Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-06-02 / 9. szám

vennem: a tanuló és tanító pontosságát a tanórák megtartásában ; a tanító pontosságát tanterve és órabeosztása keresztülnézésében.

Nem mondok újat, amidőn állítom, bogy nálnnk a tanév a tanítón kívül senkit sem kötelez; hogy nálunk a tanulót akkor vihetik fel szülei az iskolába, amikor nekik tetszik ; akkor foghatják ki akár véglegesen, akár időközileg, amikor nekik tetszik; akkor mulasztathatnak vele több kevesebb órát, amikor nekik tetszik, mivelhogy mai napság még nincs hatalom a földön, saját lelkiismeretűket leszámítva, amely őket e részbeni szabadságukban gátolná; saját lelkiismérete pedig nagyon kevés embernek szólamlik meg azért, mert az épen a nevelés dolgában még nagyon csecsemő. Gondoljuk hozzá a szülők ezen szabadosságához a tanító templomi, temetési azon szolgálatát, amely tanóráinak rovására esik, és az ezen szolgálatból néha-néha szükségképen következett azon bágyadt- ságot, mely a rendelkezésére álló tanórákat is vagy ténylegesen megrövidíti, vagy az eredményben korlátozza: s nem lesz nehéz kiszámítanunk, hogy a papiroson 8 hónapból álló tanév, mely, hőnapját 20 napjával számítva, a legnagyobb rend mellett is legfölebb 160 napot adna, 100 tanítványt véve alapul, átlagos számítással 100 napnál többet nem adna. S mivel 100 napon át alig taníthatnak többet, mint amennyit 265-ön 'át elfeledhetni, következik, hogy a tanórák megtartásának mostani pontossága mellett a törvény követelte általános iskolai eredmény elérbetlen.

Jön aztán a vizsga; előttünk a mulasztások kimutatása. Ha a tanító szemfényvesztővé nem lesz, vizsgájának a mértéket általában megütnie lehetetlen; ha a mulasztások lelkiismeretesen kimutatva vannak, azok nagy száma megdöbbenti az embert. Ily esetben a közönség, miután a mélyebben fekvő okokat kutatni nem is Bzokta, nem is tudja, mind a két baj Őkát, saját fiilem után állítva, a tanítóban keresi és találja: az eredménytelenségét a tanító hanyagságában vagy képtelenségében ; a mulasztásokat a tanító vonzó vagy fegyelmezési erejének hiányában.

Rendes felügyeleti iskola-látogatás ezen megrovásoktól is megmentené a tanítót. Mert az iskola-látogatás egyik főtárgya épen az iskolába járás rendesitése lévén, a látogató, úgy a még be nem írott tanköteleseket, mint a tanóra mulasztókat számba venni, a tanítónak a mulasztásokra vonatkozó fegyelmi eljárásáról tudomást szerezni, még azon tanítási akadályokat is, amelyek a tanító mellékfoglalkozásaiból folynak, megfigyelni, s tartozik minderről küldőinek annyiszor amennyiszer jelentést tenni. Jelentései vagy sikeresek vagy nem. Ha sikeresek, megszerezték a haladás lehetőségét, ha nem, kimutatták a nem-halad- hatás valódi okát, mindkét esetben pedig fedezték a tanítót.

Hogy a tanító lehető önkényes óramulasztásait a rendes felügyeleti iskola-látogatás csakhamar napvilágra hozná, tehát korlátozná, sőt megszüntetné, arra alig szükséges tért vesztegetnem.

De kiterjesztendem a pontosság fogalmát még a tanterv és a tanórák beosztására is.

Ha világosan nem látja a tanító a határvonalakat a meddig neki mindegyik osztálylyal mindegyik tantárgyban elmennie kell; ha kiszámítani biztossággal nem tudja az időt, amely alatt ama vonalig eljutnia lehet és kell: úgy a kellő vonalon vagy túlmegy az alaposság vagy azon innen marad az ismeret kárára. Ezen hibák elkerülése végett szükséges a jól átgondolt és megállapított tanterv. — Ha a tárgyak egymásutánjában nem vagyunk tekintettel azok könnyebb vagy nehezebb voltára s az ugyanazon tárgy óráinak közére: úgy a tanuló elfoglaltsága egyenlegben, a nehezebb tárgyakban való haladása önmagunk által megnehezítve lesz. Ezen hibák elkerülése végett szükséges a jól átgondolt és meg- állapitot órabeosztás. Ezek szerint tanterv és órabeosztás, és azok szabatos megtartása nélkül semmiféle iskola sem boldogulhat.

