Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1873-08-24 / 34. szám
Második évfolyam. 34-ik szám. Gyula, augusztus 24-én 1873 Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. ^ Megjelen ^ hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. V. J VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél — Pesten Hamenstein és Vogler hirdetési- irodájában (úri wtsza 13. sz.) — Schwarcz tettvérek nemzetközi irodájában fiirdőnteza 1-ső szám. és Bécsben Wolzeille 6—8. Hirdetésdij : 60 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft Egy évre . . 4 ft V __________J —. Gynla városa gondozása alatt három serdUltebb korú fin, két leány gyermek, továbbá két csecsemő lévén, miután a városi szegények pénztára az Ínség és- nyomorba jutottak által túlságosan igénybe van véve, e város polgárainak emberbaráti érzelmeihez fordulok, és felhívom azokat, kik netán ezen árvák köztll valamelyiket örökbe akarják fogadni, e tekintetben hozzám fordulni. — Kellő gondozás mellett az elemi iskoláztatást mulhatlanul meg fogom kívánni. Dobay János, polgármester. — A békés-csabai ágost. hitv. evang. real-gymnasium, a cholera miatt szükségessé vált felsőbb rendelet következtében, az 1873/4-iki tanévet szeptember 15-ikén kezdi meg. Ehhez alkalmazottan a beiratkozásra szeptember 12, 13 és 14-ike, a javitó- és pót*vizsgákra pedig szeptember 11-ike tűzetik ki. B.-Csabán. 1873. augusztus 22. Horváth János, Igazgató. — A szarvasi fögymnásiumnál ajárvány miatt, mely Szarvason ugyan már nem, de a tanoda vidék némely pontjain még dúl, a beírások sept. 12—14-ére vannak elhalasztva, miről az igazgatóság az érdekletteket ezennel értesíti. TÁRCZA. Két szív története. Beszély. Irta Miskey-Jugovics Béla. (Folytatás.) XI. — Apropos, édes Géza, móndja csak tehát, mit tud ön Szilakiék felöl? , — Meglehet keveset, meglehet sokat, — válaszolt ez, ahogy vesszük. — Az elmúlt nyáron, az egéáz fürdö-saisont velők egy helyt, Balaton-Füre- den toltém. Én megtudva hogy ök ott vannak, lőliit régi ismerősük — látogatást tevék, — de ök féltünöen hidegen fogadtak, s mikor távoztam sem hittak meg többször; természetesen tehát nem is mentem, de senki más se járt hozzájok. — Általában elzárkózott, visszavonultságban éltek; közös társaságban soha, vagy csak nagyon ritkán vettek részt, s többnyire, csak a naponkénti sétán valá- nak láthatók. — A kiB Aranka föltűnően roszul nézett ki, agy, hogy a ki öt három-négy év óta nem látta, rá sem ösmerne; — s biztosan állíthatom hogy midőn a saison véget ért, betegebb volt mint mikor a fürdőbe jöttek; — annyira hogy az - orvosok — fontoskodó arcczal már talán napjait is kiszámiták, mert mint mondák: „betegsége rohanó jelleget vett fel,“ s igy megmaradásához semmi, vagy csak igen kevés lehet a reAz országos vásárok betiltása és iparosaink. Ezen cim alatt a bajai lap dr. Iváno- yits Pál úrtól a következő figyelemre méltó sorokat közli: A honunk több megyéiben uralgó kolera járvány miatt a törvényhatóságok területeinken az országos vásárok, megtartását betilták. A járvány megszüntetésére s a községek helyreállítására vonatkozó eme szabályrendelet ellenkezik a gyógyászat elveivel mert oly kórnem ellen hozattak javallatba a népcsoportulások beszüntetései, melynek sem legközelebbi okát kipuhatolni, sem annak lényegét meghatározni képesek nem vagyunk. A vásárok betiltása, még nem zátja ki a községeknek egymás- sáli közlekedését És ha a tökéletes elkülönítés ki is volna vihető, a járványos kolera továbbteijedését nem lehetne megakadályozni ; mert a legszigorúbb elzárások, a legtökéletesebb vesztegintézetek, melyek a rögzött ragályt meggátolják, a kolera korlátozásában sikertelenek maradtak mindenütt, Orosz-, Gács-, Magyar-, Osztrák-, Olasz-, 8 Francziaországban. A járványt csak úgy lehet megsemmisíteni, ha a nép kellő időben és észszerű- leg felvilágosittatik arról: minő óvszer javallat a legüdvösebb. Meg kell neki mondani ; hogy a járvány fejlődését, elterjedését, előmozdítják a bűzös, tisztátalan levegő, poshadt meleg viz, ronda szemetes utcák és udvarok, bűzös fertőzött csatornák, éretlen vagy romlásnak indult gyümölcsök. Az állam, vagy hatóság gondoskodjék arról, hogy a munkaképes szegényeknek kemény. A fürdőből Pestre mentek, Szilakiné testvéréhez, de Aranka betegsége miatt még most sem jöhettek haza. — Ennyi minden, a mit felölök tudok. Képzelheted Jenőm, mit szenvedtem én át e rövid párbeszéd alatt!.... Mint ha vaskéz szorította volna össze szivemet, — s százkaru polyp, százszoros halált okozva marczangolta volna szét... Georginet, a válasz tökéletesen kielégitni Iátszék s ennek jeléül a kapitány, illatos hölgy-szivarral kínálta meg. Ez njra megcsókolta kezét, — s élvsovár szemekkel, szótlanul, éldelegni látszott bájain. — De mondja csak kedves Georgine, mi baja is van tulajdonképen a kis Arankának? — fordult hozzá moBt a kapitány, mert ngy látom, hogy kegyed ezt tökéletesen, a titokba beavatva tudja, nemde ? — Sőt oly jól tudom, felelt felkaczagva Georgine hogy az egész titkot önmagam készitém. — Ah, és lehetek-e én is kegyed által a titok részesévé avatva? — Miért ? — Csak aztán ki ne fecsegje ön; — mert e tekintetben ti férfiak sem vagytok erősebbek, nálunk gyarló nőknél. — Hallgatni fogok mint a sir. — No, úgy jól van! Tehát, hogy mindent megértsen ön, legelőször is azt kell előre bocsátanom hogy én Köméri Endrét, — de nem az öreget — már régen szerettem.... E szavakra három férfi sápadt el, kik közül Georgine csak az előtte ülőt láthatá. A tükörről akaratlanul is lekaptam egy pillanatra szememet, és atyámra tekinték. — 0 is felemelte resetl forrása legyen, a munkaképtelen szegények számára pedig tápintézetek állítassanak fel. A járványos vidék kellő számú, kiképzett és jól fizetett orvosokkal Iktassák el. Ha a kolera továbbterjedése a népcso- portulástól feltételeztetnék, birodalmunk fővárosa nem tűrné el a világ minden részeiből oda tóduló sokaságot. Bécs városa, mely minden időben, nem tekintvén a költségek nagyságát, sietett azonnal leteriteni mindazon feltételeket, melyektől a közegészségügye függ. kapuit felnyitó még a járvány helyekről jövő légiók számára is. Hogy a vásárok betiltása a járványt elfojtani nem leend képes jól tudom, de bőven megvagyok győződve arról is : hogy ezen szabályrendelet polgártársunk iparos osztályát, mely kézmüveit leginkább s egyedül a vásárokon elárusítani szokta, a legnagyobb nyomorral sújtani fogja. Iparosaink anyagi állapota az ntóbbi évek roszl termései, az utak járatlansága, az állami adók felemelése, a segéd munkások bérének nagyobbodása, az uralgó pénzhiány és hitelveszteség következtében a legna* gyobb mérvben meg van zsibbasztva. Szerény nézetem szerint e valóban komoly bajon csak ügy lehet segíteni, bal az országos vásárok megtartása czélszerü óvszabályok megállapítása mellett, megengedtetnék oly helyeken, hol a járvány nem | létezett, vagy hol ez szünőben van. Ha ez nem volna kivihető, a kormánynak kötelessége mielőbb oly alapról gondoskodni, melyből, a szükségben lévő iparos mindig kölcsönt nyerhetne. Ellenkező esetben ipa- rosainkuál be fog állani az elszegényedés, mely szülőanyja a járványnak. félig fejét, s aztán rám nézett.... és egy kinos sóhajt fojtott el, mely a megcsalatott szivböl felküzdé magát, — s aztán ült ismét mozdulatlanul, némán előbbi helyzetében. Én felindultságomban reszkettem; de már-már üvegesülö szemeimet a tükörről perezre sem vettem volna le. A kapitány arczán Georgine fönnebbi szavaira olyan furcsa, megdöbbenéBszerü kifejezés vonult át, melyet későn igyekezett palástolni, mert Georgine is észre vévé, s igy folytató: Ah, ön csodálkozik, és talán neheztel is amiért az igazat kimondom ?... Boldog Isten! ki tudja hányat szeretett és szeret ön is kívülem, de hát haragudjam-e én azért.... egyébiránt ez teljesen mindegy, most együtt vagyunk, és egymást szeretjük ; — de különben is ez nem tartozik a dologra. A kapitány egy édeskés mosolyt kényszeritett arczára; — de kényelmetlenül kezde feszelegni; talán kényes oldalát érezvén megtámadva. — Tehát mondom, én a fiatal Endrét szerettem, ki Pesten egy évig nálunk lakott; — de ö nem, mást szeretett, s egy alkalommal, midőn forró lázban feküdt, mint lázbeteg, oly dolgokat említett, melyeket én első alapszálul véve, egy kis ügyességgel, szerelme egész történetfonalát legombo- lyithatám. Megtudtam, hogy ő Arankát szereti; — és ez nem sértett engemet, hanem megsértett ö mélyen érzékenyen, vérig, szivemig. Georgine arcza fokonként sötétebb lön, s perezre megállt, talán hogy a megaláztatást még egyszer fölidézze emlékében, vagy talán hogy kitörő szenvedélyét mérsékelhesse, mert vettem észre, hogy Pályázati hirdefmény. A b.-gyulai kir. törvényszék területén szervezett és telekkönyvi hatósággal is felruházott szarvasi kir. járásbíróságnál évi 500 frt fizetéssel és 100 frt lakbérrel egybekötött egy irnoki állás üresedésbe jővén, ezen állomásnak betöltése tekintetéből, a nmélt. magy. kir. igazságügyi minister urnák f. é. 3079. sz. a. kelt magas rendeleté folytán pályázatot hirdetek, és felhívom mindazokat, kik azt elnyerni óhajtják, hogy eme hirdetménynek a „Budapesti közlöny“- ben történt első beigtatásától számított 4 hét alatt okmányokkal felszerelt és sza- I bályszerüen bélyegzett pályázati kérvényei- I két, és pedig a köz-hivatalban levők hiva- I tal-főnökeik utján hozzám nyújtsák be. Kelt B.-Gyulán, 1873. augusztus 21. Novák Kamii, elnök. A csabai nönevelde. (Folytatás és vége.) Igaz ugyan, hogy alföldünket, egynéhány év éta a rósz termés nagy csapásként sajtja, de talán épen Csabának anyagi viszonyai olyanok, hogy ez áldozatra, ha agyán annak neveznünk szabad, még nagyon is képes. Miként az már rég tervezve volt, először az első évben csak egy osztály volna felállítandó, melyet is legjobbnak vélném egy rendes- I és egy segéd-tanár vezetésére bizni. Azért kettőt, mert nagy a valószinüség, hogy ez rég óhajtva | várt intézet, ha életbe tépne, nagyon sok növendéknek örvendene. Miután több rendbeli adakozások, sőt egy nagy sorsolás által már tekintélyes összeggel rendelkezik a felállittatni szándékolt nönevelde, a város, ha csak kis segítséggel is járul nem mindent akar iölfedni a kapitány előtt, a nagy bizalmasság daczára is. — Elhatároztam, hogy e plátéi viszonyt meg fogom semmisitni, vagy legalább is meg fogom zavarni. És elhatározásomnak a sors is kedvezni látszott, mert épen akkor kérte meg az öreg Köméri kezemet, s én bosszúból és számításból hozzá is me- nék nőül, mert ő, fényes névvel, nagy vagyonnal, és mindazzal bírt mi egy fiatal nő előtt számításba jöhet; 8 tudtam azt is, hogy oldala mellett, függetlenségemet is sértetlenül fönntarthatom. / Es nem csalódtam. A jó öreg mindent megtett és megtesz értem; szerelme forróbb, mint talán sok önfajtájú fiatalé, s csak egy hibája, egy mániája van. Képzelje ön, a vén bohó azt kívánja tőlem, hogy én viszont szeressem öt; — ha ha ha, hát nem nevetségesen nagyszerü-e ez?... Georgine és a kapitány kaczagtak. Én újra atyámra tekinték; — mintha valami gyönge, egyhangú kopogást hallottam volna már pár perez óta ........a gyalázatosán megcsalt jó öre g könyei, sűrűn hullottak elébe, a padozatra. Georgine folytatá: — Esküvőnk utáni napon, ünnepélyes bevonulásunkat tartónk e faluba. Másnap, midőn komor- nám a hírlapokat asztalomra tévé, s én egyet fölbontottam, a lapból egy levél esett ki — és a földre. Egész közönyösen nyúltam ntána, és vettem fel, de még se állhattam meg, hogy czimiratát meg ne nézzem. A levél, Boldog Arankának szélt, s miként a vonásokról rögtön megismerém, Köméri Endre irta«
