Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-08-11 / 19. szám
Uj folyam. 19-ik szám. Gyula augusztus ll-én 1872. Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. J BÉKÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Díj : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft V J Második megyei dalár-ttnnepélyfínk. | Miről már sokan kétségeskedtek, a megyei daláriinnepély augusztus 4-én Gyulán meglőn tartva. Or. Hajnal István ügyszeretete, Keller Imre erélye s a dalárdák kitartó buzgalma lehetővé tették az ünnepély megtartását. — Az érdem kétségtelenül az övék. Harmadikén, szombaton délután érkeztek a pesti művész-vendégek s velők egyidejűleg a szarvasi, békési és tárcsái dalárdák, a vésztői kocsikon jött, a gyulai dalárda már az indóháznál várakozott, hol a vendégeket Keller Imre a rendező bizottság elnöke fogadta, mely után a katonai zenekar s nagy népcsoport kisérete mellett elkezdődött a bevonulás a takarékpénztár előtti térre, hol a zenekar még egy darabot eljátszván, következett a vendégek elszállásolása. Délután 6 órakor a „Korona“ vendéglő termében Erkel Gyula ur igazgatása s zenekar kiséret mellett közpróba volt. Este fél kilenczkor díszhangverseny. — Művészi szempontból ez est volt az ünnepély legélvezetesebb és legfényesebb momentuma. Humann Alexa kisasszonynak városunkban még nem hallott szabatos tiszta s kedvesen csengő éneke, a közönséget méltán kiérdemelt tapsokra ragadá. Spiller Adolf a nemz. színház első hegedűse, valamint Fayl Frigyes zongora-művész urak játéka szintén ritka élvezetet nyújtott.a nagyszámú s igen díszes közönségnek. A díszhangverseny után a „Magyar királyban“ közvacsora volt, mely alatt aztán megkezdődtek a felköszöntések. Dr. Hajnal István a pesti vendégekre, Keller Imre Erkel Fereilczre ürité poharát, beszéltek még Stark Antal és Winkler Lajos N.-Váradról, Horváth a pesti dalegylet alelnöke és Scheifler Hugó nagy hatással köszönte fel Ábrányi Kornélt, mire aztán Ábrányi is hosszasabban válaszolt. A kedélyes mulatság jóval éjfél után ért véget. Másnap vasárnap délelőtt szintén közpróba, délután pedig a daláriinnepély és a verseny. — Egész héten gyönyörű napok voltak, s mintha az ég ellenünkké vált volna, vasárnap megváltozott az idő, délelőtt roppant szél s porfelhők, délután pedig eső. Már-már kétkedőnk az ünnepély megtarthatása felett, mig végre derülni kezdett s a közönség özönlött a verseny-helyiségbe, a várkertbe. A verseny eredményét a bírálatban veszi az olvasó. Mi csak azt mondjuk el, hogy oly díszes közönség gyűlt össze minőt városunk rég nem látott, s úgy tapasztaltuk, hogy a dalárok igenis szórakoztató élvezetet tudtak szerezni összevágó szabatos előadásaikkal s jól választott darabjaikkal, míg az újra meg- I eredt eső mindent el nem rontott. Épen a verseny következett, midőn az eső I ismét háboritólag kezdé a közönséget távozásra kényszeríteni. A békési dalárda még elég csendben leé- nekelheté darabját, de már a gyulait zavarta a készülődés zaja s igv a többit. A helyén maradt férfi közönség hangos éljenek- kel s tapsviharral fogadta az előadásokat, de kiválólag a szarvasit tünteté ki. A mind jobban eredő eső daczára az egész program- mot — csaknem egészen férfi közönség hall-1 gatá végig élvezettel. A verseny végével a dalegyletek, mint jöttek, sorban s rendben I távozának zenekar kisérettel. Az eső után igen hűvös szél következett mely a levegőt annyira meghűté, hogy a sokak által oly epedve várt tánczmulatság már-már füstbe vala menendő, mi ha nem is történt, bizonyára igen sokat vesztett az est legalább kedélyességében. Igen szép közönség, nagyon csinos kiállítás, jó zene — és kedv mégsem volt, elvitte a szél, s igy már éjfel után két óra tájban csaknem egészen üres volt a táncztér. Másnap hétfőn dalárgyűlés, melyen a bi-1 ráló bizottság alábbi jelentése olvastatott fel; — továbbá egyéb a dalárdákat érdeklő tárgyak után elhatároztatott, hogy a jövő évre a megyei dalárünnepély Békésen fog megtartatni. Jegyzőkönyv. Felvétetett Gyulán 1872-ik évi aug. hó 4-én a békésmegyei daláregyesttlet által rendezett dalárünnepély alkalmával tartott dalárversenyre tűzött jutalom oda ítélése czél- jábdl választott bizottság üléséről. Jelenlevők: a megválasztott bizottság tagjai id. Ábrányi Kornél, Erkel Gyula, Fayl Frigyes, Mezey Lajos, Horváth Károly. A megválasztott bizottság megalakulására Horváth Károly által tett indítvány folytán Elnökké egyhangúlag id. Ábrányi Kornél jegyzővé szintén egyhangúlag Horváth Károly megválasztattak. Id. Ábrányi Kornél elnök előadván azon szempontokat, melyek a hallott dalárverseny megbirálásánál irányadóul szolgálnak, felhívja a bizotság tagjait, hogy egyenkint adják elő indokolt véleményüket arra nézve, hogy az egyesület által kitűzött dijat melyik versenyző dalegyletnek Ítélik oda, mely felhívás folytán a bizottság mindenek előtt abban állapodott meg, hogy eltekintve azon tagadhatatlan és kedves jelenségtől, miszerint a versenyzett dalegyletck mindegyike a bizottság teljes elismerésével találkozott, s hogy vala- ! mennyi versenyző dalegylet előadása a legszebb törekvés s haladásról tesz tanubizony- I ságot, mégis csak abban találja ez úttal feladatának megoldását, hogy egyedül a kitü- 1 zött dij oda ítélésére szorítkozzék. TÁRCZA. Gonda László utólsó müve. Haladó István és Maradó János beszélgetése a községrendezési törvénynek végrehajtásáról. (Folytatás.) II. Estve. Az i .......olvasó egyletben. Haladó István, a vele jött tiz polgártárs élén köszönti az egylet tagjait. Midőn helyeiket elfoglalták, felkérte az együtt levőket, hogy a ma estveli beszélgetés tárgya kiválóan csak B.... városa közönségét illető legyen, — tehát legyen szabad másoknak is közbeszólva, elmondani legjobb meggyőződésüket a dolog iránt. Szabják ki, hogy senkit nem lehet félbe szakítani, hogy a dologhoz értők egyszerűéi többször is szólhatnak); most pedig sorshúzás által döntsék el azt, ha váljon ö, vagy János gazda kezdje a szólást? A sors úgy döntött, hogy az első szó István mesteré lett. 0 tehát igy adta elő véleményét. T. polgártársaim ! az én mostani beszédem nagyon rövid lesz. Tudják miképen gondolkozom a tárgyról. Ila önök az én gondolkozásom szerint látnák a mi városunk helyzetét, ha az én szivem kívánságai szerint elöhalad- ni s boldogulni, — vagyis ezen dicső nagy czélra törekedni készek volnának; úgy ma nem vitatkoznánk, úgy most már cselekednénk. Tett azon vetés, melyből a haszonnak aratását reméljük. A vitatkozás leginkább az ugarlásboz vagy a vetés alá szántáshoz hasonlít, — azaz: ilyenkor még tovább kell várakoznunk az aratási áldásra, messzebb van tőlünk a kitűzött ezé). Szegény, nagyon szegény ez a mi kedves városunk. Szegénysége mirajtunk látszik meg kik ennek polgárai vagyunk. A ki csak ezen vármegyében fekvő hasonló állapotú mezővárosokéval hasonlítja össze a mi helyzetünket j p. o. Csaba, Gyula, Szarvas városok mostani állásával. — az körülbelül nem sok dicsekedni valót lel mináluok. Mondám, hogy szegény ez a mi városunk. Igaz-e hát ez az állítás ? Van Békés városának a közpénztárhoz tartozó földbirtoka, összesen 1779 bold és 147Q öl, melyből a Fásmelléken lévő erdő\ és szántóföld, 635 hold és 283 Q öl. Ezen birtok jövedelmezett 1868-dik évben 16131 frt 86 krajezárt. Ez összegből esett ugyanazon évben külön az erdőre 2,405 frt 12 kr. A város közönségének 1870-dik évi háztartása pedig igy állott: 1. Bevétel 19609 frt 37 kr. 2. Kiadás 27106 frt 14 kr. 3. Különbség 7496 frt 76 kr., mely utolsó összeg községi adó gyanánt volt kivetve a lakosságra. Az 1871-ik évi város-községi háztartás a következő számokat mutatja u. m. 1. Bevétel 22298 frt 70 kr. 2. Kiadás 29568 frt 68 kr. 3. Különbség a bevétel s kiadás közt 7269 frt 98 kr. vagyis mint emlitém: ennyi volt a községi adó. Hanem azt szintén föl kell említenem, miszerint az „inségi kölcsönből fenle- vő adósság“ ugyancsak 1871-ik évről teszen 8280 frtot kamatjával együtt, — s ez az oka a bevétel és kiadás közt levő különbségnek. A város határának területe 67000 katasztra- lis hold, több mint 4500 telekkönyvi birtok-1 ivén följegyezve. Van a városban népbank, melynek évi forgalma 900,000 frtot megkö- j zelitö, s egy fiók-takarékpénztár, melynek évi forgalma közel egymillióra tehető. Van úgy- | nevezett városrendezési pénztár, melynek tartalma 60000 frt; továbbá köz-árvapénztár mely 144839 frtot tartalmaz. Érdekes tudni továbbá, hogy városunk határában az 1870-dik óv mezőgazdasági termelés eredménye hivatalos felbecsülés szerint 2.154,546 frt 10 krajezárra tétetett; 1871-ben pedig ugyanez összesen 1.062,315 frt 50 krra volt becsülve: — és hogy a két évi termelés értéke közt fenlevíj különbség szintén egymillió s közel százezer frtnyi károsodást mutat. — Most a népességről szólok, melynek létszáma a 23000-et közel-1 éri. Házszám a legújabb népszámláláskor 4216. Ezen összes népességből mint országgyűlési képviselő választására jogosított polgár, | beíratta magát 1869-ben ezerkilenczszázhu- szonhét és pedig l| Birtok czimen 1755; 2) Kézmives czimen 58; 3) Kereskedő czimen I 39: 4) Értelmiség czimén 61; 5) Régi jog vagy nemesség czimén 14. Szavazott 1592. I — Ez pedig haladás a jó utón, ha felszámit- [juk, hogy az 1865-ik évi országgyűlési képviselő választásra beíratta magát 1134; szavazott 929. Ugyanekkor „értelmiség“ czimén ' beíratott 25. — Haladás ez a jó utón, a mint I j mondám. Ugyanis ennek köszönhetjük azt, I hogy moBt a vármegyén 36 választott bizottsági tag gyülésezik Békésről; mig a 30,022 lelket számláló szomszéd Csaba részéről nem I több mint 27 bizottsági tag küldetik válasz- tás utján a megyére. De ha már az adókönyv által jogosított úgynevezett virilis bizottsági tagokat vesszük tekintetbe, — az tűnik ki,! hogy mig Békés városából 23 virilis bizottsági tag van a megyén s ezek közt csupán 7 olyan, kik az 1870. 42. t. ez. 23 §-ának I rendelkezése szerint, az egyenes adónak két- szeresen felszámítása, vagyis — műveltség által adott jogosultságnál fogva vehetnek részt a megye kormányzatában; Csabáról 76 virilis bizottsági tag van a megyén, kik között 3-nak adója van kétszeresen számítva. A mi tehát illeti a két szomszéd város polgárainak birtok állapotját, — mig nálunk körülbelül ezer lélek után jut egy virilis megyebizottsági tag; ott a szomszédban majdnem négy vi- I rilis adózó esik egy-egy ezernyi lélekre, — Fölemlítem még, hogy 1854-ik évben volt e városban a követkoző tisztikar: bíró, törvénybiró í adószedő, községi pénztárnok, városgazda, tizenegy esküdt, egy főjegyző, két aljegyző, I egy segédjegyzö, ügyész, mérnök, orvos — I egyszersmind halottvizsgáló, — árvagyám és , segédje, — tehát összesen huszonöt egyénből álló tisztikar, s ezenkívül a cselédség kellő | számmal. A jelenlegi tisztikar létszáma 29 j vagy 30 egyénből áll. Mindezeket igy felsorolva, most is azt mondom: szegény, nagyon szegény ez a mi kedves városunk, — s ezt leginkább meglátni rajtunk — polgárokon, a város kül színén, belső állapotján s az egész lakosságon. De most engedjék meg, hogy én hallgassak, mig önök azon kérdés megfejtésével foglalkoznak : miben állhat voltaképen városunk szegénysége, mit éppen akkor emeltem ki, midőn felsoroltam a község vagyoni tekintetben dúsgazdagnak mondható állapotját. Maradó János. Nagyon sok érdekes számot tanultunk ösmerni t. polgártársam — István mesternek előadásából. De az igazat megvallva, nem értem egészen ama czélzatát, melyszerint mindazok daczára, igen szegénynek tartja e várost. Örömest hallanám, ha valaki megmagyarázná e dolgot. Úgy tűnik fel előttem, mintha találós mesét mondott volna, s reánk bízza, hogy fejtsük meg annak értelmét. Szívesen átengedem a szót bárkinek; mivel úgy sejtem én is, hogy itt a mese alatt igazság rejlik. Népszerű Mózes. Szót kérek t. gyülekezet! Hivatalos állásom parancsolja, hogy felszólaljak. Esztendők óta viselem e városban tanítói hivatalomat Azon szerencsés emberek közé tartozom, kire nemcsak az iskolázó növendékek, de a polgárok is örömest hallgatnak, s a kire e_ miatt némely helyütt nehezteléssel tekintenek. -— Úgy tartom, felfogtam Haladó István polgártárs szavainak értelmét. Kifejtem azt, ha megengedik. A dolog érdeme épen az, hogy városunkat ugyanakkor nevezi ö szegénynek, midőn felsorolta az anyagi vagyonosságról tanúskodó adatokat. Ennek értelme az, hogy: emberi, polgári és honfiúi nemes hivatásunk betöltésének mértéke igen csekély ahoz képest, a mennyit tőlünk várni lehet, a mennyit valóban kíván s követel általunk teljesittetni a kornak szelleme. Önök azt fogják erre mondani: de hát mi az a korszellem? Ez azon láthatlan, de fényeiben érezhető valami, a melynek értésére növelni kell az i(ju nemzedéket s tanítani az éltes embereket is. Ez az a nevezetes változás a hazai közdolgokban, <
