Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1873-09-14 / 37. szám
ügy igen szegény, és hiányos felügyelet alatt áll. Minthogy itt dicsérni valót nem találtunk, lépjünk a tanteremből az egy konyha által elválasztott tanitói szobába. Az innen kitolakodó dohos szaggal vegyült hideg azonnal rósz hatással van a betérő érzékeire, de egyelőre azzal mitsera gondolva hatoljunk beljebb; itt a szoba egyik felének nagyobb emelkedése arra mutat, hogy itt vagy elásott kincs után kutattatott vagy pedig, mivel a talaj még nyári időben is igen puha és vizes, kút vagy fürdő lehetett. Igen is fürdő volt itt ezelőtt 3—4 évvel és azon kút csak egyszerűen földdel töltetett meg és most oly szoba, a mely tanitó lakásául szolgál, de a téli hideg és nedvesség egyátalában lakhatatlanná teszik e szobát, a tanitó kénytelen az egész télen át a tanteremben lakni, hol nem sokkal jobban van védve a dermedő hideg ellen. Ha már most a lakszobát elhagyva, a tanitó anyagi viszonyairól akarunk tudomást szerezni, a szánalom, melyet iránta tanúsítunk még magasabb fokra emelkedik. Ugyanis: Az iskola elnöke, ki egyszersmind pénztárnok, szolgáltatja ki a tanítónak havi fizetését, de mikor? ha ezt akarjuk kérdezni, legyünk egy kevés türelemmel, mig az izr. községi szolgára akadunk, ennek feladatává tétetett, minden hó elsején, az érdekelt tagoktól a pénzt beszedni, és azt a pénztárnoknak általadni, ki aztán a fizetést a tanítónak kézbesiti, hogy ez azonban ritkán történik elsején, kétséget sem szenved, mert a községi szolgának nem elsején, hanem 5—7 vagy tizedikén is tetszik épen a pénzt beszedni, vagy amint sűrűn előfordul, az illető urak csak akkor fizetnek, tehát a tanitó, ki arcza verejtékével működik, 8 vagy 10-én kapja fizetését, holott talán elsején nagy szüksége lett volna reá. De a mi még rettenetesebb ! a járványos idő egész tartama alatt máig, naponként ö1/« órai oktatás által életét a veszélynek kitenni, mig a helybeli és minden egyébi ügytársak a veszély ellen annyiból óvattak, hogy az iskolák zárva voltak; úgy vélem hogy ez szol- gabirósági rendelet utján történt, csodálkozom, hogy az izr. iskolára nem hat a szolgabirósági rendelet? Most a tisztelt olvasóktól kérdezem: mily hangulattal léphet itt a tanitó a tanterembe? hogyan érzi magát midőn abból kilép ? buzgalmáé kitartását elveszítvén, végre e szavakra fakad : quum dii oderunt, paedagogen fecerunt. Igen is ily helyeken! miután végre a tanítás minden hajlamától elidegenittetvén, a legutolsó tűzszikrá- ja is elaludt benne, ezen szép hivatás pályájáról, mely működését sikerrel koszoruzná, lemond, olyanra iparkodik, a melyen boldogulni nehéz feladat, életörömeitől megfosztatván, az uj pálya görös utján kezd bolyongni. Ha már akad is olyan, ki e nehéz küzdelmeket szerencsésen legyőzi, mégis megvetően néz e pályára, mert falu helyen a tanítót nem mint a közönséges falusi tudatlan emberen felül álló lényt tekintik, hanem a tanitó egy, a község szolgálatában álló egyén, kivel mindenki saját kénye szerint bánhat. E 30rok szerkesztése korántsem sorsom köny- nyitésére történtek, én e pályától családi viszonyoknál fogva kénytelenittettem lelépni, de azon felebaráti szeretet serkentett erre, hogy általa a tisztelt tan felügyelőség figyelmét ide vonni, és utódomnak ezáltal kellemesebb helyzetet és jobb bánásmódot szerezni. Adja az ég, hogy felszólalásom a tanitó és a növendékek érdekében egyaránt üdvös legyen! Lederer Adolf. — Jegyzéke a b.