Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-09-14 / 37. szám

Második évfolyam. 37-ik szám. Gyula, szeptember 14-én 1873. Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyv­nyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyv­árus üzlete, főtér, Prág-ház. KÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Pesten Haasenstein és Vogler hirdetési- irodájában (úri utsza 13. sz.) — Schwarcz testvérek nemzetközi irodájában fürdőutcza 1-ső szám. és Bécsben Wolzeille 6—8. Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. - Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra Hat hóra . Kilencz hóra Egy évre lft 2 ft 3 ft 4ft Iskolai jelentés. A békési VI oszt. real- gymnasiumban a tanév megkezdődik October 1-én- A beiratásokra október 1-ső és 2-ik, a magán fel­vételi, s javitó vizsgák felvételére 3-ik és 4-ik napja van kitűzve. — A felvételi és javitó vizs­gák dijtalanok. A tandíj, mely félévenként előre fizetendő, félévre 3, egész évre 6 frtban van megállapítva. Az egyszer mindenkorra fizetendő beiratási és könyvtár dij egy-egy frt összesen, 2 frt. A békési realgymnasinmban tanuló szegény sorsú növendékek részére a kegyes jóltevök ado­mányozásából egy tápintézet van szervezve, mely­ben évenként valláskiilömbség nélkül a körülmé­nyek szerint 8—12 szegény, de jó tanuló nyer ingyen teljes élelmezést. Ugyanezen tápintézetben mérsékelt dij mellett (a múlt évben 7 o. é. frtért) bármely tanuló nyerhet teljes élelmezést. Oly tanulóknak, kik a tápintézetbe felvétettek vagy teljes szegénységüket igazolják — a tan­díj elengedtetik. Bővebb felvilágosítással megkeresés esetében legszívesebb készséggel szolgál. Bokor Imre, igazgató tanár. Megyei közgyűlés. — Megyénk alispánja az e hó 29-re határo­zott megyei közgyűlés megtartása végett a kö­vetkező körlevelet intézte megyénk bizottmányi tagjaihoz : A cholera-járvány a megyei főorvos kimuta­tása szerint megyénkben szünő-félben lévén, főis­pán ur ő méltósága a f. évi julius 23-án 2646-ik sz. a. intézkedéssel elhalasztott rendes közgyűlés határidejét f. évi szeptember 29-re s köv. napjai­ra tűzte ki; miről Czimed oly kérelemmel értesit- tetik, hogy e közgyűlésre megjelenni, s a közü­gyek elintézésében részt venni méltóztassék. &A Két szív története. Beszély. Irta Miskey-Jugovics Béla. (Folytatás.) A gyönyörű telt arcz, melyről az élet rózsapir- ja sugárzott egykoron, most beesett, halvány volt, miként a márvány szoboré, mely lehet szép, de mégis élettelen; picziny ajkainak egykor kicsatta­nd vérpiros színét, a hosszas betegség szederjes kékre változtatá; gyönyörű idomú nyaka, és göm­bölyű karjai, elsoványodva, elaszva csüggtek alá; csak kék szeme volt még mindig a régi, melynek egyetlen nyájas tekintetéért, képes lettem volna talán újra kiállani gyászos múltamnak minden szenvedéseit. 0 engemet látszott vizsgálni, — s hogy elég je­leit látbatá arezomon kiállt keserveimnek, annak legfőbb bizonyítékául szolgált azaz egypár fényes könycsepp, mely hosszú pilláin átcsillámlott. S aztán önkénytelenül, mindketten hevesen sír­ni, zokogni kezdénk. — Csöndesüljetek gyermekeim, hiszen megpró­báltatások után, most már a boldogság vár reá- tok, — szólalt meg vigaszt’alólag keresztanyám, miközben ö is hulló könyeit törölgeté. — Úgy van 1 — nemde Endrém, most már bol­dogok leszünk ?... fordult hozzám Aranka, szeli­Tárgysorozat. 1) Alispáni jelentés a törvényhatóság állapo­táról és időközben tett intézkedésekről. 2) Beliczey István megyebizottsági tag indít­ványa a közgyűlések idejének módositása tárgyában. 3) Miniszteri rendeletek: Gerla és Póstelek pusztáknak önálló községgé leendő átalakítása; — a megyei várnagyi lakás; —az 1871. évi tör­vény czikknek az állami s megyei tisztviselők képviselői s választói jogosultságára vonatkozó ha­tározatai alkalmazása iránt felmerült kételyek — a közigazgatási járásokban teendő változtatások; — az orosházi helyettes szolgabiró lakbére s a sorozó bizottsági polg. elnökök útiköltségei; — a megyei kórházi költségek; — a megyei kórházi folyó évi költségvetési előirányzat; — a megye által, katonai lovasság czéljából 1837-ik évben felvett kölcsön; — a megye házi pénztáráról 1872. évre szerkesztett számadás ; — Boczkó Károly kö­vetelése ; — Zsibrita Jánosnak a csabai örökvált­sági ügyre vonatkozó kérelme; — 1873. évi me­gyei költségvetés; — a megyei pénztári hiány; — az aradi Körös-szabályozási társulatra vonatko­zó megyei felterjesztés; — a megyei iskolai ta­nács működéséről szóló jelentés; — tudományos és művészeti czélu egyletek és múzeumok alakítá­sa ; — a tagosítás és legelő elkülönözé3 alkalmá­val az iskolák számára kihasitandó fekvőség; — a katona elszállásolás rendezése; — a halászat iránti szabályrendelet; — s a gyulai köutra kért segély iránti felterjesztés tárgyában. 4) Törvényczikkek kihirdetése. 5) Baranya vármegye átirata önálló magyar nemzeti bank felállítása; — Torda megye át­irata országos tüzbiztositás felállítása; — Bihar megye átirata II. Rákóczy Ferencz földi ma­radványainak a nemzet ezredéves fenállásának megünneplése alkalmával leendő hazaszállítása; — Bereg megye átirata a törvényhozás és köz- igazgatás telje; merev külön-választása által léte­den mosolyogva mig szemeiben újra, egypár fé­nyes könycsepp jelent meg, és pergett alá. — Igen kedvesem, ha Isten is úgy akarja, most már boldogok leszünk ! válaszolám, egy csókot lehelve alabastrom homlokára, s forrón szorítva meg kezét. De fájdalom, Isten nem akarta úgy 1... XIV. A vén föld újra levetkőzé magáról a jégkér­get őb hólepelt, s piperkőcz ifjúként diszité fel ma­gát a kikelet bájaival. Eljöttek a tavaszi szép napok, s a zephirek fuvalma feikölték álmából a szunnyadó termé­szetet. Megjelentek a tavasz gyermekei, mint szen­de, szemérmes leánykák, a kék ibolya, s a hó- szin gyöngyvirág, — eljöttek udvarlóik — a hi- mes pillék és a munkás méhe-raj, — s eljöttek a természet dalnokai, az éneklő madarak. Ünnepi pompában diszlett minden, mint az oltárhoz lépő menyasszony, vagy — miként nekem látszik — a letört virágokkal ékített ara gyászra­vatala. Ah, mert amint naponként fejlett a termé­szet pompája, szépsége, úgy hervadt láthatólag él­tem reménye, üdve, boldogsága, az érettem szen­vedő kedves leányka is. Mit használt, hogy a tudomány minden megpró- báltató eszközt alkalmazott, a gazdagság minden lehető könnyebbséget és kényelmet megszerzett, a szeretet és szerelem minden kigondolható gyöngéd­séggel igyekszik felderitni, s a leggondosabb ápó­sült tarthatatlan állapot megváltoztatása; — Po­zsony megye átirata állandó katonai laktanyák létesítése; — Újvidék sz. k. város átirata egy polgártársunknak b. Majthényi László kir. biz­tos által eszközölt törvényellenes letartóztatása és a levéltitok szentségének megsértése; — Arad sz. k. város átirata Deák Ferencz nagy hazánk­fiának a képviselöház junius 28-ki ülésében az állam és egyház közt fenforgó viszonyok szabá­lyozása iránt mondott beszéde; — Segesvár szék- gyűlésének átirata az 1868. 44. tezikk. minden nemzetek valódi egyenjogúsága szellemében leendő megváltoztatása; — Kővárvidék közönségének át­irata az uzsora iránti 1868. évi XXXI. t. ez. mó dositása; — Három, és törvényesen egyesült Mik- lósvár székek közönségének átirata egy szegény árva leány háznak Háromszéken leendő felállítása; — sz. k. Győrváros közönségének gőzhajózási s vasúti társaságoknak városi pótadóval leendő megrovathatásuk tárgyában. 6. Pénztári ügyek: a pénztár véletlen meg­vizsgálásáról felvett j könyvek. 7. Küldöttségi jelentések és állandó választ­mányi javaslatok: marhahús kimérésére vonatkozó rendőri szabályrendelet; — a közlekedési utak ja vitása; — a gyülekezési jog gyakorlása; — a fegyelmi eljárás szabályozása, az árvaügyi utasítás módositása; több ipartársulat alapszabályai; a hi­vatalos pénzek kezelése; a jegyzői nyugdíjalap és segélyezési pénztár létesitése tárgyában. 8. A megyei főügyész véleményes jelentései : Csaba városának az ottani megyei katonai laké­pületek örökároni eladása elleni tiltakozása; P.- Szt.-Tornya rendezése; — a szeghalmi szeleskerti gazdák; id. Popp József gyulai lakos, Walner Andrásné és Féhn János gyulai lakosok; Winkler Ferencz gyulai lakos; Greiner Antal és érdektár­sai gyulai lakosoknak községi határozatok elleni felebbezései; és Kis Mihály szarvasi lakosnak Klenk József számadási ügyében hozott megyebizottsági végzés elleni felszólamlása tárgyában. 9. A megyei számvevői tisztség \ éleményes jelentései: Orosháza községének az 187°/j-ik évi katonai elszállásolásokból eredett vesztesége pótlá­sa iránti pénztári számadás; — a megyei kór­ház részére készített fa láb ; — a megyebeli köz­ségek tőkepenzei biztosítása; — és a megyei köz­munkának hovaforditása iránt szerkesztett mérnöki táblás kimutatás tárgyában. 10. A békési szolgabiró jelentése a M.-Berény község által szedett vásári helypénz; — a szar­vast szolgabiró jelentése a 2-ik gyógyszerészi állo­más betöltése; — a szeghalmi szolgabiró jelen- tise a k.-ladányi jegyzői állomások betöltése; a gyulai szolgabiró jelentése a gyulai volt kőmives és ács egyesült ezéh feloszlási határozata; — az orosházi szolgabiró jelentése az ipartörvény életbe­léptetése; a csabai szolgabird jelentése a csabai, endrödi s gyomai ipartársulatok; — s a szolgabi- rák jelentései a szegényügy tárgyában. 11. A megyei főorvos véleményeB jelentése Öcsödön felállítandó gyógyszertár iránt 12. A békésmegyei gazdasági egyletnek a köz­utak befásitása iránti megkeresése. 13. Az állandó kórházi bizottság határozatai: uj kórházi gondnok választása; az ápolási költségek bemutatása; a kórház tulajdonához tartozó földek haszonbérbe kiadatása iránti hirdetési dij jóváha­gyása tárgyában. 14. Időközben érkezendő ügyek. Gyulán, 1873. szeptember 10-én Jancsovics Pál, alispán. lássál egészségét visszaadni ?... hasztalan volt min­den! — Aranka naponként, óránként gyöngébb, kimerültebb lön. Órákig álltam ágya mellett, lesve minden pil lantást, mely javulását mutatva, talán visszaadná az életnek a kedves gyermeket; — éjeket virasz- ték, kínos szorongással hallgatva elfiillő lélekzetét, s ilyenkor, ha felmerült előttem a múlt, óh hány­szor zokogtam keservesen, és térdeimre roskadva, hányszor esdék — bár az én éltemet adhatnám oda, áldozhatnám fel az ő megszámlált napjaiért. Mert a gyámoltalan tudomány, az élet-halál perezét talán egész biztosan kitudta szabni, de azt, csak egy pillanattal is késleltetni — nem. Pedig a szegény gyermek oly jól, oly köny- nyen, oly felvidultan érzé magát, mióta viszontlá­tott s körűié valék. Oly édesdeden, oly hivő re­ménynyel tudott beszélni jövönkröl, — s ha ilyen­kor a beszéd kimerültté tévé, oly forró érzelem­mel nyugtatá szemeit rajtam, — s ha ilyenkor egypár köny rezgett pilláimon — mint vigasztalt, mint bátorított, s gyöngéden vonva magához, mily epedő vágygyal suttogott boldog ábrándokról, édes szerelemről, s én zokogva rebegtem rá az „igent“, pedig biztosan tudám, hogy már csak a legvégső­re lehetek készen. S a perez, a gyászos perez, mely utolsó remé­nyemtől foszta meg, s mely rég előrelátható lön, hamarább, mint hittem, elérkezett. Május első napja volt, szelíd, kedves tava­szi idő. Aranka aludt, én komor gondolatokba me­rülve virraszték álmai fölött. Állitsunk-e felsőbb iskolát? A népnevelés fejlesztésének szükség­érzete, már többeket inditott e lap terén Sokára ébredt föl, s szemeivel rögtön keres­ni látszott engemet. — Soká aludtál kedvesem, — szóltam hoz­zá, ágyához közeledve, lásd, már mindjárt este lesz. — Jól esett az álom Endrém, s majd még job­ban fog esni, folyton, hosszasan .........Te rólad fo­gok álmodni, mig csak föl nem ébredek!.... fe­lelt Aranka, újra lezárva szemeit, mig kezével az enyém után nyúlt. — Nyisd fel Endrém az ablakot, szólalt meg újra, hadd szívjam be még egyszer a tavaszi üde leget, — hadd nézzem utoljára a csillagos éjszakát. — Hogyan beszélhetsz igy Arankám ?! kiél­ték fájdalmasan, mert szavait olyan mistikus han­gon ejté ki, mely szivemet iszonyúan kinozá, s mely bennem sötét sejtelmeket költe fel. Endrém én meghalok, — érzem, tudom, hogy meghalok; még tegnap nem tudtam, ma már tu­dom, lásd, már is oly nehéz a levegő,... úgy ful­ladok .... szivemet úgy szorítja valami.... — Nem Arankám, kedvesem, te csak képzelegsz, dehogy fogsz meghalni 1 ... a tavaszi napok fel­keltenek, erőt adnak neked is, — s aztán elme­gyünk majd messze, és boldogok leszünk ismét, és soká, és zavartalanul... Gondolod ?!... feleié oly hangon, mely megre­megtetett, s aztán folytatá: csalódol Endrém, ha vigasztalni akarsz ... én nem félek meghalni — — — s nyugodtan, szelíden mosolyga reám. Zokogva borultam reá, — a zokogás elfojtá szavaimat, s csak perczek múlva valék képes nyu­godtan szólan(v (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom