Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-08-03 / 31. szám

járvány végkép megszünend; miről a közönség annak idejében értosittetni íog.

Göndöcs Benedek

apát és gyulai lelkész.

— Nemzetközi gabona és vetőmag vásár Bécsben. A bécsi községi tanács a gabona és lisztbörze elnökének a városi parkban létező gyógy- csarnokot bocsátó rendelkezésére a nomzotközi gabona és vetőmag-vásár inegtarthatására, mely ezen hnlyiségbon augusztus 5 én és 6 án meg is fog tartatni.

— A bécsi világ-jull-kiálitáson megyénkből kitüntetésben részesültek: Geist Gáspár özvegye Csákéról 4 kost és 4 anyát állított ki a hazánkban méltó hirnok örvendő saját „Gcist-féle“ törzsből. Tudvalevőleg a Geist-félo törzsjuhászat Csákón egy közönséges Eszterházy féle merinonyájból eredt, mely mintegy 30 év óta minden idegen vér bekeverése nélkül tisztán tenyésztetik. Gondos kiválasztás és a tény ész állatok szakszerű összeállítása által ezen, eredetileg értéknólküli juhászat fokozatosan annyira javíttatott, hogy a nemzetközi jury egyhangúlag elmondhatta róla: miszerint „a Geist-féle juhok a kiállítás legerőteljesebb és legnemesebb fajállataihoz tartoznak.“ Elismerésül a juhászat terén való kiváló előmenetelnek o juhászat a haladási éremmel megajándékoztatott. — B. Wo- dianer Mór Gyoméról 2 kost és 8 anyát állított ki: keresztezési eredmények gyomai anyák és porosz saateli kosok után. Dicsérő oklevelet kapott.

— A cholera városunkban bár alábbhagyott az áldozatok szedésével, még is eléggé nagy mérvben pusztít, július 27-töl 31-ig az összes elhaltak ■zárna 41 és igy átlag egy napra 8, mi mindenesetre az első napokhoz képest enyhülést mutat.

— Nagy-Váradon is szünetéiben van a járvány ; ott 29 én egy, 30-án pedig két eset fordult elő.

— viadár Pál helybeli lakos és a hordozható gőzfürdő-gép tulajdonosa bizonyítványok alapján képes igazolni, hogy a járványból öt egyént mentett ki, azonnali alkalmazása által, — felhiv tehát mindenkit, a kin netán e bajnak előjelei mutatkoznak, hogy kívánt esetben éjjel nappal gépével rendelkezésükre áll, úgy saját, valamint a beteg lakásán is.

— A „Cholera“ ellen a „Biharéban Gosz- tonyi Forencz fekete-b.itori jegyző a közönséges csalányt ajánlja, melylyel a beteg teste dörzsölendő; a tudósító állítja, miszerint 130 eset közül 100-at sikerült a csalány alkalmazása által meggyógyítja s nyolez beteg jelenleg is gyógykezelése alatt van. A nevezett műtét olyan eseteknél is használt, hol már a beteg önkivüli állapotban s teljesen megfeketedve volt. A csalánynak kolera elleni gyógyerejéröl, több inteligens és megbízható vélemény tanúskodik.

— A gyulai iskolai nyilvános inuzeum következő tárgyakkal gyarapodott: Szita Sándor hazánkfia kolozsvári zongora-tanár ur a kolozsvári országos nemzeti szinház félszázados megnyitási évfordulójára vert kitűnő szép bronz emlék érmet; nem külömben annak emlékkönyvét, és a Kolozsvár és Torda közötti »Felleg“ nevű hegységből egy vegyes színű kovagszemcsékböl tömörült 12 lat nehézségű köterményt, „Nucleust.“ — Osváth Péter pili malommester ur VI. Károly r. cs. és m. kir. Hl2. évi birodalmi ezüst pénzét. Potrovics Jánosné, szül. Sopronyi Borbála asszony III. György britt király 1817. és 1820. két darab, ismét egy darab ismeretlen britt, továbbá helvétiai 1850.20, és belgiumi 1862-ki 10 centimes ezüst; végro III. Napoleon franczia császár 1852., 1856. s 1863-iki tiz centimes rézpónzeitszíveskedtek beküldeni. Végül még Kis Béla, Békésen IV. osztálybeli tanuló Kis Mihály gyulavárosi jegyző ur fia egy 1848-ki magyar köriratu 20 kros ezüst pénzt adott ajándékba.