Számba sem véve a tanfelügyelői látogatáskor hallottakat, mik szerint az egyik tanítónak tanterve nem volt volna, a másik pedig azon kérdésre nem tudott volna felelni, hogy épen az akkor folyt órára mily tantárgy van kitűzve, hanem kiindulva csupán azon általános emberi gyarlóságból, hogy kedélyhangulatunk sugallatára a dolog könnyebb végét keressük, vajmi feltehetők olyféle kitérések, hogy a tanító együttműködését nagyobb mérvben követelő tárgy helyett oly

tárgy rántatik elő, mely a tanító tevékenységét elvégre nélkülözheti is.

Rendes felügyeleti iskola-látogatás mellett, mivelhogy a látogató kötelesség-körébe a tanterv keresztül vivésének ellenőrzése is beletartozik, az ilyetén kitérések sem tenyészhetnek.

IV.

Egy futólagos tekintet az országos népiskolai tantervre, meg még egy, de elfogulatlan tekintet önnön, részint a végzett tanosztályok kevóssége, részint középiskoláink hiányossága, részint az önnevelés szokatlansá- ga miatt igen tökéletlen képességünkre, teljesen meggyőzhet bennünket arról, hogy ama tanterv, különösen annak természettudományi része, nekünk sok. Továbbá, ha összehasonlítjuk azon biztosságot, világosságot, melyet előadásunkban akkor érzünk, amidőn tantárgyunkra előkészültünk, azon ingatagsággal, homályossággal, melyet előadásunkban akkor érzünk, amidőn tárgyunkra elő nem készültünk : kénytelenek vagyunk rájőni, hogy előadásunk sikere előkészülésünkkel arányos. — Ha megfigyeljük, hogy a tanításban ejtett hibákat mennyivel nehezebb kiirtani, semmint a hibátlan tudást a még egészen üres helyre elültetni: hozzávethetünk azon kiszámithatlan kárhoz, melyet az úgynevezett hasból való tanítás okoz. Ha még mindezekhez hozzávesz- 8zük, hogy főleg a természettudományi tárgyak, amelyekben leggyengébbek vagyunk, életbevágóságuknál fogva napról napra any- nyira haladnak, hogy némely részletekben egy pár év alatt a legjobb tankönyv is meg van haladva; ehhez meg hozzávesszük, hogy az előkészülés, illetőleg önmivelés hiányában a még ma elég készültségü tanítónak is egyfelől a felejtés, másfelől a tudomány haladása folytán idővel menthetlenül el kell maradnia : gondolom, hogy ez előkészülés szükségessége kézzel foghatóvá válik.

Azonban az ilyféle okoskodások által még csak az előkészülés szükségességének belátásához jutottunk el, mely belátás pedig nem is mindenkinél, nem is mindig elég erős és elég állandó cselekvési rugó; pedig az előkészülés a mondottak szerint vajmi nagyon megérdemli, hogy rugója minél erősebb és minél állandóbb legyen. Ilyen rugót látnék én a rendes felügyeleti iskola-látogatásban: erőset, mert leggyengébb tulajdonunk, hiúságunk alatt feszülne; állandót, mert az egyszer behozott és hasznosnak bizonyult intézményt, józan ésszel ismét megszűntetni nem lehet. Avagy az intézmény erős és állandó hatása helyett azt tegyem inkább fel, hogy van a földhátán tanitó, akinek mindegy, akár megvetést, akár tiszteletet ébreszt előadása által azon látogatóban, aki az iskolát, tehát a tanítót és fentartó testületet képviseli? Hadd becsüljem meg a tanítói kart inkább az ellenkező feltevéssel; hadd maradjak inkább azon megnyugtató reményben, hogy a legelső rendes iskola-látogató letette a tanitó ön- mivelésének alapkövét.

(Folytatása köv.)

Levelezés.

Békés-Sz.-András május 30-án.

Május hó 28-án tartá meg a helybeli izraelita templomban az izraelita község a nem rég Bécsben elhunyt báró Königswarter Jónás békés-sz.-andrási földbirtokos gyászünnepélyét, a külömböző vallású szép számmal összegyűlt hívek jelenlétében.

A szónoklatot a nagy-körösi izraelita lelkész teljesité; valóban szívet megnyerő, erkölcs nemesitő, s jótettre buzdító beszéde, a szó szoros értelmében megérdemlé a figyelmes hallgatást, s a hallgatók arczárói ki lehetett olvasni a tetszés nyilvánulást.

Szép volt hallani beszédében, midőn oly híven ecseteié, hogy kicsoda érdemes a megtiszteltetésre, a hatalmast, a tudományost, a dúsgazdagot, úgymond, mint minő Königswarter Jónás volt, nem tekintélyes befolyása, nem képzett tudománya, sem nem dúsgazdagsága emelheti azon polczra, melyben a tiszteletet megérdemli.

