Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-10-13 / 28. szám

és ország hitelét sőt becsületét rontó hírek­ről, melyeket múlt Julius, s augustus havak­ban a kormánypárt sajtójának egy része az úgy nevezett „Lévai ügy“-ben felszínre ho­zott és huzamosb időn át terjesztett; ha van erről tudomásuk, szándékoznak-e a képvise­lőháznak a dolog mibenlétéről kellő felvilá­gosítást adni. — P. Szathmáry interpellate intéz a honvédelmi ministerbez: Tekintettel azon számos katonai kihágásra, melyek a közelebbi időkben, magában a fővárosban, nemcsak a fegyvertelen polgárok, hanem fegy­veres rendőri közegek életét is fenyegették, szándékozik e lépéseket tenni arra nézve, hogy a szolgálaton kivüli fegyver viselés mind a sor ezredeknél, mind a honvédségnél mi- elébb megtiltassék. — Vécsey József határo­zati javaslatot mutat be a háznak, melyszerint a ministeriumot utasitandónak tartja, hogy a közmunkák szabályozása végett a közgazdá­szat! érdekeknek megfelelő törvényjavaslatot terjesszen a ház elé. Október 7-én. Elnök bemutatja Táncsics volt képviselő kérvényét, állami segélyezte- tés iránt. — Wahrmann maga, és pesti kép­viselő társai nevében kérdést intéz a minis- terelnök illetőleg a belügymioisterhcz, hogy kész-e a fővárosrendezéséről szóló törvényja­vaslatot még oly időben a ház elé terjeszteni, hogy annak tárgyalása a költségvetés tárgya­lása alatt lehetővé váljék? Lónyay ezen interpellatióra választ ad, melyben Wahrmann megnyugszik s a ház azt tudomásul veszi. — Kerkápolyi pénzügy minister Helfy által az úgynevezett „Lévai ügy “-ben hozzá in­tézett interpellatióra válaszolván, hivatkozik az e tárgyat illetőleg a hivatalos lapban an­nak idején adott közleményre, Helfy a vá­lasszal megnyugtatva lévén a ház tudomásul veszi. Október 8-án. Elnök bemutatja Tren- csén megyének az éjszak-nyugoti vasút kiépí­tésére vonatkozó 1870. 48. t. ez. végrehaj­tását szorgalmazó kérvényét. — Eautz be­mutatja a közép tanodái tanárok fizetéseinek felemelése iránti kérvényt. Olvastatik a sop- rony-pozsony-Iunderburg-vágyölgyi első ren­dű mozdony-vasút kiépitésére vonatkozó tör­vényjavaslat és engedély okmány. Tisza köz­lekedési minister előadja azon nézpontokat, melyekből az állami kamatbiztositás nélküli engedélyezésnél kiindulni kell, s melyeket ö a felolvasott és még tárgyalandó többi vas­úti engedély okmányok szerkesztésénél szin­te figyelembe vett. A törvényjavaslat és en­gedély-okmány általánosságban és részlete­sen a központi bizottság módositásai szerint elfogadtatik. Október 9-én. Elnök bemutatja Kővár- vidék közönségének a virilis szavazatok el­törlése iránti kérvényét. — Miletics a bél­és igazságügyministerekhez interpellate in­téz az újvidéki polgármester választás tár­gyában. — Radó előadó a gazdasági bizott­ság részéről bemutatja a ház október havi költség előirányzatát. Ez után harmadszor felolvastatnak a sopron-pozson-lundenburg- vágvölgyi; — Győrtől Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő ; - és a vojtek-németboksáni vasutak kiépítésé­ről szóló törvényjavaslatok, melyek végleg elfogadtatnak és a főrendiházhoz áttétettek. Október 10-én. Elnök bemutatja Sza­badka városnak a Ráday gróf vezetése alatt álló közbiztonsági intézmény további fentar- tása, — Zarándraegyének a virilis szavaza­tok eltörlése, és a pesti állat- és növényhono- sitó társulatnak Tavaszi képviselő által be­nyújtott, állami segély iránti kérvényét. — Napi renden az egész hét folyamán' a felirat feletti vita volt, melyben jelenleg már a zár­beszédek tartatnak, és igy remélhető, hogy holnap az be leend fejezve, kétségtelenül a többség által benyújtott javaslat elfogadásával. Pesti levél, September 30-án, 1872, Oda hagyva a megszokni fészket, távozva a nem enyhitö árnyaiban is derültnek tetsző otthon köréből, a