Múltkori mező herényi levelünk folytatásául a kővetkező sorokat vettük:

Mezö-berényi t. levelező ur, a „Békés“ 30. számában megjelent helyi hir keltezésekor, vagy hon nem volt vagy ha hon volt, hallani nem akarta azon igen rósz benyomást előidéző folytonos haran gozást, mely a kálvinista presbyter határozott fellépte óta történik. Igen is kijelentette a presbyter, bogy: — nincs a mi harangunkba alispán urnák egy garassá se, tehát abba nem parancsol, csak huzni kell, mind addig; és úgy lön, húzzák biz azt a kelletnél többször is I

Nagyon kívánatos lenne ha a tek. megyei kormányzóság megmutatná az illető bresbyternek, hogy még is tud parancsolni, és a járványos idő _ a folytonos harangozást betiltaná.

— A világ legrégibb hírlapja az „Acta populi romani díurna,“ melyből fönmaradt egy szám Krisztus születése előtt 169-ból. Ez szórúl-szóra igy hangzik: Márczius 19-én Licinius konzul látta el ma az ügyeket. — Ma nagy vihar volt és a villám délután szétrombolt egy töl— j gyet a Veli-domb közelében. — A Janus-domb alján egy korcsmában verekedés támadt, melyben a „sisakos medvéhoz“ címzett kocsma tulajdonosa súlyosan megsebesült. — Titinius aedilis megbüntette a mészárosokat, mert húst adtak cl a népnek, mielőtt azt a hatóságnak bemutatták volna, a birságon kápolnát építettek az istennőnek. — Aufidius pénzváltó „a cimber pajzs“-hnz címzett váltóintézotbon ma sok adóssággal terhelten megszökött; azonban utólérték, s miután a nála letett pénzek még megvoltak, Fontesus praetor ezek visszaszolgáltatására kényszeritette. — Damiphon rablófönök, kit Nerva legátus elfogott, ma keresztre feszittetett. — A karthagói hajóraj ma az os- tiai kikötőbe megérkezett.“

— Egy millisteriális magasabb rangú tisztviselő halmozott teendői mellett következő szerelmi ömlengéseket intézett egy fővárosi kis-vendéglői kellnernöhöz : „Forrón szorotett kedves Irmám ! — Midőn jelen szerény soraimmal önnek szine előtt csak szellemileg jelenek meg, — azon meggyőződés vezérel, hogy azokat olvasolatlanul nem veti lomtárba; azon sorokat, melyek szerkesztésekor lelkem a képzelet világ sas szárnyain bolyong az ideák renge honában. Önhöz intézem szivem sugal- mait, önhöz, kiért epedek, sovárgok, kiért lelkemnek annyit kell szenvednie. — Ha tengermély tűnődéseim közepette, a czifra pókhoz hasonlóan szőve gondolataim mérhetlen fonalát, s ezek merész röptében csak pillanatnyira képzelem önt lelkemben, — fájó keserű érzés kel keblem mélyében, keserű, mint a halál. — Mint gyermeknek har- matkönyei, úgy hull arezomra a férliköny özöne. Mint gyermek, ha játékszerétől megfosztják, sirok fájdalmamban, mint örült, ha lánczát tépi szét, dühöngök szív fájdalmamban, mint szilaj förgeteg, dúl keblem óceánja, miért, — oh, mily kinos azt kimondanom, mert, mert.. ., önt oly forrón, a szerelem életadó hevével, mélyen az örülésig lázasan szeretem. Oh bár soha ki ne mondtam volna e szót, mely most mint kinos féreg, mint mint vérszopó kigyó rágódik szivem gyökerén.

