Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-06-22 / 25. szám

emberrel tehetem, annyi tekintettel pedig mindig leszek a „Békés“ olvasói irányában hogy a finomabb Ízlést oly hangokkal, mi­nők az övéi, — ne sértsem. Az a szeren­csétlenség még nem ért, hogy vele talál­koztam volna, s igy ő nem ismerhet, s ha mégis egész ismeretlen ember jellemét je­zsuita szótárából összeszedett szavakkal, a „Magyar Állam“ irályában festi, úgy ma­gához méltó foglalkozást talált. — Gorom­baságai nem sértenek slegfelebbis egy kis adomát juttatnak eszembe, „hogy megfelelt neki, mint a hegei rector4 — ennek a kis adomának pedig az a históriája, hogy a fiiles megrugta a hegei rectort, mire kap­ja magát a rector, és visszarugja. — Én azonban már csak a fennebb elmondott okokból sem fogom a rectort produkálni. Kratochvill Gyula. — Jegyzéke a b.-gyulai kir. e. f. törvényszék­nél 1873. Junius 23-tól bezárólag Junius 26-ig tárgyalandó bünpcreknek. Előadó: Nogáll László, tszéki bíró. Junius 23. 950. Balázs Ilonának szülés eltitkolása miatti bttnpere. 478. Csonka János és társának hivatalos hata­lommal való vissza élésmiatti biinpere. 937. Weinman Imrének életbiztonság ellen va­ló vétség miatti bttnpere. Junius 24. 941. Boldoczki Mihálynak gyilkosság kísérlete miatti bűnpere. 962. Tóth Mihály és társának erőszakosság mi­atti bttnpere. 892. Zamtira Juan és társainak stilyos testi sér­tés miatti bttnpere. Junius 25. 1078. Csáki Imre és társainak súlyos testi sértés miatti bttnpere. 1081. Csák István és társainak nyilvános erő­szakosság miatti bünpore. 1082. Kis Tót Józsefnek élet biztonság ellen való vétség miatti bttnpere. Junius 26. 1099. Cs. Szabó Bálintnak súlyos testi sértés ro'atti bűnpere. 949. Somogyi Györgynek tolvajság miatti bttn­pere. 826. Faur Torna és társainak tolvajság miatti bttnpere. Levelezés. Budapest 1873. junius 16.. A mig Bécsben a „Krach“ vagy a börze-buká­sok sok sirás-rivásra adott alkalmat, -• - addig ná­lunk — hála istennek — eddig még csak sok ne­vetést, s viccet idézett elő. Persze jól esik egyszer hallani már a magyar­nak is, hogy nemcsak nekünk s nálunk, hanem a németnek is beütött a „Krach“. Úgy kell neki! Persze örül most a pesti nép, hogy vetélytársai, a fenhéjázó bécsieknek, — kik annyira henczeg- tek börzéjük aranyain, s kik annyira lenézték a pesti papírpénzen lovaglókat — örül neki, hogy annak mostan „Krach“. S azt dalolják rá a Nagy-Komlóban: Úgy kell neki, úgy kell neki, Mert ez az etti.... világ sorja, Úgy kell neki, úgy kell neki, Mert... tiralliriritomtom. De nemcsak a Nagy-Komlóban, hanem a Mik- lósi-szinházban is már napok óta nem adnak egye­bet, mint a „Bécsi Krach, vagy a börze és munka.“ Életkép stb. különféle variatiókban.... S van elég nézője, bámulója és röhögője, különösen a mun­kások sorából, s tetszik, tetszik a „Krach“, mert mintegy az élet erkölcsi, kiegészítő része a szín­darabnak — s mert csak a mostani bécsi valóság tudja vele elhitetni, hogy azon henczegöknek, kik elhagyták közöllttk a sort, hogy összetakaritott fil­léreiken börze-szerencsét próbáljanak, s kik már is megvetették alig elhagyott társaikat, azoknak : Krach, Krach 1 — Ez az erkölcsi, kiegészítő része, hogy nem csak regények s színdarabokban, de a valóságban is ez kell, hogy vége legyen a szédel­gésnek. De mig ez inkább sajnálatot kell, hogy idézzen elő, addig ma csupán csakis (mig ránk nem jön ft sor) nevetés és viccz tárgya. fia az otozán két fiatal ember szalad egy nő után, a ki szép ruhájával, hátulról csinosnak lát­szik, — s véletlenül egy csúnyát vagy vént csíp­tek el, egymásra néznek savanyu arcczal, s mint­ha csak összebeszéltek volna, egyszerre mormog­ják : Krach, Kra..! Ha X-töl a csötörtöki, Bu­dán a várban, két ezred s zenekara, és a magyar korona-őrség kirukkolása mellett tartott úrnapi nagy körmenet alkalmával ellopták a bugillárisát, vagy óráját, nem szaladt a rendőrhöz, (mert vagy nem volt, vagy ott imádkozott bttnös leikéért, s az is­ten nagyobb segítségéért) hanem egyszerűen any- nyit kiáltott: Krach ! Ha a Kammonban déli 12 órakor feláll a pech- vogel az olvasó teremben a — — nem az olvasó, hanem a kártyaasztaltól, s azon veszi észre magát, hogy kár volt fáradnia, úgy sincs min megebédel­ni, nem mondja, hogy Schwartz vagyok! — ha­nem egyszerűen könyökig nyúl a zsebébe, s na­gyot sóhajt, mely sóhaj azonban igen hasonlít ah­hoz, mintha ngy hallanánk: Kraaach! — bufe- lejtőül, s ebéd helyett azután a conto megiszik egy pohár snapszot, a mely úgy zúg lefelé: Krrrraach ! Akármit nézünk, akármit hallunk, mindenütt ott van a Krach. A fővárosi humoristikus lapok is tele vannak a „Krachchal“ Egy általános varjú károgás, mintha csak jó­kedvűn saját fejűnk felett, öntudatlan kiáltanák a vészt. Hej, mert nekünk is lehet: Krach. A bölcsebbek, az előrelátók, a gondos honatyák, mint Jókai, Vidats és Horn, már látják is jönni, s f. hó 12-én d. e. 11-re pártkttlömbség nélkül összehitták a főváros népét, hogy a veszély elhá­rítása felett, ha a kormány nem, legalább ők gon­dozzanak, tanácskozzanak. S a gyűlés „imposans“ volt, — mint magát a vidéki tudósitó kifejezi A vigarda — redoutte — nagy terme tömve volt, s elhatároztatott, kéretnék fel a kormány, hogy a fenyegető veszélyen igye­kezzék segitni, — hivassák fel a kormány, alapit- son egy független magyar bankot, a mely mellett nem kell majd minden hitelünket és pénzünket Bécs- bői kunyorálni, a mely mellett majd nem kell ret­tegnünk, ha Bécshen Krach van, jaj nekünk is : Krach. Adná a magyarok istene, hogy lenne már egy­szer belőle valami! Hanem itt nagyon könnyen belekeveredhetnénk egy kis politikába, a mi pedig tiltva van — — ebben a lapban. Ferbli K. Zsiga. Békés Szcnt-András junius 17-én 1873. A jelen járvány idejében nem lehet hogy né­mi bosszankodással ne töltse el az ember kebelét községünkben azon eljárás, miszerint már egy éve múlt, hogy megkezdetett útczáink rendezése, azon­ban mindeddig végre nem hajtatott, ngyan is: ut- czáinkon árok húzatván a kapuk előtt kis dobo­gók nem készittettek s igy blizhödt mocsárokból kellemetlen szagu kigőzölgések fertöztetik meg a léget ott is, hol ez előtt semmi mocsár nem talál­tatott, a lég tisztítására szobánk ablakát is félve nyitjuk ki, mert félő, hogy a friss lég helyett romlott levegőt bocsátunk be. Látni való hogy ily rendezéssel inkább