A fejedelemnek bár országok parancsolója legyen, s Dárius kincsekkel rendelkezzék is, nem azon állás, azon anyagi jólét szerzi meg a megtiszteltetést, hanem igenis a tiszta jó szív, s a nemesen érző öntudat; — beszéde — melyet a szép számú hallgatók jelenlétében tartatott — tetszés nyilvánítással fogadtatott,

s szívből óhajtom, hogy a derék izraelita lelkészt, ki emelkedett gondolkozása, ügyesen összeállított beszéde által tetszésünket megnyeré, az Isten sokáig éltesse.

Zih Károly

reform, néptanító.

Vésztő máj. 27. 1872.

A vésztői casino-társulat f. hó 20-ikán tartá májusi tánczvigalmát a casino nagy termében. Érdektelen újság lehet ez a helyi körülményekkel ismeretlen vidéki olvasóra nézve; de hiszem, hogy nem volt érdektelen a bál azon harminczöt vidéki vendégre nézve, kik megjelenésükkel annak diszét emelték. Fogadják érte a társulat szives köszönetét. Még érdekesebb volt ez mi magunkra nézve. Ugyanis casino helyiségünk bútorzatának egy nagy hiányát már pár év óta éreztük; értem: a csillárokat. Hogy e hiány is pótolva legyen: ügyes női kéz díszes női munkát készített e célra kisorsolás végett. Azután a múlt őszön itt tartózkodó szin észtársulatnak adtuk ki a termet a napibevételek 8 százalékáért. Majd bálokat tartottunk e czélra. És most oly díszes három csillár disziti táncz-termünket: mely a legkényesebb ízlést is kielégíti. Ezt nem mi mondjuk. Mondják azon vidéki vendégeink, kik casi- nonkat időnként meglátogatják. A három darab csillárnak az ára- melyek közzül a középső 18, a két kisebb 10—16 ágú — „csak“ 185 frt. a szállítással együtt. És ezzel bútorzatunk ki lévén egészítve: jövőre teljes erőnkkel a könyvtár gyarapításához látunk.

A község rendezése be van fejezve 24-ikén volta képviselők végleges megerősítése, 25-ikén az elöljárók választása. Mindkét választás a községre nézve elég szerencsésnek mondható. Az elöljárók kettő kivételével a régiek.

A várva várt májusi eső is megáztatta földeinket 3—4"-nyira a mai napon. De bizony nagy szükségünk is volt már rá, mert a szá- rez meleg már nagyon aggasztott bennünket. Gyümölcsünk csak kostolónak való lesz, a szőlő közép termést sem igér mindenütt.

A követ választási mozgalmak zaja mi- hozzánk csak távolról hallatszik. Eördeögh Frigyes urnák — ki választó kerületünket a múlt három évben is képviselte, s ki múlt hó SO-ikán adott nálunk számot több mint 100 választó jelenlétében követi működéséről — ellenjelöltje nálunk még hirben sincs.: Egy komádi embert, — ki még múlt évi novemberben káposzta szállítás alkalmával fűlt belé a Sebes-Körös „Tekerő“ nevű agába ; csak folyó hó 25-ikén fogtak ki a halászok. Hullája annyira meg volt roncsolva, hogy már alig volt arczárói megismerhető. Nője a hullát mellényéről saját férjének ismerve, 26-ikán a folyó partjáról — hol el volt temetve — kiásatta, s haza szállitá tisztességes eltakarittatás végett.

M.-Berény máj. 30-ikán 1872.

Az annyira óhajtva várt község rendezés M.-Berényben is meg történt, még pedig a községi képviselő testület megalakítása f. hó 15-ikén, az elöljáróság megválasztása f. hó 22-ikén, s habár — úgy a képviselő testület — mint az elöljáróság megválasztásánál — több oly egyén mellöztetett, kiknek egyik vagy másik testületbe belépésük óhajtandó lett volna, mind az által a meg választottak legnagyobb részének ismert jóakarata — reményleni engedi, hogy a község ügyei kezelése körül jövőben kifejtendő buzgalmuk s ügyszeretetük által, e község előhaladása s felvirágzása eszközöltetni fog, s ezt annyival inkább hisszük és reményijük, mert a képviselő testületbe, a legtöbb adót fizetés alapján törvényesített képviselők között is oly egyéneket van szerencsénk szemlélhetni, kiket a közügyeknól eddig is nélkülözni való ságos vétek volt. —

Az alakuló közgyűlés megtartása, és az elöljárók megválasztása, — a járás köztiszteletben és szeretőiben álló föszolgabirája Tek. Asztalos István ur személyes jelenlétében történt meg, és pedig a legszebb rendben. — Főszolgabíró úr valamint a képviselő testület tagjait, úgy az elöljárókat is kötelességük hiv és pontos teljesítésére figyelmeztetvén, éljenzéssel fogadott beszédében különösen hangsúlyozó, hogy elüttök — minden személyes érdek háttérbe szorítása mellett, — egyedül a község javának b boldogságának előmozdítása legyen a szent czél.

