Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-05-12 / 6. szám

ra, inert a seb, ha vágatik, (áj és ilyenkor kiabálni nemcsak szabad, de kell is.

De lássuk csak mikép vagyunk a felvétel megtagadásának okával, t. i. azzal, hogy csekélységemet nem ismerték eléggé arra, hogy kasinói tagnak felvegyenek.

Nevem és polgári állásom legalább két hétig ki volt téve a kasinói helyiségekben; ajánltáttam egy rendes tag által — tehát már e két okból sem áll az, hogy kasinói tagul leendő felvételre eléggé nem ismertek.

De lássuk tovább!

Igen restelem, hogy ez ok alaptalanságának kimutatására beszélnem kell magamról, arról mi voltam,' mi vagyok, de nem én kezdtem ez Ügyet, most pedig kénytelen vagyok véle.

Ön előtt t. szerkesztő ur, ámbár Gyulán nem laktam, talán nem leszek egész ismeretlen. Talán emlékezni fog arra, hogy nem egészen 3 órányira B.-Csabától, bizonyos Nagyvárad nevű városban felelős szerkesztője voltam a „Nagyvarad“ és „Biharmegyei Közlöny“ czimü egyetlen vidéki tisztán társadalmi n a p i lapoknak Magyarországon; talán nem lesz ismeretlen körülmény ön előtt, hogy egy pár erődet! szépirodalmi és jogi munkát is Írtam. Ön ezt tudni fogja, de három óra tá- volnyira Csabán ezt nem tudták, nem is kellett tudniok, ha a kasinói alapszabályok első pontja történetesen úgy nem hangzanék, hogy az irodalom támogatása és terjesztése czélja a csabai kasinónak.

Pedig, de hogy nem tudták! Ha nem tudták volna, nem tiszteltek volna meg egy meghívó jegygyei mint a B. K. szerkesztőjét a

b. csabai’ dalár-ünnepélyre s nem jött volna egy külön levél az ünnepély rendezőségétől, melyben kérik, hogy „szerencséltessem“ Csabát ez alkalommal csekély személyem jelenlétével, hogy közöljem a programmot s több meghívó jegy beküldetvén hozzám, belátásom szerint osszam ki. (En nem csak szívesen közöltem a programmot, hanem külön tudósítót küldöttein lapom részéről Csabára s a dalár- ünnepélyröl eredeti tudósításokat hoztam. Nem arrogálhatok magamnak ezért egy csepp elismerést vagy pláne hálát, mert mint a kor szellemét felfogó hírlapíró, csak kötelességemet teljesítettem, midőn úgy tettem, de ha akkor megemlékeztek rólam, midőn én nekik szolgálatot valék teendő, bátran legalább azt kívánhattam volna, hogy szíveskedjenek reám ismerni akkor, midőn itt mint ügyvéd letelepedve, é n akar tam vendégszeretetüket igénybe venni.

Látja t. szerkesztő ur, mily világba helyeztetik a kasinó választmányának eljárása az itt előadott tények után s nem fogja csudái- ni, ha néhány kásinói tag, kik igen is reám emlékeztek még, nem mint zsidók, hanem éppen mint kasinói rendes tagok, beadványukban nem dicsérték éppen meg a választmányt.

Különben megmondom én, mért nem vettek fel: azért mert itteni letelepedésem alkalmával nem mutattam be magamat senkinek, mert >— igy mondják — a kasinóba mint vendég bevezettetvén, a társalgó teremben ülő öreg araknak állítólag nem k ősz önteni.

Megvallom, hogy társadalmi tekintetekben kissé-különez ember-vagyok, különös elveim vannak. Többek közt azon nézetből indulok ki; hogy oly embernek, ki zajtalan munkássága által akarja valahol existentiáját találni, annak ha jóra való ember, nem kell bemutatás és sokaknak nem is tetsző, feltoló láto- gatások, bókolások által másoknak terhére esni, és mégis idővel és alkalommal kivivand- ja magának a jók és helyesen gondolkodók elismerését. Azért szükségtelonnek tartottam személyem hivatalos bemutatásával másoknak alkalmatlankodni, de különben lealázó dolog is lett volna azért, mert mint ügyvéd itt megélni akarok, hogy házról házra járva egy kis „pártfogásért“ esedezzem. — Azon vádra, mintha a társalgó teremben ülő több öreg urnák, vendégképen megjelenvén a ka- sinóban, nem köszöntem volna, erre egyszerűen azt mondom, hogy ez nem igaz, mert én első alkalommal, mint ez müveit társaságban ismeretlenek előtt szokás, szó nélkül, de udvariasan meghajoltam előttük s csak midőn megütközéssel tapasztaltam, hogy gö gösen ignorálták udvariasságomat, én sem figyeltem többé rájuk, — a mit úgy hiszem, önérzetes ember csak helyeselni fog. — De tegyük fel, hogy valaki ily esetben csakugyan nem-köszön: egy- kasinóban, hol rendesen —

vannak ugyan kivételek is — intelligens világot látott emberek szoktak lenni, bátran feltételezheti az illető, hogy ezen urak még ki is találnák nevetni az oly kis városit, ki másoknak köszön, a kiket nem ismer s kik öt nem ismerik. Én legalább számtalanszor találkoztam az életben oly emberekkel, kik komolyan rósz néven vették, ha valaki köszönt nekik, kit az előtt sohasem láttak, mert abban a nézetben voltak, hogy a köszönés osak személyes ismerősöknek joga, mely már úgy szólván egy kis bizalmas viszonyt tételez fel.

Ennyit felvételem megtagadására és ennek okaira nézve.

Mi czikkiró által a kasinói társulatokról és ezekben a zsidók felvételére felállított elveket és nézeteket illeti — nem hiszem, hogy magában a csabai kasinóban volna sok ember, ki czikkirónak elavult álláspontját elfoglalni akarván, a zsidóknak ily egyletekbe leendő felvételére nézve, külön szabályzatokat óhajtana felállitatni; vagy ha van is ilyen sok ember, czikkiró s elvtársai nem fogják feltartóztathatni a korszellem minden előítéletét összetörő kerekét. A társadalmi egyenlőség végre is általános győzelmet fog ünnepelni mindenhol, és talán Csabán is csak a becsületesség lesz nem sokára az egyetlen qualificatio, s ha az illető becsületes ember, idővel talán Csabán is fel fogják venni, habár egy zsidó principálisnak zsidó segéde vagy habár a vasútnál ügyesen forgolódik is „buzazsákok“ körül; az oly elvek, mint a milyeneket czikkiró vall, hirdetői pedig, ha még léteznek, elfognak bújni bagolyoduikba, ha pedig már ott fenn vannak az égben vagy lenn a pokolban, önmagukat fogják pofonütni, mert a földön valaha oly elveket tudtak vallani; melyek egyik embert a másik fölé helyezték.

Minthogy tehát czikkiró elvei magukban hordják a czáfolatot s már „überwundener Standpunkt“-nak tekinthetők: feleslegesnek tartom ez irányban csak egy czáfoló sort is írni annál is inkább, mert a zsidóknak hívatlan prókátora nem akarok lenni, mint czikkiró a kasinóé volt.

Különben isten velünk! Éljünk békessége- sen egymás mellett, és ne tegyünk máson olyant, mi nekünk is, ha rajtunk történnék, igaztalanságnak jogosan tűnnék elő.

B.-Csaba, 1872. május 2-án.

Dr. Báttaszéki Lajos

köz- és váltóügy véd-.

— A gyulavárosi országgyűlési képviselő választást vezető központi választmány első ülését f. hó 5-én tartá meg, mely alkalommal magát megalakultnak nyilvánítván, a választási törvény 12- és 13-ik §§-aiban előirt teendők felett a szükséges intézkedéseket megtette, illetőleg megválasztotta az összeíró küldöttséget és meghatározta az összeírás napjait, valamint az összeírásból kifolyó egyéb teendőket. — Összeíró kiildöttségi tagokul meg választattak, Popovics Jusztin elnöklete alatt ifj. Mogyorósy János és Végh József, — póttagokul pedig Ferenczy Alajos Grétz József, Illovics Szilárd, Pikó András, Hoffmann József és Moldovány István. — A választók összeírása május hó 27-én venndi kezdetét, s junius hó 9-ik napján befojeztetvén, az összeírások a küldöttség által a központi választmánynak lesznek beadaudók ; —ugyancsak junius hó 12. 13. és 14-ik napjain lesznek az összeírások közszemlére kitéve, s a befolyandó felszólamlások pedig junius 15 és 16-ik napjain fognak a központi választmány által elintéztetni.

Ugyanezen ülés alkalmával az összeíró küldöttség a következő utasítással lett ellátva:

1) Régi jog alapján csakis azok veendők fel az összeírások névjegyzékébe, kik e jogot már az elmúlt országos képviselő választások alkalmával gyakorolták.

2) A mennyiben Gyulaváros területén nincs oly lakház, mely 300 frt értéket no képviselne, annálfogva — a más alkalommal elfogadott gyakorlat szerint — a házzal bírók közzül a szavazati jog gyakorlatától senki sem mozdítandó el.

3) Mint kézművesek felveendők Az össze- Írási jegyzékbe azok, kik a személyes-adó összeirásban. mint segéddel dolgozók vannak felvéve, vagy pedig az illető czéhbeli elöljáróságnak hiteles bizonyítványával igazolni képesek azt, hogy csak akkor nem dolgoznak segéddel, mikor azt nem kaphatnak.

4) A tisztviselők és hivatalnokokra nézve, a törvény határozottan nem rendelkezvén, nem csak, de a mennyiben a választási törvény 2. §-ának d) pontja alatt világosan jelöltetik meg az értelmiség azon osztálya, mely a jövedelemre való tekintet nélkül szavazati joggal bir; annál fogva a hivatalnokok és tisztviselők azon része, kikről a törvény fentebb hivatok pontjában említés nem tétetik, ha csak más alapon nem bírnak szavazat képességgel — a szavazók összeírásába felnem veendők.

Egyebekre nézve utasittatott az összeiró- küldöttség, hogy magát szorosan a választási törvény szavaihoz tartsa.

Hirdetmény.

Gyula város országgyűlési képviselő választását intéző középponti választmánya részéről ezennel közhírré tétetik :

1. A folyó 1872-ik évre küldendő országgyűlési képviselő megvála8zthatása tekintetéből, a választók összeírását — az 184%-ik évi V. t. ez. 12. §-a értelmében megválasztott állandó küldöttség — folyó évi május 27-én d. e. 9 órakor megkezdi, és a kezdő nap beszámításával 14 egymás után következő napon át — a városházi nagy teremben — és pedig d. e. 9 órától 12-ig, d. u. pedig 3 órától 6-ig, minden megszakítás nélkül folytatni fogja. Felhivatnak annálfogva mindazon Gyula városi polgárok, — kik a választási törvény 1. és 2. §. erejénél fogva az országgyűlési képviselő választásba befolyhatni, magukat jogosítottaknak vélik, — hogy a kitűzött idő alatt bejegyeztetés s választói képességük igazolása végett annyival inkább jelentkezzenek, mert a később jelentkezés — a választási törvény 23. §. értelmében — figyelembe vétetni nem fog.

2. A választók összeírása f. évi junius 9-én bevégeztetvén, a választási törvény1 18. §-a értelmében, az összeíró küldöttség által beadandó összeírások f. évi junius hó 12.13. és 14-ik napjain — ugyancsak a városháza nagy termében — nyilvános megtekintésre kitétetni fognak, mely napok alatt' úgy azok kik a bejegyzéstől elmozdittattak, valamint azok is, kik mások bejegyzése ellen észrevételt tenni kívánnak — az összeírás e tekin- tetbeui kiigazításáért — a központi választmányhoz folyamodhatnak, — mely e tekintetben ugyancsak f. évi junius 15. és 16-ik napjain tartandó ülésében határozand.

3. Az országgyűlési képviselő választására kinevezendő határ nap annak idejében külön hirdetmény által fog köztudomásra juttatni.

Kelt Gyulán, a Gyula-városi országgyűlési képviselői választást intéző központi választmánynak 1872. május 5-én tartott üléséből.

Nagy Károly

mint a központi választmány elnöke.

Újdonságok.

— A „Békés“-böl a 3-ik szám kivételével teljes számú példányokkal még szolgálhatok.. A beérkezett néhány reklamációra sajnálattal jegyzem meg, hogy a lap a kiadó-hivatalból rendesen küldetik, mert azexpeditiót a lagnagyobb ellenőrzéssel eszközlöm minden helyre külön csomagolva, és az előfizetési névsorral összehasonlítva; az elmaradás tehát legkevésbé sem terhelheti a kiadó-hivatalt.

A Városunk felsőbb helyről felhivást nyert, ha nem volna-e hajlandó az ez évi őszi honvéd-dandár gyakorlatra az elszállásolást elfogadni, s a határban gyakorlati tért kijelölni. A képviselő-testület azon tekintetből indulva ki, hogy a város határában az árvizek miatt, a termények letakaritása igen későre eshet, de különösen, hogy a vadvizek lefolyása a dandár gyakorlat beálltára legkevésbé sem remélhető, s hogy ekként a város határán még a gyalog közlekedés is akadályozva leend, sajnálattal bár, kijelenti, hogy a város eme szerencsétlen helyzete miatt, dandár gyakorlati tért ki nem jelölhetvén, ekként a beszállásolást sem fogadhatja el.

/\ Pénzügyi helyzetünk illustrátiójául felemlíthetjük, hogy a vásosi pénztári tisztségnek kimutatása szerint különféle adókban a múlt évről 32,303 frt 10 kr. fizetetlen hátralék van. A képviselő-testület elutasitá ugyan tanácsunkat e hátralékok behajtására, de bajos ott valamit behajtani a hol nincs.

/\ Kajetán Lipót nagy-váradi táncraester, a ki a tánctanitásbani ügyességéről városunkban is ismeretes Pünkösd után érkezik körünkbe, a tánctanitási idényt megkezdendő. Itt tartózkodása csak nehány hétre fog terjedni, és hisszük, hogy e rövid idő alatt is, ki fogja érdemelni közönségünk megelégedését, a melyet többszörösen tapasztalni már eddig is szerencséje volt.

A Szarvas mezőváros történelme és jelen viszonyainak leírása czimü műre nyitott előfizetést Zsilinszky Mihály szarvasi főiskolai tanár és könyvtárnok. Zsilinszky ismert irodalmi neve biztosítékul szolgál arra, hogy a mű a mily történelmi hűséggel, ép oly vonzó modorban fogja feltüntetni, mint azt előfizetési felhívásában is ígéri: Szarvas újra alapítását, viszontagságos fejlődését, polgári és egyházi intézményeit, fontosabb mozzanatait, a tényező jelesb férfiakkal együtt egész a jelenkorig ; — a város természeti viszonyait, s ezzel összefüggésben gazdászatát iparát és kereskedelmét. Nem tudjuk eléggé ajánlani, e különben önmagát ajánló müvet, különösen városunk és megyénk közönségének figyelmébe, mely annyival is inkább érdekelve lehet általa, mert ép ez évben leszünk Szarvas városa másodszori alapításának másfélszáza- dos emlékét megülendök. Ezen — monogra- phiai irodalmunkban is nevezetes számet tevő mű — a szerző által magyar és tót nyelven külöo fog közre bocsájtatni. Ára 1 frt, díszes képekkel illustrálva 2 frt, — mely ár, tekintve 12 ívnyi terjedelmét, valóban mérsékelt. Szerző az előfizetési dijak beküldését f. é. máj. végéig kéri Szarvasra nevére czi- mezve beküldeni. Méltánylattal jegyezzük itt fel, hogy a szarvasi képviselő-testület, híven jó példaadási kötelméhez, 200 példányban fizetett elő e műre. Hisszük hogy a jó példa sokakat vonzand. — Előfizetéseket vagy előjegyzéseket szerkesztőségünk is készséggel elfogad.

— A múlt napokban egy helybeli ismert tolvaj alispánunk lakásának padlásáról a fehérruhát ellopta, — erélyes csendbiztosunk- azonban sikerült öt Váradon kézrekeriteni, a hol börtönbe téteté, inig elszállítása iránt intézkedik, ott azonban éjszaka magát gatyamadzagára felakasztá az ajtó kilincsre, mely a földtől oly alacsonyan van, hogy reggel holtan görnyedt helyzetben találták.

5 Csabai újdonságok. Csóka Sándor színigazgató máj. 4-kén kezdé meg előadásait jól szervezett társulatával, a melyet jelenleg operette személyzettel is gyarapitott. Első alőadásul „Kié a 40,000 frt“ czimü szin- mü adatott, melyben a szereplők között Csó- káné és Kovácsné nyertek legtöbb elismerést. Máj. 5-kén „Pajkos diákok“ operette került szinre, és a közönség általános tetszésével találkozott, különösen kitűntek Szabadosáé, Csókáné, Tolnay és Komáromy Fleck szerepében, humora többször nevetteté meg a közönséget. Szabados karnagynak különösen dicséretére válik, hogy a csabai első zenekart alig két nap alatt tanitá be az operette zenéjére. A buzgó igazgató mindent elkövet közönségünk kielégítésére, s reményijük, hogy pártolásra is fog találni.

— Városunk szépül. Utczáinkat a szárazabb idő beálltával mindenütt kezdik egyengetni; a házak előtti faültetést is kezdi népünk megkedvelni; szépészeti tekintetből különös figyelmet érdemel Sztraka György ur háza, mely mind bel-, mind külrendezésre nézve igen csinosan és Ízléssel van épitve, méltó mindenki által a megtekintés és utánzásra, csak az kár, hogy városunk egyik fél-, reeső utszájában fekszik. Bizton hisszük, hogy hatóságunk a város csinosodását mindenkor szem előtt fogja tartani, hogy igy, évek múlva Csaba városa is Alföldünk díszesebb városai közé legyen sorozható.

— A csabai gymn. máj. 8-án tartá majálisát a Szécsényi ligetben. A tanulók 2 órától estig mulattak, s egy pár dalt is hallottunk tőlük, melyeket Németh Lajos tanár ur taníttatott be velők. Estefelé rándultak ki

' Csaba szép hölgyei és a legjobb kedélylyel 1 mulattak Purcsy Náci zenéje mellett Az idő nagyon kedvező volt, s a szép vendégkoszo- ru éjfél után oszlott el.

i (S. S.) Szarvasi újdonságok, (máj. 8.)

. — A községi képviselők választott részó- i nek többsége, mint azt múlt számunkban is- jeleztük, csakugyan a nép-pártból telt ki. A 20 választott képviselő közül ugyanis 17 szá- mitja magat ezen, s csak 3 az intelligensebb