Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-06-22 / 25. szám

emberrel tehetem, annyi tekintettel pedig mindig leszek a „Békés“ olvasói irányában hogy a finomabb Ízlést oly hangokkal, minők az övéi, — ne sértsem. Az a szerencsétlenség még nem ért, hogy vele találkoztam volna, s igy ő nem ismerhet, s ha mégis egész ismeretlen ember jellemét jezsuita szótárából összeszedett szavakkal, a „Magyar Állam“ irályában festi, úgy magához méltó foglalkozást talált. — Gorombaságai nem sértenek slegfelebbis egy kis adomát juttatnak eszembe, „hogy megfelelt neki, mint a hegei rector4 — ennek a kis adomának pedig az a históriája, hogy a fiiles megrugta a hegei rectort, mire kapja magát a rector, és visszarugja. — Én azonban már csak a fennebb elmondott okokból sem fogom a rectort produkálni.

Kratochvill Gyula.

— Jegyzéke a b.-gyulai kir. e. f. törvényszéknél 1873. Junius 23-tól bezárólag Junius 26-ig tárgyalandó bünpcreknek.

Előadó: Nogáll László, tszéki bíró.

Junius 23.

950. Balázs Ilonának szülés eltitkolása miatti bttnpere.

478. Csonka János és társának hivatalos hatalommal való vissza élésmiatti biinpere.

937. Weinman Imrének életbiztonság ellen való vétség miatti bttnpere.

Junius 24.

941. Boldoczki Mihálynak gyilkosság kísérlete miatti bűnpere.

962. Tóth Mihály és társának erőszakosság miatti bttnpere.

892. Zamtira Juan és társainak stilyos testi sértés miatti bttnpere.

Junius 25.

1078. Csáki Imre és társainak súlyos testi sértés miatti bttnpere.

1081. Csák István és társainak nyilvános erőszakosság miatti bünpore.

1082. Kis Tót Józsefnek élet biztonság ellen való vétség miatti bttnpere.

Junius 26.

1099. Cs. Szabó Bálintnak súlyos testi sértés ro'atti bűnpere.

949. Somogyi Györgynek tolvajság miatti bttnpere.

826. Faur Torna és társainak tolvajság miatti bttnpere.

Levelezés.

Budapest 1873. junius 16..

A mig Bécsben a „Krach“ vagy a börze-bukások sok sirás-rivásra adott alkalmat, -• - addig nálunk — hála istennek — eddig még csak sok nevetést, s viccet idézett elő.

Persze jól esik egyszer hallani már a magyarnak is, hogy nemcsak nekünk s nálunk, hanem a németnek is beütött a „Krach“.

Úgy kell neki!

Persze örül most a pesti nép, hogy vetélytársai, a fenhéjázó bécsieknek, — kik annyira henczeg- tek börzéjük aranyain, s kik annyira lenézték a pesti papírpénzen lovaglókat — örül neki, hogy annak mostan „Krach“.

S azt dalolják rá a Nagy-Komlóban:

Úgy kell neki, úgy kell neki,

Mert ez az etti.... világ sorja,

Úgy kell neki, úgy kell neki,

Mert... tiralliriritomtom.

De nemcsak a Nagy-Komlóban, hanem a Mik- lósi-szinházban is már napok óta nem adnak egyebet, mint a „Bécsi Krach, vagy a börze és munka.“ Életkép stb. különféle variatiókban.... S van elég nézője, bámulója és röhögője, különösen a munkások sorából, s tetszik, tetszik a „Krach“, mert mintegy az élet erkölcsi, kiegészítő része a színdarabnak — s mert csak a mostani bécsi valóság tudja vele elhitetni, hogy azon henczegöknek, kik elhagyták közöllttk a sort, hogy összetakaritott filléreiken börze-szerencsét próbáljanak, s kik már is megvetették alig elhagyott társaikat, azoknak : Krach, Krach 1 — Ez az erkölcsi, kiegészítő része, hogy nem csak regények s színdarabokban, de a valóságban is ez kell, hogy vége legyen a szédelgésnek.

De mig ez inkább sajnálatot kell, hogy idézzen elő, addig ma csupán csakis (mig ránk nem jön ft sor) nevetés és viccz tárgya.

fia az otozán két fiatal ember szalad egy nő

után, a ki szép ruhájával, hátulról csinosnak látszik, — s véletlenül egy csúnyát vagy vént csíptek el, egymásra néznek savanyu arcczal, s mintha csak összebeszéltek volna, egyszerre mormogják : Krach, Kra..! Ha X-töl a csötörtöki, Budán a várban, két ezred s zenekara, és a magyar korona-őrség kirukkolása mellett tartott úrnapi nagy körmenet alkalmával ellopták a bugillárisát, vagy óráját, nem szaladt a rendőrhöz, (mert vagy nem volt, vagy ott imádkozott bttnös leikéért, s az isten nagyobb segítségéért) hanem egyszerűen any- nyit kiáltott: Krach !