-gyulai kir. tszéknek 1873-ik évi szeptember hó 15 s következő napjain tartandó üléseken előadandó p. pereknek. Előadó Dobosfi Alajos tszéki bíró. 4909. ifjú Szigethi András és nejének Répáéi Antal elleni 500 írt s járulékai iránti pere. 5741. Balázs Pálnénak Konyár Márton és János elleni végrendelet félretétele s törvényes osztályrész kiadatása iránti pere. 6125. Kertay Zsigmond békésvárm. tisztiügyészének Foltényi Ignácz elleni tiszti keresete. Előadó Teleszky Ferencz tszki bíró. 4323. Khón Károlynak Keresztszeghy Kálmán elleni 2953 frt 15 kr s járulékai iránti pere. 4267. Kincses András holttá nyilvánítási ügye. 4373. Betyár János és társainak Kitka János és társai elleni örökösödési pere. 4452. Ludrovai Tóth Istvánnak Milovics Ida elleni való pere. 4569. özv. H. Kovács Istvánná F. Nagy Sárának H. Kovács Gábor elleni 379 frt 58 kr. s járulékai iránti pere, 4591. Csekő Ferencznek Fejes Julianna elleni váló pere. 4792. Fábián Rebekának Csató József elleni való pere. 5196. Hegedűs V. József és nejének Varga Mihály elleni 2700 frt s járulékai iránti pere. Újdonságok. + Mint halljuk, szeptember 13-án Csabán] hangverseny rendezetett, melynek tiszta jövedelme jótékony czélra;' alig ha nem a cholera árvák felsegélésére lesz fordítandó. — Egy szenvedő pályatársunk nyomorán enyhíteni szándékunk. Pék Károly mellbeteg társunk az, ki segítségünket igényli. Ki tehát a legszentebb kötelességnek, a felebarátinak, eleget akar tenni a helybeli kereskedő segédek közül, az jöjjön el jövő szombat esteli 6 órakor Balog Márton úrhoz (kis kápolna utcza), hol majd tanácskozásunk tárgyává tesszük, miként könnyitsünk szenvedő társunk nyomorán, kit a mellkór ágyba fektetett és igy pénzkeresésre képtelenné lett. Több helybeli kereskedő-segéd. — ínséges munka. A kormány — mint hallatszik, — nagyobbszerü útépítéseket fog elrendelni, mint „Ínséges“ munkát, s ezenkívül tárgyalások folytattatnak nagyobb mennyiségű ausztráliai búza és rozs megvételére, mely vetőmagul fog az ínség által sújtott vidékeknek adatni. — Kanonok kinevezések. O Felsége a nagyváradi latin szértartásu káptalanban Junák István olvasó kanonoknak a nagy-prépostságra, Csornák Emánuel éneklő-kanonoknak az olvasó kanonokságra, Racsek János őrkanonoknak az éneklö-kanonokságra, Kozacsok József székesegyházi főesperesuek az őrkanonokságra, Nogáll János közép-szolnoki főesperesnek a székesegyházi főesperességre, Lopussny Ferenc idősb mesterkanonoknak a közép-szolnoki főesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyván, — az ezáltal megürült utolsó mester-kanonoki állomásra Zay János nagyvárad-egyházi áldozárt, szent-andrási lelkészt nevezte ki. — A n.