány s kéri a 10 krajezárt; — ismétli fentebbi káromkodá­sát, kifizeti a 10 krajezárt, s mondja: „der Teu­fel soll die Wiener Ausstellung mitschleppen, hier muss man für Niessen und für Husten 10 Kreu­zer zahlen, zu Hause kann ich dies alles um­sonst verrichten.“ — Mindkét félnek igazsága van, de még is több a harisnyakötőnek. — A leg idősb férfi Amerikában egy Forune Snow nevű néger, ki már 124-ik évét éli. Tenleseban lakik egy farmon, soha életében beteg nem volt és soha gyógyszert nem vett be. Fogfájdalmai soha nincsenek, mert egyetlen foga sincsen már. Snow 5 láb és 6 hüvelyk magas s 115 font sulylyal bir. Tizenhárom gyermek atyja, kik közül a legidösb már több lenne 100 évesnél, ha t. i. élne. Legfiatalabb gyermeke, kinél jelen­leg lakik, 52 éves. Amerika e legidösb emberét százan látogatják; az öreg igen szívesen fogad mindenkit és fölötte kedves társalgó. — A „Szegedi híradódban c czim alatt: „A gazdag koldusok“ egy czikket vettünk Csernák László domaszéki tanító úrtól, mely szomoritó vo­násokban tünteti élénk társadalmi bajaink egyik legszégyenteljesbikét: a könyörérzotet kizsákmá­nyoló dologtalan csalók üzelmeit. A házaló koldu­lás amellett, hogy sok kellemetlenséggel jár a kü­lönben adakozó emberbarátoknak, már magában szégyenfolt a társadalom testén s a legaljasabb er­kölcsi rothadás elömozditója, hát még ha elgondol­juk, hogy mennyi ingyenélö kapezazsivány ölti fel | nyomor alázatteljes álarczát, ha rendes csenési üzlete valamely ok miatt pangásnak indult; mily sokan lehetnek a könyörfillérekért csaknem térden csúszva esdö koldusok közt, kiknek ajkaira csak a Iegocsmányabb csalás ülteti az ima igéit. Való­ban gyászos képe a demoralizátiónak ! — A be­küldött czikk tények felsorolásával illustrálja, meny­nyire fölkapott divat a szegedi tanyákon ezen kór­vészes ingyen-kenyérkereset; e példák közül már kirívó voltuk miatt is közlünk egynéhányat, amint a beküldő ur megirta: „A tavaszszal egy koldus jött hozzám ; nőm szétnézett, hogy mit adhatna neki — mert a drágaság és csekély fizetés mellett nem igen lehet zsíros konezokat osztogatni alamizsna fejében — nőm a koldusnak egy kanál sót adott; ez azonban haraggal visszautasitá az adományt, mondván: mit tegyen ö a sóval, hiszen ha két ha­toson sót vesz, elég egész hónapon át, és só he­lyett lisztet követelt. Ez a válogatós koldus — mint később tudtomra esett —. egy dorozsmai ház- és földbirtokos, ki annyira bővében van a pénz­nek, hogy másoknak is szokott kölcsönöket adni jó kamat mellett. — Domaszéken egy tanyán la­kik többek közt valami Békás Pap István nevű egyén, kinek hasonló kenyérkeresete és jövede­lemforrása van. Ennek leányunokája hozzám járt iskolába s egyszer, midőn nőm a reggelit készí­tette, a kis koldusunoka az asztalon lévő 1 font- nyi ezukrot látva, nőmet jóakaratukig figyelmez­tette, hogy minek veszi kis darabban a ezukrot, hiszen igy drágábba jön; az én öreganyám — úgymond — egész hegyes darabban szokta venni a ezukrot. Különben ez az öreganya, ugylátszik, bővében van más egyéb élelmi szereknek is, úgy hogy azokból egész kis üzletet folytat. — Föl­szólított engemet is, hogy ha valamire szükségem lesz, csak menjek hozzá, nála mindent lehet kap­ni pénzért. A kíváncsiság elvezetett megtekinteni a koldus kereskedelmi raktárát s nem csekély bá­mulattal láttam, hogy konyhájában több oldal sza­lonna, sonka, keresztcsont stb. függ s az össze­koldult szalonna-darabok hosszú zsinegre fűzve lógnak, mint holmi szántott halak. Erről a jól el­látott éléskamráju koldusról még megjegyzem, hogy a pálinka sem szokott nála megfogyni soha, s mint mondják, a takarékpénztárban pénze is van. A vendéglőben marékszámra szokta előszede­getni az ezüsthatosokat. — Az iskola mögött is lakik egy efajta kéregetö, a kinek tavasz felé, mikor már fogyatékán van gazdaembereknél a ‘ f!