Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-07-07 / 14. szám

érdemen feletti oly bók, melyro egyátalában szerény tebetségemhéz képest igényt nem tarthatok. — Ön mint diákos ember igen jól tudhatja, hogy a tudományos világban mit jelképez a bagoly; de ismeri egyúttal igénytelenségemet is, mely a dicséretek- és bókolásoknak határozott ellensége; — csekély tehetség mellett egy kis jóakarattal áldott meg az ég, egyébbel semmivel, és igy a bagolynak jelképzése reám egyátalában nem alkalmazható.

Második passusában egy kissé tovább megy, és önmagával jön ellentétbe. — Hogy a manóba lehet azt oroszlán bőrbe bujt szamárnak declarálni, kit elébb a komoly gondolkozás jelképzőjével hoztunk atyafiságba? ez ugrás egyik végletből a másikba, és ez ugrás csak egy oly merész agy által tétethetett, mint az öné ifjú barátom.

Ön azt mondja, »hogy a községi forma nálunk nem tartozik már a népszerű eszmék közé,“ és ebben igaza van; — hisz tudhatja, hogy értelmiségünk és népünk egy jó része nyilatkozott a rendezett tanács mellett, és éppen azok ellenzék, kik a törvény által jogokat biztosíttatnak maguknak a polgári egyenlőség hirhedett korszakában, de szülőföldjük terheiben vagyonaránylag részt venni nem akarnak.

Ön Csaba haladásának sarkpontját népének higgadtabb felfogásában keresi; ebben is igaza van; — de hozzá kellett volna tennie: „népének és értelmiségének.“ •— Csaba értelmisége meg van arról győződve, hogy a tenger soha sem folyhat a Dunába, hanem a Duna a tengerbe; — és éppen értelmiségének meggyőződése teszi népét higgadtabbá, bir hatással fejlődésére, jövőjére, és teszi versenytársunkká, — mindaddig mig értelmisége az általa önkényt vállalt ösvényen a néppel karöltve jár, mindaddig, mig magát társadalmi tekintetben nem különitendi el a néptől, mindaddig mig az emberben, embert, becsületes embert, és nem rangot keres, mindaddig mig a polgári egyenlőség nem csak minden harmadik, vagy ezután csak minden ötödik évben fog néhány hétre felszínre vergődni, mindaddig Csaba nagyot és dicsőt fog teremthetni, mi pedig tespedésben maradunk rendezett tanács mellett is. — Beleszövi e passusába a 13 illetőleg 15 év előtti vasúti ügyet is, és a mulasztást Gyula város akkori községi tanácsára fogja. —- Én a dolgot máskép tudom, és nagyon hiszem, hogy az akkori környülmények között úgy is volt; az azon időbeli tanács az uralgó rendszer folytán azt tette, a mit nekie parancsoltak, akkor per „meghagyatik“ beszéltek a tanácsosai, és az ellen egy egyszerű „de kérem alássan“-nak sem volt helye. — Gyula óhajtotta a tiszai vasutat, a tanács sem volt ellene, de ellene volt más, ki jelenleg már nem él, és igy arról beszélni felesleges, — mi több illetlen.

Hogy Gyulának még nincs Tatay-ja, az azt mutatja, hogy az ö szarvasi szerepére nem gondolta még rá magát senki itt Gyulán, — különben a mi nincs még, az könnyen meglehet, úgy a községi forma, mint a rendezett tanács mellett.

Én csak addig, és azért érvelek a községi forma mellett, mig tudom azt, hogy a rendezett tanács kivihető lesz, és mert, — mig azt elérjük is, — óhajtanám az ügyeket rendesebb kerékvágásba látni.

Hogy ki engednék-e magokat földész pol- páraink a birói székből szorítani? erre én első csikkemben a viszonosság elvét állitot- tam fel, hogy 8 év után bizony megtisztelhetnék avval az értelmiség vagy iparos osztálynak egy tagját is már, s most hozzá teszem: ha tán a közel jövőben a rendezett tanácsra kilátás nem lenne.

Felfedezett pénzforrásainak tekintetében csak azt mondom, hogy e források nagyon szükek, a kiadások pedig folyton bővülnek. —k Ön gyanusitja a tanácsot, hogy drága palid! rakatott a vasúthoz, pedig tudhatja azt, hogy mi néhány év előtt 5 ezer forintba került, az most 10,000 frtba is kerül; tudhatja azt, hogy az ily nagyobb kiadások a képviselő testület hozzájárulása által eszközöltetnek, e képviselő testületbe pedig az értelmiség is ott van, sőt az ily fontosabb ügyeket csak is az értelmiség intézi. — Kár gya- nusitgatni, a biróság hátát dorongoló deszkának nézni. •

N^m egészen az a baj ifjú barátom, hogy a tanács nem tett a vasúti út ügyében semmit,

hanem az, hogy Péter ide, Pál meg amoda akarja, Tamás meg utoljára még e két város közepén álló tornyot is ki akarja sajátítani, hogy útja annál egyenesebb legyen; és ennek a sok akarásnak a vége utoljára az, hogy ut nincsen még most som, és nem is lesz egy hamar ily ^körülmények közt még polgármester alatt sem, ha csak az a polgármestér minden akarást mások részéről félre téve, majd egy szép reggelen a maga akaratát nem fogja érvényesíteni, ezt ideiglenesen majd biró is fogná tehetni.

A téglaógetésre megjegyzem, hogy az a képviselői határozat szerint nem jövedelmi forrásául volt kiszemelve, és ebből jövedelmi forrást jólelekkel egy község sem csinál; — adja a kiállítási áron, hogy az építési kedv és evvel a csinosodás előmozdittassék, igy van ez másutt is. — A kaszárnya épitésre vett állítólagos rósz tégla pedig ismét gyanúsítás ; — az ott felügyeletre önkényt vállalkozott férfiak becsülete és bíráló képessége sokkal nagyobb kezesség lehet mindnyájunknak, semhogy őket ily gyanúsítás csak távolról is sújthatná.

Az a fogyasztási adó pedig, az épen olyan törvényesített rósz, mint a trafik; szabadulni mindkettőtől, az a iő, és ha az ember kénytelen tűrni, könnyíteni úgy és ott, a mint és a hol lehet. — A városi kezeléstől köny- nyezett zsebünk 1861-ben.

A fövónyesi puszta és „Bánom“ vizmenie- sitése egy értelmes biró alatt ép úgy megtörténhet, mint a még most kivihetetlen polgármester alatt. — A polgármesteri állásnál pedig consursusnak egyátalában nincs helye ;

— a nép által választott képviselők fogják tudni, kit válaszának, concursus nélkül is. 1700 frt fizetés mellett attól tartok nagyon sok concurens akadna, az igazi pedig szerénységből elhallgatna.

Mi a pártügyre való reflexiókat illeti, ezt

— megfogja engedni ha — elhallgatom; — fejtegetése e lap szűk keretében hosszadalmas lenne, és talán keserűséget is szülne, ha azonban kívánja, négy szem közt ezt is elmondhatom.

Annak a törvényszéknek és vármegyének elvitele én előttem éppen olyan mumus-féle, mint az évek óta lábra kapott ronszka ijjeszt- getés, mikor az egyik hazai párt elcsépelte, hozzá fogott a másik.

A nekem elég tévesen tnlajdonitott intézmény melletti kardoskodást a jelenben van okom védeni, megakarom városunk részére menteni azt, a mi megmenthető; — ha ön kapacitálni fogja a rendezett tanács intézményének elfogadására azt, a kin jelenben a lét, vagy nem lét sarkallik, higyje meg, hogy küzdőik sorában fog látni, de addig úgy, a mint lehet, igyekszem haladni.

Hogy a 10-ik számban közlött válaszomban hol olvasta azon vádat, hogy az irodalmi illem határait túllépte, nem tudom, szíveskedjen még egyszer keresztül olvasni, és megfogja látni, hogy inkább örömömet fejeztem ki a fölött, hogy a tárgyhoz szállott, és mi több sokkal higgadtabban, mint másod ízben; (?)

*

♦ *

mert — és most nem az ominózus kérdő jel, hanem alólirott beszél: Ön nagyon jól tudja, — de hogy is ne tudná, — hisz a ta- vali „Békés“ segéd-szerkesztője volt, hogy városi ügyeinkkel biz az nem igen foglalkozott, lévén annak magasztasabb feladata, t. i. megyénkben falra borsót hányni. — Midőn én őszülni kezdő fejemet rászántam egy lap szerkesztésére nagyon sokan nógattak, hogy a rendezett tanács intézményét sarkaljam; — ha én arról egy czikket úgy meglehetős magvasan kanyaritok, olvasóim egy része szépen elolvassa, gondolkozik rajta egyet, azután félre teszi pihenni, — ön uram, és önök ifjú barátaim, kiknek az élet és egy ábrándos jövőnek minden örömei még kitár- vák, legfeljebb azt mondják, az öreg jól vagy rosszul forgatta a tollát, és hagyják az öreget kínlódni továbbra is. — így azonban neki esnek; „a nyüstyit! hogy mer valaki máskép gondolkozni, mint ón ?“ és — az eszmék tisztulnak. — Ily gondolatok teremtették az „egyéni nézeteket;“ reményiem K. Gy. ur nem fogja e nyilatkozatot szinte gyanakvó- lag venni.

Végszavam pedig: igyekezzünk életbeléptetni a rendezett tanács intézményét, de úgy, hogy később ne jegyen okunk megbánni, tartsuk szemelőtt 1861-et akkor, midőn tettre kerül a dolog, de addig simítsuk a rögöt tőlünk telhetőleg, hogy a talaj, melyre az uj intézmény férfiai lépnek, legalább némileg járható legyen; ne gyanúsítsuk a pártot, mely az események gyeplőjét szerény körünkben kezében tartja, hanem inkább csatlakozzunk hozzá, mert csak egyetértéssel teremthetünk nagyot, dicsőt és áldásthozót.

Dobay János.- Szarvas jul. 3. Haud equidem tali me dignor honore! A „Békés“ utóbbi számában Kr. Gy. ur, ott hol városunk dolgait érinti, ezek menetére nekem tetemes, mondhatni döntő befolyást látszik tulajdonítani. Nem kétlem, hogy jelentéktelen tényezésemről ö ily mérvű kedvezéssel bár téves, de jóhiszemű forrás nyomán itelt, de ha én, az ellenkezőnek érzetében, azt a mit mondott, hallgatással igenleném, nem-e méltó mégrovatás tárgya lennék a másként értesültek előtt? Bocsánatával tehát megjegyzem, miszerint én a községi dolgok menetére legfeljebb közpolgári behatással, s korántsem valami irányzó szereppel bírok; de ha ugyan igaz, hogy községi életünk, bár még a rendezett tanács nagy előnyeit nélkülözi, egészségesebb alakulást mutat: úgy ez érdemül Írandó elsőben is a szarvasi polgárság ép magvának, melyben adva van a fogékonyság a polgári mi velő- dés minden elemei iránt, s érdemül Írandó másodsorban okvetlenül Szarvas szerényen tevékeny értelmesbeinek, kik a nép javát érdeklő minden kérdésben egy közös eszme fonalon járni s e végett tudományosan felszerelt vezérszellemeink körül (mert Szarvasnak van igenis Sipos-sa, van Salacz-ja) fegyelme- sen sorakozni szokva vagyunk.

Tatay István.

Nt. Horváth Sámuel tót-komlósi evang. lelkész a következő beszéddel üdvözlé Karas- siay István urat az orosházi kerületnek elválasztott képviselőjét elválasztása alkalmával:

„Mélyen tisztelt hazafi! Üdvözlöm önt ezen igen tisztelt választókerület közönsége nevében, mint már annak törvényesen megválasztott országgyűlési képviselőjét. Üdvözlöm a legöszintébb szeretettel, tisztelettel, s azon forró óhajjal: vajha e díszes álláson, melyre egyenesen a közbizalom emelte, önzéstelen férfias és kitartó működését, áldás, elismerés kisérje.

Ha pedig nemes, de terhes feladata megoldásában amikor akkor, lankadni találna,— mert valljuk meg őszintén, hogy mi mindnyájan megannyi gyarló s Isten kegyelme nélkül szűkölködő emberek vagyunk, — Oh! akkor közös imáinkba foglalandjuk önt, hogy az a jó Isten, a kitől minden jó adomány s minden tökéletes ajándék onnanfelülröl alá- száll, kegyelmének legdrágább ajándékait Önre a leggazdagabb mértékben árassza, győzelemről győzelemre, dicsőségről dicsőségre segédeÉs most: éljen a király!

Éljen a magyar haza!

Éljen szeretve-tisztelt választottunk!

Éljen ezen igen tisztelt orosházi választó- kerületnek józan és becsületes közönsége! mely erkölcsi érettségének e mai napon a legfényessbb bizonylatait adta.“

A b.-gyulai ifjúság tüntetése Jókai • Mór mellett.

A gyulai ifjúság Jókai Mórhoz a következő nyilatkozatot intézte:

„Nagy hazánkfia! Midőn a pesti egyetem, a budai műegyetem, s a győri joghallgatók kijelenték ön iránti érzelmeiket, — fogadja szívesen tőlünk is a szeretet- és tiszteletnek őszinte kinyilatkoztatását, mely önt,

mint a szabad eszmék önzetlen apostolát, a magyar irodalom korszak-alkotó művelőjét, a függetlenségi harcz kimagasló alakját, egy nemzet büszkeségét — és egyszersmind reményét is — sokkal inkább megilleti, mint bárki mást!

Az Ön classicus müveinek élénk hatása határozott irányt adott a magyar ifjúságnak, a midőn olthatatlan tűzze szította benne a honszeretet,

midőn megtanította öt a kormányzat körében megvetni a despotismust s a nemzeti ön- állótlanságot, — a közjóval szemben megvetni mindig az' önérdeket, — megvetni a közöny és visszavonás bűneit,

midőn felébresztette benne a nemes tettvágyat és áldozatkészséget,

nem csak az ifjúság, de egy nemzet hálájára s az élet czéljai felé haladó emberiség jutalmazó elismerésére tette Ön magát érdemessé !

K*elt Gyulán, 1872. jun. 23.

(Következik 31 aláírás.)

— Jegyzék a kir. törvényszéknek jnlius 8-án s követkézé napjain előadandó polgári perekről.

Előadó: Nyíkora Mihály tbiró.

4047—1870 P. ffj: Kerekes Gábornak — öreg Jordán Gáborné ellen — törvényes osztályrész kiadatása iránt.

5648—1871 P. özv: Domokos Andrásné- nak — Domokos Sándor ellen — életjáradék iránti ügye.

913—1872 P. Berta Pálnak — Simon János és társai ellen, 331 ft 80 kr. törvényes osztályrész iránt.

Előadó: Huszka Mihály tbiró.

952—1872 P. öreg Pap Lászlónak — öreg Pap Gábor és társai ellen — *|, telekföld és tartozékainak tulajdona, és adásvételi szerződés kiállítása iránti pere.

1224—1872 P. Barna Erzsébet és társainak — Barna Péter ellen — néhai szüleik hagyatéki vagyonainak felosztása iránti pere.

Előadó : Dobosfi Alajos tbiró.

2366—1872 P. Pálinkás Juliánná félj: Lász Pétemé felperesnek — ifj. Pálinkás István alperes ellen a gyulai 1375 az. telek- jegyzökönyvbeli fekvőségek felerészének átadása iránt indított pere.

2931—7872 P. Gróf Almássy Kálmán felperesnek — Gyulavári község birája Z. Nagy Ferencz tkvi. átírási engedély kinyerhetése iránti pere.

Előadó: Teleszky Ferencz tbiró.

3639—1872 P. Leleszi Istvánnak —; Leleszi Sándor és Leleszi Sófia elleni 360 ft s járuléka iránti pere.

3687—1872 P. Krisán Anna és társainak

— Krisán Stefán és Krisán Péter elleni egyes- ség megszüntetésének kimondása s járulékai iránti pere.

3802—1872 P. A szegedi forgalmi banknak — Nagel Lipót elleni — 2000 ft töke, 900 ft árkülömbözet s járuléka iránti pere.

3801—1872 P. Singer és Kaufmannak Lustig Mór elleni — 2089 ft 64’|, kr. b járuléka iránti pere.

3816—1871 Gönczi Ferencz és nejének — Bódi Sándor és Szűcs Lukács elleni — 113 (~1 öles portarész visszaitélése s járuléka iránti pere. _________

Új

donságok.

— A választások megyénk 6 választó kerületében múlt hétfőn értek véget. — Meg- választattak: Szarvason báró Podmaniczky Frigyes reformpárti; Gyulán Beliczey Rezső, Csabán Kemény Mihály, Orosházán Karas- siay István, Gyomán Eördögh Frigyes bal- középiek, — és Békésen Irányi Dániel 48 -as.

— A választások alkalmával kihágás sehol sem fordult elő.

— Évnegyedes megyei közgyűlésünk múlt hó 24-én a választási mozgalmak végett ugyancsak gyéren volt látogatva a bizottmány! tagok részéről. — Volt eset, hogy a szónok öt bizottmányi taghoz intézte a szokott „tekintetes megyei bizottmány“ dictio kezdést: — legszebb azonban az volt, hogy a kórházi rendszabályokat egy 11 tagból állő albizottság terjesztette a közgyűlés elé, és e 11 tagból álló bizottság munkálatát a közgyűlésen éppen jelenvolt 9 bizottmányi tag vette tárgyalás alá és hagyáhelyben.

— Iparkamarai tagokul megyénkben meg- választattak: Ferentzy Alajos, Bak Salamon gyulai kereskedők, — Bene István, Oláh György gyulai, Fábry János csabai, és Sándor Mihály gyomai iparosok.

— A múlt télen körünkben volt ti- roli daltársulat e hét folytán két előadást rendezett mindenkor gyér közönség előtt, mi annak jeléül vehető, hogy úgy is kevés pénzünket jobb helyre is tudjuk költeni

_ A Pesten nagy mérvben múlt vasárnap dúlt vihar akkor éjszaka mintegy 10 óra felé itt is dühöngött, ha mindjárt nem oly nagy mértékben, mint a néhány hét előtti,

— a szöllökben és kertekben elég kárt okozott.

— A Gyulán tartandó megyei dalár- ünnepélyre vonatkozó előkészületek már folyamatban vannak; múlt kedden volt ez úgy*