ártottak mint haszháltak, te­kintse meg bár ki is a Szentesre vezető útat, a ref. templom és iskola környékét többet nem is emlitve, azonnal megfog győződni állításom igaz­ságáról. Vajha találkoznék oly intézkedő egyéni­ség, ki figyelmét erre kiterjesztené legalább meg mentene a bűzös lég szívásától, és lehet sok csa­lád meg köszönné a közegésség iránti figyelmét. Reményiem elöljáróink nem fogják tovább is nézni e kellemetlen behatást szülő mocsárokat. ________ Zih Károly — A szarvasi fögymnasium igazgatóságá­tól az ott uralgó járvány végett a következők köz­lésére kérettünk fel: Junius 19 én reggel. Szarvasról a főgymnasiumi igazgatóság az érdeklett szülékkel részint meg­nyugtatásul, részint ahoz leendő alkalmazkodás vé­gett ezennel tudatja, hogy Szarvason 22000 lakos közt jun. ll-étől 19-éig hivatalos constatálás sze­rint, csak 5 cholera haláleset fordult elő, s a jár­vány ez óráig a főiskolától adót nem kért, illetőleg egy beleesett bácskai ifjú maradásához némi kis remény tápláltatik; azonban elövigyázat- ból, óvintézkedések mellett, az is el lön határoz­va, hogy a jun. 24-ére tűzött épület avatási, köz- vizsgai és hangversenyi ünnepélyek ezúttal elma radjanak, s az ifjak a szigorlatok végeztével jun. 23-án délben már haza szállíttathassanak, csupán a VHI-ik osztálynak kellvén még 24-éro érettség­vizsga végett maradnia. Szükség esetén a rögtöni szétbocsátás korábban is eszközlendö. Junius 20-án reggel. Tegnap délutáni intézke­désünket a tanuló ifjúságra nézve némelyek ko­rállották. Ma azonban már az ő szemükben is in­dokolja azt a közbejött éj, melyről idáig 4 áldo­zata a járványnak (nem tanuló egy sem) van beje­lentve, kiket a székelés után beállott száraz görcs néhány óra alatt végzett ki. A nép riadtsága noha igen nagy, de tudomásom van arról, hogy Sa- lacz Ferencz szolgabiró egész hidegvérű bölcses­séggel tesz czélszertt intézkedéseket, az orvosi és lelkészi karral egyetértőleg. Junius 20-án esti 6-kor. Ma délben Írott soraim­ban még némi megnyugtatással szólhattam a szar­vasi egészségi állapotról, különösen a főgymnazi- um körében. De azóta közbejött a Vl-ik osztály­beli beteg Illgen Jánosnak halála (torzsai fiú Bács- ból) s többeknél a hasmenés; s átalán, habár e tanuló tudtommal még csak a 6-ik áldozat Szarva­son, a járvány ázsiai vadsággal lép fel. Ily kö­rülmények közt sem én, sem a tanárkar, sem az iskolai felügyelőség nem vállalhatunk felelőséget arra nézve, hogy távoli családokat gondban tart­sunk s fiaikat inég 3—-4 napra marasszuk oly lég­ben, mely ellen már a ragályosság elővélete adva van; különben is némi formaságoktól eltekintve, a tanév teendőit bevégeztük. Intézkedve az iránt, hogy a távozók lehetőleg óva legyenek az úton, a nemhelybeli tanulók holnap reggel leendő útra- kelhetését kimondtuk. Tatay István. Jancsovics József született 1855. april 21. t 1873. junius 16. Egy ifjú élettel ismét kevesebb, egy szép remény romjával ismét több. A boldogult azon kevesek egyike volt, kire a közmondás ké­szült, hogy „úrit mature, quod vult urtica manere.“ Közelebbi ismerői észrevehették, hogy az alig tizennyolcZ éves ifjú lankadat­lan szorgalma s kitartása által oly tudomány­kincsre tett szert, minőt e korban ritkán ta­pasztalunk. — A tudomány-szomjtól zaklatott lélek terhét azonban a porhüvely nem volt képes elviselni, — összeomlott az, mielőtt bevégződött volna a mü, mely hivatva volt nemesre, nagyra, de melynek terve készen, sőt megkezdve volt már, s a romok annál fájdalmasabb érzést keltenek fel bennünk, minél szebbek voltak jogosult reményeink a bevégzendett egész felől. Igen, ő elhunyt, mint virág, melyet a vi­har széttép, mielőtt gyümölcsöt hozott volna, elhervadt, mint a fa, melynek sejtjeibe féreg fészkeié magát. Csaknem fél éve, hogy a gyenge idegzetű ifjú napról napra hervadt, ami azonban nem tartoztató őt, hogy lelke vágyait ne töltse, s amidőn már-már kimerült, a szülői gyen­géd ápolásban keresett menekvést szomorú végzete elöl, de már későn, a legszeretöbb szülők sem mentheték meg őt. A szülök fájdalmát csak a hasonló csapást túléltek érthetik, de a veszteség annál sajno- sabb, mivel a hazát, emberiséget s barátsá­got csaknem egyenlően sújtja. Hisz oly keveson vagyunk, kiknek a ha­za oly szent, kik nemünkről oly magasztos eszméket ápolunk, kik a barátság nemes hivatását annyi szeretettel igyekszünk betöl­teni, mint a boldogult. Veszteségünk tehát pótolhatlan, s a vallás, ha nyújt is némi vigasztalást, s ha a fájda­lom átkozza is a büszke észt, melynek tehe­tetlensége épen ekkor tűnik ki Iegkirivóbban, a sulyegyent helyre nem állíthatjuk. — Kö­zös végzetünk adhat csak némi megnyugvást, az idő pedig fájdalmainkra gyógyszert. 0 elment, hogy többé vissza ne térjen, megszabadulva fájdalmai- s kinaitól, s kétes, vártak volna-e roá köztünk örömek. Hiszen megoldhatlan a probléma, ha több örömet vesz- tünk-e, vagy több szenvedéstől szabadulunk-e a halál által. Emléke azonban köztünk marad, s csak nemesebb érzéseinknek adunk kifejezést, ha emlékét hiven ápoljuk, ennyit megérdemel a legjobb gyermek, a szép reményű munkás ifjú, s a hű barát. Újdonságok. — Jancsovics József temetése e hó 17-én ment végbe nagy számú, valóban diszes közönség részvéte mellett; a háznál az e czélra alakult mű­kedvelő dalárok éneke után t. Papp Mihály ref. lelkész imája s remek beszéde következett, majd is­mét a dalárok búcsú éneke. A simái a lelkész imá­ja és ének után Jugovics Béla, az elhunytnak ba­rátja tarta búcsú-beszédet. — A szülök fájdalmá­ban részvétteljesen osztozó közönség meghatottan hagyá el a sirkertet, melynek rögii egy nagy- ratörő munkás élet hamvait takarják. — Vajha munkássága például szolgálna mai, csak könnyebb irány felé hajló ifjúságunknak. Legyen emléke közöttünk mindenkor áldott. — A megyénkben szórványosan, bár még ki­sebb mértékben mutatkozó kolera esetek meggát- lása végett folyton tétetnek czélszertt intézkedések; igy miután tapasztaltatok, hogy az leginkább a Körös folyók mentén uralkodik, a Körösbőli ivó- vizhordás és fürdés betiltatott, az emésztök fertőz- telenitése elrendeltetett. — Ohajtnók azonban, ha némi kis utánjárás is történne, ha váljon ez intéz­kedések az illetők által végrehajtatnak-e, mert bi­zony mi pénteken még magunk láttuk a város közepén folyó Körösben fürdő sok gyermeket, kiket elöljáróságunk