„ y’ annyi k™mplija volt, hogy el nem ‘“d.ta 5,87a9ztam 8 a szemétdombra hányta ki. Koldulni rongyokban járogat; de hazatérvén, olyan ez,fra subát akaszt a nyakába, hogy jómódú gaz­daember H megirigyelheti. - Van azután több eset, hogy az ilyen gazdag koldusok nem elégszenek meg azzal, amit egymaguk kizsarolnak náloknál szegényebb sorsunktól, hogy a gschäft annál jobban menjen, balkézi házasságot kötnek valamelyik kol­dulással1 foglalkozó növel; igy aztán összerakva, nagyobb lesz a keresmény, g Egy csősz van itt a szőlőhegyen, de a kinek rendes és jövedelmező keresete szintén a koldulás, együtt él egy rósz személlyel, a kinek olyan czifra viganója van, hogy valami ifj’asszonynak nézhetné az ember Az iskolám mögött is lakik egy eféle épkézláb házaspár, ketten járnak koldulni kétfelé; midőn hazatérnek, sarokba hányják a rongyokat és taka­ros ruhába átöltözködve látnak hozzá a lakmáro- záshoz. Ilyenek a mi szegény, jámbor, ügye- fogyott koldusaink ; azért ezt tudva, nem bámul- hatunk rajta, ha a rozskenyérböl álló sovány ala­mizsna nincs inyökro és duzzogva fordítanak hátat azon szegény háznak, melyből számukra csak ilyen könyöradoraány kerülhet ki. — Egy ur, ki szolgájától örököl. Ko­máromból Írják, hogy Nagy altábornagyot, a hon­védség adlatusát, — ki f. é. augustus elején Gyű- Ián a honvédség köréhen is megfordult — az a szerencse érte, hogy közelébb elhunyt szolgájának örököse lett. — J. közvitéz több év óta szolgált a tábornoknál, és hűsége által annyira megnyerte gazdájának rokonszenvét, hogy ez majd minden nevezetes alkalommal megajándékozta kisebb-na­gyobb összeggel a derék szolgát. Pár hét előtt a szolga hirtelen támadt betegség következtében meg­halt, és minden vagyonát (mely kétszáz forintból állott) a „jóságos tábornoknak“ hagyta örökségül. Mint emlité, rokonai nincsenek, és kívánta, hogy a pénz azé legyen, aki adta. Az altábornagy min­denütt körözteté, ha nincs e az elhunytnak valami rokona, hanem sehol sem találtatott. Végre is hogy a hu szolga vagyona valamely jotékonyczél- ra fordittassék, odaajándékozta az egész összeget a komáromi kdrházalapra. oda visz, csak lenézöleg beszélnek - ily embert, ki a hazai nyelvet hallani se akarja, ki, a hazai szokásokhoz simulni nem akar — megkellene rendszabályozni oly félén, hogy az étkező helyi­ségét ne látogassa senki, azután vissza fog menni szépen oda a honnan jött, a nagy Germániába. — Választás. Nagy Sándor városi mérnök elhunytéval üresedésben volt városi mérnöki állo- másra egyhangúlag Tabajdi Sándor választatott Halálozás. Mészáros Emma k. a. halála Öcsödön, városunk köreiben mély részvétet keltett — e viruló szép virágszál alig egy napi betegség után múlt ki az élők sorából. — Nyugodjanak bé­kében a korán elhunytnak hamvai! — Városunkban igen érezhető volt a jéghi­ánya, mert pénzért is alig lehetett kapni, — ké­sőbb pedig a járvány kezdetén már pénzért se lehetett kapni; _ ekkor állt elő egy ritka becsü- letü gazdálko ló ember, a ki egész jég készletét, a mi igen szép összeget képviselt, a járványban szenvedő lakostársaink gyógyítására ingyen fela­jánlotta, — s ez által eszközlője lett több száz em­bertársa egészsége helyreállításának. Ily tett meg- erdemlene hogy az aranyérdemkereszttel jutalmaz­tatnék meg. E férfiú Schlichter József, a kinek legmélyebb hálájukat nyilvánítják e lap terén szar­vasi polgártársai. Szarvasi újdonságok szép. 30. 1873. Kitüntetés. Bak Lajos kolozsvári asztalos mester, és városunk szülötte, ki szorgalma által a magyar asztalosok között az elsők közt fogla helyet, a bécsi világkiállításon, művészileg készült könyvtartó szekrényéért a bíráló bizottságtól ki­tüntetésben részesittetett. .— Kinevezések. A kir. igazságügyminiszter Frankó László dijnokot a szarvasi kir. járásbíró­sághoz Írnokká nevezte ki — Halász János és Jancsovics Péter szabadságolt állományú honvéd hadapródok pedig honvédelmi miniszter úr által hadnagyokká neveztettek ki. Povázsay Mihály, e jeles képzettségű, és ki­tűnő szorgalmú ügyvéd-jelölt szép kitüntetésben részesült — mert T.