Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-08-04 / 18. szám
megvetendő segélyben részesíti időnként: Itteni lelkészsége alatt a tanítók anyagi helyzete is nem csekély mérvben javult. — Lelje jutalmát a nemeslelkü kanonok ur azon édes öntudatban, bogy szellemi és anyagi áldozatait a legszentebb s legfontosabb ügyek egyikének oltárára rakja le. Szolgáljon ez követendő például mindnyájunknak, de különösen azoknak, kiknek van miből, s részben közvetlenebbül érdekelvék a népnevelés szent ügyéért áldozatot hozni." Balta Mátyás. Levelezés. Békés-Szent-András jut. 25. 1872. Hogy vannak emberek kik mint egy kötelességet vélnek teljesíteni, ha a tanitó ellen ha bár alaptalanul is, de rágalmat szórnak, s gyönyörködve szemlélik ha a tanitó ellen bár légből kapott vádat emelhetnek ez által becsületét meg ingathatják; erre nézve van szerencséin az olvasó közönséggel egy legközelebb engem érdeklő esetet megismertetni; nem azért mintha ez által valamely közérdekű tárgyra hívnám fel az olvasó közönség becses figyelmét, hanem hogy a rágalmat szóró alattamo? fondorkodót midőn fel ismernék, az illető is ismerje el hogy alaptalan fel- terjesztése illetőleg hazudozása által nem any- nyira a tanitó tekintélyét, de saját becsületét (ha van) rontja le. A legközelebbi canonszerü vizsgálat alkalmával ugyanis ngyt. Hajnal Ábel egyház községünkben is megjelenvén egy bizonyos ogyéniség által azon légből kapott alaptalan rágalom — mint vád terjesztetett fel ellenem hogy „engem tanítási idő alatt minden nap láthatni, hogy a községben és faiskolába kószálok“ ez undok rágalmat nem lehet, hogy nyilvános téren vissza ne Utasítsam, annyival inkább, mert rágalmazó ur nem képes ellenem csak egyetlen egy esetet is bebizonyítani, mondhatom lelkiismeretem őszinteségével, hogy engem tanítási idő alatt sem községben egyes házakhoz, sem fáskertben kószálni senki, úgy rágalmazó ur sem látott, több másfél événél — miután méltatlan rágalmak s undok vádaskodások által mélyen megbántattam — sem névnap- sem menyegző, sem disznótor, sem keresztelőbe még a leg- bizalmasb emberem sem volt képes magához megnyerni, ennélfogva nyíltan merem felhívni rágalmazó urat, hogy bizonyítson be ellenem csak egyetlen esetet is, (papom menyegzőjét kivéve) s én minden egyes esetért az egyház javára vagy vádaskodó ur által kijelölendő jótékony czélra 50—50 frttít fizetni becsületbeli kötelességemnek ismerem, ellenkező esetben őt aljas fondorkodónak, becstelen rágalmazónak nyilvánitom; s noha most is előttem áll az ut törvényesen megtorolni a rágalmat, ez egyszerit most eltűröm, de kijelentem, hogy más esetben oly rágalmazásért mit ellenem bebizonyítani nem képes, rágalmazás! pert fogok ellene megindítani, s máskor majd lefogom arczárói rántani a hazug lárvát. Zih Károly. néptanító. — Jegyzéke. A b.-gyulai királyi törvényszéknek, 1872. évi augusztus hó 6. 7. 8-ik napjain tartandó pereknek. Előadó: Herberth tbiró. 754—872. Csüllög István és érdektársai felperesnek özv. Csüllög Sándomé alperes elleni örökrész megítélése iránti pere, 3915—872. Mucsi Imre felperesnek Papp Márta alperes elleni válópere. Előadó: Dobósfy tbiró. 2991—872. Buoer Bánszki Mária és társa felpereseknek Buoer János és Pál alperesek elleni 234 írt 1 kr. s jár. iránti pere. 3250—872. Bagó Sándornak E. Arató János és Kávási Sámuel elleni örökösödési pere. 3410—872. Csasztván Györgynek neje Gilyan Zsuzsánna elleni válópere. 3685— 72. Szilágyi Erzsébetnek férje Hajnal István elleni válópere. 3686— 72. Vaszpil Katalin felperesnek Bökő Pál alp. elleni gyermektartás iránti pere. 4082—72. Popper testvérek czég felperesnek Weinberger Dávid alperes elleni 9000 frt s jár. iránti pere. Előadó : Téleszky tbró. 3869—871. Nagy Károlynak úgyis mint Végh József meghatalmazottjának, Szentgyörgyi Horváth Antal és érdektársai ellen a szent- andrási és tót-komlósi kir. kissebb haszonvételek 11*a része becsértékének bírói megállapítása iránti ujitott pere. 4118—72. Kis Erzsébet és József felp. Kis Julianna és érdektársai elleni örökösödési pere. 4319—872. Sztrehovszky Andrásnak Uh- liár Judit elleni váló pere. 4386—872. Vattai Máriának Herpar István elleni váló pere. 4382—872. Olasz Antalné férjezet Zubor Borbálának Varga Demeter elleni 20 forint becsületsértési birság s jár. iránti pere. Előadó: Huszka tbró. 1799—872. Srötter Miksának Slesinger Mór elleni 400 frt foglaló kétszereg s jár. iránti pere. 2365—872. ifj. Sendvai József felp. Szabó Ferencz és Török Ferencz alperesek elleni kötelezvény érvénytelenítése s zálogjog töröltetése iránti pere. Újdonságok. — Az aradi ipar- és kereskedelmi kamara a kerületében létező összes czéhekhez el- küldötte az uj ipartársulati szabályokat, hogy azok szerint ipartársulattá alakuljanak. — Nálunk ez ügynek rendezése úgy látszik még az éji homályban késik. — A szabályok közlését jövő számunkban kezdendjük meg. Ha az idő kedvezni fog, mai napon megtartandó daláriinnepélyünk minden részben kitünően sikerülend. A vidéki közönség oly nagy számban ígérkezett ismerőseinek látogatására, hogy dalárainkat csak nagy nehezen lehetett elszállásolni. — A belépti-jegyek a dalár-versenyre nagyon kapósak, oly annyira, hogy a körszékek számát szaporítani kellett. — A nagyváradi dalárda elnöke aleln. és 8 tagja által leend képviselve. — A gyulai hölgyek által a nyertes dalárda részére készíttetett ezüst serleget volt alkalmunk látni, egyszerűsége mellett igen csinos raü; a nyertes dalárda hölgyeink egészségére többször fogja üríthetni. A mü Laky pesti ékszerésznél készíttetett és valóban igen méltányos áron. — B.-Csaba ezúttal püspöki székhelylyé leendett! Egy — közlő előtt fekvő érdeke8 és hivatalos tudósítás után constatálva van azon, a tudományos műveltséget, — az egyház és iskolák körében tanúsított sokoldalú buzgó tevékenységet jutalmazó elismerő tény, miszerint B.-Csabai ev. ág. hitv. lelkész s esperes főtisztelendő tudós Dr. Szeberényi Gusztáv ur, a Bánya-kerület superíntendenssé — püspökévé, — a befolyt 209 szavazatokból — 105 szavazattal megválasztatott. A felszentelés B.-Csabán f. é. September 12-én, a hi- vatalbai beiktatás ugyanazon hó 30-án délelőtti 9 órakor Pesten fog megtartatni. Ezen választás mindenesetre oly érdemdús, nagytu- dományu férfiút ültetett az ev. ág. hitfeleké- zet egyik fopásztori székébe, hogy mind a választóknak, — mind a választottnak kölcsönösen áldást, örömet, és Istennek vezérlő oltalmát lehet szívből kívánnunk. — Egy szép virággal kevesebb van megyénkben, még pedig egy kellemdus n á r- c zisz-virággal, — mint volt ezelőtt par héttel. — A kőzelébb multjuliushó 22-én ugyanis délelőtti 9 órakor volt Mezö-Berényben, egybekelése a szép s kedves Nárczisz Mariska kisasszonynak, Schlőgel Sándor battonyai derék ifjú gyógyszerésszel. Menyasszony násznagya Kovács István, megyei főorvos, — a vőlegényé Kövér Sándor csanádmcgyei föld- birtokos urak valának. — Nászleányok voltak: a menyasszony két bájos nővérei Emma és Lila, továbbá Fazekas Ida és Bignio Mariska kisasszonyok. — Vőfélyek a vőlegény fitest vére Schlőgel Károly, — Kossuth Csanádmegyei szolgabiró, Bodnár János ügyvéd Szabolcsból és ifjabb Kollár János urak voltak. — A nászünnepély diszét emelték, a menyasszony anyai nagybátyja — Fazekas László szabolcsmegyei kir. törvsz. tanácsos ur müveit nejével és mindenkit elbájoló Mariska és Ida kisasszonyaival. — A vidáman és kedélyesen elköltött villás-reggeli után, az uj párok szívélyes áldás kivánatoktól kisérve vasúton Aradig, onnét tengelyen Battonyára elutaztak. Hymen ismét! Alig van Arad vidékén uriház, hol az ottan közbecsülésben álló Obetkó Kálmán díszműárué „Obetko és Emyei" czég alatti üzlet comfort czikkei ne találtatnának. Nevezett ifjú kereskedő, — ki szakmájában kiváló egyéniség s külömbféle vál- tozékos üzleti czikkek tekintetében — számos külföldi nagy házakkal áll —személyes és kereskedelmi összeköttetésben, — a legéletbevágóbb ügyben, — nem a hazán kivtil — hanem e megyében B.-Csabán találta fel a szivbeli összeköttetést, — jövendő házastársául eljegyezvén magának a derék s gondosan nevelt Sailer Jozefin kisasszonyt. — Egybekelésük folyo hó 26-ra van kitűzve. — Áldás legyen frigyükön! — Ez már aztán hallatlan scandalum Városunk szépítő bizottmányának egyik — raüizléséröl kiválónak tartott — tagja, lelki- ismeretes buzgósággal akarván megfelelni a néhány hét előtt kihirdetett orvos-rendőri utasításnak ; az udvarán levő emésztő gödör tartalmát egy éjjelen kihordatá ... az utczára. Természetesen ennek csak azon következménye lett, hogy a Zöldfa-utczán járó-kelők kénytelenek valának szaglási szervüket a levegőtől megfosztani, hogy az ájulást kikerül- jék. — (S. S.) Szarvasi újdonságok. — A városi képviselő testület julius 23-án tartá első ülését. Az ülés legfontosabb momentumát a különböző szakosztályok megalakítása képező, melyek is egy-egy elnökkel élükön következőleg csoportosíttattak: I) Gazdasági osztály, elnöke: Lonovics Ferencz. II) Pénzügyi osztály, elnöke: Sipos Sándor. III) Szé- pitési osztály, elnöke: Kuczkay János. IV) Korházi osztály, elnöke: Rétby Vilmos. — Felolvastatott s véleményezés végett kiadatott továbbá ez ülésen a szarvasi nagy birtokon sok részéről a községi költségekhez minő arányban leendő hozzájárulás tekintetében benyújtott ajánlat, s ugyancsak a szarvasi nagybirtokosok által az elöljárósághoz intézett azon felszólitás, mely szerint noha a köztük s a Szarvas város közönsége között 1855. év deczember 1-én a halásztelki védgátak kijavítási és fentartási költségeinek minő arányban leendő viselése tekintetében létrejött szerződés 3-ik pontjában a Szarvas város közönsége részére kijelölt vonalon a szerződésileg magára vállalt kijavítási munkálatokat mai napig sem végezte be, s következőleg az összes gátvonalaknak egy egységes kezelés s felügyelet alatti egyesítése mindez ideig meg nem történhetett, a nemesi birtokosok úgy lévén meggyőződve, hogy ezen állapotnak további (entartása sem a szerződő felek jól felfogott érdekeivel, sem a szerződésnek eredeti s valódi czéljával, mely más, mint a védgátaknak állandó s minden eshetőségek ellenébem biztos fentartása nem lehetett, — össze nem egyeztethető, felszólitja a városi elöljáróságot, miként eltekintve azon körülménytől, hogy a város által teljesitenbiróval. 1848 előtt a jászok és kunok pereire nezve mint legfőbb törvényszék, a nádori szék működött s némely ügyekben a kir. udvari kanczellária is. b) A királyi Ítélő tábla, a kir. szemólynök elnöklete alatt két főpap, két táblai biró, az alnádor, alország- biró, országbíró itélömester a kir. ügyek igazgatója, 41 rendes és 16 számfeletti kir. táblai biró, 18 segédelöadó és tanácstitkár és 25 fogalmazóból álló személyzettel, c) A váltó-feltörvényszék. 2) A négy kerületi királyi tábla Nagyszombatban, Kőszegen, Eperjesen és Debreczenben. 3) A megye törvényszékek. 4) A sz. kir. városok törvényszékei, melyektől fellebbezés volt a személynöki b némely ügyekre nézve a tárnoki székhez. 5) A jász-kun kerületi kapitányi székek, a XVI szepesi és a hajduvárosok tartományi széke, a nagykikindai szabad kerület bírósága. Megemlítendő itt hogy az 1848 előtti bírósági szervezetben legalsó helyet foglaltak el az uriszékek. Ezen törvényszékek úgy a köz. mint a magánjogi peres ügyekben Ítéltek. Tisztán magánjogi ügyekben pedig : a) a községi biró, két elöljáróval együtt, Ítél szóbeli eljárással 12 frt. erejéig; b) a szolgabiró esküdttársával 200 frtig; c) az alis- páni szék; d) a rendezett tanácsú, a XVI szepesi, a hat hajdú és a jászkun városok mint első bíróságok, magánjogi perekben. Külön ügyek bíróságai: 1. Kereskedelmi és váltó ügyek 6 magyarországi váltó-törvényszék (névszerint: pesti, debroczeni, pozsonyi, aradi, eperjesi, sopronyi;) 2) bányaügyekben ideiglenes bányabirósági (Budán, Beszterczebányán, Lőcsén, Nagybányán és Oraviczán ; Erdélyre nézve : Abrudbányán és Zalathnán;) 3) Szentszékek, vagyis püspöki s érseki törvényszék; 4) Sajtó-vétségekben — esküdtszékek. Erdélyt s a társországokat szándékosan mellőzöm, hogy unalmassá, ne váljék, ha már úgy sem lehet rövid beszédem. A mi ezekből reánk tartozik, az főképen any- nyi, hogy a rendezett tanácsú város az uj bírósági szervezet értelmében már többé nem törvénykezési hatóság. Nagy tévedésben van tehát, ki a jövő korbeli rendezett tanácsú várost a múlt korbelivel összehasonlítván, nem veszi tekintetbe az általam énditett nagy változást. Ez óriási különbség a volt és leendő intézmény között. Bízvást állítom, hogy a községrendezési törvényben jelölt elöljáróság — úgy a rendezett tanácsú városokra, mint a kis és a nagy községekre nézve — tisztán közigazgatási szervezet s aztán semmi egyéb. Ennélfogva már a fentébb említett törvényszéki költségeket szóvá tenni sem lehet, mióta országos központositást nyervén az igazságszolgáltatás ügye, összesen 102 királyi törvéngszék s több mint 360 királyi jár. bíróság állíttatott be most legújabban. — Teljesen osztom t. polgártársamnak a megyerendezési törvényt illető megjegyzéseit. Én is úgy értem ezt a dolgot. Én is szerettem volna, mint sok elvbarátom, ha az országos törvényhozás úgy járt volna el, mint a jó tanitó. Előbb ismertette volna a 2-öt, az ő-öt és a 8-at mint egyeseket, s ezek után tanította vala a népet a 258-nak megértésére, más szóval, — ha előbb rendezi a községeket s azután a megyéket. Kár, hogy a politika nem mindig a természetes okszerűség utain jár. Megkönnyítik a kormány dolgát, s ez által sulyosbul a nép baja. De azt jó lélekkel állítom, hogy hazafiul legszentebb kötelességemnek az által kivánok s vélek leginkább eleget tehetni, ha igyekezem felhasználni a törvény által nyújtott előnyöket magamnak és enyéimnek, háznépem és községemnek javára, előmenetelére. Azt pedig úgyis tudja rólam mindenki, hogy én a magán emberre, a testületre, a községre, hazámra sőt az egész emberiségre nézve üdvöt s boldogulást csak as elöhaladásban keresek. Az álló viz megbüszködik, az élő forrásvíz csörgedez. A mai világban az, ki hátramenni, pangani s elveszni akarna, egy lépést se tegyen visszafelé; csak álapodjék meg egy helyen, otthagyja öt a kornak lelke, és ö romba dűl, feloszsik, szétbontják a haladás eszméi. Ki nem fogékony arra, hogy saját céljára törekedjék, biztos lehet, miszerént idegen célok eszközéül fog felhasználtatni mások által. Én tehát csak azt tartom ma is : vétkeznénk önmagunk s hazánk érdeke ellen, ha nagyközségi teng-életben maradni kívánunk ; — ellenkezőleg, ragadjuk meg az alkalmat, midőn legelőször felhivatunk, egy szívvel és lélekkel kiáltsuk ki: éljen a rendezett tanács! M. J. Megrendített, de inóg nem döntött meg t. polgártárs.! Szívesen köszönön a jó tanitást. Legyen szabad kérnem, hogy ma, ez alkalommal ne tartsuk bevégzettnek a vitát. Nagyon sok elmondani valóm van még. Szeretnék biz én akár megtérő bűnössé lenni. Ön derék egy térítő. De — ugyan tanítson még többre.! Magam is, de méginkább a kik tőlem várnak útbaigazítást illendő tisztelettel kérjük és fogadjuk a népkör jószellemének reánk leendő kitöltetését Örömmel látom, hogy megtelt körültünk a szoba figyelmes hallgatókkal, sőt némelyik csak a küszöbnél lesi, mi jól tanulhat. Nálunk tágasabb helyiség van. Vegye jó néven t. polgártárs ! ha önt és társait meghívom szerény egyletünkbe. Önöknél mindenki az oktatás által érzi lecsillapítva lelki éhét, másféle enni valót nem kaphat; italuk tiszta viz. Épen igy van nálunk is. Ugyan, kérem, tiszteljenek meg holnapután estvére becses látogatásukkal bennünket. A meghívás elfogadtatott. Baráti kézszo- ritásokat váltva, oszlottak el a népkör tagjai s örvendező szivvel tértek haza a vendégek. Tudta, érezte valamennyi, hogy ez csak kezdete volt a nagy vitának, feszülten várták a folytatást. Ki tudná most előre megjósolni, mikor érnek véget, ? ! valamint az is mindvégig kérdéses marad, hogy a két fófó szóvivő polgár közül melyiknek elveihez csatlakozik majd a szavazó közönség többsége. (Folytatása kör.)
