Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1873-10-05 / 40. szám
Második évfolyam. Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, Bajái házában. 40-ik szám. Gyula, október 5-én 1873. BÉKÉS Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. V J VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Pesten Haasenstein ét Vogler hirdetési- irodájában (úri utsza 13. sz.) — ScJiwarcz testvérek nemzetközi irodájában fürdőutcza 1-ső szám. és Bécsben Wolzeille 6—8. Hirdetésdij: 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft Egy évre . . 4 ft L ~~~ j Előfizetési felhívás a 1873. évi október—decemberi folyamára. Előfizetési dij 1 frt. Kéretnek a t. ez. előfizetők előfizetéseiket mielőbb megújítani, bogy a szétküldésben fennakadás ne történjék. Az előfizetések legczélszerübben postai utalvánnyal eszközölhetők. A „Békés“ kiadó hivatala Gyulán. — A járvány által ínségre jutottak részére t. Garzó Gyula gyomai ref. lelkész ur egy aranyat küldött be szerkesztőségünkhöz, melyet annak idejében, ha a megyei gyűjtés meg fog kezdetni, át fogunk adni. — Befolyt e czélra eddig 5 frt és egy arany. — Figyelmeztetés. Mindazon t. ez. ívtartók, kik a békésmegyei muzeum megalapítása érdekében a Haan Antal-féle régiségeknek adakozás utján történendő megvételére gyűjtő ívet kaptak, az eredmény megtudhatása és a nyilvántartás végett szi- veskedjenek iveiket a békésmegyei Gyulán székelő takarékpénztárhoz beküldeni. Id. Mogyoróssy János ideiglenes elnök. Szarvasi hang megyénk székhelyének kérdéséhez. A megyék területi rendezésének országos kérdése napról napra több érdekeltséget költ a vidéken ; s be kell vallanunk, hogy e kérdés megoldása megyénk jövendő virágzására is roppant horderővel fog birni. Éppen nem csodálkozunk tehát a felett, hogy becses lapunk hasábjain e tárgyban már két ellenkező értelmű czikk volt közölve azon specialis kérdés felett : Csaba vagy Gyula legyen-e jövőre Békés vármegye székhelye? Azon alapelvből indulva ki, hogy e kérdés igazságos eldöntésénél első sorban a megyét képező vidék érdekei veendők tekintetbe, bátrak vagyunk mi, a mostani székhelytől távolabb esők is beszóllani a megkezdett vitába, előre is kijelentvén, hogy mi nem Gyula és nem Csaba, mint ilyenek kedvéért, hanem a megyei közügy fontosságánál fogva Csabát tartjuk legalkalmasabb helynek arra, hogy Békésvár- megyének székhelye legyen. Mi nem helyesüljük azt, ha valaki ügyének támogatására egy váx-osnak akár földmivelési, ipar-kereskedelmi, akár intellectualis, akár népességi akár nemzetisége viszonyait úgy emlegeti, hogy az által a többieket sértő- leg lealacsonyítja. Annál kevésbé helyeseljük azt, ha bizonyos önző, saját városa iránti előszeretetből, származó, de valóban csekély vagy semmi súllyal nem biró okok hozatnak fel, fenhéjázó vagy fitymáló hangon. Szeretjük a tárgylagos argumentation mely okos embernél sohasem veszítheti hatását. S e tekintetben, őszintén megváltjuk, Reök ur czikkében sokkal több magot találtunk mint a szeptember 21-ki gyulai czikkben. Ez utóbbiban sok olyan kitétel és okoskodás fordul elő, melyet lehetetlen helyesnek elismernünk. Ilyen az a pont, melyben Gyula kézműiparral s kereskedéssel foglalkozó polgárságát a megye minden más városabeli polgársága felé emeli, s ezért, mondja, — megyei gyűlések is lá- togatottabbak Gyulán, mint lennének Csabán, hol a lakosság tulnyomólag földmi- veléssel foglalkozik, s a magyar nyelvet vagy nem érti vagy csak töri. Ez ugyan nagyon gyenge ok Gyula mellett, mely az ő sokféle nyelvű lakosságával egyátalában nem kérkedhetik, legalább más városok rovására nem; — ami pedig az iparos osztály érdekeltségét illeti, arra nézve tapasztalás ntán mondhatjuk, hogy sem a szarvasi sem a csabai iparosokat felül nem haladja. Elismerjük mi azt, hogy Gyulának derék lakossága van; elismerjük, hogy sokan jól beszélnek magyarul — de mi köze a nemzetiségnek a megye