-Komlós községe öt egyhan­gúlag aljegyzőjévé választotta. — A cholera városunkban teljesen megszűnt; e félelmes járványba nállunk 1780 estek, kik köz- zül 944 meghalt, a többi felgyógyult; nem mulaszt­hatjuk el ez alkalommal köszönetét szavazni e járás erélyes szolgabirájának, — az orvosi karnak, a város föbirájának, — az elöljáróságnak, — kik ezen rémes napokban midőn átalános csügge- dés és levertség honolt nálunk, bátran és kitar­tással hajtották végre az óvrendszabályokat, en nek köszönhető volt az, hogy a járvány nálunk nem gazdálkodott oly hosszú ideig mint másutt. — Köszönet nektek derék elöljárók ! — A járvány áldozatainak árvái már mind el vannak helyezve lakostársainknál; — megható jeleneteket láttunk ez apátián és anyátlan árvák örökbefogadása alkalmával. Városunk nemesen gon­dolkozó, és minden szépre, jóra lelkesülő lakosai valóságos veszekedést támasztottak csak egynek és a bú-hatásáért, ez mutatja azt, hogy mily ne­mes érzelemmel viseltetnék nemesen gondolkozó lakostársaink az árván maradottak iránt — mert a négyszázon felül levő árvának a jövője már biz­tosítva van. — Büszkék vagyunk reája bogy ezt közzétehetjük. — Germanisatió. Megbotránkozva tesszük közzé azt, hogy Csabán „a Fiume“ szállodában csak tolmács segélyével tud a magyar ember ét­kezni — mert mióta bérlője Germánjából oda ke­rült,' egész germán-rendszert követ, német ott az étlap, német a kiszolgálás, német minden — a szegény magyar emberrel kit a szerencsétlenség Gazdászat, ipar és kereskedelem. Az idei aratás eredményéről egy németországi lap ezt írja : A kontinensen a gab- napiaczot a rozsnak hiányos termése súlyosbította. Oroszország és az Al-Duna némely vidékének ki­vételével nincs ország, a melyben rozs csak félter­mést is adott volna. Hasonlóképen oly csekély a búzatermés eredménye, hogy két fontos kiviteli állam: Magyar- és Francziaország importra van utalva. Csak Angliának van rendes búzatermése, bevitele tehát még mindig 13-14 millió quarter búzát és ugyanannyi lisztet fog igényelni. Franczia- orszagban, 18—20 millió hectoliterre megy az idei deficit, és a mi Olaszországot és Hollandiát illeti, körülbelül kiegyenlíti egymást a különböző gabna- nemek ki- és bevitele. Jobban fizetett az aratás Orosz- és Lengyelországban, de oly kiyitelképes- séget még sem érnek el ez évben mint máskor. Különösen nagy hiány mutatkozik déli Oroszor­szágban. Hasonló a termés az aldunai tartomá- nyokban, a hol ismét a tengeri silánysága fogja egyebekben föltartóztatni a kivitelt. — Magyaror­szág nem képes búzájából kivinni, úgy hogy Ausz­tria Galiczián kivül Oroszországra s a dunai feje­delemségekre lesz utalva. Galiczia s Csehország kedvező búzatermését egyébiránt ellensúlyozza a rozstermés hiányossága s az ottani kukoriczater- més is nagyon kevés kilátásra jogosít. Németor­szágban az átlagos termés búzában kielégíti a fo­gyasztást, de a kivitel megelőzése végett a kikö- tökben, a melyek a fogyasztó s a termelő országok közt végzik a közvetítést okvetlenül meg kell drá­gulnak a gabnaáraknak. Mindezen körülmények­nek összehatása a nyár óta oly magasra emelte a gpbnaárakat, a mint régóta nem tapasztaltuk és csakis a leggazdagabb termelőterületek: az ame­rikai Egyesült-Államok gyakorolhatnak tartós be­folyást az európai gabnapiacz válságos helyzetének enyhítésére. Fris szőlőt télen úgy élvezhetünk, ha a fürtöket venyigéstül együtt levágván, ez utóbbi­akat 4—6 hüvelyknyire visszanyessük, azután egy vizzel telt edény fölé függesztjük, oly formán, hogy a fürtök a vizen kivül, a venyigék ellenben a vízben legyenek; igy ezek vizet szívnak fel, mely a fürtök minden részébe elvezettetik, minek következtében a szemek ki nem száradhatván, folyvást fris állapotban maradnak. E czélra oly helyiség választandó, mely sem igen nyirkos, sem a napvilágnak kitéve nincs s benne léghuzam ne legyen. Ezen eljárás valószínűleg a baraczk- és sgyéb gyümölcsöknél is alkalmazható lenne. Országos vásár. October 3-án. —- A-járvány végett rend­kívüliig October 5-re engedélyezett országos vá­sárunk, a sertésvásárral már September 29-én vet­te kezdetét. —. Az összes sertésmennyiség 13,000-re tehető, áruk jóval jutányosabb, előbbi vásárok árainál, igy anyasertés 50-64 frt, süldö-sertés

Next

/
Oldalképek
Tartalom