Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-07-21 / 16. szám

Gyöz-e vagy bakik a rendezett tanács ná­lunk, a közel jövő kérdése, én remélem, hogy győzni fog. De meg is bukhat, hiszen nagyobb dolgok keresztül vitele is szenvedett már hajótörést a csökönyösség tengerén. Gondolják meg azonban polgártársaim hig­gadtan, komolyan megfontolva az elhatáro­zás perczében, hogy hova adják szavazatai­kat. S most nyugodtan teszem le a tollat, mert meggyőződésem azt mondja, hogy az ügy igaz s az ut helyes, melyet védek, s a me­lyen haladok, s ha talán most megbukik is, azért: „a leányzó nem halt meg, hanem csak alszik.“ Kratochvill Gyula. A fentebbiekre válaszomat, az ügy végle­ges befejezése tekintetében, czikkével egy­szerre és csak röviden adom: Nem óhajtom, hogy mint fiatal ember hall­gasson, sőt inkább óhajtnárn, hogy kortársai Öntől példát véve, munkálkodjanak; de ne ragadtassák el magukat a túlságos hév által, mert érzékenykedő népünket a túlzásokba csapódó ironicus hang sérti. — Meglehet ró­la győződve, hogy ha második czikkét — tudtán kivül is — más ellen irja, lapom ha­sábjain nem adok tért számára; de magamat, a sajtónak, csekély tehetségemhez képest szel­lemi és anyagi munkását, nem találtam és nem találom sértve, mert tudom azt, hogy egyedül a sajtó azon tér, a melyen hasonlót hasonlóval viszonozhatunk és igy számlánkat kiegyenlíthetjük. Mi működését a volt „Békés“-ben illeti, e tekintetben nem kell elöljáróságunkat kérdez­nem, tudom azt magam is; ama hang nem épített de inkább rontott; és a helyzetet, hogy a közel jövőben a rendezett tanácsot létesít­hessük, csakis egyes gyanúsított férfiak kitar­tása hozá annyira, hogy ebből az, szilárd ala­pokon nyugodva, jöjjön teljesedésbe; meggyő­ződhet arról, ha e lap hasábjain éppen ma megkezdett „Tervezetet“ átolvassa; — mert mi rendezett tanácsot nem fillérek, hanem ez­rekre rugó többséggel akarunk létesiteni, és hogy ezt ki is viendjük, annak a jelen már biztos záloga. A volt „Békés“-nek a szarvasi választásra befolyását kétlem, hogy Önön kivül va­laki elhigyje. Alig hiszem, hogy azt Szarva­son a helyzetnek jelenlegi férfiai is beis­mernék. Végválaszom ezzel befejezve, éu is hiszem, hogy rendezett tanácsunk már a közel jövő­ben lesz, és önnel együtt mondom : „a leány­zó nem halt meg, hanem csak alszik.“ Dobay János. — Jegyzéke a gyulai kir. törvényszék­nél 1872. julius 22-én s következő napokon előadandó pereknek. Előadó Nyikora tbiró. 1070—1872. Marczó János felp. a gyulai közgyámság Marczó Julianna képviseletében, a gyulai 892 sz. tjkvi ingatlanság tulajdoni joga iránti pere. 1200—1872. Özv. Pelyva Józsefné felp. Pelyva György és érdektársai ellen özvegyi­tartás iránti pere. 3070—1872. Grf. Almási Kálmánnak Z. Nagy Ferencz gy.-vári községi biró ellen 2062 frt. s jár. iránti pere. Előadó Huszka tbiró. 1382—1872. Ökrös Juliannának Vidd An­drás elleni váló pere. 1446—1872. Szántó Albertnek Grüner Fü- löp ellen 1000 frt. tőke és jár. iránti pere. 1797—1872. Nyíri Bálintnak, Szilágyi Esz­ter ellen szerződés érvénytelenítése irán­ti pere. Előadó Teleszky tbiró. 4003—1872. Schvartz Sámuelnek Hunger­leider Vilmos ellen 400 frt. s jár. iránti pere. 3925—1872. Naschicz Hermannak Haj- duska Mór ellen 865 frt 78 kr. s jár. irán­ti pere. Újdonságok. — Községi rendezésünk ügyében, mint nagy község e hó 16-án tartatott meg a kép­viseleti közgyűlés, a melyen a szabályrende­let tervezete felolvastatván, némi változással elfogadtatott a küldöttség munkálata. A szer­vezés nagyon csekély eltéréssel különbözik a rendezett tanácsú városok szervezetétől, a mennyiben a város önálló rendőrséget is lé­tesít; — mi nem látunk az egészben más különbséget, mint hogy a polgármester és kapitány helyett, biró és albiró lesz, persze hogy szükebb és önállótlanabb tevékenységi körrel, — megvagyunk győződve, hogy az egész szervezés csak könnyebbített átmenet a rendezett tanácsra, melynek rövid időn be is kell következni, mert hogy Gyula városa élén ennyi teendőt egy csekélyebb szellemi képzettséggel biró földész teljesíthessen, azt, ki e szervezetet ismeri, senki sem fogja el­hinni. — Az e hó 17-én tartott képvi. köz­gyűlésen, a városi képviselő választást veze­tő elnökök megválasztattak, és pedig követ­kező rendben : Az I-sö kerületben: elnök Nagy Károly, helyettes elnök Licska József. Il-ik kerületben: elnök Keller Imre, he­lyettes elnök id. Uferbach Jáno3. Ql-ik kerületben: elnök Dobay János, he­lyettes elnök Dászkál Dávid. IV- ik kerületben: elnök Hoffmann József, helyettes elnök Sz. Schriffert Mátyás. V- ik kerületben: elnök Endrefy Károly, helyettes elnök Murvai András. VI- ik kerületben: elnök Dászkál Miklós, helyettes elnök Atyimovits József. Választási napul f. é. julius 28-ik napja tűzetett ki. — Gyula-Váriban nehányan a gyulai nyomdának versenyt akarván szerezni, hozzá­fogtak egy külön nyomdai sajtó készítéséhez, és azt el is készitették. Nagyon hamar akar­ván azonban meggazdagodni, hozzá fogtak először is 10 frtos bankót csinálni, és ebből meglehetős mennyiséget forgalomba is hoztak; a bankjegyeket szabadkézzel csinálták, mert a szükséges lemezre még szert nem tehettek. A rendőrség azonban e működésben elfogta őket, és már eddig 14-en vannak a hűvösön. A vári nemzeti banknak élén — mint hall­juk — egy már ezért büntetett egyén az ottani molnárral állott. — Több lap azon téves hirt hozá a me­gyei dálárünnepélyröl, hogy a versenydijat a gyulai női-dalegylet adományozná; e téves hírnek ellenében kijelentjük, hogy e dijat a „gyulai nöegyletnek“ egyes tagjai maguk kö­zötti gyűjtés utján fogják ajándékozni. Leg- kevésbbé sem akarjuk hölgyeink dalképessé­gét kétségbe vonni, de Gyulán nöi-dalegylet nincs, noha örülnénk rajta ha lenne, mert annak állandóságáról inkább megvolnánk győződve, mint az eddigi gyulai férfi dalegy- letekéröl. — Megjelent, és szerkesztőségünkhöz beküldetett az „Apolló“ czimü, havonként kétszer megjelenő zene folyóiratnak 14. szá­ma vegyes tartalommal. — Ara negyedévre csak 1 frt 25 kr., félévre 2 frt 50 kr. Zene­kedvelő közönségünknek figyelmét a midőn felhívjuk, arről értesítjük, hogy az előfizetési összeget Fellegi Viktor szerkesztő-tulajdonos­hoz Budára szíveskedjenek beküldeni. — Folyó hó 15-én reggeli órákben Bé­késváros határában iszonyú villámlás és dör­gés volt, melynek, fájdalom! egy emberélet esett áldozatul, ugyanis K. P. nevű földmives summásával és nő-cselédével az eső elöl egy gunyhóba menekült, hol a villám sommását agyonsujtotta. — Csodálatos, hogy a nöcse- Iédnek a summás mellett semmi baja nem tör­tént, inig ellenben a tőle távolabb eső gaz­dát a földhöz vágta, — a kunyhó megégett. — Gyula-Váriban e hó 16-án egy ara­tókkal ment kocsi felborult, egy nő oly sze­rencsétlenül esett egy fennálló kaszába, hogy hasát egészen felvágta, és belei kiömlöttek, minek következtében másnap szörnyű kínok között meghalt.-- A b.-csabai iparosok f- hó 14-én tartották alakuló közgyűlésüket, s létesiték a czélba vett ipartársulatot. Tehát e tekintet­ben Gyulánál előbbre vannak. — Kétegy házán — mint értesültünk — a biróválasztás bizonytalan időre ismét elna- poltatótt. — Az elnapolásnak oka az, hogy a megválasztott községi képviselők, kik némely hivatlan egyének törvényellenes túlkapásaik és eljárásaik által jutottak be a községi kép­viselő testületbe, az igazoló bizottmány által nem igazoltattak. Miért is intézkedés történt hogy mielőtt a biróválasztás megejtetnék, a blzottmányi tagok újból választassanak meg. — Megyénk több községeiben — mint halljuk — azon rósz és undorító szokás di-; vik, hogy a döglött baromfiakat, kutyákat, macskákat egyszerűen kivetik az utcza kö­zepére, vagy valamely közellevő árokba, sőt némelyek még a fákra is felaggatják, vagy az udvar kerítésére fektetik, mi dögleletes bűzt terjesztvén, a közegészségügy érdekében megyei hatóságunk szigorú rendeletével ily szokásnak véget vethetne; mely abból állana, hogy az illető házigazda vagy gazdasszony pénzbeli büntetés terhe alatt köteleztetnék a dögöket kertjében vagy akárhová 4—5 láb- nyi mélységű gödörbe elásatni. E rendelet azonban ne maradna Írott betű, hanem annak többszöri kidoboltatása, közhirrététele után a falusi biró, vagy esküdt, vagy valamely köz­ségi szolga tekintsen néha, bizonytalan idő­ben váratlanul végig az utszákon, és a tette­seken, kiket rajta kap, szigorúan hajtsa vég­re a fentebbi megyei rendeletet. Egy-két ilyen büntetésnek hire terjedvén a faluban — a rósz szokás meg fog szűnni. (S. S.) Szarvasi újdonságok, (jun. 18.) Tanulóink létszáma. Az iskolai tanév bévé- geztével érdekesnek találjuk városunk összes tanintézeteinek népességéről átnézetet nyújta­ni, — mint miből a legujjabb nemzedék mily aránybani neveltetése leginkább kiismerhető. Városunk tanintézeteiben a múlt tanévben összesen 2809 növendék nyert oktatást, — e számból esik : a) az ág. hitvallásunk belső és külső tanyai népiskoláira 1076 fiú és 1001 leány, összesen 2077 növendék; b) a r. katho- likusok népiskolájára 59 fiú és 49 leány, ősz- szesen 108 növend.; c) a szabadelvű izr. köz­ségi iskolájára 40 Su és 20 leány, Összesen 60 növend.; d) az orthodox izraeliták közsé­gi iskolájára 15 fiú növend.; e) a felsőbb magán nönöveldére 40 leány növend.; f) az alsóbb magán nönöveldére 30 leánynövend.; g) a városi óvodára 98 növ.; h) a fógymnra 421 növendék. Főösszeg 2809, — mely szám 22.446 lélekszámot tevő népességünkhöz ará- nyitva, elég kedvezőnek mondható. — Villámcsapás. Félsziget utczán e hó ló­én reggeli 8 óra tájban erős zápor közben a villám egy a házsorok előtt 3—4 lépésnyi­re álló közel félszázados ákáczfába csapott le, azt derékon kettő törve, s héját több öl- nyire forgácsolva szét. A vén fa ez esetben valóságos villámhárítóul szolgált. Ugyancsak városunk szélén szintén ketté tört a villám egy másik sudár fát is ; szóval gyakran fe­nyeget bennünket; de mind ez intő jelek da­czára az ág. hitvallásuak érczczel fedett igen magas tornyáról még mindég hiányzik egy villámhárító. Pedig igen ajánlatos volna ám megelőzni a könnyen eshető veszedelmet. — Erős szervezet. Egy városunkbeli kocsi­son közelébb, a mint tüzi-fával megterhelten hazahajtandó lovai felkantározásával foglal­kozott, az ismeretlen okokból megvadult lo­vak szekerestől együtt átgázolták. A szeke­rén közel fél öl fa volt; de daczára a rop­pant nyomásnak, emberünk szerencsésen életben maradt, sőt mielőbbi teljes felépülése bizton remélhető. — Születési és halálozási statistika, január 1-töl julius 1-ig. Evangélikus született: 570, meghalt: 450, rom. katholikus született: 67, meghalt: 55, izraelita született: 8, meghalt: 2. A szaporodási arány kielégítő. — Tessék eligazodni ! Hogy a postakeze­lőknek néha mily bosszantó levelekkel kell foglalkozniok, bizonyítják azt az itt közlött helyezim nélkül Szarvason feladott leve­lek cziraei. íme: „I. Szarvasról: Ezen leve­lem adasson Pétner Antal ur műhelyében Kelement János kezében november 33.1871. II. Ez talyevelet ajánlom N. T. M. T. Son- da Sándor Nurn. házszáma 895. III. M. T. Kelemen János házához. Utolsó posta testvé­rének Sárának alsó részén vásárszél adják azt kézhez.“ Tessék már most nagy magyar- országon fölfedezni az illető czimzetteket. — Gyümölcs-termésünk mennyiségileg és minőségileg is igen silány, minek következ­tében piaczunkon a gyümölcs árak hallatla­nul felszökkentek. így, 6 baraczkért 10 krt kérnek el, bár e gyümölcsfaj ez idén még legjobban fizetett. Dinnyéseink is kevés ered­ménnyel kecsegtetnek, s csakis szőlőink nyuj* tanak némi vigaszt eléggé szép fejlődésükkel. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Hetivásári tudósítás. Gyula julius 19-én. Mint országos vásár előtt rendesen szokott hetivásárunk legna­gyobb részben az országos vásárba olvadt, a miért is a tulajdonképeni hetivásár összes heti forgalma alig 120-ra tehető, tiszta búza 11 frt 50 kr. — Árpa 5—5 frt 50 kr. — Síén, nád, más heti árakon kelt. Futónak nevezett országos vásárunk mint rendesen, úgy most is sertéssel vette kezdetét, melyek eladásra szánt számát 22000 tehetni. Tisza Kálmánnak 4—5 éves öreg he­réit sertései 75 írton keltek, egy 2 éves fal- kája 57 írton, Scbwarcznak 1*|2 éves falká- ja 55 frton, egy másik 1>|, éves falka 49 frton Lovasy Ferencznek öreg heréit sertései 86 frton, 1 éves falkák 30 frton, kissebb 23—19 forinton. A szarvasmarha összes forgalma szom­bat délig mintegy 5000-re tehető; a szép nagy ökör párja 300—330 frt, kissebbeké 220— 290 frt, 4 éves tinóké 150—200 frt, 3 éve­ké 120—150 frt, 2 évesé 90—120 frt, egy éves borjuké 50—90 frt, meddő tehenek pár­ja 180—230 frt. A vasár általában az eladókra nézve gyen­gének mondható a vevők hiánya miatt. Programmja a békésmegyei gazdasági egylet által 1872. September 1-én B.-Csabán rendezendő állat- kiállitásnak. Kiállittatik : ló, szarvasmarha, juh és sertés. A rendezőség áll Rácz Lipót elnök és Vidovszki János urakból. A kiállítandó állatok a tulajdonos nevével és lakásával együtt Rácz Lipót rendező el­nöknél (Csabán) előre bejelentendök. Kiállítási hely a serház udvara. — Takar­mányról a kiállító gondoskodik. Dijat csak a kiállító által nevelt állat nyerhet. A bíróságot a helyszínén, minden osztály számára külön, a rendező elnök az egyleti elnökkel egyetértve alakítja tneg. A birálat sept. 1-én reggeli 8 órakor kezdődik, s be­fejezte előtt a kiállított állat el nem vihető, különben dij képességét veszti. A bírálatról az illető osztályok jegyzői Írásbeli indokolt jelentést adnak be, mely a helyszínén a díj­kiosztással egy időben közhírré tétetik. Egyleti tagul aláírhatni a rendező elnöknél és a helyszínén. Dijak: I. A lovaknál: A nm. m. k. fóld- mivelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium által kitűzendő és későbben közhírré teendő állami lótenyészdijak fognak kiosztatni. II. A szarvasmarhánál. ha egyleti ha nem tagé egyleti tagé 1) a legjelesb magyar fajú bika — 150 frt. 75 frt. — a 2. legjelesb magyar fajú bika — 60 frt. 30 frt. — 2) a legjelesb magyar fajú tehén még pedig a) különös figyelemmel a testalkotásra, 1. dij 90 frt. 45 frt. — a) különös figyelemmel a testalkotásra, 2. dij 30 frt. 15 frt — b) különös figyelemmel a tejelő képességre *), 1- sö dij — 90 frt. 45 frt. — 2- ik dij — 30 frt. 15 frt. — 31 a legjelesb magyar fajú borjú, 1—3 évesig 45 frt. 22 frt. 50 a 2. logjel. magyar fajú borjú, 1—3 évesig 30 frt. 15 frt — Ezenkívül 5 bronzérem és dicsérő oklevelek. III. A juhoknál. 1) a finom gyapjasnál a) a legjelesb kos 30 frt 15 frt. — b) a „ anya 30 „ 15 „ —v 2) a fésűsnél a) a legjelesb kos 15 „ 7 „ 50 b) a „ anya 15 „ 7 „ 50 Ezenkívül 1 bronzérem és dicsérő oklevelek. IV. A sertéseknél. 1) a legjelesb kan — 60 frt. 30 frt. -jg 2) a „ koca — 45 „ 22 „50 3) a ,, raalacz 30 „ 15 — Ezenkívül 3 bronzérem és dicsérő oklevelek. A közgyűlésnek meghagyásából B.-Csabán május 30-án 1872. Mokry Sámuel egyl. titkár. *) A tejelő képességben versenyző tehenek a kiállí­tás napja előtti esttől fogva a rendezőség ke­zelése alá bocsátandók. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Dobay János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom