Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-11-03 / 31. szám
Uj folyam. 31-ik szám. Gyula november 3-án 1872. í " > Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyv- árus üzlete, főtér, Prág-ház. V J ff ff VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Dij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft Megyénk művelt közönségéhez. Tudományos irányban haladó korunk, kiváló figyelmét fordítja a régiségek gyűjtésére. Annyi buzgalommal, annyi előszeretettel ápolja a tudományok ez ágát, mint kevés mást. Nem csak a nemzeti muzeum egyedüli men- lielye ma már a magyar ember értékes régiségeinek, hanem, ha körültekintünk a hazában, majd minden vidék igyekszik magának régiségtárt alapítani, rendezni. — A magyar ember, ha a fővárost meglátogatja, elmu- laszthatlan dolgának tartja, a nemzeti múzeumot meglátogatni; hanem hányadik magyar embernek van módja a fővárosba felrándulni. — A tudományokban való haladás pedig nemcsak a tehetősek kiváltsága, az ismereteket terjeszteni kell, minél szélesebb körben. Ez indoka a vidékek buzgó igyezeté- nek, a múzeumok alapításánál, ismerje minél több ember a múlt idők jeliemét, szokásait, használt eszközeit, s ezekből történetének, mintegy felvilágosító magyarázatát meríthesse. Békésmegye közönsége már eddig is szép példáját adá tudományszere- tetének, mit anyagi áldozataival is bi- zony itott, s most itt a legjobb alkalom, hogy állításunkat megerősitve, újólag is bizonyítékát adja e nemes törekvésének. Haan Antal ur közelebb Olaszhonba utazand, s ott is szándékozván megtelepedni, nagy szakismerettel, s áldozattal gyűjtött kép- s régiségtárát áruba bocsátandja. Fáradhatlan régészünk id. Mogyoróssy János ur e hir hallatára azonnal átment Csabára, és Haan úrtól előlegesen és a legkedvezőbb feltételek mellett igyekezett e szép gyűjteményt megnyerni. Haan ur ugyanis hajlandó ez értékes gyűjteményt 1000 o. é. írtért átadni még pedig néhány évi törlesztés mellett. — Mogyoróssy ur állítása szerint a gyűjtemény ez árért valódi ajándék. Ezért fordulunk most közönségünk áldozatkészségéhez, találjon módot e gyűjtemény megtarthatására, mit annál több reménnyel teszünk, mivel igen előkelő s tehetős ügybarátoknak már Ígéretét bírjuk, hogy tehetségük szerint fognák a vétel-összegét kiegészíteni. Ez által aztán megvethetjük egy megyei muzeum alapját, s Békésmegyének, mint másban, úgy ebben sem lehet hátramaradnia. Mogyoróssy János ur aláirási iveket fog kibocsátani, megyénk közönségén fog aztán állani, hogy a fáradhatlan, Ugybuzgó s a hazai régész tekintélyek által is szép elismerésben részesülő agg férfiú működése sikeres legyen Teendőink. i. Midőn városunk polgársága a rendezett tanács-formát választá községi kormányzatunk megalapítására, bizonyára egy független egészséges községi élet reménye biztatá elhatározásában, S mik voltak ez elhatározás indokai szemben e kormányzati forma szükségesebb voltával ? — Hogy községi életünk a gondnokság alatt sinlődött, tengett, s már-már a pusztuláshoz jutott, azt polgárságunk jól tudá. Jól tudá továbbá azt rí, hogy a községi forma megmaradása esetén az igazgatást ismét azok viendik, kik alatt az eddigi elmaradás és pusztulás az életképességet folyvást gyengité. S e tudat volt indoka az elhatározásnak, e tudat adá a meggyőződést, hogy e bajon segíteni kell, mig lehet, ha áldozatok árán is. Hisz gondnokság alól szabadul fel városunk s függetlenül fog mozogni, hisz egy régi betegségből gyógyul ki s egészséget biztosító jövő előtt áll. — Már pedig a függetlenség megszerzése mindenkór áldozatba került s hogy a betegségből sem szoktunk ingyenesen szabadulni, az már régi dolog. Polgárságunknak volt elég ideje a dolog állását jól megfontolni, és józansága átlátta a veszélyt, melyben a község forog, jó indulata pedig és életvágya oda készleté, hogy higgadt megfontolással keresse az eszközöket, melyekkel e bajon elég gyorsan s kiválóképen gyökeresen segítsen. S az eszközt a ren- . dezett tanácsformában találta fel, helyesen 1 választolt-e vagy nem, azt a jövő fogja megmutatni, hanem hogy polgárságunk választásban a józan ész s az áldozatkészség szép bizonyítványát adá azt örömmel jegyezzük fel. A törvény a vagyonnak tartá fenn a községi forma megválasztását, a vagyon azonban puszta anyag s csak eszköz lehet az értelem kezében. Ki viszonyainkat közelebbről ismeri, nem fogja tagadni, hogy e kormányzati forma elfogadása az értelem működésének köszönhető. És szerencséseknek mondhatjuk magunkat, hogy mig egy részről az értelmiség a legjobb indulatból indult ki, midőn a törvény szavának eleget teendő a vagyont czélja eszközéül igyekezett megnyerni, más részről pedig a vagyon képviselői is elismerésre méltó józanságot mutattak, midőn az értelem szava előtt meghajolva anyagi áldozatok arán is kezet nyújtottak egy szebb jövő megalapítására. Az elv tehát ki van mondva, az ut kijelölve, mely mellett, s melyen a remélt s óhajtott boldogabb napok nem lesznek többé remény 8 óhajtás tárgyai, hanem valóban élvezni fogjuk azokat. Eddig azonban csak az elv van kimondva, s az ut kijelölve, a födolog még ezután következik : az igéből testet kell alkotnunk, s az utat megkezdenünk. A példabeszéd azt mondja : hogy a jó kezdet fél eredmény. A példabeszédek pedig az élet nagy igazságainak nyilatkozatai. Jól kell tehát kezdenünk, az első lépést tegyük meg higgadtan, komoly megfontolással, ettől fog függni a többiek eredménye. Az első lépés pedig a képviselő testület megválasztása. A község czéljainak bővebb fejtegetése nem lévén szándékom, engedje meg mégis t. szerk. ur, hogy röviden emlékezzem meg e czélok legfőbbjeiről. A község, mint tudjuk — „egy helyhez kötött egyének és családok közössége az élet lényeges czéljaira való törekvés végett“ És mik az életnek azon lényeges czéljai, melyek TÁRCZA. Theschedik Sámuel, egykori szarvasi evang. papnak önéletírása. Ötven esztendős papi hivatalának alkalmából írva 1817. deczembertől 1819. marcziusig. Hátrahagyott német kéziratából fordította Zsilinszky Mihály. (Folytatás) E közben egy igen nevezetes körülmény adta elő magát. Az ismeretes és alapos „Ratio Educationist az evangyélmi iskolákban is keresztül kellett vinni. II. József császár mindjárt uralkodása kezdeten nyilatkozatot kért az evangélikusoktól arra nézve, hogy vajon hajlandók-e és- menyiben követni a ratio educationis-t vallás szabadságuk épségben tartása mellett? Ezen a protestánsokra nézve oly igen fontos kérdésre megfelelni ón hivattam fel az akkori egyházi főfelügyelő b. Prónay Gábor által. És e dolgozat utat nyitott nekem a Pozsonyban székelő királyi isk. bizottmányi tagsághoz, mely minőségben nm. Skerletz N. elnöklete mellett az említett b. Prónay Gáborral és a pozsonyi préposttal Felbigerrel dolgozván döntő befolyást nyertem a magyar tanügyre, melynek fölemelése képezi gondjaimnak legfőbb részét mai napig is. A rám bizott 14 iskolának első meglátogatása alkalmával azonnal észrevettem a borzasztó slendrianismus pusztításait, s meggyőződtem, hogy itt a legszentebb törekvés, a legvilágosabb okoskodás is csekély hatású leend. Azért elhatároztam magamban, liogy az én eszményem szerinti minta iskolát fogok felállítani. Elgondolkoztam a felett, J hogy mennyi nehézséggel keilend megküz- denem, ha a szükséges költségeket, munkásokat, tanítókat és taneszközöket ki akarom állítani. Végre is a legrövidebb, legbiztosabb, de egyszersmind legköltségesebb utat választottam, ugyanis: a szarvasi uraságtól kértem 6 hold székes főidet 1780-ban máj 8-kán kedvező választ nyervén építettem egy iskolát, alapítottam kertet és könyvtárat, szereztem kellő eszközöket és gépeket a magam költségén, s négy esztendőn keresztül magam tanítottam ingyen a szarvasi mindkét nembeli nagyobb ifjúságot, hogy belőlük hely és idökörülményeihez képest értelmes embereket, jó keresztényeket, munkás polgárokat, ügyes gazdákat és gazdasszonyo- kat képezzek. Ezen tanításnál figyelembe vettem 1. a nagy szükséget, hogy a falusi iskolai tanítás hiányai reális tanokkal olyképen pótoltassanak, hogy az istennek, müveiben való helyes ismerete terjesztessék; tanítványaimat tehát értelmesen gondolkodó emberekké képeztem, óvtam őket a butaságtól, babonasag- tól, veszélyes nézetektől, rendetlenségtől és bűntől, hogy igy a természet nagy teremtőjének és fentartójának igaz ismeretére, a természeti dolgok illő használatára, az iparra és ezzel földi és mennyei boldogságuk megszerzésére vezessem. 2. az állami felsöséget és az alattvalók jólétét, hogy az iskolai tanításnál a íelsőség ^lölcs rendeletéi, melyek az alattvalók javát célozzák, jól megmagyaráztassanak, és a honpolgárok ama rcndeletek készséges követésére buzditassanak, s gyakorlatilag már a gyermekek is arra szoktattassanak. Hoc opus, hic labor est. Például a selyemtenyésztésre vonatkozó parancsot én a gyermekek által úgy hajtottam végre, hogy az egész selyemkészitési munka, kezdve az eperfák- nak való föld elkészítésétől, a mag elvetésétől, kapálásától és a csemeték átültetésén, tisztogatásán és locsolásán — a selyembogarak kiköltésén, felnevelésén, begubózásán, osztályozásán keresztül egész a selyem le- gombolyitásaig és felhasználásig — mind ez a gyermekek kezén ment keresztül. Ez által az egész eljárást könnyen felfogták és gyakorlatilag elsajátították, Éppen ezt tettem a Magyarországon terméketlennek tartott székes föld növelésével, melyet gyakori szántás, szintezés, más földdel való keverés, homokkal, hamuval, trágyával való behintés, lóhere és kukurica termelés által oly használható állapotba hoztam, hogy már az első két esztendő alatt őt- venháromféle terményt voltam képes rajta felmutatni, és minden terménynek a háztartásban, kereskedésben, különféle iparágokban és gyárakban vehető hasznát megmutattam. — Egy ily gyakorlati gazdászati leckének leírása megjelent az 1784-ik évi Wiener Provinzialnachrichten IV-ik negyedben 80-81 év 82-ik szám, miből az intézet szellemével könnyen meg lehet ismerkedni. A gyakorlati gazdasági kertben szemmel láthatólag és kézzel foghatólag ismertettem meg a javított gazdászat, szántás, mesterséges rétmivelés, istállózás, különféle kerti veteményezés, gyömölcsfatenyésztés, eleven sövények készítése, méh és selyembogár tenyésztés, lóhero és fűmag termelése, tisztítása és felhasználása módjaival, úgy hogy mindezt saját tapasztalataik folytán ismerték a tanítványok, s megtanulták, miként kelljen a gazdászat egyes részeit az egésznek kára nélkül, kevés és gyenge kézzel nagy haszonnal kezelni, s ekképen az eddig használatlan terményeket saját és a haza javára fordítani, II. József császár észreveszi működésemet. Midőn megkezdett művemet igy csendben mindinkább tökéletesíteni törekedtem, II. József éles szeme csakhamar észrevette hazafias vállalatom célját. 1782-ik évi szept. 2-kán megjelent Szarvason Békés vármegyének alispánja Angyal József a főjegyzővel Sztermenszkyvel és más kitűnő egyéniségekkel együtt, és reggeli 9}„ órakoz az evang. templomba jöttek, hol a nép éppen vasárnapi istenitiszteletre gyűlt vala össze. Szter- menszky az oltár elé lépett és ünnepélyesen felolvassa a német nyelven szerkesztett királyi leiratot; utána Angyal erőteljes magyar beszédben ecsetelte az ünnepély fontosságát és okát, mire aztán egy arany gyűrűn és vörös szalagon függő, 25 arany értékű érmet adott át nekem, mint az intézet alapítójának, és egy más hasonló értékű érmet nőmnek, mint az intézet körül fáradozott segédemnek. Erre következtek a hála- beszédek uémet és tót nyelven. (Folyt, köv.) Temetőben halottak napján. Mély álomba szenderül a természet; mint lankadt test kimerült tagjait; úgy hajtja nyugalomra virágját, füvét, bokrait. A dallos madarak elzüllöttek, elhagyták a hideg, kopár tájat, mint felhő, moly üdébb vidék által vonzatik. Ászéi sivit, végig borzogatja fagyos áramlatával a testet; a lombtalan faágak zizegnek ; a sötétzöld füszőnyeg sárgult; a falevelek hullanak — betakarni anyjukat: a föl-