székhelyéhez ? Vajon Csaba vagy Szarvas tótjainak megyei képviselői a gyulai iparosoktól tanulják a magyar nyelvet ? Hagyjuk el az ilyen argumentumokat. Szerintünk az is nagyon gyenge ok, hogy „Gyulán pompás helyiség van — Csabán pedig nincsmert mi, akik pedig Gyulát igen gyakran meglátogatjuk, azt az emlegetett pompás helyiséget nem ismerjük. Mi azt tudjuk, hogy van ott egy zordon tekintetű börtönökkel garnirozott régi megyeház, mely mostani alakjában sem e nemes vármegye méltóságának, sem pedig a valódi czélnak egyátalában nem felel meg, úgy hogy rövid idő múlva okvetlenül egy üj, a kor igényeinek megfelelő megyeházat keilend épitenünk. Ha pedig építenünk kell, akkor a költségre nézve tökéletesen egyre megy, akár Gyulán akár Csabán építünk — lévén a megyének ez utóbbi helyen szép fundusa. Nagyon gyarló kérdéseknek kell tekintenünk a következőket! „hol teremtene Csaba főispáni lakot, a közigazgatás és árvaszék számára alkalmas helyiségeket?“ Mintha bizony ezt Csabának kellene teremtenie ! vagy mintha a gyulai „alkalmas (?) helyiségeket Gyula maga teremtette volna elő! Majd odateremti azt a megye, mihelyest közönsége meggyőződik arról, hogy az saját javáért lesz — mert azt nem tesz- szük fel, hogy czikkiró komolyan állitaná, hogy a fentemlitett helyiségek alkalmasok. Sok pénz kell ahoz, hogy azzá váljanak ! „És végre is mért hozná meg (a megye) ez áldozatot Csabának? kiált fel gyulai polgártársunk oly erős meggyőződés hangján, mintha erre a felelet is szükségtelen volna. Pedig hát ebben a pontban is éppen olyan nagy elfogultság nyer kifejezést, mint aminő az eszmezavar. „Áldozatot Csabának /“ Tehát csakugyan komolyan hiszi czikkiró ur, hogy ha az megtörténnék, amitől annyira retteg, Csabának volna áldozat hozva és nem a megyének ? Ne zavarjuk a fogalmakat, mert nagy szükségünk van világosságra, mikor ilyen fontos ügyben akarunk határozni. S milyen állítás az, hogy Csabának nincs olyan piacza, mely a piaczról élő hivatalnokok igényeinek csak távolról is megfelelne ? Akik a csabai piacz gazdag -1 ságát ismerik, azok bizonyára csak mo- solyogni fognak ezen semmivel nem bizonyítható argumentum felett. Gyula-város piaczát, és polgárságát senki sem tiszteli jobban, mint mi; sérteni akarás távol vagyon lelkűnktől, — s éppen azért alig értjük czikkirónak ezen szavait: „mért sértenénk meg egy 20,000 lakossal biró város érzelmeit csak azért, hogy néhány nagyratörő lélek hiú álmait megvalósítsuk ?J Mert ugyan mi sértő lehet abban bármely egyes városra nézve, ha a vármegye nem őt választja székhelyéül, hanem egy sokkal alkalmasabb helyet? És minek felemlegetni a 20 ezer lelket ott, hol százezernek érdekéről van a szó ? Mért nevezni hiú álomnak azt, amit az egész vármegye (a mi nem — Gyula) közérdeke hangosan követel ? Mi teljesen méltányoljuk czikkiró ur lehető fájdalmát, ha Gyula megszűnnék megyei székhely lenni ™ de azért ki kell jelentenünk abbelli erős meggyőződésünket, miként e kérdésben ép oly kevésbé lehet döntő Gyula érzékenykedése, mint Csabának állítólagos fenhéjázása. Csabának sem anyagi sem szellemi erejét komolyan kicsinyleni nem lehet, valamint fekvésének szerencsés helyzetét s ez által központisá- gát is tagadni felesleges Ha a kilátásba helyezett miskolcz-csabai és mezőtúr-szar- vas-orosházi vonalak kiépülnek, akkor nemcsak Mező-Berény, Gyoma, Endrőd, Gyula, Orosháza, és Csorvás, hanem Békés, Ladány, Szeghalom is egyenesen összeköttetésben lesznek Csabával, Szarvas. Szent- András és Öcsöd valamint Tót-Komlós is mindig távol esnek a központtól — de a miről tenni lehetetlen. Látni való, hogy Csabára mindenki kevesebb költséggel és kevesebb idő alatt jöhet, már pedig az idő maga legdrágább és legpótolhatlanabb veszteség. JÓI mondja azt a praktikus angol: The time is money. Mi itt Szarvason legjobban érezzük mit jelent az a közügyekre nézve, ha a székhelytől messzeesik valamely város. A