rendelete egyáltalában nem látszott érdekelni; a vendéglők bezáratása éjjeli 11 órakor is elrendeltetett, ezek különben anélkül is üresek szoktak lenni nemcsak éjjel, de nappal is. — Nem mulaszthatjuk el közönségünket a rendes életmódra és meghütéstöli óvakodásra figyelmeztetni, mely legjobb gátlója lehet a betegségnek, úgyszintene- tén előforduló esetben a gyors orvosi segélyt igény* ■ be venni. — Tudtunkkal e héten csak két járványos eset fordult elő városunkban, ezek egyike is ön­nön maga volt oka halálának, mert egész napi rosszullét után éjszakán át halászni ment, hol bi­zonyosan meghitté magát. — Gerla és Postelek puszták községgé ala­kítását a belügyminiszter, mint halljuk megenged­te. — Sajnáljuk hogy a „Vadászban“ midőn a miniszteri rendelet ott circált jelen nem lehetvén — az indokokat nem közölhetjük. — A l'öldiuivelés, ipar és kereskedelmi ministerium a szarvasmarha, sertés és juhokat szál­lító vasúti kocsik fertőztelenitésére rendeletét bo­csátott ki. — Aradmegye a radnai búcsújárásokat betil­tó átiratot küldött megyénknek, mely mint hall­juk foganatosítva is leend. — Nagyon helyesen, mcgkellene biz az ilyen munkakerülő kóborláso­kat végleg szüntetni, mert jó keresztény lelkünk­re sem hisszük el, hogy azok az örök üdvösségre, befolyással lennének. — A szarvasi második gyógy tár joga Lavat-' ka Béla urnák engedélyeztetett. — Vadászati jog bérbeadása. Gyula váro­sa a város sajátjához tartozó területeken u. ra. Sitka-, Körös-, Hosszú és Diós-erdőn, továbbá Fövényes és Szabadka birtokain a vadászati jogot 3 évre e hó 29-én délután 3 órakor a városhá­zán a legtöbbet Ígérőknek bérbe adja. — Városunk szépül! a ki nem hiszi, álljon a kath. templom előtti fóutcza terére arczczal dól- nyugotnak, és megfogja látni, hogy volt képvise­letünk szépészeti szakosztályának egyik buzgó tag­ja mily ékes putri frontot épittet, leendvén az egyik mészárszék, a másik pedig valószínűleg szíjgyártó árucsarnok. — Semmi kifogásunk az ellen, hogy mily czélra fognak o helyiségek szolgálni, mert tá­vol van tőlünk a gondolat is, hogy az iparszabad­ságot bármely helyen is korlátozzuk, de már e putri építési mód ellen hatáiozott kifogásunk van, és nagyon szeretnök tudni, ki csapta arczul eny- nyire a szépészet iránti fogalmakat az ilyszerü épít­kezés engedélyezésével; uj képviseletünk még szak* osztályokba nem osztatott, a város elöljáróságáról meg ilyesmit nem merünk feltenni ? — Ki hát?? ____Átalában azon kellene lennünk, hogy a me glevő putrik is pusztuljanak, nem pedig hogy 8zaporitassanak. — No urambátyám I ez az épít­kezése, az ősi kúriának nem igen vált díszére. — Meteor. Lapunk egyik tudósitója folyó hó 20-ról ezeket Írja: Azon meteort, melyről a „Pes­ti napló“ e napi számában említés tétetik, s mely szinte a „Fővárosi lapok“-ban is mint rendkívül szép égi tünemény, s hold nagyságú fénygolyó alakúnak jeleztetik, — Gyuláról Csabára utazásom alkalmával, — ugyan csak a múlt kedden, esteli 9 óra táján én is láttam, — melynek Iesuhanását egy halvány lángvonal látszott kisérni. — Mint­hogy az előtt alig egy pár órával, és pedig fáj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom