Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-07-28 / 17. szám

Uj folyam.

17-ik szám.

Gyula julius 28-án 1872.

í " ^

Szerkesztőségi iroda:

Dobay János könyvnyomdája, saját házában.

Kiadó hivatal:

Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház.

V J

VEGYES TARTALMÚ HETILAP.

Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Díj: 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 irt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr.

f---------------Me

gjelen

hetenként egyszer,

minden vasárnap.

Előfizetési díj;

Három hóra 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra 3 ft

L J

Teremtsünk népies ingyen könyvtárakat.

ii.

Igaz, hogy megyénk főbb városait, vagy községeit nem mondhatjuk épen tulszegénynek a használatra álló könyvtárak dolgában, ha a kölcsönkönyvtá- rakat ide nem számítjuk is kaszinóink tagjai meglehetős könyvtárral rendelkeznek ; ezenfelül — mint tudjuk — némely olvasókör könyvtára egyesek által künn is igénybe vétetik. Sok helyütt a gymnasium ifjúságnak is van könyvtára. Azonban a gyűjtemények legnagyobb részben csak is a müveit osztály igényei szerént, vagy épen esetlegesen vannak berendezve; pedig hányad részét teszi ez, az olvasni tudó lakosságnak ?

Mit olvas tehát a nagy olvasó közönség? Erre igen könnyű, de épen oly szomoritó is a felelet Vagy oly olvasmányok után nyúl, hahogy még le nem lóhadt benne az iskolában felköltött olvasási vágy, — melyeket véletlenül kezébe kaparithat és nem ért, s igy megunva ismét félredobja, egyéb kevésbé hasznos szórakozásra fordítván szabad óráit • vagy oly olvasmányok akadnak kezeibe, melyek szivét, lelkét megvesztegetik a divatos világnézetekkel, s lesz belőle sorsával elégedetlen s veszedelmes osztálya a városnak vagy községnek.

Tagadhatni-e józanon a dolog ezen állását? És mégis emelkedett-e már egy hathatós szózat, mely e tátongó hiányon faj- s ember-szeretetből segíteni igyekezett volna? Tudtunkra megyénkben eddigelő ily jelenségeket nem tapasztaltunk; vagy ha igen, azoknak ;— mint látszik — nem lön kellő sikere. Pedig hát vajmi számosán vannak, kik magukat a nép igaz barátainak mondogatják.

A valódi népbarátnak, népvezérnek nem az volna-e legnemesebb feladata hogy a népet lélekben is iparkodjék fölemelni? Igen, ez tagadhatlan, mert különben azon méltó gyanúba esik, hogy a nép iránt hangoztatott szere tétének valami önző indoka van; pedig őszinte jóakarat mellett nem volna ám valami óriási feladat a népnek olvasás általi nemesbitése.

Igen e lapok 10-ik számú „Miért nem olvas a magyar gazda11 ?! czimü értekezésében előadá My. ur az okokat, hogy sokaknál miért uralkodik ellenszenv a gazdasági olvasmányok iránt; de azt nem mondja meg tüzetesen, miként lehetne legkönnyebben ezen ellenszenvet a népgazda szivéből kiirtani, és miként lehetne vele a hasznos olvasmányokat megkedvelteim. My. ur egyszerűen osak azt mondja, hogy „vegyünk gazdasági könyveket, és olvassunk.“ — Ámde ismerve a népszellemét, nálunk az nem jutott még a közraivelődés azon fokára, hogy önkényt, saját jószántából vásárolja meg a gazdasági könyveket. Ha őt erre utaljuk, még sokáig nem érjük el a kívánt célt, és óhajtott sikert.

Állitassanak városrészenként, és községenként, népies ingyen könyvtárak a tanodái helyiségekben; a könyvtárnok ott van a tanító személyében, ki a városi és községi pénztárból húzandó kevés fáradsági díjért szívesen teljesiten-1 di a nép érdekében e fenséges és reá j bízandó kötelmet, és kinek a kezénél levő könyvtár szintén hatalmas segédeszköz lenne pályája követelésének méltó betöltésére, minek hiányát min- 1 denfelől keserűen hangoztatják a szegény tanitók.

Egy ily könyvtár jelentéktelen ösz- szegből kiállítható, mert 150—200 szakértőleg megválasztott mű, melyekben a nemzeti szokások, erkölcsök, az országos s helyi ipar, gazdászat, kereskedelem népszerűén fejtegetve vannak, minden igényeit kielégítené a nagy i közönség olvasási vágyának.

Igen 150—200 jól megválogatott i müvei föl lehetne emelni a szunyado- ‘ zó lelket és szivet s fogékonnyá tenni minden szépre, jóra és nemesre; szóval józan gondolkodásúvá válnék egy egész néposztály.

Ha tehát vannak kellő számban elemi tanodáink, ezek arányában gondoskodni kellene népies könyvtárakról is, és pedig közköltségen. S ezt jogosan követeljük a közmivelődés ér- I dekében akkor, midőn a városi vagy községi kiadások közt jelentéktelenebb czélokra is jutnak tetemesb összegek.

E népies könyvtárak a közművelő-1 dést többszörösen hivatva volnának1 előmozdítani akként is, hogy a közön-1 ségnek mindenkor rendelkezésére áll- ván, értelmes vezetők elnöklése mellett — az ekként olvasásra buzdult tehetösb iparos vagy gazdálkodó p'ol- gárok mintául tartanák e gyűjteményt házi könyvtáraik berendezésénél is. S ez nem jelentéktelen előny lenne azon okból is, hogy a felébredt lelkű polgár nem pazarolná pénzét sok oly értéktelen könyvre, melyek csak gya- nusá teszik előtte a tudomány valódi | értékét.

Mig a nagy olvasó közönség irá- j nyában ekként nem gondoskodunk, addig az elemi oktatásnak nem fog i azon méltó gyümölcse lenni, mely a közjólétnek egyedüli föltéte: a józan gondolkodású s értelmes középosztály.

Bártol J.

Szabályrendelet

Gyula városának 1871. évi 18-ik t. ez. értel- tnébeni nagy községgé rendezése tárgyában.

(Folytatás.)

i fötuií* 22. §. A községi bírónak kötelessége.

a) A község belügyeit a törvény korlátái között és a törvény által mellé rendelt közegekkel felelősség terhe mellett vezetni.

b) Az állami közigazgatásra vonatkozó felsőbb rendeleteket, a községi tanács és jegyzői tisztséggel egyenlő sorban felelősség mellett végrehajtani.

c) A törvényhatóság és község szabályrendeleteit és a képviselő testület határozatait végrehajtani, vagy végrehajtatni.

dj A képviselői közgyűlés és tanácsüléseken elnökölni, ezeken az ügyrend megtartása felett őrködni.

e) A község pecsétjét őrizni, a község nevében és részéről kiadott okmányokat és jelentéseket a jegyzővel aláirni.

f) A községi vagyon és pénztár, állami és községi adók, a községi magán jövedelmek, valamint az árvapénztárak, a jótékony közművelődési és szegény alapok felett ellenőrködni, minél fogva e pénztárak szabályszerű kezelését és állapotát őrszemmel kisérni, és

időközönként megvizsgálni, s a tapasztalt hi-1 ányokat felelősség terhe alatt 24 óra alatt feljelenteni köteles.

9) A közbiztonság, községi rend, iskola, egészségi ügy, szegény ügy, községi utak és közlekedési eszközök tekintetében, a törvény, felsőbb rendelet, vagy a képviselő testület határozata által reá ruházott kötelezettségeket teljesíteni.

h) A községet peres és peren kivüli ügyekben a bíróságok és más hatóságok előtt kép- viselni, önként értetődvén, hogy a hol utasításnak szükségét látja, erre nézve a képviselő testület utasítását mindenkor kikéri.

i) Az árvaügy kezelést illetőleg a törvény- hatóság ez iránybani szabályrendeletének végrehajtását eszközölni.

j) A jegyzői tisztség és tanácscsal együttesen felügyelni, hogy a kiadások a költségvetés határait túl ne lépjék ; — a biró a költségvetés keretén belül, tanácsülésrei leendő utólagos bejelentés mellett 50 írtig utalványozhat.

k) A községi esküdteket hivatalos teendök- 1 re belátása szerint felhasználni, és eljárásukra felügyelni.

l) Az állami és községi adó behajtása körül a törvény és felsőbb rendeletek által az elöljárókra ruházott kötelezettségeket szigorú felelősség súlya alatt teljesíteni, és illetőleg tel jesíttetni.

m) Őrködni a felett, hogy a városi cselédek magán használat által a községi szolgálattól eine vonassanak.

n) A népiskolai törvénynek, a közoktatástekintetében a községi elöljárók által teljesítendő rendeletéit foganatosítani, és az iskolát mulasztók szülei irányában, a törvény szigorát alkalmazni.

o) A himlő oltás rendes és szigorú teljesítését bírói tekintélyével elősegíteni.

p) A hadkötelesek és szabadságosokat előállítani, és egyáltalában a katonai és honvédelmi ügyekre vonatkozó felsőbb rendeleteket pontosan teljesíteni.

q) A községi faiskola, és abbóli kiültetések felett felügyelni, az országos és községi

I közmunka pontos összeírása, és annak ide- jébeni leszolgáltatására szükséges felügyeletet I gyakorolni.

r) A képviselő testület által az erdő-gyara- pitás és vágatásra hozott határozatokat pontosan és szigorúan végrehajtani. .

s) A péuztári tisztség által időszakonként hozzá s illetőleg a tanácshoz beterjesztett kimutatásokat évnegyedenként a képviselő tea| tületnek bemutatni köteles.

t) Mindazon teendőket, melyeket a fenteb- bieken kívül a törvény, vagy szabályrendeletek, és felsőbb meghagyások hozzá utalnak, pontosan teljesíteni.

23. §. A helyettes biró, a biró helyettese I és annak akadályoztatása, vagy távolléte ese- i tében gyakorolja mindazon kötelezettségeket, mely a 22. §. szerint a községi biró hatás- I köréhez tartoznak. Ezen felül:

a) Mint község elöljárósági tag, a képv. testület, tanácsülés, és biró végrehajtó közege, kiknek megbízásaiban eljárni köteles.

b) A törvénykezési rendtartás IX. czime alatt a községre ruházott községi bíráskodást egy jegyző és egy esküdtei gyakorolja.

c) a községi rendőrség felett a közvetlen felügyeletet gyakorolja,

d) A hozzá folyamodó panaszosok között — az eddigi szokás szerint — béke bíráskodást gyakorolja.

e) A mezei rendőri kihágások felett szigorúan őrködik.

f) Felügyel a községi közlekedési utak, hidak, és kutak jókarban tartására.

24. §. A községi esküdtek, mint a községi képv. testület, a tanács és biró végrehajtó közegei eljárnak mindazon ügyekben, melyek az 1871. XVIII. t. ez. 22. §-sa által, a község hatásköréhez utasitvák, a mennyiben ez iránybani végrehajtás vagy eljárásra a képviselő testület, tanácsülés, biró vagy helyet. biró részéről megbízást nyernek.

A községi esküdtek, a képv. testület, tanácsülés, biró vagy helyet, biró megbízásait vissza nem utasíthatják, hanem azok rendelkezéseit, és utasításait teljesíteni kötelesek, és a reájuk bízottak pontos végrehajtásáért személyesen felelősek.

A mennyiben pedig az állami és községi adók beszedésével raegbizatnak, kötelesek e tekintetben a vett rendelethez szigorúan és pontosan alkalmazkodni.

Ezen felül a tanácsülés által kijelölendő egyik esküdt, a fenálló szabályok és rendeletek értelmében személyes felelősség terhe alatt, a mérték hitelesítést gyakorolja.

(Folyt, következik.)

Megyénk felekezeti jellegű elemi iskoláinak állásáról általában.

(Folytatás.)

Endröd, 1872. juliushó.

Ha jól emlékszem Trefort Ágoston mondá: „Vallástalan népet nem lehet jól kormányozni,“ vagy igy: csak vallásos népet lehet jól kormányozni.

Ghyczy ezen fönnebbi állítását igazolja va- Ia egy pestmegyei eset; tndniillik : egyik község hitfelekezeti iskolájának szaporithatása czéljából az 5%. iskolai adón fölül is vetett ki néhány %-et a népiskolai törvény ll-ik §-sa szerint, melyben világosan, s elma- gyarázhatatlanul áll: „A hitfelékezetek mindazon községekben, hol híveik laknak, saját erejükből tarthatnák fenn és állíthatnak föl nyilvános népoktatási tanintézeteket; az ily tanintézetek feláUitására és fentartására híveik anyagi hozzájárulását a saját képviseletük által meghatározandó módon és arányban, — a mint eddig szokásban volt, ezentúl is igénybe vehetik... stb. s mégis a felekezeti iskolát nem szerető községi lakosok folyamodtak a megyei iskola tanácshoz az iránt, hogy a hitfelekezeti képviseletet vonja kérdőre...! igaz, hogy a megyei iskola-tanács nem tartotta magát illetékesnek a kérvényezett ügyben dönteni, de legalább rámutathatott volna a ll-ik §-ra a helyett, hogy a kérvényezőket a megyei tanfelügyelőhöz utasította légyen __ Endrödön is mostanáig a tantermek

és a tanítói lakok szaporítása határozottan czélba vétetett, mely mintegy 800—1000 írtra rúgna; igen ám! de az 5 %-os iskola-adóból annyi nem juthat e czél foganatosítására..; igénybe kell tehát venni okvetetlenül az isk. törv. ll-ik §-át, bárha a tanfelügyelő ur ő nagysága úgy nyilatkozik vala itt létekor, hogy az 5%-osnál többet nem szabad kivetnie az egyháztan ács és iskolaszéknek; — tessék most összevetni a tanfelügyelő ur ő nagysága szóbeli nyilatkozatát és a törvény idézett szakaszát, nemde nyilvánvaló ellenmondás tűnik ki. Épen folyamodik az itteni iskolaszék a tanfelügyelő ur ő nagyságához, miszerint irá- silag adja ki szóbelileg tett nyilatkozatát, hogy tudhassuk magunkat tájékozni.

A mi esetünkből következtetve merem föltételezni, hogy megyénkben több helyen van zsib- basztó körülmény.... s igy igen természetes dolog, hogy a tanfelügyelői egyedüli morális eszköz, a serkentés és buzdítás többszörié fölhasználva is — elég fájdalom! — majdnem minden eredmény nélküli. — Megyénkben