Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-07-20 / 29. szám

biz én igénybe veszem a törvény ezen kedvezményét, s azon leszek, hogy a községi formát levetkezzem, 1 a sokkal szaba dabb mozgást engedő rendezett tanács forma életbeléptetésén működjem. Es ha körültekintünk a hazában, azt fogjuk tapasztalni, hogy minden oly nagyobb község, mely a szellemi s anyagi téren már bizonyos eredményeket képes felmutatni, mind azon van, hogy rendezett tanácsú várossá alakuljon. Ez átalános mozgalom pedig azt mutatja, hogy a rendezett tanács-forma sokkal előnyösebb a községinél, mert máskülönben. nem állítanák annyira Itt a gyakorlatban példákból tanuljuk meg, mi a függetlenség, e példák bennünk is fel- költik, megérlelik s nevelik a függetlenség, érzetét, s a hazának minél több független városa lesz, annál függetlenebb lesz maga a közös haza. A haza függetlenségén munkálni pedig a legszebb polgári erény gyakorlata.

Átalános szempontból tehát ez intézmény iránt való bizalmatlanság épen nem indokolt.

S ha tekintjük ez állások hivatását s munkakörét, épen ellenkező eredményt vártunk volna, mint a minő bekövetkezett

Egy 20,000 főnyi város választott polgármesterének állása, a legnagyobb kitüntetés, mely alkotmányos ország polgárát érheti. Ez állás hivatását és munkakörét ismertetni e lapok szűk köre nem engedi, itt csak annyit mondhatunk el, hogy a polgármester működése képes virágzó népnevelést,' földmivelést, ipart és kereskedelmet, szóval szellemi s anyagi gyarapodást s jólétet teremteni és ezekből kifolyólag a jók megelégedését megnyerni, s háláját kiérdemelni, mely alkotmányos polgár nemes törekvésű munkájának legszebb jutalmát képezi. Más hatáskör jut a főkapitánynak, de e hatáskörben szintén mutathat fel oly eredményeket, melyek érdemeit az elismerés által fogják jutalmazni.

Honnan tehát, hogy mig más városokban a legnemesebb vetélykedés tárgyai ez állások, nálunk kötéllel kell rá embert fogni, s még úgy is a faképnél hagynak bennünket, — vagyis indokolt-e ezen bizalmatlanság a mi sajátlagos viszonyaink szempontjából ?

Oly kérdés, melyre már sokkal nehezebb a felelet, mint az előbbire.

Lapunk legközelebbi száma elmondta, hogy mily utón s mily elemekből alakult a képviselő testület, s reményét s bizalmát fejezé ki a történtek után, hogy a képviselő testület fogja tudni teendőit. Szép remények, s mi örülnénk leginkább ha valósulnának.

De e bizalom a megejtendő választás mikéntje iránt nyilvánult, — tehát a jövőről szól, — mi azonban e kérdés fejtegetése körüli kutatásunkban kénytelenek vagyunk egy kissé visszamenni a legközelebb múltba, s vizsgálatunk tárgyává kell tennünk a képviselő testület egyik bizottsága által készített szervezési munkálatot.

Veres vonalként húzódik ezen keresztül a túlhajtott gazdálkodás, s ebből folyólag a megállapított munkaerő csekélysége.

A mi a fizetések megáll api tását illeti,. e munka épen nem állja ki a bírálatot, egytől egyig úgy vannak megállapítva a tisztviselők fizetései, hogy legszelídebben is nevetségeseknek kell azt mondanunk. Az első péuztárnok fizetése, ki közel 100,000 frtot kezel éven át, s kire e szerint roppant felelősség is hárul, — 600 forint — épen annyi, mint a kir. bíróságok 16—20 éves irnokjának, — az egyetlen városi orvos fizetése 300, (mondva háromszáz) forint, — s csaknem ilyen arányban a többi is a tiszti állásokhoz mérten.

A mi pedig a munkaerő csekélységét illeti, e tekintetben még hátrább áll e munkálat. — Nincs legalább egy közigazgatási tanácsos, ki a polgármestert helyettesíthetné, hanem ráruházták e helyettesítést az úgy is halmozott munkakörü főjegyzőre s főkapitányra Igen de az árvaszék helyettes elnöke egyik tanácsos, már most ki fogja e helyet betölteni a megválasztott tanácsosok közül, kiknek a törvényről fogalmuk sem lehet ? — A mérnöki hivatallal egybe van kötve a számvevői, melyik mérnök vállalkozik ma évi 1200 frtért e kettős hivatal elvállalására? — A kapitányi hivatalnál nincs írnok, ki fogja itt a kezelő hivatalt vinni? így vagyunk a gyámsággal, s még több egyébbel.

