Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-05-05 / 5. szám
Uj folyam. 5-ik szám, Gyula május 5-én 1872 Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. BÉKÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Dij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft Nyílt levél Bártol J. urnák. A „Békés“ idei 4-ik számában „A biztosítás ügyében“ feliratú czikk buzgalommal hívja fel megyénk lakosait házainak és vetéseinek, biztosítására s a községi és megyei kölcsönös biztosítási bankok eszméjét pendítvén meg, említi, hogy e téren a megyei gazd. egylet volna hivatva a kezdeményezésre. A mily élvezettel olvastam e czikket, mely a közjóval érdeklődő foglalkozásnak napjainkban már — sajnos — igen ritka jelét adja, annyira megszomoritott azon körülmény, hogy gazd. egyletünk elé sok mindenféle (helyes) feladatot rendszerint azok tűznek, kik az egyleten kívül állanak. Kétségtelenül, hogy ezen egyletnek számos üdvös teendői vannak; de miként teljesítse azokat, ha tagjai a gyűléseken gyéren jelennek meg és ez irányban indítványokkal fel nem lépnek. Mindent az igazgatóságtól követelni sem nem lehet sem nem tanácsos, mert a közönséget végképen tétlenségbe ringatná s arra szoktatná, hogy mindent az igazgatóságtól várjon. Ha tehát általában jogos vád talál felmerülni arra nézve, hogy az egylet ezt vagy amazt tenni elmulasztja, e vád engedjen meg ön — részben azokat is illeti,' kik a vádat emelik; mert hiszen az egylet nem zár ki senkit, sőt épen most lévén ujraalakulóban, felhívta a megye összes közönségét a belépésre s bizonyára készséggel üdvözöl minden életre való indítványt. Kivánatos volna tehát, bár lépnének be mindazok, kik — habár nem is közvetlen mezőgazdák — de a közügyek azon ágai iránt érdeklődnek, melyeket ezen egylet terén ápolni lehet. így aztán válvet- ve, ha kevesen is, igen sokat tehetnének abból, a mi most még a messze távolban megoldatlanul fekszik az egylet előtt. Sapienti stb. Végül engedje meg ön, hogy eszme társulatnál fogva ez alkalommal ismételve kettőre hívjam fel a megye közönségét. 1. Lépjen be gazd. egyletünkbe mindaz, ki a közügyeknek egyletünknek terén ápolható ágai iránt érdeklődik s ez ápolásra részéről akár anyagi, akár szellemi erővel rendelkezik. Aláírhatni minden községben a most közkézen forgó aláirási levelezési lapokon. 2. Ha belépett legyen eleven tagja az egyletnek, vegyen részt a tanácskozásban, lépjen fel indítványokkal és támogasson minden üdvös mozgalmat! így aztán meg lesz sok, az is a mit ön óhajt. Gerendás april 30. 1872. Mokry Sámuel. A biztosítás ügyében. ii. Minden biztosítási ügynek főéivé: az egyesekre nehezedett szerencsétlenségeket következményeiben a lehető legnagyobb megosztás által enyhíteni, és az ótalma alatt állók között ily módon kiegyenlíteni. De a biztosítás va lamennyi fajánál a kármegtérités csak akkép foganatosítható, ha a kártérítési összeg öszhangzásba hozatik a bizto sitási dijakkal, azaz ha a biztositott a biztositónak a leendő vagy lehető kár nagyságához aránylag részfizetéseket tesz; hogy e két, t. i. a kártérítési és a biztosítási összeg lehetőleg öszhangzásba hozattassék, a kár a valószínűségi számítás szer ént már előre megái lapittatik. Ez lévén a biztosítási ügynek lényege, önként következik, hogy a biztosítás eszközlését vállvetve társulatok foganatosítják. így a kölcsön- biztositó intézeteknél — mint múltkori czikkemben előadt^nj — a tagok oly kötelezettséggel lépnek .be, hogy az egyes tagot érő kárt kölcsönösen megtérítsék. Ennélfogva a társulatba lépésükkor, vagy időnként bizonyos meghatározott illetéket fizetnek, az év végén a megtérítendő károk összeszámit- tatnak, s ha a befizetett illetékek a károk fedezésére elégtelenek, az egyes tagok aránylagos kivetés után fizetésre szorittatnak, azaz a rendkívüli többlet szüksége esetében dijpótlékot tartoznak fizetni. Ezért sokan rosszalják, sőt egészen kárhoztatják a kölcsönbiz- tositó intézeteket; már csak azért sem helyeslik, mert — mint mondják : ilyen intézet nagy risicoval van összekötve, mit minden egyes tag magára vállal; főkép az első Ivekben, mig t. i. kellő tartalékja és kezelési alapja nincsen, ha nagyobb káresetek fordulnak elő. rendesen a biztosítottak hátrányával jár, s az intézet megbukik. — Igen, de e veszély elhárítására a magyar kölcsönös biztositó bank akkép szerveztetek, hogy garanciája a meghatározott illetékek, és az azokból képződő tartalékokon kivul, melyek épen, mint a részvénytársaságoknál a folyó rendes és rendkívüli szükségletek fedezésére rendelvék, — áll még egy biztonsági alapból, mely két millió forintra emelhető, és a mely kisorsolás utján a bank tulajdonába megy át; és ezen arányban hozatik azután a káro- sodási esetek valószínűsége is öszhangzásba. Éhez járul még, mit felednünk nem szabad, hogy a kölosönbiztositó intézetek, rendes és rendkívüli tagjainak mig egyrészről módot nyújtanak kölcsönösen az önsegélyezésre, más részről a tagok közvetlen érdekeltségüknél fogva erkölcsileg ösztönöztetnek a károk elhárítására, s a netán balesetek ellen teendő óvszerek alkalmazására ; és azért ezen intézetek igen alkalmasak leginkább azon károk ellen, melyek kellő vigyázat és gondosság hiánya folytán nagyra szoktak nőni; mint például a marhabiztositásnál. Itt bizonnyá- ra az egyes községekben keletkezett kölcsönös biztosítás sikeresebb eredményeket mutathat fel, mert az egyes tagok már most kölcsönösen egymást ellenőrzik : az állat-betegségnek eltitkolása, mi a marhavésznek fő szülőbaja, nem lesz lehetséges, és igy a károsodási esetek is ritkábban fognak előfordulni. Ilyen ellenőrködések támadnak más káreseteknél is, mert a tagok érdekében áll, minden lehető módon a káreseteket elhárítani, és megakadályozni. A mégis netán előforduló károknál pedig az egyes tagok csak is a kárnak megfelelő összegeket szolgáltatnak, az az nem fizetnek összesen véve többet, mint mennyit a történt károk tesznek. — Igaz, hogy a részvénytőkére alapított társulatoknál a biztositott már előre is határozottan tudja, mennyit kell fizetnie, s igy minden risicotól felmentetik ; az is igaz, hogy a részvénytársulásnál a részvényes nem csak az illetékek, hanem a részvénytőkével is működik, s igy rendkívüli esetekben, ha az illetékek a károk fedezésére nem volnának elegendők, — kötelezettségének még mindig eleget tehet; de nagy hátrányukra van ezen társulatoknak az, hogy épen az utánfizeté- sek és pótdijak mellőzése következtében magasabb illetékeket igényelnek, és hogy fő gondjukat nagy nyereségre irányozván, a biztositás gazdasági jótékony hatását csak mellékes czél- nak tekintik. Nem igy a kölcsönbiz- tositásnál, mint fentebb láttuk, mert itt a fő gond nem egyedül a részvényesekre, hanem az összes tagok jólétére, szóval a községi gazdaság jótékony hatására, a nemzetgazdaság anyagi érdekeit előmozdító intézményre van irányozva. Ha mindezeket elfogulatlanul és behatókig vizsgáljuk, látni fogjuk, hogy biztositási intézeteink nagyobb pártolásnak örvendenének, ha azokat nem a nyerészkedés vagy üzérkedés, hanem a nemzetgazdaság anyagi érdekeit előmozdító közjóiét szelleme lengené át. Nézetem szerént, ha népünk jólétét és vagyonosodását őszintén előmozdítani akarjuk, akkor minden iparvállalat akként legyen szervezve, hogy az ne csak egyesek javát czélozza, hanem az emberi társaság minden rétegeire kihasson. Ide legyen a kormánynak is minden intézkedése irányozva. A nép vagyonosodása, és a vagyonnak a tiszta erkölcs alapján való okszerű felhasználása, a nemzet erősödését vonja maga után. Bártol J. Ede, Czeglédi Lajos, Mojsisovics Lajos, Keb- lovszky Lajos, Ambrus Lajos, Fónagy Károly, Farkas Béla, Kalmár Mih., Ferentzy Alajos, Ilovits Szilárd, Gerlein Mihály, Róth József, dr. Kovács István. Mi is általános helyesléssel fogadtatott. Intézkedés tétetett a belügyminister rendeleté folytán bekövetkező követválasztásoknál a köznyugalom s rend fentartása tekintetében. Ugyan ez alkalommal sürgős voltánál fogva felvétetett Gyula város folyamodványa, melyben a honvéd laktanya építésére megyei engedély mellett felveendő 60,000 írtnak — fek- vöségeire leendő bekeblezés mellett, a magyar földhitelintézettől felvétele iránt a belügyminister úrtól szükséges engedélyt kieszközölni kéri. Ezen folyamodvány pártoló felterjesztés mellett a m. kir. belügymiuisteriumhoz juttatni határoztatott. i/f&F* Mai számunkhoz féliv Megyénk köréből. Békésvármegye bizottságának f. é. april hó 27-én tartott rendkivüli közgyűlése. Elnök főispán úr a közönség szives éljenzése után a gyűlést megnyitván — előadja, — hogy ö felsége a király az alföld árviz látogatott vidékeinek megtekintése végett legközelebb teendő kőrútjában megyénket is érin- tendi, nevezetesen május hó 9-én Orosházára érkezik; minélfogva felhivja a megye közönségét, — hogy ez alkalommal magát, az ő személyes vezetése mellett eljáró üdvözlő küldöttség által képviseltesse, mely küldöttségben részt venni óhajtó megyebizottsági tagok egy, még a jelen gyűlés folyama alatt megnyitandó aláirási Ívre neveiket feljegyezzék. Főispán úrnak a fentebbiekben tett előterjesztéseit a megye közönsége őszinte örvendezéssel s helyesléssel fogadván, — a tett indítványokat magáévá téve határozattá emeli. Ezek után a közgyűlés tulaj donképeni feladatára térvén át: Olvastatott a m. kir. belügyministernok f. ó. april hó 16-án 10659. sz. a. kelt rendelvénye, melyben felhivja a megye közönségét, hogy az 1848. V. t. ez. 7. §-ának b) pontja értelmében szükséges központi választmányt azonnal alakítsa meg. Éhez képest főispán úr által előzetes és a fenforgó viszonyok tekintetbe vételével következő tagokból egybeállitott névsor olvastatott föl: Kertay Zsigmond, Papp Mihály, Ladies György, Keller Imre, Nagy Károly, Kiss Mihály, Glaser Károly, Szulimán István, Bara- novics Gergely, Petik Ambrus, Végh József, ifi. Mogyoróssy János, Boros István, Miskutza György, Uferbach János, Pflaum János, Fol- tónyi Ignácz, Horváth Sámuel, Beliczey István, Beliczey Rezső, Tolnai Gábor, Győri Imre, Győri D. István, Justh István, Such Sándor, László Elek, Ravasz Ferencz, Debreczenyi melléklet van csatolva. József föherczeg B.-Gyulán. Múlt hó 27-én délután 4 órakor a csabai vonattal Aradról jőve, körünkbe megérkezett ' O fensége. A vasúti kocsiból kiszálltakor az indóháznál Szabó József honvéd alezredes s dandárnok, Birsy József őrnagy zászlóalj és állomási parancsnok, Kálmán Frigyes lovas főhadnagy és század parancsnok, Gyula város nevében pedig Baranovics Gergely főszol- gabirónak vezetése alatt a városi elöljáróság tisztelegtek és fogadták ő fenségét. Baranovics Gergely rövid meleg üdvözletét nehány szóval szívesen megköszönve, min- denikkel kezet szorított, s látható megelégedéssel fogadta a minden oldalról feléje hangzott szivből eredt éljeneket, kivált azin- dóház előtt' egybegyült nagyszámú közönségtől, a gyulai zenekar a Rákoczy indulót hangoztatta midőn ő fensége kijött és szárnysegédével a Kliment Gyula ur által számára készen tartott kocsira felült. Midőn ő fensége a városba beért a „Magyar király“ szálloda erkélyes szobájában Békésmegye főispánja Tomcsányi József vezetése alatt a megyei tisztviselöség, a kir. törvényszék elnöke, az egyház részéről pedig apát és helybeli plébános Neumann József és más küldöttségek tisztelegtek, végre a honvédek tisztikarát Assermann Ferencz ezredes és kerületi paracsnok egyenkint mutatta be ö fenségének. Délután 5 órakor O fensége kíséretével kikocsizott a Galbács kertben lévő honvéd lövöldéhez, a hol a honvédség készen várva, a ezéllövészetet különféle távolságokról gyakoriéi, a teljes megelégedését nyerte ki. Ez után a vendéglőben 7% órakor estebéd tartatott, melyre az összes tisztikar meghiva volt. Az estebéd O fenségének szokott kedélyes társalgásával folyt le a legkedélyesebben. Azon este a gyulai ifjúság által egy jótékony czélu tánczvigalom rendeztetett 0 fenségének tiszteletére, melyet az egész tisztikar kíséretében megtisztelt és melyre 20 frtot ajándékozott; a tánezterem a „Korona“ vendéglőben izletteljes disszel volt elrendezve, és a fáradozók, kik azt oly rögtönözve létrehozták valóban elismerést érdemelnek; a gyulai hölgyekből többen hiányoztak ugyan, de azért a hölgy koszorú igen díszes volt; ö fensége ott egész 11 óráig mulatott, a tánczvigalom azoban egész reggelig tartott A város ö fenségének tiszteletére ki volt világítva. Másnap azaz 28-án reggel 7 órakor az altisztképző iskolában vizsgát tartott, melynek eredményével annyira meg volt elégedve, hogy 14 tanonezot részint altiszti, részint őr- vezetői jelvényekkel kitüntetett.