múlt tavaszi gyűléskor két napunkba került maga a sáros ut, négy napunkba a gyűlés, — a mellett fogataink idegen in- dóházaknál várakoztak, fogyasztották pénzünket, úgy hogy négyen lévén egy-egy kocsin, mindenikünk 30 frtot költött csak egy kirándulásért. Hány gyűlésibe volna elég egy gyulai' polgárnak 30 frt ha csak Csabára kelenne járnia gyűlésre ? Csabán még órákat kell ám tölteni, mig az ember tovább mehet, holott ha Csabán lenne a megye székhelye, sehol sem kellene vesztegelni. Mi tehát, midőn Reök urnák — éppen nem elszigetelten álló ' — nézetéhez csatlakozunk, nemcsak Szarvast, hanem a vármegye területét egészben vesszük, s ezen szempontból lehetetlen be nem látnunk Csaba előnyeit. A szellemi előnyöket azért nem hordjuk fel, mert azok nem mérhetők, s éppen azért e részben a kölcsönös kapacitatió lehetetlen. Nézetünk szerint ez nem Gyula és Csaba kérdése, hanem édes mindnyájunknak olyan szent ügye, melynek igazságos megoldásétól függ megyénk jövendő virágzása. Éppen azért bátrak vagyunk re- mélleni, hogy megyénk azon férfiai, kik e fontos tárgyat figyelmökre méltatják,* nem annyira a két derék város könnyen érthető és méltányolható ambitióját, hanem inkább a megye vidéki városainak helyesen felfogott érdekeit fogják mérlegelni. S ha ezt teendik, akkor a közvélemény bizonyosan Csabát fogja emelni azon megyei központtá „melyben a megye érdekszálai egy- befolyandanak, mely életképes közvetítője leszen gazdasági, ipari, kereskedési, közmi- velődési igényeinknek, hol irodalom művészet megtelependenek, hol az intellectualis és erkölcsi erő tömörülten kimagosulhatand, világot terjesztőleg és irányt adva a megyei közönségnek.“ Megyénk köréből. Békés vármegye bizottságának f. évi szeptember hó 29-én s folytatva tartott közgyűlése. Elnöklő főispán az egybegyült bizottsági tagok szívélyes üdvözlése után & műit gyűlés óta felmerült események közül kiemeli a cholera járványt, mely több hónapon át hazánk, de különösen megyénk területén nagy mérvben dalt, szükségessé tevén azon intézkedést, miszerint az augusztus 5-re kitűzött gyűlés elhalasztatott s miután az átélt válságos napok után legsürgetőbb s elhalaszt- hatlan teendője a megye közönségének az elhaltak özvegyei és árváinak gyámolása, — kifejezést ad azon reményének, hogy a bizottság jótékonyságra fogékony érzületénél fogva, e tekintetben nemei feladatát teljesiteni kész leend. Az elnöki előterjesztés után, a megye alispánjának a t. hatóság állapotáról s időközben tett intézkedéseiről szóló tiszti jelentése folytán. A megye területén lakó s a cholera járvány tartama alatt működő orvosoknak, emberbaráti buzgalmuk és példás kitartásukért a megye közönsége legmélyebb elismerését jegyzőkönyvileg kifejezni, — s egyúttal a következő a hálás közönség kiváló figyelmére érdemes egyének, nevezetesen : dr. Glaser Károly, dr. Dubányi János, Berkes János Gyű* Iáról; dr. Réthy Pál, dr. Bende Albert és Blnm- berg Horman Csabáról; dr. Franko Lajos Gyo- máról; dr. Télessy József és dr. Fuchs Ede Szarvasról ; dr. Hajnal István és Frennd Adolf Békésről; dr. Hajnal Albert K.-Ladányból; dr. László Elek és dr. Sima Pál Orosházáról; dr. Lux Jakab és dr. Krararaer Gusztáv M.-Berényböl; dr. Fel- senburg Károly Dobozról ezenkívül Bólék József r. katb. tanitó Csabáról elismerés és jutalmazás végett a belügyministerhez is feljelentetni ha- tároztattak. A cholera-járvány ideje alatt elárvultak sorsának biztosítására szükséges intézkedések iránt egy küldöttség lett kiküldve, mely mindenek előtt azt, hogy mily módokon lehetne a fenforgó czélt legsikeresebben valósítani, s e tekintetben mily eszközök s pénzbeli alapok állhatnak rendelkezésre — beható megvizsgálás tárgyául tevén — ide vonatkozó javaslatát mindenesetre e közgyűlés folyama alatt bemutassa, hogy pedig a czélra vezethető további intézkedések is megtétethessenek; egy rendkívüli közgyűlés tartása határoztatott.