Ezen beszédére egjjik f képviselőnk tek. Bonyhai Benjámin ur válaszolt, meleg szavakban köszönvén meg főszolgabíró urnák a község irányában oly sokszor tanúsított jó akaratját, s felkérvén, hogy a képviselő testületet és az elöljáróságot — a közjóra irányzott törekvéseiben, tanácsával és közreműködésével ezután is támogassa. —

Hogy tehát reményünkben ne csalatkozzunk, s községünk felvirágzása valósággá váljék, kívánom, hogy annak tényezőit a község választott és törvényesített képviselőit, — elöljáróit az isten éltesse, — éltesse azon derék főszolgabírót, kihez az egész község bizalommal ragaszkodik, s kinek a község irá- nyábani eljárása kétségtelenné tette annak igazságát, hogy a bizalom bizalmat szül. — Az országos képviselő választásra vonatkozó összeírás, itt holnap veszi kezdetét — erről jövő alkalommal. —

r. 1.

Felhívás a müveit közönséghez:

„Adjunk jó olvasmányt a népnek /“ Ez azon régen hangoztatott óhajtás, melynek teljesülését a népnevelés minden igaz barátja melegen óhajtja. Leszorítani a térről a ponyvairodalom lélekölő, szellembutitó átkos termékeit, e adni a népnek egészséges olvasmányt: a legégetőbb szükségek közé tartozik. E fontos kulturkérdés régen foglalkoztatja a sajtót; számos eszme pendittetett meg, melyek közt igen figyelemre méltó Meyer Miksa azon indítványa, hogy a népiskolák növendékeinek adjunk vizsgálati ajándékul vagy szorgalmas tanulásuk megjutalmazásául oly olvasmány t, melyet úgy ők, mint általuk szüle ik is haszonnal olvashatnának. A „Pesti Napló“ nagy tárgyilagossággal vezetett közoktatásügyi rovatában, a múlt évi 206-ik számban, ide vonatkozólag következősorok olvashatók :

„ .... Uj kísérleteket kell tenni a ponyvairodalom mérgének ellensúlyozására, terjedésének gátlására, ha a nép értelmiségének fejlesztését s Ízlésének nemesítését—melyektől hazánk jövője függ — elérni akarjuk. És pedig magának a társadalomnak kell itt a „segíts magadon“ elvét alkalmazni.“

„ .... A ponyvairodalom kiküszöbölésére számos eszközt, egész rendszert kell alkalmaznunk ; csak úgy bírunk a siker kilátásával. A népnevelési köröknek, egyleteknek stb. s áldozatkész magánosoknak kell egyesülniük, hogy az alsóbb népet ízlésének és műveltségének megfelelő jó, nemesítő, tanulságos, de egyszersmind mulattató olvasmánnyal ellássák. Mint a ponyvairodalom kiszorítására irányult nagy szervezet egyik eszközét örömmel üdvözöljük tehát a „Néptanítók Lapja“ érdemes szerkesztője, Mayer Miksa indítványét stb.“

Az indítvány gyakorlati kivitelére, alóli- rott gyermeklap szerkesztősége, első sorban érzi magát hivatva. Nem csak azért, mert egy aféle kiadvány előállítására bő anyaggal rendelkezik, hanem azért is, .mert a kiállítást igen olcsón eszközölheti.

„Hasznos Mulattató“ cim alatt tehát junius hő közepére oly albumszerü könyvecskét fogunk közrebocsátani, mely egyenesen arra lesz szánva, hogy áldozatkész egyesek, népoktatási körök, iskolai elöljáróságok által a népiskolák növendékei közt, vizsgálati ajándékul a szorgalmas tanulás megjutalmazására — osztassák ki.

A kötetke 52 lapra fog terjedni és 12 díszes képpel lesz ékesítve, s átalábau az egész könyvecske helyes, célszerű összeállítására, elég biztosíték a „KIS ÚJSÁG“ harmadéves fönnállása és népszerűsége.

A „Hasznos mulattató“ tartalmát hazafias dalok, népies nyelven irt erkölcsös történetkék, mesék, ismeretterjesztő cikkek, történelmi közlemények, mulattató apróságok, talányok, tréfás feladványok, stb. fogják képezni, s ily összeallitás mellett, a jókora terjedelmű kötet ára oly olcsó leend, minél olcsóbban a ponyváról sem lehet csak megközelítő terjedelmű képes kiadványt is venni. Ugyanis akár előre fizetve, akár utánvéttel rendelve meg:

10 példány ára — frt 90 kr.

20 „ „ 1 „ 70 kr.

50 ,, „ 4 ,, kr.

100 „ „ 7 „ 50 kr.

Tehát 7 frt 50 krért 100 gyermeknek jutalmazhatjuk meg kitartó szorgalmát s buzdíthatjuk szorgalmas tanulásra a többit is, és