Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-09-14 / 37. szám

ügy igen szegény, és hiányos felügyelet alatt áll. Minthogy itt dicsérni valót nem találtunk, lépjünk a tanteremből az egy konyha által elválasztott tanitói szobába. Az innen kitolakodó dohos szag­gal vegyült hideg azonnal rósz hatással van a betérő érzékeire, de egyelőre azzal mitsera gon­dolva hatoljunk beljebb; itt a szoba egyik felének nagyobb emelkedése arra mutat, hogy itt vagy elásott kincs után kutattatott vagy pedig, mivel a talaj még nyári időben is igen puha és vizes, kút vagy fürdő lehetett. Igen is fürdő volt itt ezelőtt 3—4 évvel és azon kút csak egyszerűen földdel töltetett meg és most oly szoba, a mely tanitó lakásául szolgál, de a téli hideg és nedves­ség egyátalában lakhatatlanná teszik e szobát, a tanitó kénytelen az egész télen át a tanteremben lakni, hol nem sokkal jobban van védve a der­medő hideg ellen. Ha már most a lakszobát el­hagyva, a tanitó anyagi viszonyairól akarunk tu­domást szerezni, a szánalom, melyet iránta tanú­sítunk még magasabb fokra emelkedik. Ugyanis: Az iskola elnöke, ki egyszersmind pénztárnok, szol­gáltatja ki a tanítónak havi fizetését, de mikor? ha ezt akarjuk kérdezni, legyünk egy kevés türe­lemmel, mig az izr. községi szolgára akadunk, en­nek feladatává tétetett, minden hó elsején, az ér­dekelt tagoktól a pénzt beszedni, és azt a pénz­tárnoknak általadni, ki aztán a fizetést a tanító­nak kézbesiti, hogy ez azonban ritkán történik elsején, kétséget sem szenved, mert a községi szol­gának nem elsején, hanem 5—7 vagy tizedikén is tetszik épen a pénzt beszedni, vagy amint sűrűn előfordul, az illető urak csak akkor fizetnek, tehát a tanitó, ki arcza verejtékével működik, 8 vagy 10-én kapja fizetését, holott talán elsején nagy szüksége lett volna reá. De a mi még rettenete­sebb ! a járványos idő egész tartama alatt máig, naponként ö1/« órai oktatás által életét a veszély­nek kitenni, mig a helybeli és minden egyébi ügytársak a veszély ellen annyiból óvattak, hogy az iskolák zárva voltak; úgy vélem hogy ez szol- gabirósági rendelet utján történt, csodálkozom, hogy az izr. iskolára nem hat a szolgabirósági rendelet? Most a tisztelt olvasóktól kérdezem: mily hangulattal léphet itt a tanitó a tanterembe? hogyan érzi magát midőn abból kilép ? buzgal­máé kitartását elveszítvén, végre e szavakra fa­kad : quum dii oderunt, paedagogen fecerunt. Igen is ily helyeken! miután végre a tanítás minden hajlamától elidegenittetvén, a legutolsó tűzszikrá- ja is elaludt benne, ezen szép hivatás pályájáról, mely működését sikerrel koszoruzná, lemond, olyan­ra iparkodik, a melyen boldogulni nehéz feladat, életörömeitől megfosztatván, az uj pálya görös utján kezd bolyongni. Ha már akad is olyan, ki e nehéz küzdelmeket szerencsésen legyőzi, mégis megvetően néz e pályára, mert falu helyen a ta­nítót nem mint a közönséges falusi tudatlan embe­ren felül álló lényt tekintik, hanem a tanitó egy, a község szolgálatában álló egyén, kivel mindenki saját kénye szerint bánhat. E 30rok szerkesztése korántsem sorsom köny- nyitésére történtek, én e pályától családi viszo­nyoknál fogva kénytelenittettem lelépni, de azon felebaráti szeretet serkentett erre, hogy általa a tisztelt tan felügyelőség figyelmét ide vonni, és utó­domnak ezáltal kellemesebb helyzetet és jobb bá­násmódot szerezni. Adja az ég, hogy felszólalásom a tanitó és a növendékek érdekében egyaránt üd­vös legyen! Lederer Adolf. — Jegyzéke a b.-gyulai kir. tszéknek 1873-ik évi szeptember hó 15 s következő nap­jain tartandó üléseken előadandó p. pereknek. Előadó Dobosfi Alajos tszéki bíró. 4909. ifjú Szigethi András és nejének Répá­éi Antal elleni 500 írt s járulékai iránti pere. 5741. Balázs Pálnénak Konyár Márton és János elleni végrendelet félretétele s törvényes osztályrész kiadatása iránti pere. 6125. Kertay Zsigmond békésvárm. tiszti­ügyészének Foltényi Ignácz elleni tiszti keresete. Előadó Teleszky Ferencz tszki bíró. 4323. Khón Károlynak Keresztszeghy Kál­mán elleni 2953 frt 15 kr s járulékai iránti pere. 4267. Kincses András holttá nyilvánítási ügye. 4373. Betyár János és társainak Kitka Já­nos és társai elleni örökösödési pere. 4452. Ludrovai Tóth Istvánnak Milovics Ida elleni való pere. 4569. özv. H. Kovács Istvánná F. Nagy Sá­rának H. Kovács Gábor elleni 379 frt 58 kr. s járulékai iránti pere, 4591. Csekő Ferencznek Fejes Julianna el­leni váló pere. 4792. Fábián Rebekának Csató József elleni való pere. 5196. Hegedűs V. József és nejének Varga Mihály elleni 2700 frt s járulékai iránti pere. Újdonságok. + Mint halljuk, szeptember 13-án Csabán] hangverseny rendezetett, melynek tiszta jövedel­me jótékony czélra;' alig ha nem a cholera ár­vák felsegélésére lesz fordítandó. — Egy szenvedő pályatársunk nyomorán enyhíteni szándékunk. Pék Károly mellbeteg tár­sunk az, ki segítségünket igényli. Ki tehát a leg­szentebb kötelességnek, a felebarátinak, eleget akar tenni a helybeli kereskedő segédek közül, az jöjjön el jövő szombat esteli 6 órakor Balog Már­ton úrhoz (kis kápolna utcza), hol majd tanácsko­zásunk tárgyává tesszük, miként könnyitsünk szen­vedő társunk nyomorán, kit a mellkór ágyba fek­tetett és igy pénzkeresésre képtelenné lett. Több helybeli kereskedő-segéd. — ínséges munka. A kormány — mint hallatszik, — nagyobbszerü útépítéseket fog elren­delni, mint „Ínséges“ munkát, s ezenkívül tárgya­lások folytattatnak nagyobb mennyiségű ausztrá­liai búza és rozs megvételére, mely vetőmagul fog az ínség által sújtott vidékeknek adatni. — Kanonok kinevezések. O Felsége a nagyváradi latin szértartásu káptalanban Junák István olvasó kanonoknak a nagy-prépostságra, Csornák Emánuel éneklő-kanonoknak az olvasó kanonokságra, Racsek János őrkanonoknak az éneklö-kanonokságra, Kozacsok József székesegy­házi főesperesuek az őrkanonokságra, Nogáll Já­nos közép-szolnoki főesperesnek a székesegyházi főesperességre, Lopussny Ferenc idősb mesterka­nonoknak a közép-szolnoki főesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyván, — az ezál­tal megürült utolsó mester-kanonoki állomásra Zay János nagyvárad-egyházi áldozárt, szent-andrási lelkészt nevezte ki. — A n.-szebeni román egyházi congres- sus Ivacskovits Prokopot, az aradi püspököt, 108 szavazattal 78 ellenében választotta metropolitá- nak. A választás előtt Popea archimadrita lemon­dott a jelöltségről. ■— „Árpád utóda“ meghalt. Párisból Ír­ják: A rue Vangirard egyik jelentéktelen lakásá­ban aug. 31-én egy egykor sokat emlegetett sze­mélyiség: Crouy Chanel herczeg meghalt, ki tud- levőleg a magyar korona és a modenai herczeg- ség jogos örökösének vallotta magát. Crouy Cha­nel Ferencz Claudiusz Ágoston, Magyarország her- czege, mint magát nevezte, 1703-ban decz. 31-én született Duisburgban emigráns szülőktől, tehát nyolezvan évet élt. Családi törzsfájul az Árpádo­kat tartotta. A franczia consulátus alatt Franczia- országba tért és Grenobleban végezte tanulmá­nyait, 1814. után XVIII. Lajos testőre volt, mely állást 3 év múlva elhagyta, utazni ment és ettől fogva igen kalandos életet élt. 1821-ben részt vett a hellén fölkelésben és 1830-ban szoros összeköt­tetésbe lépest Bonaparte Lajossal, kinek strassbur- gi és boulognei kisérleteibe bele volt bonyolulva. Magyarország trónja iránt táplált igényeit diplo- matiai és törvényszéki utón igyekezett érvényesí­teni. IX. Pius ndvarában szívesen látott egyéniség volt, kitől 1848-ban a nagy Gergely-rend lovag­jává neveztetett ki. A herceg az utóbbi időkben a legszerényebb viszonyok közt ólt és nejével egy 400 frankos lakásban lakott. Végakarata szerint minden pompa nélkül temették el, mert — úgymond — Magyarország királyainak utódját nem szabad nyilvános bámészkodás tárgyává tenni. — Színi szemle. Szombaton, „Mari egy anya a népből“ — került szinre. E darab, daczá­ra hogy ügyes scenirozással bir, sohsem tud igazi drámai hatást, t. i. részvétet és borzalmat kelteni, — szerencsétlen tárgy választása miatt; — mert hisz az anyai fájdalom és szeretet oly mindennapi, hogy bármiként kezeljük is azt, alig fogunk vele drámailag hathatni. — A darab eléggé összevágó és sikerült volt. — Váradi Antónia játéka most is, mint mindig rokonszenves volt, kár, hogy a mélyebb árnyalatok ábrázolására határozottan kép­telen ; sem mi, sem pedig a közönség egy pillanatig sem kétkedénk, a rendezőség omnipotenticus ha­talmában, de fönntartjuk magunknak mégis azon megkeresési jogot, hogy a közönséggel szemben magukat illendőbben viseljék, — 8 holmi egyéni szenvedélyeskedeseknek, minő volt p. a zenészek­re! rárivalgás — hangos kifejezést ne adjanak. — Hegyessi játékának fölénye e darabban is tündö­költ. Hiába, igaza van a latin közmondásnak: „az Istenek ingyen semmit sem adnakö úgyszólván az egyedüli, ki szerepeit behatóbban tanulmányoz­ni szokta, tehát egyszersmind az egyedüli, ki sze­repét biztos müérzettel és felfogással játsza. Lapunk jelenlegi munka túlhalmozottsága nem engedi, hogy a többiekről részletesebben szóljunk. — Atalában a következőket jegyezzük meg: A rendező buzgalma, és az egyes tagok igyekezete élvezetes estéket szereznek a közönségnek. Kár, hogy az egyesekre nehezülő szerephalmozottság egy-egy darab kerekded — öszhangzatos menetét megzavarja, s igy kivánatosnak tartanók, ha a kez­dő nemzedéknek is kisebb szerepek eljátszásával működési tért nyitna a rendezőség; — hisszük, hogy az ügybuzgalom pótolná náluk a routine- és tehetség hiányát, s igy mig ezek tovább képzésé­re alkalmat adna, a túlterhelt egyéneken is jóté­konyan segitne a rendezőség. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Az állami lótenyészdijabnak kiosztása a gazd. egyleti, megyei és állami vegyes bizottság által f. é. szeptember 5-én Gyulán a következőleg ejtetett meg : I. A szopós csíkokkal bemutatott anyakan- czák közül: Az 1-so 12 db. aranyból álló dijat nyerte Lepény Pál, csabai gazdáé, a 2-ik 10 db. arany­ból álló dijat nyerte Keblovszky Lajosé, a 3-ik 8 db. aranyból álló dijat nyerte gr. Wenckheim Gé­záé, a 4-ik 6 db. aranyból álló dijat nyerte Le­pény Pálé, az 5-ik 5 db. aranyból álló dijat nyer­te gr. Wenckheim Gézáé, a 6-ik 5 db. aranyból álló dijat nyerte Winter András m.-berényié. Ezenkivül ugyanez osztályban: 4 db. aranyat Winter Márton m.-berényié, ^ » „ özv. Szabó Andrásné uj-kigvósié. II. A 3 éves kancza-csikók közül csupán egy lett díjazva, Monari György gyulai gazdáé 6 db. aranynyal. III. A 3 éven alóli mindkét nemű csikók közül 5 db. aranyat nyert Kis Béla 1 éves sárga csödöre, 5 db. aranyat Winter András 1 éves pej C8Ődöre, 5 db. aranyat Winkler Antal békési 2 éves pej csödöre, 3 db. aranyat Kristóffy Károly csabainak 2 éves pej kanczája, 2 db. aranyat Má- násy József kigyósinak 1 éves pej kanczája. Mokry Sámuel, titkár. — A búza nemesbítéséről a „G. L.“ egy czikket hoz, melynek átveszszük következő gya­korlati részét, annál is inkább, mivel annak irója njegyénkbeli, és az észlelés megyénk határán, Ge rendáson történt, és igy nemes búvárkodása min­ket legközelebbről érdeklő. A czikk a következő: „A búza nemesedésének eddig általam ész­lelt két módja abból áll, hogy 1. a kalász hosszabbá fejlődjék, és 2. oldalt is több szemet képezzen ki, mint eddig. Eddig a theoria, — lássuk most a praxist. Nemesitési eljárásom igen egyszerű volt. 9 évvel ezelőtt kiválasztottam egy búzatáblán a leg­hosszabb kalászokat (9 fészküek voltak, a toliról felfelé olvasva), s a kimorzsolt szemek legnagyjait mélyen felásott földbe elvetettem és tavasszal meg- kapáltattam. Hozott a következő évben 13 fészkű kalászt. Ezek közül ismét a leghosszabb kalászok legnagyobb szemjeit kiválasztván, hasonló mivelés- nek vetettem alá. A kísérlet tere eleinte 200°, utóbb mindig nagyobb lett. Ez eljárás folytán bú­zám végre 15—16 fészkűvé fejlődött. A 8-ik év­ben ily búzával már 8 holdat vetettem be Gnrret- féle sorvetövel oly ritkán, hogy a kapa a sorok közé férhessen és tavaszszal megkapáltattara. Fel­séges látvány volt ekkora területen jól elbokroso- dott búzámnak arasznyi kalászait rengeni látni és annál leveröbb azután annak tapasztalása, hogy a rozsda ezt minden egyéb búzánál jobban megtá­madva, annyira tönkre tette, hogy az üres kalá­szokat kicsépelni érdemesnek sem látszott. Hosszas tűnődés után mégis kicsépeltettem, nemcsak, de — — úgy lévén meggyőződve, hogy mennél egész­ségesebb a vetőmag, annál jobban óv meg a rozs­dától — a nemesítés kísérletét anyagi koczkázattal is folytatni akarván, a 8 magy. holdról nyert 16 köböl aszott szemű búzát 1872. őszén 40 hold közönséges szántásba, szokott süríí (1 ölre eső 13) sorokban el is vetettem. Nem egy kétkedő társamtól hallottam azon ellenvetést, hogy ha e hosszú kalászok szemjeit közönségesen munkált földbe szokott sűrűén vetem csak oly apró kalászok fognak teremni utána, mint a többi közönséges búza után, mert — mondák a gondolkozóbbak —- a föld termő ereje’ igy is, úgy is csak annyit hoz, a mennyit teremni képes, minélfogva a több hozam elérésére egyedüli mód­nak az marad, hogy a földnek okszerűbb mivelése által annak termő erejét fokozzuk. Ez állítás oly plausibilisen hangzott, hogy a nemesítésnek egész elméletét halomra dönteni fenyegetett. Ha az ugya­nis áll, akkor folytassuk bár eljárásomat 100 évig, constans nemes- fajt nem hoztunk létre. Az én czélom pedig nem volt játékot Űzni, hanem oly buzafajt hozni létre, mely közönséges földbe sű­rűén vetve a közönségesnél tetemesen hosszabb ka­lászokat teremjen. Az idén tavasszal Beliczey István ur (bocsás­son meg, hogy hivatkozom reá) külső buzavetésem mellett haladva, csudalkozva kérdé, miért hosszab­bak a kalászok nálam, mint nála, vagy egyebütt. Azon tábla volt ez, melybe a tavalyi 8 hold ka­pált nemes búza megrozsdásodott magját vetettem. Azon érett kalászcsoraag, melyet Csabára bevittem, s melyre a nagy számmal jelenlevők egyhangúan kimondták, hogy a megyében jelenleg szebb búza nincs, véletlenül szintén abból került, mert az ara­tás épen azon táblán folyt. Mind ez azonban előt­tem, ki saját kísérleteimnél az illusióktól szigorúan óvakodom; nemcsak nem döntő, do épen Bemmit sem határozó eredmény, mert a szebb kalász lehe­tett tábla földjének és a vetés’ idejének követke­zése. Merült fel azonban egy másik táblámban egy felette fontos jelenség, mely czélom elérésére nézve minden kételyemet teljesen eloszlatta. Emlékeznek olvasóim arra, hogy tavaly 8- holdon nemes búzám volt vetve. E 8 holdba, mint­hogy földje meg lett kapálva, s különben is kapás táblából volt kiszakítva, a tábla egységének meg­óvása végett ősszel ismét búzát, még pedig kö­zönséges őszi búzát vetettem. Ez idén e 8 holdas területen sétáivá, sajátszerü látvány lepett meg. Itt ott, mint a szamár a juhok közül, egyes rend­kívül hosszú kalászok meredezték a sűrű apró kalászok közül elő, kétségkívül a tavalyi kaszálás­kor elhullott nemes buzaszemek termékei, a mit az is bizonyított, hogy a tavalyi keresztek helye­in ez óriás kalászok sokkal sűrűbben állottak, mint máshol. Ha az árván elhullott nemes mag, közönsé­gesen miveit földben, közönséges fajú társai között, azokkal sűrűn együtt nőve, egy időben kikelve, nem törpíilt apró kalászszá, hanem 15 fészkű hosz- szu kalászt nevelt, akkor eljárásom utján a búzá­nak nemességét, vagy is azon tulajdonságát, hogy hosszú, gazdag kalászokat teremjen, costanssá ten­nem sikerült, Előre látható, hogy ezen most már 15 fész­kűvé nemesedett, s idővel még hosszabbá válható faj sűrűn vetve nem fog egészen oly hosszú ka­lászt neveli. De ha csak átlag 15 fészkűt hoz elő, s igy holdanként 12 váraraázsa helyett 16-ot te­rem, az eredmény országos szempontból óriási lesz. A fenemlitett 8 holdas táblán észlelt jelen­ség, mint 9 évi törekvésemnek váratlanul előállott eredménye reám oly meggyözőleg hatott, hogy a kísérletet iskolaszerűén folytatni, s vetőmagomat ezentúl ez iskolákban nevelni erős eltökélésem.“ Gerendás, augusztus 18. 1873. Mokry Sámuel. — A szarvasi takarékpénztár üzlet for­galmának első félévi kimutatása 1873-ik évben. Bevétel: Pénztár maradvány 1872. dec. 31-én 904.75 Betétetekből ....................................... 81506.17 Könyvecsk e dijakból ...... 50.— Letéti dijakból ........ 8.25 Váltók visszafizetéséből.... 278350.— Jelz álogos kölcsönök visszafizetéséből 8129.— Előlegek...................................... . 300.T­Vá ltók kamataiból . ...... 6035.48 Jelzálogos kölcsönök kamataiból . . 6365.59 Előlegek kamataiból........ 175.13 Rész vény átirási dijakból................... 17.-— Kés edelmi kamatokból.................... 366.86

Next

/
Oldalképek
Tartalom