nyomásaik daczára szíve­sen tűrt körülmények közül: önkénytelen s örömmel gondolunk kedveseinkre. Pestre kerülve, az izgalmas zaj ellentéte- kép is tán, eszembe jutott a „Békés“, mely­nek apjához — mert hisz az volt — szelle­mi rokon-kötelék csatolt, mint őt, ha oly cse­kély erővel is támogatót. Persze azóta öre­gedtünk. Idő, czél, irány, emberek váltósá­nak. Mégis gondolám: nem totszhetik sze­rénytelenségnek, ha az öreg „Békés“ régi lá­togatója innen, a régi helyről látogat el az ifjú „Békés“-hez. De ha nem szívből fogad: mégis fogadja szívből jövő jó kivánataimat !*) A Pesten látottakat, — pedig másfél év óta mennyi ujuság, mennyi változás, mily óriási mérvű haladás I — nem kívánnám rész­letezni. Nem pedig azért, mert a kisebb vo­nások szemléleténél gyakrabban kellene árny­ba ütköznöm és nem akarnám, hogy főváro­sunk emelkedése fölötti örömöm zavarva le­gyen. Mert volna erre ok elég. Aztán vala­minek tagolásakor könnyen akadni sértő jel­legekre s ,,a torz az épen, mit nem tűrhetek.“ Jerünk a szabadba! Künn valamely ma­gasabb pont az ifjú Pest vonásainak össze- folyóbb képét nyújthatja, melyen örömestebb merenghetünk s hatását bizton élvezhetjük. A kétszáznégy óriási lánczszem által tar­tott hídon áthaladva, a budai lóvonatu vas­pályán nemigen gyorsan jutunk a „Szép Ilo- ná“-hoz. Itt leszóltunk egyik barátommal s a Iipót-mezei tóbolyda mellett felhatoltunk a lehetősen meredek Hárshegyre, melynek őszi lombbal takart tekergő utain keresztül elér­tük a „Szép juhászné“-t. A mulató helyhez közel eső dombról ékes kilátás kinálkozik. Jobbra a sárguló erdő-ernyővel fedett János- hegy, balra a Hárshegy, s előttünk a hosszú völgyön át a Ferencz-magaslatok fölött lát­juk Pestet, a lánczhidat s Budának egy ré­szét. Az őszi köd gyengeségében kedves ho­mályba fátyolozza e képet. Barátom magam­ra hagy s én nézem — mintegy fél madár­távlatból — hazánk kedves fővárosát. Öröm­től nedvesített szemeimben a nagyság fénye csak sokszorozódik. A dunai mozgalmasság, az elhaló robogással siető vasúti vonatok, a meredező kémények vasárnapi füstölése, az épületek halmazos sorai, háttérben a Rákos, a csömörihegyek által köritett láthatár — oly kedves benyomást tesznek kedélyemre. Mint­ha érezném a haza szivének dobbanását ben­sőmben és lábaim alatt a talajon is. E szív, hogy lükteti a vért. Központja anyagi létünk alapjának, a forgalomnak, mely Carey szerint csak más kifejezése azon for­galomnak, melyet társadalom neve alatt ös- merünk. Anyagi téren való haladásunknak záloga a szemeim előtt terülő kő halmaz, mely mo­zogni élni látszik e két lét-szükségért: kenyér és jog, és a feszült küzdelem e két alap-té­nyezőért eszembe juttatja Luczifer mondásá­nak igazságát: „Vagyok ! — bolond szó, voltál és leszesz, Örök levés s enyészet minden élet!“ Nem is képzelhetem ez egyedet ily nagy arányokba: a nemzet él előttem s élni fog, mert valót mond a franczia: „Un seul jour voit mourir uue armee, mais un peuple ne meurtjamais 1“ (Egy nap alatt elveszhet egész hadsereg, hanem egy nemzet nem pusztul el soha!) Kétségtelen központja Pest hazánk keres­kedésének, forgalmi életének; ám de nem erőtlenitöleg emésztő czentruma, mely absor- beálná az ország minden anyagi, szellemi ere­jét. Engedi vonzásában a helyi központok el­lensúlyozását, azon központokét, hol az egyé­niség legnagyobb mérvben fejlődhetik s hol leggyorsabb a vagyonosodás és hatalom gya­rapodása. S e helyzet, e társadalmi működés minél inkább hasonlít a földünket is magába foglaló bolygó rendszerhez, annál öszhang- zóbb legyen a természet irányában az ember­nek, mint önuralmu lénynek állapota. Az öreg Smith Adám politikája, mely a társulást, az önkormányzatot, a helyi működési központok forgalmát követeli érvényesíteni, nagyon okos elveken alapszik. Csak tennünk kell, kinek kinek saját te­rén ; hisz ön magunkért — ha hazánk érde­kében teszünk. A félénkséggel, gyáva latol­gatással, önijeszgetéssel félre: — „a tett ha­lála az okoskodást Munka édesítse életünket, — minden más úgy is csak keserítheti. Gazdagok, müveitek akarunk lenni nemzetül, ne szégyeljük izzadt- ság-cseppjeinket, ne is féljünk gyöngyözésük- töl. Hinni kell a jó, bölcs Franklint: „si quel- qu’un vous dit que vous pouvez vous enri- chir autrement que par le travailet l’economie, ne l’ecoutez pás, c’est un empöisonneur !“ (Ha valaki azt mondja, hogy munka és takaré­*) Nem csak jókivánatait, de munkásságát is min­denkor legszivesebben fogadja az uj — Szerk. kosság nélkül is meglehet gazdagodni: nem kell reá hallgatni, mert az csaló!) S a főváros képétől való búcsúmkor ön­kénytelen agyamba furakodott lehangolólag egy nagy szellem, Kossuth szava, mely az amerikai Lexington polgárainak is felpezseg- tété vérét, hogy „az anyagi jólét már magán hordja az elhanyatlás bélyegét, valahányszor iránya elhajlóban van, vagy tégyleg el is hajlott az elvek iránti hü ragaszkodástól. Ró­ma soha gazdagabb, soha hatalmasabb nem volt, mint Traján alatt, s mégis már akkor birta a halálszagot szive vérében.“ Körösparti Norbert. Újdonságok. A Egy megbukott terv. Gyulán valaki komoly irányú önképzés czéljából egy „ifjúsági egyletet“ akart létesíteni, mely esz­me azonban csaknem általános közönnyel fo­gadtatott s e miatt füstbe ment. „Kávéházi egylet“ megalkotása persze népszerűbb dolog lenne! A A gyulai honvéd-laktauya építése, mint értesülünk, — e hó lefolyása alatt be­fejeztetik. A A gyulai rendezett tanács ügye e hét elején terjesztetett fel a minisztériumhoz. A Légből kapott hir. A „Hon“ sze­rint „Békésen szép eredménnyel fejeztetett be a Gabelsberger-féle gyorsírászati tanfo­lyam.“ — Kár, hogy erről semmit sem tud­nak a jó békésiek ! A Tessék elolvasni ! Múlt vasárnap jelent meg a Corvina „Házi barát“czimü ké­pes heti lapjának első száma, még pedig élénk, magvas béltartalommal. Minthogy meg va­gyunk győződve arról, hogy a szépen kiállí­tott lap jelentékeny erkölcsi hatást fog kifej­teni a magyar iparos-földmivelő osztályra, felhívjuk megyénk értelmiségét, különösen azokat, kik közvetlen érintkezésben állanak a néppel, (pl. lelkészek tanítók), — hogy tartsák hazafias kötelességüknek e lapot mi­nél nagyobb körben terjeszteni, és támogatni szellemileg is. — A lap első száma megtekint­hető Nagy B. Perencz gyulai könyvkereske­dő urnái, ki — mint a „Corvina“ gyulai fő- ügynöke — arra előfizetéseket is elfogad (egy évre 6, félévre 3 frt.) A A vasúthoz vezető ut a szol lök men­tében jelentékenyen egyenesittetett. Melléke­sen megemlítjük itt, hogy az oda vezető oláh­városi főút — főleg a kettős fasoron túl — olyan elhanyagolt állapotban van. hogy ja­víttatását már nagyon-nagyon korszerűnek gondoljuk.-j- Dr. Szebcrényi Gusztáv bányakerü­leti ev. püspöknek felavatása s beiktatása f é. October 1-én Pesten az ottani ev. tem­plomban ment véghez számos közönség s kül­döttségek jelenlétében. A fölavatást a lekö­szönt püspök Dr. Székács: végezte, kitől bá­ró Podmaniezky Frigyes megható szavakban vett búcsút a kerület névé ben. Az isteni tisz­telet után folytatását vette a bányakerületi közgyűlés, hol az elnöki e kéket az újonnan választott püspök elfoglal vám, egy hatásos be­szédet tartott, melynek hat: Irozott, s világos tartalma a hallgatókra a lejyobb benyomást tette. Általában rég nem fog adott be a pesti ev. diszterem oly nagy s disz.js hallgatóságot, mint a jelenlegi közgyűlésen. Ott voltak a többi egyházkerületek számos küldöttein kí­vül a világiak közül Szontagh Pál, Ivánka Imre, Dessewffy Otto, Fabinyi Theofil, Föld- várv Mihály, Vörös Pál, Bodó Gusztáv, Ku- binyi Ferencz és Ágoston, R&dvánszky An­tal