Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-07-06 / 27. szám

A választás napja tegnapra revén kitűzve a megválasztottak névsorát — talán felemlítjük még lapunk végén; a választás lefolyását azonban kénytelenek leszünk jövő számunkra hagyni.

Ha a rendezésünk ügyére vonatkozó események fonalának gombolyitásálioz fogtunk, lehetetlen megí nem emlékeznünk egy ügyesen alkalmazva vélt contremine- ról, melynek eredménye egy nagy zérus. — Ugyanis e hó elsőjén a békcsmegyei takarékpénztár helyiségébe egy a rendezés ügyét a másik oldalról megbeszélő érte kéziét hivatott össze Gyula város képviselőiből osztály és pártkülönbség nélkül, és ez az összehívóknak kétségtelenül érdemül rovandó fel. — Ez értekezletre összegyűltek összesen 25-en, és elnökül tek. Ambrus Lajos urat választék, ki egy ily a város jövőjére kiható ügynek küszöbén, fi- gyelmezteté a jelenvoltakat a belügyminis- ter azon leiratása, mely engedélyezi Gerla és Póstelek puszták önálló községgé alakítását, és ez által Gyula város jövedelmei nek csonkítását, figyelmezteté, hogy a rendezett tanács költségesebb volta eme jövedelmek elesése mellett, nagyobb önmegadóztatást vonand maga után, és azon óhajának ad kifejezést, hogy a rendezés halasz- tassék el addig, mig ez elválási ügyben az országgyűlés, mint a törvények magyarázatára hivatott legfelsőbb fórum véglegesen határozni fog ; e nézetet még ketten támogatták, valószínűleg azon okból, hogy az ellenzők triumvirátust képezzenek. — Szi- gethy Lajos ügyvéd ur és után na többen azonban meglehetős vastag érvekkel döntötték halomra ezen okoskodást, és az eredmény az lett., hogy maradunk a rendezés keresztülvitele mellett.

Mi csudáljuk, hogy akadnak rendezésünk ügyében olyanok, kik a bibliai Jozsue nap megállító szerepére vállalkoznak, pedig tudhatnák, hogy ha az újabb időben bibliát imánk, abból ez a napmegállitó pas- sns okvetlen brennolva lenne.

A haladásnak hiába álljuk útját, a föld és népe mozog és mozogni fog.

A gyulai kir. törvényszék elnökétől.

Pályázati hirdetmény!

A nagyméltóságú magyar kir. igazságügyi miniszter úrnak f. évi 22169. szám alatt kelt magas rendeletével a b.-gyulai kir. törvényszékhez egy

mestereket tartott, kiknek vezetése alatt Georgine bámulatosan kiképezé magát, de csak á külvilágnak ; mert szive, kedélye ezek mellett annál parlagabban maradt, — amint ezt nagyúri hölgyeink legtöbbjénél tapasztaljak, kik a gondosan szerető, és figyelmesen utána néző édes anyai nevelést elvesztve) nem ismerve, — egy bármily jó, bármily szerető — de az anyát azért soha nem pótolható atya körében nőnek fel. — Az ezredes, leánya kiképezésével teljesen meg volt elégedve, s midőn Georgine tizenhatodik évét betölté, tanítóit fényesen megajándékozva bocsátá el, egyedül a most már társalgónővé avangirozott nevelőnöt tartva meg körében. 0 atyai kötelességének mindezek által teljesen eleget vélt tenni, s ezek után leányával bár öt folyton a leggyöngédebben szerété, mégis más Bzót nem találhatok rá, mint azt, hogy többé mitsem gondolt. A korán kifejlett, lángelméjü, tüzes véralkatu fiatal hölgy, ezután tetszése szerinti irányt követhetett, melyen kedve Szerint haladni öt senkisem korlátozó; — s minthogy nagyúrias szokás szerint ítélve, nem érte még el azt a kort, midőn őt „a világba bemutatni“ lehetett volna, mi természetesebb, mint hogy ö, e nem ismert világba könyveiből; franczia regényeiből akart bepillantani, — melyekből ha mást nem is, de az érdekes szerelmi pikantériákat jól ismerheté, kitanulbatá.

O komolyságomat eltitkolt, s így annál hevesebben égő szerelemnek-, tartózkodásomat bátortalanságnak veheté, — s ami ©lőtted talán hihetetlennek tetszhetik, amint akkoron még én előttem is annak tűnt fel: önmaga kereste — és szinte idézte elő az alkalmakat, melyek — szerinte — „nyilatkozat1* ra bírhattak volna engem.

De kettőnk közt egy angyal állott; — hem Ugyan az éden ajtaját lángoló pálossal őrző ebe- tub, hanem egy ártatlan, szende, kedves gyermek,

évi 1500 frt fizetéssel és 200 frt lakbérrel egybekötött törvényszéki bírói, — egy évi 500 frt fizetéssel és 100 frt lakbérrel egybekötött aljegyzői, — egy évi 300 frt segélydgjal egybekapcsolt joggyakornoki állomás, — továbbá a b.-gyulai kir. törvényszék területén szervezett következő járás- bíróságoknál, u. m. a b.-gyulai kir. járásbíróságnál: egy évi 300 írttal egybekötött joggyakornoki és egy évi 500 frt fizetéssel és 100 frt lakbérrel egybekötött irnoki állomást, a békési járásbíróságnál egy évi 300 frt segélyéijjal egybekapcsolt joggyakornoki állomást, a b.-csabai járásbíróságnál : egy évi 300 frt segélydijjal egybekapcsolt joggyakornoki állomást, az orosházi járásbíróságnál: egy évi 300 írttal egybekapcsolt joggyakornoki állomást, végül a szarvasi kir. járásbíróságnál egy évi 500 frt fizetéssel és 100 frt lakbérrel egybekapcsolt irnoki állomást rendszeresítvén, a fent irt állomások betöltése tekintetéből pályázat tot hirdetek, s felhívom mind azokat, kik azok egyikét vagy másikat elnyerni óhajtják, hogy igazoló okmányaikkal felszerelt és szabályszerűen bélyegzett pályázati kérvényüket és pedig a közhivatalban levők hivatali fönökjiik útján, — eme hirdetménynek a „Buda-pesti közlöny“ hivatalos hírlapba történt első boigtatásától számított 4 hét alatt hozzám küldjék.

Kelt Gyulán 1873. junius hő 30-án.

Novak Kamill.

elnök.

Pályázati hirdetmény.

A nra. m. k. igazságügy-minister urnák f. é. 2347. sz. a. kelt magas rendeletével a b.-gyulai kir. törvényszék területén levő békési kir. járásbírósághoz egy 2-ik birósági végrehajtói állomás rend- szeresittetvén, ezen állomás betöltése tekintetéből pályázatot hirdetek, és felhívom mindazokat, kik azt elnyerni óhajtják, hogy sajátkezüleg irt szabályszerűen bélyegzett és igazoló okmányokkal ellátott pályázati kérvényüket, és pedig a közhivatalban levők hivatali főnökeik utján, eme hirdetménynek a „Budapesti Közlönyébe lett első beiktatásától számított 15 nap alatt a „békésgyulai kir. törvényszékhez“ nyújtsák be.

Kelt Gyulán 1873. julius 3.

Novák KamiU . elnök.

— Jegyzéke a b-gynlai kir. tszéknél 1873. jnlius 10—12 és következő napjain előadandó bűnügyeknek.

1236. Szabó Sándor gyilkossági bűnügye.

1261. Kelemen József tolvajsági bűnügye.

1327. Berbetyej Tódor tolvajsági bűnügye

kinek kivívott szerelméért, a cserébe kínált paradicsom gyönyöreit kicsinyéivé vetettem volna meg, s kit — bár czélomtól még távol valók — már s jegyesemnek, arámnak szerettem hinni, — s becsületem föllázadt volna a gondolatra, hogy tiszta szerelmét perezre is feledni tadva, ajkain másnak hazndja a szerelmet, melyet csak ő érdemelhetett, melyet csak ő bírhatott.

Georgine — mint emlitém — finom műveltségű, — vagy ez általános szólam helyett jellemére nézve találóbban szólva — kitanult hölgy volt; s így idegenkedésemet már tovább másra nem magyarázható, mint ami valóban volt.

Sejté, hogy bizonyára egy — nálánál szerencsésebb — vetélytársa van, kinek szerelmét én viszonozva, az övével azért keveset gondolok.

Eszrevehetöleg megváltozva viselé ezután irányomban magát, minek én felettébb örültem, mert a gyönyörű hölgygyei szemközt, szerelmem, és hűségem mégis nehéz próbára vala kitéve. Azonban észrevettem, láttam, tudtam, hogy valamit — és hogy mit fürkész ....

Georgine szorgosan kutatá, hogy ki lehet vetélytársa.

De én valamint azelőtt, úgy azután sem árultam el egyetlen Bzóval, egyetlen pillantással se titkomat; mert hisz a ki szőrét, de szeret a szó legvalóbb legmélyebb, legszentebb jelentésében : az sohasem veszi hiában ajkára imádottja nevét, hisz minek azt hirdetni, minek azt tudni másnak, idegennek, ami sokszor előttünk is csak egy éde- sen féltve őrzött titok.

Es Georgine pokoli ravaszsággal mégis kitudta csalni belőlem ütkomat I

.........

(F

olytatása következik.)

1328. Tulkán János gyilkossági bűnügye.

1329. Kéri István rablás! bűnügye.

1334. Balog Erzsi és társa tolvajsági bűnügye.

1336. Kéri István tolvajsági bűnügye.

1344. IQ. Oncsik György erőszakos nemi kö- zösülési bűnügye.

— Uj levéldijak. Az oszt. cs. kir. kereskedőitől ministeriummal egyetértve, f. év. julius hó 1-től kozdve, a monarchia belső forgalmában az úgynevezett „két fokú“ levéldij jött alkalmazásba. E szerint a monarchia bármely két helye közt váltott levelezésben a levéldij : a) bérmentesített, közönséges levélért, melynek súlya a ®/10 vámlatot (15 grammot) meg nem haladja, 5 kr; ennél nagyobb de a 15 vámlatot (250 grammot) meg nem haladó súlyúért 10 kr. b) néni bérmentesített közönséges levélért, ha 9/I0 vámlatnál (15 grammnál) nem nyom többet, 10 kr; ha többet nyom 15 vámlatig (250 grammig) 15 kr. A feladási helyen kézbesítendő levelekért járó díj : a) bérmentesítés esetén ®/10 vámlatig (15 grammig) 3 kr, nagyobb sulyuakért 15 váralatig (250 grammig) 5 kr. b) a bérmentesítés elmulasztása esetében ®/I0 vámlatig (250 grammig) 6 kr, nagyobb sulyokért 15 váralatig (250 grammig) 9 kr. Elégtelenül bérmentesített levelek nem bérmentesített levelek módjára dijaztatnak, a használt levéljegyek és bélyeges borítékok értékének betudásával. A 15 vámlatnál (250 grammnál) többet nyomó levelek nem szállíthatók a levélpostával, hanem kocsipostai tárgyak- • ként adandók fel. A nyomtatványok, árumustrák és hirlapok díjtételei és sulyfokozatai, valamint az ajánlási dij és a levelező lapok dija változatlanul maradnak. Kelt Budapesten, 1873. junius hó 20. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. k. rai- nisterium.

Békésmegyei okszerű méhészegylet

javaslat,

miként legyenek a békésmegyei méhész-egylet alapszabályai szervezve?

1. §. Az egyletnek neve: „BÉKÉS- MEGYEI MÉHESZEGYLET.“

9 §. Czélja : A megyei méhtenyésztós előmozdítása és felvirágzása.

3. §. Eszközök a czél elérésére : a) Folytonos érintkezése a tagoknak egymással, és az egyletnek más méhész-egyletekkel és nevezetes méhtenyésztőkkel.

Az egyesület érintkezik az általa kitűzött napon és helyiségben összejövetelek, úgy vándorgyűlések, méhészeti előadások, jelentékenyebb móh-tenyósztósi kérdések megvitatása, levelezések, és egy külön méhész-lapban közzéteendő értekezések, hirdetések, és más méhész-egyletek gyűlésein és kiállításain résztveendő küldöttek által.

b) Az egyesület koronkint kisorsolással ösz- szekötött kiállításokat rendez, tagjaival megismerteti a jó méhlakot és eszközöket.

c) Készíttet saját egyesületi asztalos által czélszerü, olcsó és egyforma 91/i hüvelyk szélességű, és mozgékony szerkezetű méhlakokat, és méhtenyésztéshez megkívántaié eszközöket.

d) Jutalmazni fogja a méh-tenyésztés terén legjobb sikert felmutató gazdákat, — és különösen mindazokat, kik szaklapok, vagy iratok kiadása, és a mozgékony szerkezók terjesztése által magukat kitüntették.

4. §. Az egyesület tagjai: a) Alapítók, kik egyszer mindenkorra 12 frtot.

b) Működő tagok, kik 3 óv alatt óvenkint 2 frtot.

c) Pártoló tagok, kik egymásutáni 3 évre, óvenkint 1 frtot az egylet pénztárába fizetnek.

d) Tiszteletbeli és levelező tagoknak oly egyének választatnak, kik a méhtenyésztós előmozdításában maguknak érdemeket szereztek.

3. §. A tagok jogai és kötelességei:

a) Minden egyesületi tagnak a köz- és vándor- gyűléseken szavazati joga, van, a számadást megtekintheti és a közgyűlésben észrevételeit megteheti.

b) Minden az egyesület által készítendő móh- lakokat és eszközöket olcsóbb vételáron, és mások felett elsőbbséggel kapja.

c) Az egyesület könyvtárában létező könyveket, hírlapokat és taneszközöket a szállítási dij megtérítése mellett használatra kikérheti.

d) Az alapitó és működő tagok átalán bármely egyesületi hivatalra megválaszthatók.

e) Kéretik minden egyesületi tag, minél több tagot az egyesületnek szerezni, a mozgékony

lópszerkezetót terjeszteni, es az egyesület czól- jait előmozdítani.

f) Az alapitó tagok jogai és kötelezettségei érvényesek éltük fogytáig, a működő és pártoló tagoké mindaddig, mig évi kötelezettségüknek eleget tesznek.

6. §. Az egyesület gyűléseiről: Az egyesület nyilvános köz- és vándorgyűléseket, továbbá igazgató- és választmányi üléseket tart.

a) A közgyűlés augustus 16-án az elnök által hivatik össze a közgyűlés által kijelelt helyre, szükség esetében az elnökség rendkívüli közgyűléseket is hirdethet, ekkor azonban az elintézendő tárgyak előre közhírré teendők.

A közgyűlés az alapszabályok megváltoztatása iránti indítványok, fontos ügyek és az igazgató választmány által hozzáintézett kérdések felett határoz. Elnököt és helyettessót igazgató,- választmányi,- tiszteletbeli és levelező tagjaiul szótöbbséggel választja. A választások titkos szavazással történnek.

b) Vándorgyűlések kiállítással és szakkérdések megvitatásával összekapcsolva óvenkint a körülmények szerint egy vagy több helyen tartatnak, azok hol és mikénti tartását az igazgató választmány fogja meghatározni.

c) Igazgató választmányi ülések minden negyed évben, — szükség esetében többször is tartatnak.

9. §. Az egyesület ügyeit kezeli: Az igazgató választmány és elnökség, mely egy elnök,- egy alelnök,- titkár- és pénztárnokból álland.

a) Az igazgató választmány áll: az elnök, egy alelnök, titkár, pónztárnokból és a tagok számarányához képest 10—20 tagból és 3 egymás utáni évre szótöbbséggel és titkos szavazattal választatnak.

b) Az elnök, alelnök, titkár, pénztárnok és választmányi tagjait a közgyűlés választja.

c) Az igazgató választmány jelés méhészeti munkákat a kiadóktól olcsóbb áron megszerzi és a tagoknak átengedi.

d) Méhtenyósztésről való előadásokat a tanodákban és pedig az elemi iskolákban és felsőbb intézetekben behozni törekszik.

e) Szakavatott vándortanitókat alkalmaz, kiket körvonalozott vándorjárásokban azon meghagyással fog megbízni, hogy ezeket bizonyos meghatározott időben beutazzák, és ott oktatásokat és okmutatásokat tartsanak.

A vándortanitók az egyleti tankönyv szerint a móhészkedós lényeges főbb fejezetijeit kime- ritőleg^ előadni tartoznak.

f) Érvényes igazgató választmányi határozat hozatalára az elnökön kívül 2 vál. tag jelenléte szükségeltetik.

g) Az igazgató választmány a központban gyűjteményi helyiségről gondoskodik, a hol a czélszerü jó méblakok, kezelési eszközök és ter- mesztmények mindenkor megtekinthetők.

h) Törekedni fog egy saját egyleti asztalos által a móhlakok egyforma 9 hüvelyk belső szélességét általánosítani.

i) A megtartandó vándorgyülekezetek alkalmával kiállításokat is rendez, a tárgyalandó kérdések prograuimját megállapítja, a bíráló tagokat megválasztja, és gondoskodik, hogy szakavatott méhészek a feltett ‘kérdéseket bevezessék, a mint a tárgyakat a kiállításnál bemutatták, azoknak kezelését és alkalmazását a közönséggel megismertessék.

k) Végre, hogy a tagok méhtenyésztési terményeiket illő áron eladhassák.

8. §. Az elnökségről. Az egyesület elnöksége egy elnökből és egy alelnökből áll.

a) Az egyesületi elnök a közgyűlést s igazgató választmányi üléseket összehívja.

b) A közgyűlésnek a lefolyt évi működéséről az egyesületnek s ennek vagyoni állapotjárói jelentést tesz.

c) A közgyűlésnek s az igazgató választmányi gyűlésnek a tanácskozási tárgyakat kitűzi a tanácskozási sorozatot vezeti, a határozatokat végrehajtja, szavazatszedő s biráló választmányt nevez, szavazatok egyenlőségénél szavazata döntő lesz.

d) Az elnök képviseli az intézetet hatóságok, s külsők irányában, az egyesületi hivatalnokok közt a teendőket s ügyeket kiosztja.

e) A közgyü^s által jóváhagyott költség-vetés nyomán, minden abban foglalt fizetéseket, sürgős esetekben kisebb kiadásokat is 50 o. ó. frt. erejéig utólagos jóváhagyás fejóbeu ;az egyesületi pénztárnál kiadásba utalványoz.