Ha a Kammonban déli 12 órakor feláll a pech- vogel az olvasó teremben a — — nem az olvasó, hanem a kártyaasztaltól, s azon veszi észre magát, hogy kár volt fáradnia, úgy sincs min megebédelni, nem mondja, hogy Schwartz vagyok! — hanem egyszerűen könyökig nyúl a zsebébe, s nagyot sóhajt, mely sóhaj azonban igen hasonlít ahhoz, mintha ngy hallanánk: Kraaach! — bufe- lejtőül, s ebéd helyett azután a conto megiszik egy pohár snapszot, a mely úgy zúg lefelé: Krrrraach !

Akármit nézünk, akármit hallunk, mindenütt ott van a Krach.

A fővárosi humoristikus lapok is tele vannak a „Krachchal“

Egy általános varjú károgás, mintha csak jókedvűn saját fejűnk felett, öntudatlan kiáltanák a vészt. Hej, mert nekünk is lehet: Krach.

A bölcsebbek, az előrelátók, a gondos honatyák, mint Jókai, Vidats és Horn, már látják is jönni, s f. hó 12-én d. e. 11-re pártkttlömbség nélkül összehitták a főváros népét, hogy a veszély elhárítása felett, ha a kormány nem, legalább ők gondozzanak, tanácskozzanak.

S a gyűlés „imposans“ volt, — mint magát a vidéki tudósitó kifejezi A vigarda — redoutte — nagy terme tömve volt, s elhatároztatott, kéretnék fel a kormány, hogy a fenyegető veszélyen igyekezzék segitni, — hivassák fel a kormány, alapit- son egy független magyar bankot, a mely mellett nem kell majd minden hitelünket és pénzünket Bécs- bői kunyorálni, a mely mellett majd nem kell rettegnünk, ha Bécshen Krach van, jaj nekünk is : Krach.

Adná a magyarok istene, hogy lenne már egyszer belőle valami!

Hanem itt nagyon könnyen belekeveredhetnénk egy kis politikába, a mi pedig tiltva van — — ebben a lapban.

Ferbli K. Zsiga.

Békés Szcnt-András junius 17-én 1873.

A jelen járvány idejében nem lehet hogy némi bosszankodással ne töltse el az ember kebelét községünkben azon eljárás, miszerint már egy éve múlt, hogy megkezdetett útczáink rendezése, azonban mindeddig végre nem hajtatott, ngyan is: ut- czáinkon árok húzatván a kapuk előtt kis dobogók nem készittettek s igy blizhödt mocsárokból kellemetlen szagu kigőzölgések fertöztetik meg a léget ott is, hol ez előtt semmi mocsár nem találtatott, a lég tisztítására szobánk ablakát is félve nyitjuk ki, mert félő, hogy a friss lég helyett romlott levegőt bocsátunk be. Látni való hogy ily rendezéssel inkább ártottak mint haszháltak, tekintse meg bár ki is a Szentesre vezető útat, a ref. templom és iskola környékét többet nem is emlitve, azonnal megfog győződni állításom igazságáról. Vajha találkoznék oly intézkedő egyéniség, ki figyelmét erre kiterjesztené legalább meg mentene a bűzös lég szívásától, és lehet sok család meg köszönné a közegésség iránti figyelmét.

Reményiem elöljáróink nem fogják tovább is nézni e kellemetlen behatást szülő mocsárokat.

________ Zih Károly

— A szarvasi fögymnasium igazgatóságától az ott uralgó járvány végett a következők közlésére kérettünk fel:

Junius 19 én reggel. Szarvasról a főgymnasiumi igazgatóság az érdeklett szülékkel részint megnyugtatásul, részint ahoz leendő alkalmazkodás végett ezennel tudatja, hogy Szarvason 22000 lakos közt jun. ll-étől 19-éig hivatalos constatálás szerint, csak 5 cholera haláleset fordult elő, s a járvány ez óráig a főiskolától adót nem kért, illetőleg egy beleesett bácskai ifjú maradásához némi kis remény tápláltatik; azonban elövigyázat- ból, óvintézkedések mellett, az is el lön határozva, hogy a jun. 24-ére tűzött épület avatási, köz- vizsgai és hangversenyi ünnepélyek ezúttal elma radjanak, s az ifjak a szigorlatok végeztével jun. 23-án délben már haza szállíttathassanak, csupán

a VHI-ik osztálynak kellvén még 24-éro érettségvizsga végett maradnia. Szükség esetén a rögtöni szétbocsátás korábban is eszközlendö.

Junius 20-án reggel. Tegnap délutáni intézkedésünket a tanuló ifjúságra nézve némelyek korállották. Ma azonban már az ő szemükben is indokolja azt a közbejött éj, melyről idáig 4 áldozata a járványnak (nem tanuló egy sem) van bejelentve, kiket a székelés után beállott száraz görcs néhány óra alatt végzett ki. A nép riadtsága noha igen nagy, de tudomásom van arról, hogy Sa- lacz Ferencz szolgabiró egész hidegvérű bölcsességgel tesz czélszertt intézkedéseket, az orvosi és lelkészi karral egyetértőleg.

Junius 20-án esti 6-kor. Ma délben Írott soraimban még némi megnyugtatással szólhattam a szarvasi egészségi állapotról, különösen a főgymnazi- um körében. De azóta közbejött a Vl-ik osztálybeli beteg Illgen Jánosnak halála (torzsai fiú Bács- ból) s többeknél a hasmenés; s átalán, habár e tanuló tudtommal még csak a 6-ik áldozat Szarvason, a járvány ázsiai vadsággal lép fel. Ily körülmények közt sem én, sem a tanárkar, sem az iskolai felügyelőség nem vállalhatunk felelőséget arra nézve, hogy távoli családokat gondban tartsunk s fiaikat inég 3—-4 napra marasszuk oly légben, mely ellen már a ragályosság elővélete adva van; különben is némi formaságoktól eltekintve, a tanév teendőit bevégeztük. Intézkedve az iránt, hogy a távozók lehetőleg óva legyenek az úton, a nemhelybeli tanulók holnap reggel leendő útra- kelhetését kimondtuk.

Tatay István.

Jancsovics József

született 1855. april 21. t 1873. junius 16.

Egy ifjú élettel ismét kevesebb, egy szép remény romjával ismét több. A boldogult azon kevesek egyike volt, kire a közmondás készült, hogy „úrit mature, quod vult urtica manere.“ Közelebbi ismerői észrevehették, hogy az alig tizennyolcZ éves ifjú lankadatlan szorgalma s kitartása által oly tudománykincsre tett szert, minőt e korban ritkán tapasztalunk. — A tudomány-szomjtól zaklatott lélek terhét azonban a porhüvely nem volt képes elviselni, — összeomlott az, mielőtt bevégződött volna a mü, mely hivatva volt nemesre, nagyra, de melynek terve készen, sőt megkezdve volt már, s a romok annál fájdalmasabb érzést keltenek fel bennünk, minél szebbek voltak jogosult reményeink a bevégzendett egész felől.

Igen, ő elhunyt, mint virág, melyet a vihar széttép, mielőtt gyümölcsöt hozott volna, elhervadt, mint a fa, melynek sejtjeibe féreg fészkeié magát.

Csaknem fél éve, hogy a gyenge idegzetű ifjú napról napra hervadt, ami azonban nem tartoztató őt, hogy lelke vágyait ne töltse, s amidőn már-már kimerült, a szülői gyengéd ápolásban keresett menekvést szomorú végzete elöl, de már későn, a legszeretöbb szülők sem mentheték meg őt.

A szülök fájdalmát csak a hasonló csapást túléltek érthetik, de a veszteség annál sajno- sabb, mivel a hazát, emberiséget s barátságot csaknem egyenlően sújtja.

Hisz oly keveson vagyunk, kiknek a haza oly szent, kik nemünkről oly magasztos eszméket ápolunk, kik a barátság nemes hivatását annyi szeretettel igyekszünk betölteni, mint a boldogult.

Veszteségünk tehát pótolhatlan, s a vallás, ha nyújt is némi vigasztalást, s ha a fájdalom átkozza is a büszke észt, melynek tehetetlensége épen ekkor tűnik ki Iegkirivóbban, a sulyegyent helyre nem állíthatjuk. — Közös végzetünk adhat csak némi megnyugvást, az idő pedig fájdalmainkra gyógyszert.

0 elment, hogy többé vissza ne térjen, megszabadulva fájdalmai- s kinaitól, s kétes, vártak volna-e roá köztünk örömek. Hiszen megoldhatlan a probléma, ha több örömet vesz- tünk-e, vagy több szenvedéstől szabadulunk-e a halál által.

Emléke azonban köztünk marad, s csak nemesebb érzéseinknek adunk kifejezést, ha emlékét hiven ápoljuk, ennyit megérdemel a legjobb gyermek, a szép reményű munkás ifjú, s a hű barát.

Újdonságok.

— Jancsovics József temetése e hó 17-én ment végbe nagy számú, valóban diszes közönség részvéte mellett; a háznál az e czélra alakult műkedvelő dalárok éneke után t. Papp Mihály ref. lelkész imája s remek beszéde következett, majd ismét a dalárok búcsú éneke. A simái a lelkész imája és ének után Jugovics Béla, az elhunytnak barátja tarta búcsú-beszédet. — A szülök fájdalmában részvétteljesen osztozó közönség meghatottan hagyá el a sirkertet, melynek rögii egy nagy- ratörő munkás élet hamvait takarják. — Vajha munkássága például szolgálna mai, csak könnyebb irány felé hajló ifjúságunknak. Legyen emléke közöttünk mindenkor áldott.

— A megyénkben szórványosan, bár még kisebb mértékben mutatkozó kolera esetek meggát- lása végett folyton tétetnek czélszertt intézkedések; igy miután tapasztaltatok, hogy az leginkább a Körös folyók mentén uralkodik, a Körösbőli ivó- vizhordás és fürdés betiltatott, az emésztök fertőz- telenitése elrendeltetett. — Ohajtnók azonban, ha némi kis utánjárás is történne, ha váljon ez intézkedések az illetők által végrehajtatnak-e, mert bizony mi pénteken még magunk láttuk a város közepén folyó Körösben fürdő sok gyermeket, kiket elöljáróságunk rendelete egyáltalában nem látszott érdekelni; a vendéglők bezáratása éjjeli 11 órakor is elrendeltetett, ezek különben anélkül is üresek szoktak lenni nemcsak éjjel, de nappal is. — Nem mulaszthatjuk el közönségünket a rendes életmódra és meghütéstöli óvakodásra figyelmeztetni, mely legjobb gátlója lehet a betegségnek, úgyszintene- tén előforduló esetben a gyors orvosi segélyt igény* ■ be venni.

— Tudtunkkal e héten csak két járványos eset fordult elő városunkban, ezek egyike is önnön maga volt oka halálának, mert egész napi rosszullét után éjszakán át halászni ment, hol bizonyosan meghitté magát.

— Gerla és Postelek puszták községgé alakítását a belügyminiszter, mint halljuk megengedte. — Sajnáljuk hogy a „Vadászban“ midőn a miniszteri rendelet ott circált jelen nem lehetvén — az indokokat nem közölhetjük.

— A l'öldiuivelés, ipar és kereskedelmi ministerium a szarvasmarha, sertés és juhokat szállító vasúti kocsik fertőztelenitésére rendeletét bocsátott ki.

— Aradmegye a radnai búcsújárásokat betiltó átiratot küldött megyénknek, mely mint halljuk foganatosítva is leend. — Nagyon helyesen, mcgkellene biz az ilyen munkakerülő kóborlásokat végleg szüntetni, mert jó keresztény lelkünkre sem hisszük el, hogy azok az örök üdvösségre, befolyással lennének.

— A szarvasi második gyógy tár joga Lavat-' ka Béla urnák engedélyeztetett.

— Vadászati jog bérbeadása. Gyula városa a város sajátjához tartozó területeken u. ra. Sitka-, Körös-, Hosszú és Diós-erdőn, továbbá Fövényes és Szabadka birtokain a vadászati jogot 3 évre e hó 29-én délután 3 órakor a városházán a legtöbbet Ígérőknek bérbe adja.

— Városunk szépül! a ki nem hiszi, álljon a kath. templom előtti fóutcza terére arczczal dól- nyugotnak, és megfogja látni, hogy volt képviseletünk szépészeti szakosztályának egyik buzgó tagja mily ékes putri frontot épittet, leendvén az egyik mészárszék, a másik pedig valószínűleg szíjgyártó árucsarnok. — Semmi kifogásunk az ellen, hogy mily czélra fognak o helyiségek szolgálni, mert távol van tőlünk a gondolat is, hogy az iparszabadságot bármely helyen is korlátozzuk, de már e putri építési mód ellen hatáiozott kifogásunk van, és nagyon szeretnök tudni, ki csapta arczul eny- nyire a szépészet iránti fogalmakat az ilyszerü építkezés engedélyezésével; uj képviseletünk még szak* osztályokba nem osztatott, a város elöljáróságáról meg ilyesmit nem merünk feltenni ? — Ki hát??

____Átalában azon kellene lennünk, hogy a

me

glevő putrik is pusztuljanak, nem pedig hogy 8zaporitassanak. — No urambátyám I ez az építkezése, az ősi kúriának nem igen vált díszére.

— Meteor. Lapunk egyik tudósitója folyó hó 20-ról ezeket Írja: Azon meteort, melyről a „Pesti napló“ e napi számában említés tétetik, s mely szinte a „Fővárosi lapok“-ban is mint rendkívül szép égi tünemény, s hold nagyságú fénygolyó alakúnak jeleztetik, — Gyuláról Csabára utazásom alkalmával, — ugyan csak a múlt kedden, esteli 9 óra táján én is láttam, — melynek Iesuhanását egy halvány lángvonal látszott kisérni. — Minthogy az előtt alig egy pár órával, és pedig fáj-