zólyommegyei főispán, Kemény Mihály orsz. képviselő és sok mások. Délután 3 óra­kor a „Hungária“ első emeleti dísztermében 80 terítékű banquett volt, hol nem hiányzot­tak a kedélyes felköszöntések, miknek hosz- szu sorát báró Podmaniezky Frigyes kezdet­te meg. + Hétfőn Október hó 7-én délutáni 2 órakor érkezett Csabára fötisztelendö Szebe- rényi Gusztáv bányakerüieti ev. superinten- dens. A vasútnál Szemián Sámuel főjegyző ur fogadta, innen számos kocsi, 25 lovas, s zenészek kíséretében a nép éljenei közt fél kettőkor érkezett a főtérre, hol végigláthat- lan tömeg fogadta öt ; a helybeli kisdedóvós- né két kis koszorús gyermeket ölébe véve, a püspök kocsija elé ment, s midőn ez hozzá- jok ért, a kicsinyek a koszorúkat a kocsiba dobták. Ezeknek példáját követték a nagyobb leányok. Útja levelekkel s virágokkal volt hintve, az ág. hitv. nagytemplom ajtaja előtt gyönyörű diadal-iv volt emelve, mely alatt a folyton elébe hulló koszorúk közt áthaladva a templomba ment, hova nagy néptömeg kísér­te. Itt Horváth János ur az itteni gymnasium igazgatója megható beszéddel fogadta, ennek- utána Kubinyi Pál ur adta át őt az egyház­nak, mire a főtisztelendő püspök ur híveihez szivből eredt beszédet tartott. Ennek bevé­gezte után a nép lakására kísérte. Ide érkez­ve Németh Lajos elemi tanító tanítványai énekkel fogadták, mit ö meghallgatván, kö­szönetét fejezte ki, s családi körébe tért, a fúvó zenészek játéka után a nép „Éljen“ kiáltással haza tért. — Este tiszteletére fé­nyes köz vacsora tartatott, hol lelkesítőn éne­kelte az e czélra alakult dalárda, az egri lantosból kivett ezen sorokat: „Isten tartsa számos éven át, Üdv szerencse szálljon rá!“ -+■ Múlt vasárnap Beliczey István ur ta­nyáján, a gazdasági egylet kísérletet tett egy Filip-féle kukoriczafosztó géppel, a mely a csövet a szárról fosztja le, az eszme nagy­szerűnek nyilváníttatott, de nem czélszerünek, mivel a géphez három ló s négy ember szük­ségeltetik. A próbára tett ekék közül gr. Wenckbeim Géza kettős ekéje találtatott a legczélszerübbnek. — A kecskeméti iparmükiállitáson me­gyénkből Vladár Pál Gyuláról hordozható gőzfürdőjéért ezüst éremmel ; Pokorny Jó­zsef Szarvasról rézműves munkákért arany­oklevéllel tüntettettek ki. A b.-csabai takarékpénztár első 3y2 ha­vi forgalmi kimutatása 1872. junius 15-től szeptember 30-ig. Bevéte 1: Alaptőke . ■ . . . . 53700.00 Takarékbetét . 100579.55 Bankváltó . . 64337.00 Zálogkölcsön 8710.00 Kamatok . . 6812.09 Üzletköltség 2690.68 Tartalékalap 2.00 Folyó számla . 3160.00 Kölcsön számla 110400.00 Összesen Kiadás: 350391.32 Takarékbetét . 45414.28 Bankváltó . . 228524.00 Zálogkölcsön . 28330.00 Kamatok . . 2349.70 Üzletköltség 3465.70 Folyó számla . 3160.00 Felszerelés . . 1572.55 Jelzálog kölcsön 3000.00 Kölcsön számla 24240.96 Alaptőke . . 600.00 Pénztári készlet okt. 1. . . * 9734.13 350391.32 B.-Csabán 1872. sept. 30. Bartl Ödön könyv vivő Pályázati hirdetmény. Békésmegye területén fekvő Gyo- m. városában üresedésbe jött főjegy­zői állomás újbóli betöltése tekinteté­ből pályázat nyittatik. Ezen főjegyzői állomásra, — mellyel 800 frt évi kész­pénz fizetés, szabadlakás járandóság­gal van egybekötve, —: csupán okle­veles ügyvédek pályázhatnak, de az elválasztandott magán pereket nem vál­lalhat. A pályázni kívánók sajátkezüleg irt s kellően felszerelt folyamodványaikat Gyoma város elöljáróihoz intézve f. é. október 20-án beküldjék, minthogy ezen határidőn túl benyújtott folya­modványok el nem fognak fogadtatni. Kelt B.- Csabán September 30.1872. Omaszta Szilárd szolgabiró. Hat darab első gyulavárosi takarékpénztári részvény eladó. — Értesítést ad Silber­stein József kereskedése Gyulán. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Dobay János. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom