Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-07-14 / 15. szám

szébb szorítanunk mindaddig nem szabad, a míg My. ki nem mutatja, hogy azokat vagy azt egy másik, egyenlő képző-erejű tantárgygyal felcserélhetni s hogy a jelent meg ismerhetni a múlt ismerése nélkül is lehetséges; nem szabad mindaddig, mig az ész fegyelmezettségére, az erkölcsök uralmára, a kedély melegére valamit adunk ; vagy más szóval, mig My. és társai anyag

1— és haszouelviségénck elharapódzá- sa folytán Fourier pluilanxába bele nem, terelteíünk. —, De My. véleménye szerint még „pedáns? is a gym- nasialis tanrendszer. My. úgy van a kifejezésekkel mint a gyermek a színekkel : illik, nem illik, csak feltűnő, kirívó legyen. Mi is az a pedanság ? Montaigne kitűnő értekezése szerint terméketlen tudósság; Strebel szerint a terméketlen tudóssághoz hozzájárul még a formaság hajhászása, a kicsinyes- kedés. Akármelyik értelmezést fogadjuk is el, mindegyikből világos, hogy pedáns csak személy lehet, de tanrendszer nem. Ha pedig My. úgy per mops maga is személyekre, a tanrendszer kezelőire, a tanárokra viszi vissza a pedansságot, úgy ajánlom neki, figyelje meg azon dolgokat, a melyekben úgy az irók, mint a beszélők kifejezései szerint nyilatkozik. Ezen kifejezésekből idézek egy csomót a már említettem Strebelből: pedáns a rendben, pedáns a tisztaságban, pedáns a kegyességben, pedáns a jogban, pedáns a művészetben, pedáns a tudományban, pedáns a mértékletesség stb. Gondolom, elég lesz. Mit kell ezen kifejezésekből következtetni? Először azt, hogy a pedanság alapja az erény; másodszor azt, hogy a pedanság nem volna egyéb, mint az erény túlzása, ha hogy az erényt egyáltalában túlozni lehet. És ezen felfogásnak az élet tökéletesen megfelel. Látott-e már My. erkölcstelen, dologtalan pedáns embert? Látott-e mái- kötelességét nem végző, naplopő, gazembert, a kit pedánsnak mondtak volna? Nem úgy, édes My. ! Nem a pedanság baj nálunk iskolában és iskolán kivül, hanem az a könnyelmű felületes, hányd el vesd el munkálkodás, mely nem a volt gymnasialistá- kat általában, hanem közüíök csak azon nagy szellemeket jellemzi, a kik a világot csupán önmagukért hiszik teremtettnek; a kik a munkába kerülő alapos tudást az üres önhittséggel akarják pótolni ; a kik a rendszeres, időhöz kötött, pontos munkát bornirtságnak vagy jobb esetben pedánságnak tartják; a kik nemes élet-feladatukat úgy gondolják megoldhatónak, h.i mindent bírálnak, mindent elitéinek a mi saját szűk lát- és szenvedély körükbe bele nem vág ; a kik ezen eljárásuk által a valóban reális törekvés hitelét csökkentik, a léha nyegleséget tenyésztik. Eszemben sincs a pedánságot, mint nálunk különben is nagy ritkaságot dicsőiteui; de inkább egy légió pedáns, mint egyetlen egy 12 az üres fejű, üres keblű, tekintet és pie- tas nélkül való divatos nagy szellemek bői.

Emeljük a népnevelést; ez által bizto- sitandjuk népünket a nemzetek családjában.

Arad juliushó.

Az értelmiség, az igazi műveltség, a tiszta és nemes erkölcs, valamint a valódi szabadság meghonosítását az iskola — még pedig a tiszta humanitás elven alapuló szabad szellemű iskola testesíti meg. A nép között a nép- iskola.

Hogy pedig ezon magasztos czélokat az iskola által elérhessük, a régen elég jónak feltűnt iskolákat jobbakká kell változtatnunk. „A szabaddá lett föld és munka, a nagy ter- mészettani fölfedezések, a vasutak, a gözha- jőzás, távirászat egész iparéletünk gyökeres átváltoztatását igénylik, hogy az ebben nagyon előre haladt többi európai nemzetek sorában megélhessünk, megmaradhassunk, rendezkedni, szabályozni, átalakítani kell mindent az újkori viszonyok szerint.“ (Horváth.)

Mi csak úgy történend, ha paedagogiailag képzett, az ügyért lelkesedni tudó tanítók lelkiismeretes vezetésére bízzuk hazánk leendő

polgárainak kiképeztetését. Ilyen képzett tanítók azonban ma már keresett egyének lévén, jobb anyagi elláttatásra tartanak igényt. A jobb anyagi elláttatás áldozattal jár, de csak látszólag; ez nem más mint előlegezés. Vannak szükkeblüek, kik rettegnek a nagyobb pénzbeli áldozattól, különösen tanitói fizetéseknél, meg nem gondolva, hogy egy, a tudomány színvonalán álló, fenkölt szellemű tanító mily szellemi hasznára van azon községnek, melyben működik; mig egy a kortól elmaradott elfogult álláspontu tanító, ki előtt csak az jó, mi régi, mily karos és soha ki nem pótolható űrt idéz elő korhadt nézetei s elavult, soha jónak nem bizonyult tan módja s működése által.

A tudomány, képzettség s általános műveltség emelkedésére van tehát mai napság fő szükségünk, hogy szerencsésen legyőzhessük mindazon belső nehézségeket, melyekkel állami s társadalmi életünk átalakításában megkell küzdenünk. Szakadatlanul kell tehát előre mennünk a kitűzött czél felé, mely nem más, minthogy az oktatás nálunk is oly tökélyre jusson, mint az ma Németországban áll; mely Németországot nagygyá, erőssé, hatalmassá és gazdaggá tévé. S kiknek köszönheti Németország az európai nemzetek közti e fölényét? Erre megfelelt Bismark hzg, midőn kérdezteték egy magas állású állam tisztviselő által, midőn ö, egy szerény kinézésű tisztes egyén iránt a legnagyobb előzékenységet tanúsított, kérdezvén Bismarkot ki légyen az a szerencsés ki excellencziád oly benső becsiilését bírja? „Ez egy néptanító“ ezeknek köszönhetjük győzelmeinket; az ö szellemi müködésök győzte le évek előtt a szellemi fekete sötétséget; terjesztvén a felvilá- gultságot s a felvilágosultság győzte le ellenségeinket; ezért birja minden néptanító legbensőbb elismerésemet!

Több elismerést tehát néptanítóinknak s jobb anyagi elláttatást:;

A szükkeblüeknek, ha csak belátásuk van, meglehet mutatni, hogy a tanítók jobb anyagi elláttatása, fizetéseiknek felemelése oly befektetett töke, mely bőven fog kamatozni; a kamat, a község polgárai fiainak tökéletesb kiképeztetésében: tehát emberi nemesbítésében, polgári érettségében, ipari tökéletesbité- sében álland. így minden czélszerü kiadás az oktatási téren még nemzet-gazdászati tekintetben is, kamatozó Ieend ; az ezen czélra felhasznált tőke, nem más: mint a jövendő társadalom virágzása — és jólétének előlegezett fizetése. Vetés melyet aratás követ ! ! !

Egy kitűnő államférfiu mondá: az állam értékét a népoktatási budgetjéből Ítélhetni meg. Ez kisebb kiadásban áll az egyes községekre is.

Megértvén ezt sz. kir. Arad városa, utóbbi közgyűlésén elhatározta a közös népiskola tanítóinak fizetését fejenként 200 frtal 0. é. folyó év január 1-fétöl felemelni, mely már folyóvá is tétetett s kifizettetett,

A közös népiskolák tanitói ez idő szerint ily fizetésben részesülnek:

9 tanító fejenként fa, lak és beiratási illetékkel együtt..............................1200 frt.

9 tanító fizetése a .[■ . . ! j 1100 frt.

munkatanitónö egyenként . . 800 frt.

1 rajztanitó fizetése

.................... 1200 frt.

1 tornatanitó fizetése .... 400 frt.

1 a tanítókat betegségük vagy egyéb

akadályoztatásuk esetében kisegítő segéd-tanitó s iskolaszéki jegyző évi fizetése . . . 650 frt.

2 iskola szolga fizetése .... 400 frt.

Rendkívüli kiadások:

Épületek javítására.................... 1600 frt.

Tan

szerek beszerzésére .... 500 frt.

Faiskola berendezésére .... 300 frt.

Előre nem látható kiadásokra . 1000 frt.

Tehát rendes kiadások:

I Házbérekre ..................................1730 frt.

Tanítók fizetésére...........................18170 frt.

Rendkívüliek . ......................... 3400 frt.

Öss

zesen 23300 frt. Ennyi szab. kir. Arad városának ez évi kiadása közös népiskoláira.

Mindezek megírására az a gondolat birt, hogy látván Gyula város elöljárósága és polgársága, mint igyekszik más község tanintézeteit a kor kívánalmai szerint emelni, e követésre méltó jó példát figyelembe veendi.

Ha e tudósUásom viszhangra találandna úgy jó ügynek tevék szolgálatot! m

— Jegyzéke a gyulai kir. törvénnyszék- nél 1872. julius 15., 16., 17. és 18-án előadandó bünpereknek.

Előadó: Nogáll László tbiró.

585—1872. Plása Péter és társai tolvajsági ügye.

684—1872 Kós Patai Sándor és társai súlyos testi sértési ügye.

680— 1872. Gulyás Imre tolvajsági ügye.

681— 1873 Herbert János és társa súlyos testi sértési ügye.

659—1872. Dézsi Jakab és társa tolvajsági ügye.

735— 1872. Maglóczi Zsuzsanna gyermek gyilkossági ügye.

647—1872. Gergely Mihály és társai súlyos testi sértési ügye.

711—1872. Stiasnyi Pál és társai életbiztosítás elleni vétségi ügye.

736— 1872. Pollák Mózes és társa sikkasztási ügye.

729—1872. Zevegyi Mária és társa sikkasztási ügye.

741—1872 Mengyán András súlyos testi sértési ügye.

732—1872. Hajdú Ferencz és társai tolvajsági ügye.

737—1872. Cs. Kis Sándorné tolvajsági ügye.

Újdonságok.

— A helybeli rom. kath- hitközség múlt vasárnap népgyülést tartott, a melyen a nagyszámban jelenvolt egyháztagok a jövő három évre az egyházi és iskolai tanácsot megválaszták. Megválasztattak pedig köz- felkiáltással a magyar város részéről: Szuli- mán István, Keller Imre, ifj. Mogyoróssy János, Seres József, Petik Ambrus, Mondák György, Sz. Kis Mátyás, Tóth András, Szabados József, Grécz József, Czingulszky József, Szabados István és Kálló István. — A német váro3 részéről: Janó Sándor, Dániel János, Dobay János, Hoffmann József, Hoff- mann Alajos, Jappört Simon, N. Schriffert Antal, Sz. Schriffert Mátyás, Fridrich Mihály egyszersmind szakosztályi jegyző, Gróh Jakab és Gerlein' Mihály. — Póttagul: Schriffert Ádám, Eizele József, ifj. Gróh Mátyás, Gróh Márton, Balog Sándor, Pécsy István, Kopasz Ferencz, Répási Antal, Werner Péter, Csomós József, Lindenberger Ignácz és Balogh József. — Gondnokokul megválasztattak: Illés József és Licska Ferencz, jegyzőül pedig Bandhauer György.

— Gyula városa újraszervezése mint nagy község legközelebb meg fog történni. Az ez ügyben kidolgozott munkálat már elkészülve tegnap terjesztetett az összes bizottság elé Elfogadása után a megyéhez át- téve, remélhető, hogy ott gyors megoldást nyerend, mi annál is inkább óhajtandó, mert jelenlegi községi helyzetünk javitása égető szükség.- Az I. b.-gyulai takarékpénztár e hó 1 5-én kezdendi meg működését, miután az ok, mely miatt eddig meg nem nyilt, legnagyobb részben el van hárítva. — Bizton állíthatjuk, hogy e késedelemnek az igazgató választmány egyátalában oka nem volt.— Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a gyomai takarékpénztár mint értesültünk e hó 16-án kezdené meg működését. — Sikert kívánunk mindkettő működésének.

— A lapunkban is hirdetett „Alföld Visz- hangja czimü lap, mely Csabán lett volna megjelenendő, mint látszik, nem fog megindulni, mert a szerkesztők még kiskorúak és azok egyike — Grüner Márton — előfizetési dijt is fölszedve, tovább állott. E hírünket egy csabai levél után az „Alföld“-böl vettük át és valódiságáért még egy általában nem kezeskedhetünk.

— A gyulai közönség múlt szombaton azon magas szerecsében részesült, hogy Dusch- ne mimikái tanárt a hasbeszélésben és pofavágásban színről színre láthatá. Még pedig mint maga hirdeté „rendkívüli nagy előadásban,“ a melyen oly nagy közönség jelent meg, hogy Tháliának itt egy idő óta megfordult vándor papjai a jövedelemmel szívesen beelégedtok volna. — Nagyon sajnáljuk, hogy az arczfintoritáBok művészét nem lehetett szerencsénk látni, de jöyöre, ha csakugyan ismét boldogítani fog bennünket becses látogatásával, magunk is megnézondjük, kivált, ha művészetét még csepüevéssel is megtoldandja.- Csóka Sándor színtársulata előadásait a csabaiak kitartó részvéte mellett befejezvén,

onnan Békésre ment, hol tegnap volt előadásait megkezdendő. Óhajtásunk, hogy pályáján ott is sikert arasson.

— Szerencsétlenség. Egy vidéki ácsmester a csabai indóháznál egy vagon előtt ál- va, annyira elmerült a beszélgetésben, hogy nem vévé észre a másiknak közeledtét, az összeütközés által karját tőré.

— Debreczen a bécsi világkiállításon. Katona András, debreczeni iparos egy csikóbőrös kulacsot s egy szeredást fog a kiállításra küldeni. A kulacsot valódi remekműnek mondják. Egyik oldalán az ország czimere s a kiállító neve, a másikon Debreczen czimere díszük.

— A borsod-niiskolczi kiházasitó egylet, mely szédelgéseivel a közönséget több milliókig megkárositá — zár alá vétetett, Mis- kolczon, Pesten és Aradon. — Követni fogja ezt valószínűleg a többi ügynökségek zár alá vétele is. — Mint hallatszik a befizetett ösz- szeg Gyulán még eddig jelentéktelen, de az illetőkre azért eléggé sújtó. — Ismét egy a közönség zsebe árán nyert leczke, hogy odafenn egy kissé, körültekintőbbek legyenek a pénzintézetek engedélyeinek megadásában. —

— Néhány ugynev. bank, minők Pesten minden zugban találtatnak, most pályázatot hirdet nebány fogdmegre, vagy is oly utazó ügynökökre, kik sok sorsjegyet tudnak elhelyezni részletfizetésekre. Képzelheti a t. olvasó, mily fajta bankok az ilyenek, melyeknek fő üzletök a szédelgés ez ága. Mi azonban kötelességünknek ismerjük a t. közönséget óvni, nehogy minden jött ment agensfélének lépre kerüljön, mert hiszen még mindenki visz- sza emlékezhetik a Sándor-féle bankházra, a mely szintén sorsjegyeket árulgatott a vidéki közönségnek részletfizetésre és aztán 200000 forint deficittel meg nehány napi fogsággal tovább állott, a részletfizetök pedig még most is várhatják a visszafizetés napját. — Mi azt igen jól tudjuk, hogy a sorsjegy vásárlás egyszerre nem minden embernél lehetséges és azért csak két módot ajánlhatunk e czélra: vagy álljanak össze többen és alakítsanak sorsjegyetvásárló társulatot és csak magában azon többlet mit a bankárnak fizetnek is jutalmazza a vállalatot, vagy pedig ha ezt nem tehetik, vásárolják sorsjegyeiket ismert hitelű bankházakban, ne pedig zugbankároknál, a kik különben sensalok szoktak lenni és csak akkor veszik fel a bankár czimet, midőn valami nagy szédelgésben törik a fejőket. Tehát csak óvatosság! (Sz. S.)

— Vásárunk közeledtével mint követésre méltó szabályrendeletet közöljük Makó városának a makói országos vásárok alkalmával megjelenni szokott sátoros czigányok, csonka és nem csonka idegen koldus társaságoknak az országos vásár és városból való kitiltása végett tett intézkedését.

„Az országos vásárok alkalmával sátoros czigányok és idegen koldusok megjelenése az alábbi indokoknál fogva befogatás és erős fedezet melletti elkisértetés terhe alatt ezennel betiltatik.

Ind okok.

1. Mert a sátoros czigányok, mint számtalan eset tanúskodik, nem vásárlás, hanem hanem tolvajlás, és zsebmetszés végett látogatják a vásárokat.

2. Mert az országos vásárokat látogatni szokott nyomorék koldusbandák, nem termé- szetszulte nyomorékok, hanem vétkes erőszak áldozataiból állanak.

3. Mert számtalan példa bizonyítja azt, hogy az ily koldus bandák a legkegyetlenebb gyilkossággal összekötött rablásokat követik el.

4. Mert az ily bandák a koldulásból üzletet csinálnak, s épen azért gyönyörű társaságuk szaporítása végett ártatlan és nem ritkán jó családok gyermekeit lopják el és csonkítják meg.

5. Mert az ilyen bandák további létezése a közerkölosiség és társadalmi élet haladásával merően ellenkezik, a 19-ik századnak pedig gúnyos felkiáltópéldányai

6. Mert csak igy lehet elérni azt, hogy eme bűnös iparág végkép beszüntettessék.“

(S. S.) Ismeretlen szörnyállat Egy szarvasi fiatal ember közelébb a halásztelki Köröspart mellett vadászgatván, a sürü sásban egy sárgás szőrű négylábú állat ngrott fel előtte. A mi vasárnapi puskásunk a helyett hogy rá lőtt volna utánna vetette magát. Az állat egyenesen a körösnek tartott, a midőn a vízbe akart volna szökni, fiatal emberünk megragadta ; de az állat oly erős, marást ejtett újain,