Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-09-22 / 25. szám

kedélyek, különösen pedig a víz elfogás, vagy tovább eresztés következtében majd nem gyttlölséggé fajult szomszédsági kelemetlen- ségek közepette; mindaddig egység és vala­mely positiv czélban megnyugvás alig leend elérhető, mig egy helyes és részletes vizveze- tö tervezet el nem készittetik, föképen pedig még részletes tervezet által láthatólag fel nem derittetik, hogy az alantabb fekvő bir­tokok a csatornázás által nem hogy elöntet­nek, hanem ellenkezőleg, ök is előnyben fog­nak részesülni; valamint mig ki nem mutat - tatik, azon tervezet által, mely birtok részek mennyi holddal és mimódon fognak megmen­tetni. Mert lesznek birtok részek, melyekről a vadvizek a Körös vagy Berettyó legma- gassabb állásában is levezethetők lesznek; valamint lesznek olyanok, melyek vízmente­sekké csak kis viz beáltával tehetők. Ha ezek felderítve lesznek, és ki mutatva lesz az is, hogy t. i. ki, mennyi holddal és micsoda arány­ban járuland a költségekhez: ekkor alaposan megczáfolható lévén minden ellenmondás, és biztosan kimutatható a nyerendő haszon, va­lamint mindenki előre ismervén a költség mennyiségét, melyre magát kötelezendi: azt véljük, ha nem is kivétel nélkül egyetértés, de bizonyosan józan és belátóbb nagy több ség csatlakozni fog ezen dúsan jövedelmező művelethez, és annak kivitelére a törpe ki­sebbség ellenében, a törvények értelmében társulni fog. Mindenképen oda törekedett tehát, — a kül­döttség, — hogy ez eszmét megismertetve, a mielőbbi gyors keresztül vitel útját lehető- leg egyengesse, vagy is, hogy mielőbb meg­vettessék az alap, melyen a vadvizeket sza­bályozó társulat megalakulhat. Eme czél kivitelére feltétlenül szükséges a mérnöki előmunkálat, költségvetés és az ér­deklett árterek kimutatása; hogy ez mielébb megtörténhessék a mérnöki munkálat költsé­gei fedezéséről kell először gondoskodni. E czélból mindazon nagybirtokosokat, vagy azok képviselőit, kikkel érintkezésbe jöhetett, felhívta, hogy az érintett tervezet elkészítésé nek költségeit a majdan alakulandó társulat­nál leendő betudás, vagy beszámolás mellett előlegezzék, kik is ismerve és felfogva az ot­tani helyzetet és zilált viszonyokat, az érin­tett munkáiét 1848 frtot tevő költségei vise­léséhez nem csak egész készséggel hozzájá­rulni ajánlkoztak, hanem hajlandók volnának egy rendszeres csatornázási munkálatot léte­síteni. Azonban részint a fentebb vázolt ellen­tétes érdekek, részint pedig azért, mert ezen művelet egy idegen törv.-hatóság t. i- Heves megye területére is kihatna, a kezdeménye­zés nehézségeit leküzdeni nem remélik, és csak úgy tartják czélszerüen keresztülvihetö- nek, ha azt a t. megye bizottmánya, a szeg- halom-ványai és szeghalom-gyomai utakon volt, s a száraz években megsemmisített hi­dak újra fölépítésé által anélkül is érdekelve van, kezébe venné, s ezen, több ezer hold biztosítására mulhatlanul megkivántató hasz­nos műveletet hathatós intézkedései által mi­előbbi eredményre vezérelné. A többször érintett tervezet, s illetőleg vad- vizvezetö csatorna által, a megye terülétének egy nevezetes része van érdekelve, minélfog­va eltekintve a két hid kérdésétől, a kezde­ményezésre a tek. megye közönségét első sor­ban hivatottnak véli; czólszerti lenne tehát egy erélyes, tevékeny és a tárgygyal is is­merős, de a művelet által nem érdekelt tag­ját megbízni, kinek hivatása lenne: 1) A fentebb elősorolt és netalán még ki­puhatolható érdekelteket minél elóbb egybe hívni a végett, hogy a mérnöki munkálatok költségeihez hozzájárulás iránt jogórvényesen nyilatkozzanak, a befizetés végett intézked­jenek, valamint a mérnöki munkálat ki által és mimódoni kivitele felelt intézkedjenek. 