Azt a „Békés“ több ízben hangoztatta, hogy az értelem megérdemli, de meg is követeli becsületes munkájának diját, — s ha azt akarjuk, hogy a gép mozogjon és működjék, nem szabad a legkisebb keréknek sem hiányoznia.

E munkálat volt a második baklövés.

Megengednek e lapok t. olvasói, ha egy kissé drasztikusabb hasonlattal élünka de az argumentum ad hominem elvéhez kell folyamodnunk.

Nagy, nehéz szekeren halad már rég időtől fogva egy nagyszámú család nehány tagja, — az ut is rósz, az iga is gyenge, hát bizony haladásuk is szép csendes, sok járás-kelés után végre megtörik az ut, de a fogat mégis csak lassan halad, mig végre a család otthon maradt tagjainak is megjön a kedve, s azt mondják, hogy most már mi is felülhetnénk, hanem a fogat nem tetszik nekik, addig járnak tehát, mig egy könnyű kocsira tesznek szert, melyen egy óra alatt annyi utat tehetnének,

mint amazok napokig nem tettek, e kocsi elibe aztán más forma iga is kell, de az atyafiak fösvények, a szomszéd ugyan kínál egy pár gyönyörű lovat, de biz ők ezzel nem elégszenek meg, hanem többet követelnek, mig végre a szomszéd minden segélyt megtagad tőlük, neki indulnak aztán a maguk erejéből, miután az igát már kiválasztották, s csak akkor veszik észre, hogy kik már előbb a szekeren ültek, any- nyira beleizeledtek e mulatságba, hogy most a kocsira is felkapaszkodnak, nem csak, hanem többen lévén, erősebbek is emezeknél, még a gyeplő-szárat is ők fogják kezeikbe, hanem persze még ilyen kocsiban nem ültek, s így nem is találják benne magukat otthon, ez azonban őket nem confundálja, kapják az ostort, s nagyot cserditenek előbb a levegőbe, aztán pedig elkezdik páholni a lovakat, ezek nem lévén ilyen bánásmódhoz szokva, egy ugrással elszakasztják az istrángot, s ott hagyják az ügyetlen hősöket, mielőtt a kocsi még megindult volna, — kapkodnak aztán fűhöz, fához, de a hányán, annyi felé.

Ez ma a mi községi állapotunknak rövid paródiája. Azt kimondhatjuk, hogy a szomszéd alatt az uradalmat értjük, kit, hogy Simonyi Ernővel éljünk „kimartak.“ — Erről ugyan majd később szólunk.

A bizalmatlanságnak egyik fő indoka tehát magában a képviselő' testületben, a másik pedig a szervezési munkálat összességében keresendő. Nem lényegtelenebb a harmadik, mely ezeknek testvére, s mint- egy természetes eorollariuma.

Az a kipkedés-kapkodás az, mellyel utón, útfélen találkozunk, annyi a polgármesterjelölt majd, mint a képviselő.

Már most kinek van, kinek lehet kedve ily előzmények után hivatalt vállalni ?

Gyula városáuak polgármestere mai körülményeink közt csak oly polgár lehet, ki társai feltétlen bizalmát bírja, ki megdönthetien fölényével a helyzetet dominálni képes lesz.

Gondolják meg önök jól Gyula város képviselői, kik akár a törvény, akár polgártársaik bizalma alapján jutottak a képviselői tisztes székbe, hogy működésüktől függ, vájjon városunk roncsolt hajóját eljuttatják-e az óhajtott révbe, vagy a hullámok alatt lappangó sziklán felakadni engedik, és elsülyednek velünk együtt.

Válaszszunk ügyes, tapasztalt kormányost, ki a tekervényes utakat ismeri, s bölcs belátással azokat ki tudja kerülni.

Gondolják meg önök a. lépés fontosságát, midőn a szavazó urnához lépnek, e lépést egy 20,000 főnyi város késő unokái épen úgy áldhatják, mint — bár csalódnánk — átkozhatják is majd.

Pillanatig elhallgatott, — s aztán uj erővel tört ki ismét a láz, s a phantasticus gondolat.

— Nézd, mily tiszta az ég 1. .. menjünk, siessünk oda, hol legelőször mondtad hogy szeretsz .... vagy nem jösz ?.... a .vén fűz elszáradt törzse njra kihajtott, s ifjú szerelmünk virága elhervadt volna-e ? !... nem az nem lehet 1.... Miért sirsz ? .... hiszen én mindig kerültem őt! — Két név van fölirva szivemre, az egyiket a szerelem, a másikat a gyűlölet irta föl.... tudod-e melyik a két név ?....

Ekkor egy nevet mondva ki ön, kezem után nyúlt, s arczához, szivéhez szorítva csókolgatá azt, aztán megint egy nevet mondott ki, s oly erővel szoritá meg kezemet, hogy föl kelle sikoltásom a fájdalom miatt; s a két név..........

— Aranka és Georgine volt-e ? '— kiálték közbe eszméletemet vesztve, s mereven, egy őrült tekintetével bámultam Georginera, ki hideg vérü- ségét megtartani látszott, bár úgy emlékszem mintha arczán egy pillanatnyi rángás futott volna át; — meg kelle fogódznom, hogy el ne essem.

— Nem tudom, — felelt kiáltásomra Georgine, mert altkor nem értettem.

Elsötétült előttem minden, s egy székre rogytam le, mig Georgine egy inquisitor nyugalmával folytatá:

— Mondom, a két nevet oly suttogva, oly halkan éjté ki, hogy akkor nem érthetém ; — most már értem, — tévé hozzá kissé vontatva, de a kaktusz és a kis galamb gondolatát újra és újra előhozta a láz, s -azokat naponként mindinkább

óhajtá, sürgető, — úgy hogy elhatároztam édes anyjának e kívánságát megírni, — s egy hét múlva a kaktusz és galamb már itt volt.... hiszen a történet olyan egyszerű ! — kiáltott fel élesen kaczagva, s elfordulva tőlem alá s föl kezdett só tálni.

Én mélyen megrendülve, nem valék képes szólam ; — perczekig tartó hallgatás állt be.

Egyszerre elém lépett Georgine, s lehajolva hozzám karomra tette kezét, — arcza bíbor vörös volt, szemei villámlani látszottak, ajka remegett, s csábitó kaczérsággal, szirén hangon suttogá:

— A két név tehát Aranka és Georgine ; mondja meg Endre melyiket szereti ön ? . ..

Velem megfordult a világ, s mint egy tigris : úgy ugrottam fel a székről, s talán újra visszatérő lázzal szóltam hozzá, és néztem reá — mert megdöbbenve tekintetemtől, pár lépést hátrált: '

— Igen a két név Aranka és Georgine; — az elsőt szeretem, jobban mint éltemet, jobban mint az egész világot együtt véve ; — a másodikat nem gyűlölöm, hanem megvetem, akartam mondani, de a kiegészítő két utolsó szót már ki nem mond- hatám, mert azon perezben lépett be az ezredes, kinek jöttét, izgatott helyzetünkben előbb észre nem vettük.

Georgine elsáppadt, s ajkába harapva elfordult, — én össze font karral most már nyugodtan álltam ott, — hidegen, érzéktelenül, mint a gyilkolni készülő Othello, Desdemona előtt.

(Folytatása következik.)

— Tekintve, hogy megyénk legnagyobb részében az iparügy a törvény értelmében még kellőleg szabályozva nincs, alább közöljük az ödbödi összes iparos czéhekből alakult iparegylet alapszabályait, melyek a m. kormány által kidolgozott szabályok értelmében, a helyi viszonyokhoz képest módosítva, fogadtattak el. Az iparügy törvényes keresztülvitele egy újabb ministeri leirat által különösen meglévén a hatóságoknak hagyva, ez ügyben intézkedni az ösz- szes, még fennálló ezéheknek sürgős kötelességéül tétetett.

Az Öcsödön fennállott összes ezéhek helyébe alakult

ipar-társulat alapszabályai.

A társulat czélja és eszközei.

1. §. Az ipar társulat czélja a társulati tagok közös ipari érdekeit előmozditani; nevezetesen:

1. A társulati tagok vagy hozzátartozóikat az őket vétlenül érhető ínségtől megóvni, e czélra:

a) hetegsegélyzö pénztárt alapit, melyből a vagyontalan tagok betegségük esetén orvosi segélyt nyernek;

b) temetkezési pénztárt alapit, melyből a vagyontalan tagok, vagy házas feleik temetkezési költségei fedeztetnek;

11 évdij- és segély-pénztárt alapit, melyből az elaggott vagy vétlen szerencsétlenség által munkaképtelenné vált szegény tagok, vagy haláluk után azok gyámoltalan özvegyei bizonyos éven- kinti összeget, vagy egyszer mindenkorra bizonyos segélyt nyernek.

Ezen pénztárak mindegyikére nézve külön szabályzatok létesittetnek, melyek értelmében a kezelés és segélyadás iránti intézkedés az érdekeltek részére biztosittatik, s annak idején a földút., iparés keresk. m. kir. minisztériumnak bemutatandők lesznek.

2. A kézmű ipar körében az ipartőrvény korlátái közt a munkaadók és munkások közötti viszonyban szigorti rendet meghonosítani. E czélra:

a) az iparosok és segéd személyzetök közt keletkezhető súrlódások és peres kérdések kiegyenlítésére békéltető bizottságot állít fel, melybe egyenlő számmal segédek is felvétetnek;

b) őrködik afelett, hogy az ipartörvénynek a munkaadók és munkások közötti viszonyokra vonatkozó szabályai mindkét részről pontosan megtartassanak. S azon esetben, ha ama szabályok meg nem tartásából a tagokra hátrány háromolhatnék, a sértett tag jogainak és érdekeinek érvényesítésében segédkezet nytyt, illetőleg e jogokat és érdekeket a társulat költségén vagy a társulati ügyész által érvényesíti.

3. A társulati tagokat a munkás- vagy munkahiányból eredő bajok ellen lehetőleg védeni. E czélra adatokat gyűjt a kézmű- ipar munkaviszonyairól, s azok alapján a társulati tagok részére munkások, esetleg munka szerzésében közvetitöleg működik. (L. 5. §. 4.)

4. Oda működni, hogy a társulati tagok a termelésben és terményeik értékesítésében a nagy üzlet előnyeiben részesüljenek. E czélra.

a) Kölcsönpénztárt (hitelegyletet) létesít, vagy annak létesítéséhez hozzájárul, melyből a tagok olcsó kölcsönt nyerhetnek, s melyre nézve a társulati vagyon alapul szolgálhat.

b) Raktárt (nyersanyagszerzési egyletet) létesít, melyből (melynek közvetítésével) a tagok az üzletükhöz szükséges nyersanyagokat jó minőségben a beszerzési áron vehessék.

c) Aruc8arnokot (közös raktározási egyletet) létesít, melyben a tagok készitményeiket együttesen áruba bocsáthatják.

d) Oda működik, hogy tagjai összeműködő termelő társulatokba lépjenek, illetőleg ily társulatokat alakítsanak iparuk közös műhelyben való üzésére, vagy nagyobbszerü gépek közös használatára.

Ezen intézetek, melyekben csak társulati tagok lehetnek részesek, külön alapszabályok szerint igazgattatnak, melyek annak idejében a foldm., ipar és kér. minisztériumnak bemutatandők.

5. A kézmü ipar fejlődését lehetőleg előmozditani s ezáltal annak versenyképességét emelni, E czélra:

a) A társulat lehetőleg előmozdítja a kézmű iparban foglalkozó tanonezok és segédek általános és szakbeli kiképzését, különösen azáltal, hogy a fennálló vagy létesítendő tanonczi és szakiskolákat segélyzi, s azok pontos látogatását saját körében előmozdítja.

b) Azon intézeteket és intézményeket, melyek a hazai ipar emelésére vagy az iparosok értelmi fejlődésére törekszenek, ebbeli törekvésében tehetsége szerint támogatja és előmozdítja.

2. §. A társulat székhelye: Öcsöd.

A társulatba való belépés és az abból való kiválás.

3. §. Társulati tag lehet minden kézmű iparos, ki iparát Öcsöd község területén (vagy 3 mért- fóldnyi kerületén) az ipartörvény kellékeinek megfelelőig önállólag gyakorolja. Nők és kiskorúak is lehetnek a társulat tagjai, azonban jogaikat a társulati gyűléseken csak társulati tag, mint meghatalmazott által gyakorolhatják. A tagok felvétele rendesen az elnöknél vagy jegyzőnél való jelentkezés folytán a választmány határozata által történik; oly belépni kívánók azonban, akik valamely becstelenitő bűntény miatt elítéltettek, csak azon esetben vétetnek fel, ha a közgyűlés a felvételt szavazattöbbséggel elhatározza.

Minden tag a belépés alkalmával megkapja az alapszabályok egy példányát és egy nyugtakönyvet, mely nyomtatványok fejében beiratási dij czi- me alatt 50 krt. fizet a társulat pénztárába.

4. §. A tagság véget ér a tag halála, vagy elköltözése, vagy kilépési nyilatkozata által, mely utóbbi esetben azonban a kilépő az azon évre eső tagdíjakat még befizetni tartozik.

Azon kívül a tagok sorából kizártnak tekintendő:

a) Aki alapszabályszerü kötelezettségét nem tel Ijesiti, nevezetesen a választmány által ismételve