-szebeni román egyházi congres- sus Ivacskovits Prokopot, az aradi püspököt, 108 szavazattal 78 ellenében választotta metropolitá- nak. A választás előtt Popea archimadrita lemondott a jelöltségről. ■— „Árpád utóda“ meghalt. Párisból Írják: A rue Vangirard egyik jelentéktelen lakásában aug. 31-én egy egykor sokat emlegetett személyiség: Crouy Chanel herczeg meghalt, ki tud- levőleg a magyar korona és a modenai herczeg- ség jogos örökösének vallotta magát. Crouy Chanel Ferencz Claudiusz Ágoston, Magyarország her- czege, mint magát nevezte, 1703-ban decz. 31-én született Duisburgban emigráns szülőktől, tehát nyolezvan évet élt. Családi törzsfájul az Árpádokat tartotta. A franczia consulátus alatt Franczia- országba tért és Grenobleban végezte tanulmányait, 1814. után XVIII. Lajos testőre volt, mely állást 3 év múlva elhagyta, utazni ment és ettől fogva igen kalandos életet élt. 1821-ben részt vett a hellén fölkelésben és 1830-ban szoros összeköttetésbe lépest Bonaparte Lajossal, kinek strassbur- gi és boulognei kisérleteibe bele volt bonyolulva. Magyarország trónja iránt táplált igényeit diplo- matiai és törvényszéki utón igyekezett érvényesíteni. IX. Pius ndvarában szívesen látott egyéniség volt, kitől 1848-ban a nagy Gergely-rend lovagjává neveztetett ki. A herceg az utóbbi időkben a legszerényebb viszonyok közt ólt és nejével egy 400 frankos lakásban lakott. Végakarata szerint minden pompa nélkül temették el, mert — úgymond — Magyarország királyainak utódját nem szabad nyilvános bámészkodás tárgyává tenni. — Színi szemle. Szombaton, „Mari egy anya a népből“ — került szinre. E darab, daczára hogy ügyes scenirozással bir, sohsem tud igazi drámai hatást, t. i. részvétet és borzalmat kelteni, — szerencsétlen tárgy választása miatt; — mert hisz az anyai fájdalom és szeretet oly mindennapi, hogy bármiként kezeljük is azt, alig fogunk vele drámailag hathatni. — A darab eléggé összevágó és sikerült volt. — Váradi Antónia játéka most is, mint mindig rokonszenves volt, kár, hogy a mélyebb árnyalatok ábrázolására határozottan képtelen ; sem mi, sem pedig a közönség egy pillanatig sem kétkedénk, a rendezőség omnipotenticus hatalmában, de fönntartjuk magunknak mégis azon megkeresési jogot, hogy a közönséggel szemben magukat illendőbben viseljék, — 8 holmi egyéni szenvedélyeskedeseknek, minő volt p. a zenészekre! rárivalgás — hangos kifejezést ne adjanak. — Hegyessi játékának fölénye e darabban is tündökölt. Hiába, igaza van a latin közmondásnak: „az Istenek ingyen semmit sem adnakö úgyszólván az egyedüli, ki szerepeit behatóbban tanulmányozni szokta, tehát egyszersmind az egyedüli, ki szerepét biztos müérzettel és felfogással játsza. Lapunk jelenlegi munka túlhalmozottsága nem engedi, hogy a többiekről részletesebben szóljunk. — Atalában a következőket jegyezzük meg: A rendező buzgalma, és az egyes tagok igyekezete élvezetes estéket szereznek a közönségnek. Kár, hogy az egyesekre nehezülő szerephalmozottság egy-egy darab kerekded — öszhangzatos menetét megzavarja, s igy kivánatosnak tartanók, ha a kezdő nemzedéknek is kisebb szerepek eljátszásával működési tért nyitna a rendezőség; — hisszük, hogy az ügybuzgalom pótolná náluk a routine- és tehetség hiányát, s igy mig ezek tovább képzésére alkalmat adna, a túlterhelt egyéneken is jótékonyan segitne a rendezőség. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Az állami lótenyészdijabnak kiosztása a gazd. egyleti, megyei és állami vegyes bizottság által f. é. szeptember 5-én Gyulán a következőleg ejtetett meg : I. A szopós csíkokkal bemutatott anyakan- czák közül: Az 1-so 12 db. aranyból álló dijat nyerte Lepény Pál, csabai gazdáé, a 2-ik 10 db. aranyból álló dijat nyerte Keblovszky Lajosé, a 3-ik 8 db. aranyból álló dijat nyerte gr. Wenckheim Gézáé, a 4-ik 6 db. aranyból álló dijat nyerte Lepény Pálé, az 5-ik 5 db. aranyból álló dijat nyerte gr. Wenckheim Gézáé, a 6-ik 5 db. aranyból álló dijat nyerte Winter András m.-berényié. Ezenkivül ugyanez osztályban: 4 db. aranyat Winter Márton m.-berényié, ^ » „ özv. Szabó Andrásné uj-kigvósié. II. A 3 éves kancza-csikók közül csupán egy lett díjazva, Monari György gyulai gazdáé 6 db. aranynyal. III. A 3 éven alóli mindkét nemű csikók közül 5 db. aranyat nyert Kis Béla 1 éves sárga csödöre, 5 db. aranyat Winter András 1 éves pej C8Ődöre, 5 db. aranyat Winkler Antal békési 2 éves pej csödöre, 3 db. aranyat Kristóffy Károly csabainak 2 éves pej kanczája, 2 db. aranyat Má- násy József kigyósinak 1 éves pej kanczája. Mokry Sámuel, titkár. — A búza nemesbítéséről a „G. L.“ egy czikket hoz, melynek átveszszük következő gyakorlati részét, annál is inkább, mivel annak irója njegyénkbeli, és az észlelés megyénk határán, Ge rendáson történt, és igy nemes búvárkodása minket legközelebbről érdeklő. A czikk a következő: „A búza nemesedésének eddig általam észlelt két módja abból áll, hogy 1. a kalász hosszabbá fejlődjék, és 2. oldalt is több szemet képezzen ki, mint eddig. Eddig a theoria, — lássuk most a praxist. Nemesitési eljárásom igen egyszerű volt. 9 évvel ezelőtt kiválasztottam egy búzatáblán a leghosszabb kalászokat (9 fészküek voltak, a toliról felfelé olvasva), s a kimorzsolt szemek legnagyjait mélyen felásott földbe elvetettem és tavasszal meg- kapáltattam. Hozott a következő évben 13 fészkű kalászt. Ezek közül ismét a leghosszabb kalászok legnagyobb szemjeit kiválasztván, hasonló mivelés- nek vetettem alá. A kísérlet tere eleinte 200°, utóbb mindig nagyobb lett. Ez eljárás folytán búzám végre 15—16 fészkűvé fejlődött. A 8-ik évben ily búzával már 8 holdat vetettem be Gnrret- féle sorvetövel oly ritkán, hogy a kapa a sorok közé férhessen és tavaszszal megkapáltattara. Felséges látvány volt ekkora területen jól elbokroso- dott búzámnak arasznyi kalászait rengeni látni és annál leveröbb azután annak tapasztalása, hogy a rozsda ezt minden egyéb búzánál jobban megtámadva, annyira tönkre tette, hogy az üres kalászokat kicsépelni érdemesnek sem látszott. Hosszas tűnődés után mégis kicsépeltettem, nemcsak, de — — úgy lévén meggyőződve, hogy mennél egészségesebb a vetőmag, annál jobban óv meg a rozsdától — a nemesítés kísérletét anyagi koczkázattal is folytatni akarván, a 8 magy. holdról nyert 16 köböl aszott szemű búzát 1872. őszén 40 hold közönséges szántásba, szokott süríí (1 ölre eső 13) sorokban el is vetettem. Nem egy kétkedő társamtól hallottam azon ellenvetést, hogy ha e hosszú kalászok szemjeit közönségesen munkált földbe szokott sűrűén vetem csak oly apró kalászok fognak teremni utána, mint a többi közönséges búza után, mert — mondák a gondolkozóbbak —- a föld termő ereje’ igy is, úgy is csak annyit hoz, a mennyit teremni képes, minélfogva a több hozam elérésére egyedüli módnak az marad, hogy a földnek okszerűbb mivelése által annak termő erejét fokozzuk. Ez állítás oly plausibilisen hangzott, hogy a nemesítésnek egész elméletét halomra dönteni fenyegetett. Ha az ugyanis áll, akkor folytassuk bár eljárásomat 100 évig, constans nemes- fajt nem hoztunk létre. Az én czélom pedig nem volt játékot Űzni, hanem oly buzafajt hozni létre, mely közönséges földbe sűrűén vetve a közönségesnél tetemesen hosszabb kalászokat teremjen. Az idén tavasszal Beliczey István ur (bocsásson meg, hogy hivatkozom reá) külső buzavetésem mellett haladva, csudalkozva kérdé, miért hosszabbak a kalászok nálam, mint nála, vagy egyebütt. Azon tábla volt ez, melybe a tavalyi 8 hold kapált nemes búza megrozsdásodott magját vetettem. Azon érett kalászcsoraag, melyet Csabára bevittem, s melyre a nagy számmal jelenlevők egyhangúan kimondták, hogy a megyében jelenleg szebb búza nincs, véletlenül szintén abból került, mert az aratás épen azon táblán folyt. Mind ez azonban előttem, ki saját kísérleteimnél az illusióktól szigorúan óvakodom; nemcsak nem döntő, do épen Bemmit sem határozó eredmény, mert a szebb kalász lehetett tábla földjének és a vetés’ idejének következése. Merült fel azonban egy másik táblámban egy felette fontos jelenség, mely czélom elérésére nézve minden kételyemet teljesen eloszlatta. Emlékeznek olvasóim arra, hogy tavaly 8- holdon nemes búzám volt vetve. E 8 holdba, minthogy földje meg lett kapálva, s különben is kapás táblából volt kiszakítva, a tábla egységének megóvása végett ősszel ismét búzát, még pedig közönséges őszi búzát vetettem. Ez idén e 8 holdas területen sétáivá, sajátszerü látvány lepett meg. Itt ott, mint a szamár a juhok közül, egyes rendkívül hosszú kalászok meredezték a sűrű apró kalászok közül elő, kétségkívül a tavalyi kaszáláskor elhullott nemes buzaszemek termékei, a mit az is bizonyított, hogy a tavalyi keresztek helyein ez óriás kalászok sokkal sűrűbben állottak, mint máshol. Ha az árván elhullott nemes mag, közönségesen miveit földben, közönséges fajú társai között, azokkal sűrűn együtt nőve, egy időben kikelve, nem törpíilt apró kalászszá, hanem 15 fészkű hosz- szu kalászt nevelt, akkor eljárásom utján a búzának nemességét, vagy is azon tulajdonságát, hogy hosszú, gazdag kalászokat teremjen, costanssá tennem sikerült, Előre látható, hogy ezen most már 15 fészkűvé nemesedett, s idővel még hosszabbá válható faj sűrűn vetve nem fog egészen oly hosszú kalászt neveli. De ha csak átlag 15 fészkűt hoz elő, s igy holdanként 12 váraraázsa helyett 16-ot terem, az eredmény országos szempontból óriási lesz. A fenemlitett 8 holdas táblán észlelt jelenség, mint 9 évi törekvésemnek váratlanul előállott eredménye reám oly meggyözőleg hatott, hogy a kísérletet iskolaszerűén folytatni, s vetőmagomat ezentúl ez iskolákban nevelni erős eltökélésem.“ Gerendás, augusztus 18. 1873. Mokry Sámuel. — A szarvasi takarékpénztár üzlet forgalmának első félévi kimutatása 1873-ik évben. Bevétel: Pénztár maradvány 1872. dec. 31-én 904.75 Betétetekből ....................................... 81506.17 Könyvecsk e dijakból ...... 50.— Letéti dijakból ........ 8.25 Váltók visszafizetéséből.... 278350.— Jelz álogos kölcsönök visszafizetéséből 8129.— Előlegek...................................... . 300.TVá ltók kamataiból . ...... 6035.48 Jelzálogos kölcsönök kamataiból . . 6365.59 Előlegek kamataiból........ 175.13 Rész vény átirási dijakból................... 17.-— Kés edelmi kamatokból.................... 366.86