Bocsásson meg, hogy azt a keserű kebelyt, melynek föle vér, alja salak, s melyet ne nyújtson ön nekem italul, hogy aztán ki ne ürítsem !

Nem akartam ennyit mondani, megmondtam azt már szóval, mit itt a képzeletvilág irlapra teremtett Iéttelon ideáljai által kifejeztem. De mert az elvonultság, avagy távolság öntől korlátoz érzelmeimnek ott kifejezést adni, hol mindennap találkozunk, — e holt betűkből tán megértheti ön, hogy mit akarok.

Ne legyen irányomban modoros, közöljön velem szive sugalmához képest bármit, mi eltitkolhatlan, g legfökép ne viseltessék irányomban oly elfogultsággal ; de tartsa szem előtt azon viszonyt, mely eddig köztünk már meglehetősen kifejlődött, minden esetre pedig ne szóllitson kegyed prózai vezeték nevemen, mert mi édesebb, ha szivem választottja bájos ajkairól hallom csengeni az én Kis nevemet.

A legszebb, legboldogabb jelent kívánom önnek, mosolyogjon ön felett a szerelőm csillaga, hogy óhajtott célunkat elérhessük, s gondoljon néha-néha rám, ki nem szűnik meg önt szeretni, mig leheletem tart, mig ég és föld meg nem rendül s a remegő CoBtnos chaosi romba omol.

Ezer csókot küld önnek! önt a sirig forrón szerető Miklósa.“

— A szulini forrás felügyelőségének nyilatkozata. Tudomásra jutván, hogy a közönségnél azon téves vélemény terjesztetik, hogy a szulini saványu viz élvezete oly vidéken, hol a cho- lerajárvány uralkodik, ártalmas, — ezen teljességgel téves vélemény megczáfolására a következőket hozzuk nyilvánosságra: A szulini savanyu vizet az e vidéken lakó nép nemcsak gyomor és altesti bajoknál mint hathatós gyógyszert sikerrel használta, hanem az idén a cholerabetegek is itták e vizet s ennek élvezete folytán sok jó gyógye- redruény éretett el. Ezen eredményt leginkább elősegíti azon folfrissitö befolyás, melyet a nagy meny- nyiségü szénsav a szulini vízben a szív működésének erősítésére gyakorol.

Értesítés.

Ezennel értesítem azon tanító urakat, kik magukat a f. évben B.-Csaba városában tartandó

tanítói póttanfolyamra beíratták, hogy az a chole- rajárvány miatt ez évről elhalasztatik.

Kelt Szegeden, 1873. évi julius 26.

Vadász Manó

Békés-Csongrádmegyék kir. tanfelügyelője.

Szarvasi újdonságok (Julius 29,1873.)

— Kinevezés Korpos Gy. Béni elhunytával üresedésbe jött csendbiztosi állomásra megyénk főispánja Práznovszky Ferensz urat nevezte ki.

— A cholera járvány, mely az ország több vidékein pusztít — a legútóbbi kimutatás szerint ez évi junius 10-ik óta városunkban 631-en estek áldozatul, s bár némileg a járvány már szelídülni látszik, fájdalom a cholera betegek és halálozások száma daczára az elég erélyesen alkalmazott óv- rendszabályoknak, még folyvást jelentékeny.

— Piaczi árjegyzék julius 25-ki heti piaczon | következő árak jegyeztettek fel: tiszta búzának pozsonyi mérője 5 frt 50 kr. kétszeresnek p. m. 4 frt 50 kr. árpának p. m. 2 frt 30 kr. kukoricáénak p. ro. 2 frt 20 kr. zabnak p. m. 1 frt 50 kr. kölesnek p. m. 2 frt 50 kr. egy mázsa szalonna 32 fri egy font szatlona 40 kr. egy iteze disznózsír 50 kr. egy font disznó hús 28 kr. egy font marhahús 24 kr. egy font só 7 kr. egy mázsa széna 1 frt. egy mázsa szalma 70 kr.

— Városunkban még mindég nem tudják, hogy hányat ütött az óra? Fél városnak van egy toronyórája, az is rósz, mert mindég hatot mutat. — Ez többeket már annyira bosszant, miszerint elhatározták, hogy e rósz órát levétetik — és agyonverik. — Jobb lesz megcsináltatni atyafiak.

— A szerbtövis. Az elmúlt napokban városunk határának több részében megfordultunk — alkalmunk volt láthatni, hogy a szerbtövis itt-ott az országutakon díszük — miután pedig ezen kártékony növénynek kiirtási ideje itt van — felhívjuk elöljáróinkat, miszerint ezen kártékony növénynek kiirtására előző évek példájára hathatósan intézkedni szíveskedjenek.

— Kommunizmus. Holló a hollónak nem vájja ki a szemét, ezt a magyar példabeszéd tartja, de az ablakos tót nem tud arról semmit ha éhes, — bizonyltja a következő eset: Múlt napokban a nagy gőzmalomhoz vezető gát végén a füzesben egy ablakos tót, hihetőleg a „cholera cseppekből“ jól felhörpentvén, édes álomba merülve pihent. Meglátja egy társa, s daczára, hogy fényes nappal vala, elkezdi zsebeit sorra vizsgálni. Kenyeret és szalonnát talált nála s azt magához is vette : „Mit csinálsz komám? kérdi egy arra menő kocsis.“ Mit csinálok, mit csinálok, latolsz mit csinálok, elveszem neki minden mert hat ihezs vágyom.“ — Ezt aligha nemzetgazdászok, hanem az éhes has tanitotta meg: mi az a vagyon közösség.

— Halálozások Somogyi Lajos városunk szülötte Inokán a cholerában elhunyt, özvegyet és két árvát hagyott maga után. — Tóth János vá- rosunkbeü születésű és VIII ik osztályt végzett tanuló szintén a járvány áldozata lett. — Béke poraikra.

Gazdászat ipar és kereskedelem.

— A b.-csabai takarékpénztár első félévi forgalmi kimutatása 1873. január 1 -töl junius 30.

Bevétel.

Pénztári maradvány január 1-én . 3664.54

Alaptőke . ................................... 340.—

Ta

rtalékbetét.................................. 103006.04

Ba

nkválté........................................ 470322.—

Zálogkölcsön................................... 46777.—

Ka

mat............................................. 16896.17

Üzletköltség....................• . . 334.14

Ta

rtalékalap . .............................. 148.—

Kö

lcsön számla.............................. 178470.—

Foly

ó számla................................... 14070.02

Összesen 834027.91

Kiadás.

Bankváltó........................................ 483792.—

Ta

karékbetét................................... 78283.46

Zálogkölcsön................................... 49519.—

Ka

matok ......... 8524.93

Üzletköltség ................................... 3184.02

Felszerelés . ................................... 21.65

’’

[Folyó számla ........ 12096.22

Kölcsön számla.............................. 192548.91

Al

aptőke........................................ 1380.—

Pé

nztári készlet junius 30-án . . 4677.72

Összesen 834027.91

B.-Csabán 1873. junius 30-án

Bartel Ödön

könyvvezető.

A fecskék haszna.

(A „Gyakorlati Mezőgazda“ után.)

Minden értelmes gazda tudja, hogy haszonállatai annál több jövedelmet hajtanak, minél inkább jól érezik magukat. Különösen kívánatos, ha fejős teheneinket nyári időben istállóban tartjuk, hogy ez ne legyen igen meleg, de szellős ; ne igen világos, de sötét sem, mint ezt fájdalom, máig is több helyen látjuk. Igen faggattatnak az állatok az istállókban tartózkodó legyek és szúnyogok által ; látjuk, mily nyugtalanok a tehenek és Iövak (különösen ez utóbbiak a pár déli órában, midőn kemény munkájoktól kipihenniük és déli adagjo- kat magukhoz venniök kell) a jászol előtt, anélkül, hogy ehetnének ; sok zöldtakarmány az alkalmatlan legyek elűzésére használtatván, ganéjra hull Ezen örökös nyugtalanság, e kellemetlen érzés háborgatja a tehenet a tejelválasztásban, s nem enged a lovaknak munkájokhoz uj erőt gyűjteni Állatainknak e rovarok elleni megvédésére kitűnő mód — a fécskék oltalmazása, melyek az istálló falának külső párkányzatán és belül is örömest fészkelnek. Legutóbbi utazásom alkalmával egy gazda istállójában számos ily fecskefészek vonta magára figyelmemet, mire nézve nem fojthattam el egy örvendetes megjegyzést. Az istálló birtokosa viszonzá : „Nálam egy fecskefészek sem pusz-' tittatik el, és állataim fölötte jól érzik magukat.“ Hogy pedig a szemét a fészkekből az állatokra ne hulljon s azokat be ne piszkitsa : ezen értelmes gazda a fészkek alá vizirányos kis deszkákat alkalmazott, melyeknek még azon további haszna is volt, hogy ha egy madárka a fészekből kiesett, meg lett védve az istálló kemény kövezetén való szétzuzódástól, minthogy a fészkek alatt csak pár hüvelyknyire levő deszka esésében fentartotta. Ezt olvasóinkkal utánzás végett közöljük, és tollas barátaink számára erdőben, mezőn, kertben, udvaron es istállóban ismételve a lehető legnagyobb védelemért esedezünk.

E. K

— A gazdák figyelmébe ajánljak a földmivelési minisztérium következő hirdetését:

A lokomobil gőzgép és cséplő gépek kezelésére alkalmas egyének képzése czéljából a foldmivelés, ipar és kereskedelmügyi m. kir. ministeriura által Budapesten rendezett tanfolyam befejeztetvén, azt 20 rendes és 7 rendkívüli tanuló végezte.

Ezek közöl a vizsgát 25 jósikerrel letette. Ugyanezen egyének a gőzgépek felügyeletére jogosító szabályszerű vizsgát a műegyetem jó sikerrel letették.

Ezen tanfolyam által — melyek ismétlése szán- dékoltatik — a minisztérium a föntebb említett gépek vezetésére alkalmas egyének hiányán kívánt segíteni.

A cséplési időszak beállván, figyelmeztetik a gazdaközönség, hogy ezen egyének fölfogadása iránt magát Hasenauer Ottó gépészmérnök úrral (lakik Budapest, váczi-ut, Garett és Koczó gépgyára) érintkezésbe teheti.

— Veszedelem az egereknek. Egy német- országi gazda utazott közelebb a bátaszék-záká- nyi vasúton, s beszéli, hogy vannak évek, midőn nálok is nagy pusztításokat tesznek az egerek í ők eddig egyetlen orvosságát tudják csak, a mit sikerrel űznek. Azon táblából, hol a pusztítás történik, össze kell fogni egeret, menyit csak lehet: be kell őket kenni kőszén kátránynyal s ugyanazon táblában szétereszteni. Bármelyik lyukba fussanak is a bemázolt egerek, onnét a bűztől kitakarodik a lakosság s elkezd vándorolni; de a bekentek magok sem állhatván a bűzt, szerte futnak és űzik társaikat. Van eset rá — mondá német gazdánk — hogy két 24 óra alatt egy egér sincs az eleségtablában. — Tessék megpróbálni! még mindig nem késő, mert az aratás után moBt meg a kukurícza és hurgonyának estek neki az egerek.

— Mennyi trágya kell a szántóföldnek? A nagyon kiélt földnek egy magyar holdra 4—500 mázsa, első Ízben; ha repezét vetünk, ismét any- nyi. Ha a föld jobb erőben van, elég 300 mázsa is — takarmány alá. Ha ugart trágyázunk, elég 200 mázsa. — Egyáltalában mindig fő gondot kell