Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-09-08 / 23. szám
„vezérszellem“ eszerint mit sem tud az 1871. XVIII-ik törvényczikkröl, s különösen annak 135-ik §-róI, mely a mi nagybirtokosainknak is teljesen lehetővé teszi birtokaiknak külön községgé alakítását. De az abderai indítvány elfogadtatott, s e szerint, ha csak meg nem má8ittatik a hozott határozat, a város ama felajánlt 1500 frttól is elfog esni, nem hogy 6000 frtot kapna. A helyes középút t. i. a méltányos kiegyezés el lett vetve; a nagy- birtokosok pedig készek lettek volna, mint magán utón értesülénk, az első Ízben felajánlott általányt 2500 frtra ki egészíteni. — Esperest fölavatás. Sárkány János szarvasi ág. hitv. evang. lelkész Szarvason augustusiul 28-án avattatott fel ünnepélyesen a békési evang. egyházmegye esperestjévé, az egyházmegye lelkészeinek hivatalos jelenlétében. E kitüntetés ez alkalommal oly férfiút ért, kiben városunk nem csak egyházi, de egyéb közügyeiben is, az erélyesen s élénken működőt a legőszintébben s méltóbban tiszteli. — m gyógyszertár engedélyezéséért szándékszik közelébb folyamodni városunk, mint azt az augustushó 26-án tartatott képviseleti gyűlésen elhatárzá; s folyamodásának — a mennyiben törvényileg minden 10,000 lakosra egy-egy gyógyszertár felállítása van kiszabva, s városunk népessége a 20,000 lélek - számot túlhaladja — bizonyára meg is leend óhajtott sikere. — Gátjavitás. A közutul szolgáló Füzes- erdő melletti, s a gőzmalomig terjedő, kátyúiról hirhedett gát végre-valahára javítás alá vétetett. Mint e tényből meggyőződtünk, városi mérnökünk hajlandó a munkára ott, hol elkerülhetlen az; — ajánljuk hát becses figyelmébe (ez úttal másodszor!) a csizmadia- utczai mocsarat is, mely folytonos növekvésével a gyalog közlekedést maholnap végkép megakasztja. — Ösztöndíj. A szorgalmasabb jogászokat illető Dr. Weisz-féle ösztöndíjak egyikét (400 frtot) ez évben Molitórisz Ede városunkbeli fiatal ember, pesti váltó törvényszéki joggyakornok nyerte. — Hymen. Horváth Béla néptanító ur Tót- Korulósról, augusztus 27-én vezeté oltárhoz városunk egyik legkiválóbb szépét: Bárány Emma kisasszonyt. Kisérje áldás frigyöket ! Gazdászat, ipar és kereskedelem. — A békésmegyei gazd. egylet alább foglalt feliratában a magyar kormány előtt a rozsda által ez idén okozott károk folytán adó elengedésért folyamodott „Nagyméltdságu (földmivelési)minister ur! Egy az előtt ritkán és csekély mérvben jelentkezett csapás az utóbbi években oly súlyosan nehezedett alföldünk és jelesen megyénk mezőgazdaságára, hogy arra nagyméltóságodnak komoly figyelmét felhívni indokoltnak tartjuk. E csapás gazdasági növényeinket, de kiválóan a búzát tönkre tevő rozsda. Tavai úgy, mint az idén tavasszal gazdag termést igéröleg fejlettek vetéseink. A búza elvirágozása után azonban előbb annak levelei, utóbb szárai, végre kalászai megvörösöd- tek és aratáskor megdöbbenve vette észre a gazda, hogy a reroénylett dús jövedelem helyett érzékeny veszteség sulyosodott rá. Es ez nem helyenként, hanem egész megyénkben általánosan történt. Nincsen gazda, kit a rozsda gazdaságának jövedelmétől tavai és az idén meg ne fosztott volna. A learatott termésnek csekély értékét a legtöbb helyen az aratási és cséplési költségek teljesen felemésztették; Bök gazdaságban 50—100 holdnyi területen ma is lábán áll a búza, mert azt részben kaszálni senki sem vállalkozik, éB értéke a letakaritási költségeket nem fedezi. Éhez járul, hogy a búzának takarmány-szempontból külömben igen értékes pelyváját most a marha keserű rozsda ize miatt nem eszi, sőt az árpának külömben becses szalmája is annyira rozsda lepett, hogy annak takarmány értéke hasonlókép elveszett, minél fogva állattenyésztésünket tetemes veszteség fenyegeti. Alapos számítás szerint több millió forintra rúg azon kár, melyet megyénk gazdászata csupán a rozsda miatt szenved. E súlyos csapás ellen a tudomány és tapasztalás fegyvereit küzdelemre szólítandó, gazdasági egyletünk f. é. augustus 18-ki ülésében egy 50 aranyas pályázatot nyitott ugyan „a rozsda elmélete és elhárítása11 felett; azonban, ha ez intézkedését gazdászatunkra nézve a jövőben siker jutalmazandja is, azzal a lefolyt két év alatt szenvedett mély sebeket be nem hegesztheti. A midőn e nagy mérvű, súlyos csapást nagyméltóságodnak tudomására hozzuk, tesz- szűk ezt azon nézetből indulva ki, hogy ha a törvényhozás elemi csapások esetén adóelengedést köt ki, ha bár ez elemi csapások közt a rozsda megnevezve nincs is, nagyroél- tóságod a törvényhozás utólagos jóváhagyását veheti igénybe, midőn a rozsda által minden egyéb csapásnál érzékenyebben sújtott megyénket a f. évben adóelengedésben részesíti. A rozsda érzékenyebben sújt, mint az őszi árviz, mert a szántás és a vetőmag költsége elvész; érzékenyebben, mint a fagy, mert az utóbbi a búzában csekély kárt okoz; érzékenyebben, mint a jég, mert ellene vetéseinket biztosítani nem lehet. Felkérjük ennélfogva nagyméltóságodat, hogy a kormány atyai gondját szerencsétlen megyénkre irányozván, e megyében lakó gazdáink számára a jelen évre adóelengedést kieszközölni kegyeskedjék. Kelt Gerendáson aug. 22-én 1872. — A „Világkiállítási közlöny“ a hazai kis-iparosok figyelmét felhívja a bécsi világkiállításra, hogy ott gyűjteményes kiállítással vegyenek részt. — Közölve a czikket egész teijedelmében, felhívjuk rá az illetők figyelmét: A kisiparosok gyűjteményes kiállításai. A gyűjteményes kiállítások hasznáról és jelentőségéről a kisiparosokra nézve már ismételten szóltunk. Nem tehetjük azonban, hogy még egyszer e tárgyra vissza ne térjünk, azon czéiból, hogy kiemeljük azon előnyöket, melyek e kiállításokból a kisiparosra a tökével, a nagyiparral szemben háro- molhatnak. Minálunk szerencsére még nem létezik azon éles ellentét a töke és munka között, mely az előhaladott, tömegesen termelő és a világpiaca fölött uralkodó iparral bíró országokban oly súlyosan érezhetővé teszi magát; de épen azért, mert e tekintetben még szabad előttünk a tér, oda kell irányoznunk törekvésünket, miszerint a nagyipar és a kis kézművesek között az egyensúly fentartassék, és a kis mesterember a nálunk is fejlődésnek induló gyáripar általi elnyomástól megóvassék. A leglényegesebb megkülömböztstő mozzanata a bécsi világkiállításnak az előbbi kiállítások irányában annak a kisiparra nézve czélba vett hasznosításában rejlik. Az eddigi világkiállitások kiválólag a nagyipar és a gyárak kiállításai voltak, és habár azokon a kis ipar is képviselve volt, azok elrendezésében mégis hiányzott az a gond, az az előzékenység, mely a kézművest felbátorította, és szerény anyagi viszonyaira nézve a kiállításban való részvételét lehetővé tette volna. A kézraüvos-tizletröl a gyáriparra való átmenet mai korában a kisiparosok helyzete a legkomolyabb megfontolást igényli. Azon percztől fogva, melyben a ezóhkor- Iátok, a külön kiváltságok, általában a középkor ezen maradványai eltűntek, és a bi- rincsei alól feloldott töke teljes szabadsággal a közgazdaság versenyterén megjelent, a kisipar sorsa is el volt döntve, és ez azóta halálharczát vívja a tökedús gyáripar túlnyomó hatalma ellen. Intő példaként áll előttünk e tekintetben Angolország, hol az egyesek dúsgazdagsága csak annál kirívóbbá teszi a proletáriatus véghetetlen nyomorát. Hogy az ilyen állapotoktól az európai szárazföld megóvassék, csak egy sikeres eszköz van: az egyesek kezében egyesitett töke hatalmával szembe kell állítani a kisebbek erejének összepontositását a társulás alakjában. Ezen igazság megismerése vezetett a bécsi világkiállítás számára czélba vett gyüj teményes kiállítások eszméjére. Ezek oly társulások, melyek czélja, az egyes kézműves részére a kiállításban való részvételt lehetségessé tenni; azok által az iparkodó kézműves egy kiszámithatlan nagy kelendőség! vidék küszöbére vezettetik. Annyi már most is kétségtelen, hogy a bécsi világkiállítás a v il ágpiacz alakul&* sár a oézve sok időre döntő és mérvadó lesz. A kisiparosoknak tehát saját létérdekük parancsolja, hogy gyűjteményes kiállításaik által termelési képességüket és életrevalóságukat bebizonyítsák. Ezen kiállításokat tehát teljesen és minden irányban értékesíteni mulhatlanul szükséges. Minden gyűjteményes kiállításnak alkalmas képviselőt kell kebeléből választani és azt Bécsbe küldeni. E képriselönek azonban szakismerettel kell birnia, és a szükséges mutatványokkal és számításokkal ellátva azon helyzetben kell lennie, hogy megrendeléseket elfogadhasson, melyek azután az egyes gyűjteményes kiállítások résztvevő tagjai által közösen teljesitendők, ha az egyesek ereje és eszközei erre elégtelennek bizonyulnának. Ebből azon hasznuk lesz, hogy a gyűjteményes kiállítás állandó társulásra, közös termelésre fogja őket serkenteni. E tekintetben sokat kell várni az iparegyletek támogatásától, másfelől az állam vagy a községek segélyét is kellene e czél- ra kieszközölni. A világkiálitás meglátogatása a kézművesre és az iparosokra nézve, az ami a tudósra nézve a tudományos intézetek és könyvtárak látogatása. Minél több kézműves fog hivatása szűk köréből kilépve Bécsben megjelenni, annál nagyobbszerüen fog a nagy nemzetközi vállalat éltető befolyása minden irányban nyilvánulni. („V. K.“) Felhívás a szölömívelökhöz. A hazai szölőmivelés és borászatnak a bécsi világkiállításon leendő lehetőleg teljes képviseltetése érdekében az ismertebb szőlőmi velőkhöz egy felhívás intéztetett, melyben azok határozottan megjelölt szölőfajok beküldésére szolitataak föl. A felhíváshoz az illetők tájékoztatása végett mellékeltetik a magyar gazdasági egyesület budai szölőbir- tokában meglevő fajok catalogusa, melyeknek képviseltetéséről már gondoskodva van. A felhívás következőleg hangzik: A világkiállítási magyar országos bizottmány végrehajtó bizottsága a hazai szölőmi- velést és borászatot a bécsi világkiállításon három irányban óhajtja képviseltetni, u. m. 1. szölőkiállitással, 2. borkiállítással, 3. a hazai szölőmivelés és borászat állapottára vonatkozó adatok és segédeszközök bemutatása által. Különösen a szölökiállitást illetőleg a bizottmány a kivánt sikert egy oly gyüjtemé nyes kiállítás által reményű legbiztosabban elérhetni, melyben az orszég jelesebb borvidékeinek mindazon szőlőfajai, melyek az illető borvidék borainak kiváló charaktert adnak, tekintettel a fajborokra is, melyek bizonyos fajta szőlőből szüretnek, és mindazon asztali s oly szölőfajok is melyek a jelesebb hazai borok minőségére lényegesebb befolyással nincsenek ugyan, de az országban el lévén terjedve, a hazai szőlő- szet ismertesése tekintetéből mégis érdekkel bírnak: gyökeres, fürtös, tehát cserepekben nevelt, s ennélfogva szállítható pél dányokban legyenek kiállítva és képvisel ve. Termelési ágaink közt talán épen a szöllő- termelés az, mely a külföld előtt legismeretlenebb, tekintve főleg boraink természetes valóságát s kereskedelmi értékét. De szöllö- fajaink nagyobb részének természetét mi magunk sem ismerjük jóformán. Nagyon érdekünkben fekszik ennélfogva, hogy nemcsak a világ eme fajokkal és azok specialis értékével megismertessék, hanem egyszersmind azok külön vidékek szerinti azonossága és synonym volta az összehasonlítás utján saját tájékozásunkra is constatáltassék. S miután a fajok összehasonlitására, tanulmányozására és synonymiájuknak meghatározására a bécsi világkiállitáshoz hasonló előnyös alkalmunk még soha sem kínálkozott, annál is inkább használjuk fel a kedvező alkalmat, mivel a kormány a gyökerez- tetésre szükséges cserepek ingyen kiszolgáltatása és szállítása által a kiállítás költségét viseli, s annak kivihetőségét lehetővé teszi. A szándékba vett gyűjteményes szöllőkiál-j Iitás eszközlésére első sorban az orsz. magyar gazdasági egyesület budai szőllöiskolá- ja lévén hivatva, — ezen egyesület kedves hazafiui köteleségének tartá a mellékelt cata- Iogusban foglalt szőllöfajoknak cserepes kiállítása iránt intézkedni. Minthogy azonban a végrehajtó bizottmány a gyűjteményéé kiállítást minél teljesebben szeretné valósítani, a budai gyűjteményben hiányzó szöllö- fajok beszerzése végett hazafiui bizalommal fordul azon buzgó szöllömivelőkhez, kik országszerte ismeretesek arról, hogy ha a hazai szöllömivelés érdeke úgy kívánja, tudnak is, akarnak is segédkezet nyújtani. E buzgó ügybarátok közt uraságodat különösen arra kérjük fel, hogk (következik a kivánt fajok megnevezése) beküldésével a gyűjteményes kiállítás kiegészítéséhez hozzájárulni méltóztatnék. A cserepekben eszközlendő szöllökiállitás időszakhoz kötött, vagy is a bécsi programm szerint ideiglenes lévén, azt foganatosítani természetesen csak 1873. sept. vége felé vagy October elején lehet; a cserepes kiállításhoz való készülődésre tehát, — miként dr. Entz Ferencz urnák a cserepekbeni gyöke- veztetésre vonatkozó utasitásból is kitűnik — még elég idő van. Hazafiui bizalmas kérelmünk teljesítése esetében, a szükséges cserepek elküldése iránt azonnal intézkedni fogunk. „V. K.“ Darázsfogót talált föl B. L. kolozsvári polgár, mely nagy mennyiségben fog még az idén gyártatni. Feltaláló szabadalomért folyamodott. Ha a találmány tökéletes, jó hasznát veendik a panaszos szőlögazdák. — Pályázati hirdetmény. A békésmegyei gazdasági egylet a gazdászatunkat néhány év óta sújtó rozsda ellen a tudomány és tapasztalás fegyvereit síkra szólítandó, a következő pályázatot nyitja: „Kívántatik értekezés : a gazdasági növényeket, kiválóan a búzát tönkre tevő rozsda elméletéről és elhárításáról.“ A pályaművek idegen kézzel írva 8 a munka jeligéjével megjelelt s belül a szerző nevét rejtő lepecsételt levél kíséretében 1873. mart. 1-ig az egyleti igazgatósághoz nyújtandók be. B.-Csaba aug. 19-én 1872. Az igazg. választmány meghagyásából. Az igazgatóság. Hetivásári tudósítás. Gyula, sept 6-áu. A belső piacz az országos vásár miatt igen gyéren volt képviselve minden tekintetben. Tiszta búza 12 frt. 11.50, 11 és 10 frt Árpa 4.60, 4.20 kr. Csöves kukorícza vékája 60, 70, 80 kr. Zab 3, 3.20 kr. köble. Idei káposzta is volt néhány szekérrel, de a vásárlás csak kicsinyben páronként történt Az ez évi utolsó országos vásár annál élénkebben vette kezdetét, már múlt hétfőn hajtották a sertéseket különféle vidékről, az összes forgalmat bátran lehet 25,000-re tenni. Aczél Péter 380 db. 3—4 éves öreg Bertése páronként 68 frtjával keltek el, elkeltek továbbá 65, 60 és 58 frtjával másokéi; 2 évesek 55, 50, 45 frtjával, 1 és fél évesek 40, 35, 30 frtjával, 1 évesek 30, 28, 24 frtjával. félévesek 20, 16, 14 frt. — Nagyobb eladásokat tettek Jakabfi Tódor 320 db. párja 49 frt. Kabdebó György 400 db. párja 46 frt. Burghardt József 160 db. párja 32 frt —A szalontai Balog 600 db. párja 50 frt. Szarvasmarha mintegy 4—5000 db. érkezett eddig; legnagyobb ökör párja250— 280 —300 frt, kisebb 150—180— 200frt, kétéves 120—130—100, meddő tehén 75—100 frtig, fejős tehén 70—100 frt. — Felhívás. Az I. gyulavárosi takarékpénztári választmány — kivatkoz- va az alapszabályok 4. §-ára, a részvénytökének további 20%-nyi befizetését elhatározván, az illető részvényes tagok ezennel felhivatnak, miszerint a fent kitett illetményt, és pedig: 10% e f. évi September 20-ára, továbbá 5% október 20-ára, ismét 5%-ot ez évi november 20-ára az intézet üzleti pénztáránál az alapszabályok 6-ik §-ában meghatározott következmények terhe alatt lefizetni ne késsenek. Kelt Gyulán sept. 1. 1872. Kertay Zsigmond igazgató. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Dobay János.