2) A mérnöki munkálat, s illetőleg a csa­torna-tervezet és ártérfejlesztés által kitünte­tett érdekeltek az 1871. évi XXXIX. t. ez. értelmében leendő megalakulásra ismét egy- behivandók lennének, a midőn a további el­járásra nézve az itt érintett t. ez. szolgálna zsinórmértékül. — Jegyzéke a b.-gyulai törvényszéknél 1872. év September 23. és közetkezö napjain előadandó bünpereknek. Előadó: Nogáll tbiró. 1026—872. bft. Demkó Györgyné orgaz­daság! bűnügye. 1010—872. bft. Papp Lajos testi bizt. el­leni kihágási bűnügye. 996—872. bft. Mezei Mátyás tolvajsági bűnügye. 1099—872. bft. Cs. Kis Sándorné nyilvá­nos eröszakoskodási bűnügye. 1218- -872. bft. Drotár Antal és társai tol­vajsági bűnügye. 1003—872. bft. Bottá János életbizt. elle­ni vétségi bűnügye. 1044—872. bft. Piohra Károly és társai tol­vajsági bűnügye. 1079—872. bft. Rükl Miklósné és társa eröszakossági bűnügye. 1075—872. bft. Verebélyi János és társai súlyos testi sértési bűnügye. 1115—872. bft. Braun D. Ad ám és társai testi sértési bűnügye. 1103—872. bft. Csizmadia Mihály és tár­sa súlyos testi sértési bűnügye. 177—872. bft. Varga Erzsébet és társai tolvajsági bűnügye. 107—872. bft. Subkégel Jakab és társai tolvajsági bűnügye. 1217—872. bft. Gyarmati Mihály veszé­lyes fenyegetési bűnügye. Újdonságok. • A rendezett tanács ügyében tett — s a megyétől némi pótlások végett visszakül­dött — folyamodvány, körünkben már elin- téztetett, és a megyei hatósághoz áttétetett, hol az hihetőleg a holnap kezdődő évnegye- des gyűlés folyamán tárgyaltatni és a minis- teriumhoz felterjesztetni fog. — A küldöttség által javaslatba hozott fizetés nem egész 4000 frttal fogja meghaladni a nagyközségi szer­vezetben megállapított fizetést, mi — tekint­ve a városnak egészen önálló és független állását — egyátalában soknak nem mondható. A Egy nagy-váradi vígjáték. A szar­vasi dalárda énekelt egy vendéglőben a da- lár-ünnepély után. Midőn az ének hangjai kihaltak, élénk, heves kutyaugatás tört ki a teremben, a mi általános mozgalmat okozott: a vendégek kapkodták fel lábaikat, a vendég­lős bottal kereste a zavart okozó ebet, mig az újvilág ganymedjei asztalkendőikkel csap­kodva lebegtek köröskörül... A kutya nincs sehol! Később tűnt ki, hogy a szarvasi dalár­dának egy köz-vitéze utánozta művészi töké­lyei az ugatást, mely érdemet a „Nagy-Vá­rad“ tévesen a karvezetőnek tulajdonitotta. A Egy pesti vad-kacsa. A „Pesti Nap­ló“ egyik múlt heti számában ezt olvassuk: „Egy rósz tréfa. A békésmegyei Öcsöd r. kath. templomának ajtajára valami atheista e sza­vakat irta: 'bolondok háza, — mi ott általá­nos izgalmat okozott, s igen együgyü tréfa.“ — Miután Öcsödön nincs r. kath. templom, egy általában nem értjük, hogy lehet irni an­nak — ajtajára, ügy látszik, az egész „egy rósz tréfa“, melynek a „P. N.“ és az „Alföld“ lettek alanyai. A Ej kávéház. Ma vasárnap nyílik meg Szikes urnák „Petőfihez“ czimzett jó berende­zésű kávéháza. A A pesti népszínház ügye iránt; ér­dekeltség feltüntetésére közöljük a megyei alispánhoz küldött gyűjtő iv 181 frtot képvi­selő aláírásait: Endrefi K. 5 frt, Eördögh La­jos 10, Dermár Pál 30, Szulimán István 10 Dobay János 10, Ladies György 10, Dr. Ko­vács István 10, Dr. Dubány János 10, Oláh Sándor 10, Keller Imre 10, Mojsisovics La­jos 10, Kövér László 10, Kirileszku Gyula 5, Szulimán Ödön 5, Nagy Perencz 5, Schmidt József 4 frt, Jancsovics Emil 4, Oláh György 4, Terényi L. 4, Kratochvill Gyula, 2 frt, Lehoczki Andor 2, id. Jancsovics Pál (gyűj­tő) 10 frt. Csabáról Baranyai Sándor 1 frt. A többi gyűjtő iv nem kering. Hát a vidék alszik f A L’ hőmmé propose... A fenti czél javára műkedvelő-előadások rendezése hozatott indítványba. Bizunk benne, hogy az eszme nem szenved hajótörést a közöny zátonyán. Különben — Dieu dispose. A „Kis Újság“ a közelgő iskolai évvel, uj folyamába lép s e negyedik évi uj folyam első száma, október 1-én jelenik meg. A „Kis Újság“ harmad éves íentállása alatt, a szü­lék, tanítók és a gyermekvilág előtt közked­vességben részesült a fejlettebb korú 10—14 éves gyermeket komoly és jóirányu olvas­mánnyal látván el. A folyóirat 32 oldalon 10 — 12 gyönyörű képpel s 15—20 önálló czik­kel jelenik meg, (tehát egy egész könyvet ad ki minden filzet.) Előfizetési ár: Egy egész iskolai évre 3 frt negyedévre, három hóra 1 frt. — Szülék! kik gyermekeitek sorsát szi­veteken viselitek, ne csak játékkal, de jó, nekik való olvasmánynyal is lásátok el azo­kat. A játék szétromlik, de a könyv meg­marad ! Tanítók ! igyekezzetek iskoláitokban egy kis könyvtárt állítani, melyből a növen­dékek szellemi táplálékot meríthessenek s a kis könytárból kivett olvasmánnyal szüleik­kel is megkedveltessék az olvasást. A „Kis Újság“ tartalmas, könyv alakú füzeteivel, már magában képes a könyvtárt megalapí­tani — s tehát mint ilyen, különösen méltó a pártolásra, mert módot nyújt a könyvtár alapjának, pár forinttal megvetésére. — Bíró ijesztés. A napokban a gyulai járási szolgabiró ur hazulról távozván a hi­vatalában ideiglenesen működő városi írnok Uzon Ferencz urat megbízta, hogy egy rende­lettel a város birájára ijjesszen. — Perencz bátyánk vett utasításához képpest bíró urra rá is ijjesztett, annak következménye az lett, hogy Ferencz bátyánk hivatalától felfüggesz- tetett; — nem hisszük azonban, hogy e fel­függesztés után sokáig hivatal nélkül marad­jon, de méltán kérdhetjük azt bíró ártól a város halmozott írási munkálatai mellett: hogy bocsáthatta öt szolgabiró úr rendelke­zésére annyi városi teendő mellett?? — Kü­lönben mint újabban értesültünk az egész dolog ismét a régi kerékvágásban van. A „Békés“ 24-ik számának újdonságok rovatában Dobozról oly nemű közlés hoza­tott nyilvánosságra, mintha Kalina Perencz erdész udvarán létezett, és elkorhadt kutágas kidőlése miatt előfordult szerencsétlenség ál­talam azon okból idéztetett volna elő, mert a kérdéses kutágas megújítását akadályoztam: az állítólag megtartott vizsgálatból e körül­mény ki nem derülhetett; a mennyiben, ha a vizsgálat megejtetett, annak az én meg­hallgatásom nélkül nem lett volna szabad megtörténnie. Egyébiránt az érintett közlés­nek reám vonatkozó részét ezennel rágalma­zásnak nyilvánítván kijelentem, miként ha ha­nyagságról vagy mulasztásról lehet szó, az közvetlen és egyedül Kalina Perencz erdészt sújthatja, miután saját lakóudvarán a veszé­lyes kutágast belátása szerint szabadságában sőt kötelességében állott helyéből — minden elöleges bejelentés nélkül — kilöketni. Szlá- vik Ferdinand uradalmi főerdész. — Egy ember baráti nemes tettét je­gyezzük fel újra annak, kiről tudjuk, hogy csak jót és nemest képes tenni. — Ugyanis a múlt héten egy félegyházi munkás ember neje s négy gyermekével O-Kigyósra ért be­tegen, ott menhelyet nyerve másnap meghalt; a nő helyzete pénz és gyámol nélkül kétség­beejtő volt. — A mint azonban főt. Göndöcs Benedek apát ur hirét vévé, azonnal az ott működő ácsok által koporsót készíttetett és maga eltemeté. — Az eszközlött gyűjtés eredménye az lett, hogy némi apróbb teme­tési kiadások után a nő másnap még 24 frtot kapott kezeihez. — Az özvegy és árvák há­lakönnye a ft. apát urnák legszebb jutalma. — Molnár György múlt ósütörtökön fe- jezé be Csabán vendegszereplését a közönség folytonos nagymérvű pártolása között. — Mol­nár György ur maga a szerkesztőhöz inté­zett levelében Csabát Békésmegye lüktető szivének nevezi; — Csabáról Szentesre ment vendégszerepelni Váradi társulatához. — Megjelent és szerkesztőségünkhöz be­küldetett az „Apolló“ zenefolyóirat 18-ik száma szokott változatos tartalmával. Ajánl­juk zenekedvelő közönségünk becses pártoló figyelmébe. — Ara egész évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr., negyedévre 1 frt 25 kr. Ezzel együtt figyelmeztetjük olvasó közönségünket a Budán, Krellwitz Otto ezég alatt nyitott uj könyv-, mű-, hangjegy- és papirkereskedésre. — Regale bérlőnk különben pedig sert már hozatott, de a 24 krajezáros azért ecze- tes — valószínűleg egészségi szempontból. — Becsületes megtaláló. A napokban Weil Sándor helybeli órás tanonczát a vár­ba küldvén, az ott az udvaron egy karpe- reczet talált. — Visszatérve átadá gazdájá­nak a talált jószágot, ki azt tüstént a város­házán feljeíenté. — Az elöljáróság dobszó által meghirdettetvén, ily módon a tulajdo- nosnő gr. Wenckheim Mathild k. a birtoká­ba visszaadatott. — A grófhölgy a megtalá­lónak házmestere által 10 frtot küldött, mi­ből a dobolási költség 1 frt lefizettetvén, a becsületes fiúnak 9 frt átadátott. — Az aradi lóverseny e hó 15-én tar­tatott meg csekély részvét mellett. Az idő sem kedvezett a futtatásnak, a megelőzött egész éjjel esett eső a gyepet igen sikamlóssá tette, mi a lovaknak igen megnehezítette a futást. Összesen 7 futam volt, melyeknek eredménye a következő : Az aradmegyei dijat (1500 frtost) gr. Sztáray János „Lenké“-je nyerte. Máso­diknak érkezett be gr. Festetich Pál „Csa­tár “-ja, nyervén a tételek és bánatok felét. Az egyleti dijat, 300 frt, is gr. Sztáray János nyerte „Rubikon„-jával, mely elsőnek érke­zett be három ló közül. Második lett Vese- Ienyi Béla „Freudenau“-ja A másodosztályú államdij, 100 arany, nyertese az 5 indult ló közül Kászonyi Imre „Esoine“-ja volt, gróf Eszterházy Miklós „Mademoiselle Giraud“-ja másodiknak érkezett be. A mezei gazdák versenyére 10 ló indult. Első lett IszájJova- nov, második Putarity Giga, harm. Turtsin Tódor lova. Az asszonyságok diját gr. Fes­tetich Pál vitte el, más pályázó nem jelent­kezvén. Az első oszt. államdijat, 200 db arany, melyre 4 ló futott, gr. Sztáray János „Olgá“- ja nyerte. Másodiknak érkezettbe „Lanschütz“, kapván a tét és a bánatok felét. A vigasz- verseny győztese is gr. Sztáray lett „Corvett“- jével. Másodiknak érkezett be CaptaineBlue „Herczog“-ja. — A gyulai nyilvános főiskolai mú­zeum következő tárgyakkal gyarapodott: A volt ács- és kömives ezéh — Nuszbek József ur indítványára — 1819-ik évben kelt sza­badalmi levelét, (privilégium cehale*) miután az ipartörvények által megszűnt, a helybeli gyulai nyilvános múzeumnak megőrzés vé­gett ajándékul megküldte, gyarapitva a fen- tisztelt ur maga részéről két darab 1848-iki 16 és 30 kros magyar bankjegygyei. Szlá- vik Nándor dobozi főerdész ur az árvizgátló munkálatok alkalmával Dobozon „Vásárhely“ nevezetű helyen a földben talált füles bögrét és egy végein fogó-gömbös szájjal ellátott to- jásdad alakú világos hamuszinü, valószínűleg Celta korbeli ép cserép edényeket. Schneider Perencz gyulai takarékpénztári könyvvezető ur pedig egy az 1815. évi közbéke emléké­re készült fedelén allegóriái czimképlettel, alap­ján pedik amannak magyarázatával jelelt bur- nót szelenczét következő pénznemekkel: Had­rian r. cs. ezüst SHC és ugyanannak SIS jelző betűs réz, ismét Licinius r. cs. ezüst ; — Imre magyar k. slavoniai ezüst; — Zsig- moud osztrák föherczeg XIV. századbeli ti- roli ezüst; Albort-Károly 1756. és Max-Jó­zsef 1770. választó fejedelmek ezüst. — M. Theresia 1763. egész és fél, s 1767. egyne- gyedes magyar réz polturáit; — egy 1851-ki porosz hármas, egy 1865. szász királysági egy pfennig; egy lombard-velenczei 1862-ki egyes réz; — Victor Emanuel olasz király 1867-ki egy centesimes, továbbá IH. Obre- novics szerb fejedelem 1868-ki egy 10, és egy 1 — réz — számszerűit 16 db. pénzt, végre a berlini német ipar és szorgalom em­lékére veretett 1844-ki fejér bronz, és az 1865-ki Magyar országgyűlés megnyitására készült — ezüsttel futtatott réz emlék érmeit — szíveskedtek adományozni. — A békési realgyinnasiumban a be­írások f. év október 1-én és 2-án történnek, a tanítás pedig okt. 3-án fog megkezdetni. — A realgymnasiumhoz csatolt tápintézetben néhány szorgalmas és szegény növendék in­gyen láttatik el reggeli, ebéd és vacsorával. Ugyanez ellátásban részesül bármely tanuló 7 frt havi dij mellett. A tápintézet élvezheté- se vallás és nemzetiség külömbség nélkül ki van terjesztve minden növendékre. A szülék tájékozhatása végett jónak látom közzétenni, hogy a békési realgymnasium 4 alsó osztá­lyában a gymnasiumi tantárgyak mellé úgy vannak beosztva a realtantárgyak, miszerint a növendék az algymnasiummal együtt a re­áliskolákat is teljesen bevégzi. Elek Lajos igazg.-tanár. Gazdászat, ipar és kereskedelem. — A földmivelés-, ipar-, és kereske­delmi m. k. ministerium gazdasági egyletünk­*) Óhajtandó volna, ha a helybeli ezéhek összesen e szép példát követnék és^ elavult leveleiket a múzeumba emlékül tétetnek, a hol jelenleg már legjobb helyen is lennének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom