Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-12-08 / 36. szám
— Jegyzéke a b.-gyulai kir. o. f. törvényszéknél 1872. December 9-ón s következő napjaiu előadandó bűnügyeknek. Előadó Nogáll tbiró. 1612. Csekö Imre s Beszetér Samu hivatalos hatalommal való visszaélés s tolvajsági bűnügye. 1615 Szilasi Antal tolvajsági ügye. 1652. Babel György tolvajsági bűnügye. 1651. Fábrik Mihály tolvajsági bűnügye. 1623. Fried Móricz tolvajsági bűnügye. 1622. Domokos György erőszakos nemi közösülési bűnügye. 1616. Seres András tolvajsági bűnügye. 1629. Lang Vilmos tolvajsági bűnügye. 1631. Cséfai Flora és társai tolvajsági bü- nügye. 1632. Janarik Mihály súlyos testisértési bűnügye. 1633. Kovács Antal és társai tolvajsági bűnügye. 1629. Suhanszki Lajos tolvajsági bűnügye. 1640. Patka István és neje sikkasztási bűnügye. 1644. Pataj Mihály bűnügye. 1645. Kis P. Mária bűnügye. 1646. Tóth Mihály és társai nyilvános erö- szakossági bűnügye. 1648. Leitner Márton tolvajsági bűnügye. 1649. Makovei Mihály birói zártörési bűnügye. 1657. Vidó András súlyos testi sértési bűnügye. 1659. Bobvos János és társai okirat hami- sitási bűnügye. vágott ólomból állott töltés kiszedetett — erős I hogy a megyei árvaszéktől engedélyt C3zkösulyos testi sértési és társai tolvajsági Újdonságok. — A hét legnevezetesebb eseményéül hazai közügyeinkben a Lónyai-ministerium leköszönése tekinthető, melyet ö felsége a király elfogadott és az uj minisztérium alakításával Szlávy József eddigi kereskedelmi miuistert bízta meg, ki a többi ministereket tárczájuk megtartására szóllitá fel, mit továbbra is megtartottak. — A kereskedelmi tárczát grf. Zichy József fiumei kormányzó vállalá el, a honvédelmi ügyek vezetése rövid időre a ministerelnök által Ieend teljesítve, miután a honvédelmi minister kinevezése legközelebb várható. M) Pósta rablás. A békési levél és szekér póstai küldeményeket szállító békési postalegény, november 28-án este 5—6 óra tájban, a csabai rét és gát között vonuló országúton Csabához közel, egy posztó ruhába öltözött egyén által orozva megtámadtatván, nyakba lövetett, és 6 balta vágással fején súlyosan megsebesittetett, mindazonáltal képes volt a talyigáról leugrani és — semmi fegyver nem lévén nália — mintegy 50 ölre elfutni hol felbukott. — A gaztettes — halottnak képzelvén a póstalegényt, ezzel tovább nem törődve fel ült a talyigába és az egész postai küldeményt elrabolta, pedig ennek nincs mit örülnie, mivel biztos tudomásunk szerint a szekér posta mindössze 2 pénzes levelet szállított 4 frt értékkel. A postale- gény ezután egy békési tanyáig elvánszor- gott, hol ötét a tanyabeliek kocsira tevén Békésre haza hozták. — A merénylet a csendbiztosnak azonnal bejelentetvén, az legényeivel haladéktalanul a tettes keresésére indult en nek elfogatását reménylenünk lehet, a menynyiben a postalegény — ki még életben van és a gyorsan közbejött orvosi műtét szerint, melynek folytán nyakából a pósta-golyó és test alkotással bir, valószínűleg meggyógyítható — tettest, — egy csabai lakost ismeri, később a postaló, a talyigával együtt megtaláltatott a csabai réten. M) Szerencsétlenség. Egy békési polgár fia november 27-én azon hiszemben, hogy fegyvere nincs megtöltve, ezt elsütötte a napszámosára, ki csupa legénykedésből czéltáb- Ia gyanánt állott ki, — a napszámos farba lövetvén azonnal összerogyott ugyan, azom- ban nincs halálosan sebesitve. — Ifjúságunk közönye elöl egyike legkellemesebb hölgyeinknek menekül. — Orley Stefanie kisasszonyt a belényesi aljárásbiró jegyezte el. — A szerb tövis kiirtása tárgyában a kereskedelmi ministerium újra figyelmeztette a hatóságokat, hogy annak kiirtása iránt intézkedjenek s az eredményről jelentést tenni el ne mulaszszák.-+- Csabáról a következő tudósítást vettük: Múlt vasárnap estéjén Roth csapiáros, bizonyos ügyben egy rokonánál, ki a Körös túlsó részén lakik látogatást tett és midőn éjszaka \ 11 órakor hazafelé ballagott, mintegy 20 lépésnyire a hídtól egy fekete gubába öltözött paraszt által hirtelen raegtámad- tatott, ki is Roth kabátját kétfelé szakította azon eléggé nem dicsérhető szándékból, hogy anuak erszényét nem épen törvényesnek nevezhető módon birtokába ejtse. Roth csapiáros azonban nem veszítette el lélekjelenetét és a kezében lévő lámpást az őt megtámadd arcza elé tartotta. Most dühös tusa keletkezett. Rothnak kezéből a lámpást a gazember kiütötte; Roth azonban erősen megmarkolta, és segélyért kiáltott. Már hallatszott a segítségre jövők zaja a gőzmalom felöl; midőn a gazficzkó a tragikus kimenetelt megelőzendő, kiszabadulni igyekezett az őt tartó vasmarok közül. Midőn azonban látta, hogy ez erő által nem sikerül a gyakorlott tolvajok ügyes taktikájával egyet fordult, mi által gubája Roth kezébe maradt, ő pedig tova illant. Roth csapiáros a tusakodásban kapott ütések folytán 3 napig feküdt ágyában. A rendőrségnek bejelentetvén ez ügy intézkedéseit a legnagyobb buzgalommal tette meg, mi igenis kívánatos, mert a csabai lakosság közt azon és nem épen alapnélküli hir kering, hogy több ily idegen kóborló van a városban, mit azon körülmény is bizonyitni látszik, hogy Décsei kereskedő ur a múlt napokban úgy éjfél tájban haza menvén egy gyanús kinézésű egyén által kisértetett, ki is midőn Décsei ur hazaért és a kaput kinyitni akarta, azt kérdezte tőle: „itt lakik az ur?“ „Igen! mi köze hozzá?“ kérdé Décsei ur „Hát fám volna itt a Körösön eladó, azt akartam megmutatni.“ Hogy azonban Décsei urnák a favételhez ily körülmények közt semmi kedve nem volt, daczára annak, hogy az üzlet embere, azt a tisztelt olvasó közönség nagyon természetesnek fogja találni. — A békésmegyei gazdasági egylet igazgató választmánya f. év és hó 16-kán Gyulán d. u. 3 órakor a megye termében ülést tartand, melynek tárgyai: pénztári jelentés, alapszabályok változtatása, indítványok stb. A válaszmányi tagok megjelenni kéretnek. — Gerendás deczember 5-én 1872. — Elnöki megbízásból: Mokry Sámuel titkár. — Beküldetett. A napokban egyik polgártársunk a „Békésmegyei takarékpénztár“-ból kölcsönt akart eszközölni jelzálogi biztosíték mellett, azonban a biztosíték hagyatéki vagyon lévén, melyben kiskorú igénylők is lévén érdekelve, az illető oda lett utasítva, zöljön ki, a kölcsönnek a kiskorúak részére is leendő bekebelezésére, megyei árvaszékünk meg is adta a bekebelezési engedélyt, oly- formán azonban, hogy a kölcsön az fÜ Gyulavárosi“ takarékpénztártól vétessék fel. — Egyátalában nem tudjuk magunknak megmagyarázni, mint léphet egy hatóság ennyire túl hatáskörén. Az árvaszék megtagadhat vagy megadhat valamely kérelmet, de semmi esetre sem köthet ki ily feltételeket, nem különösen ha rendeltetése magas állásában ily tett által politikai eszközzé alacsonyodni nem akar a sokak áltál politikai színben feltüntetett pénzintézet ily utón való pártolása által, de nem teheté ezt úgy sem, mint az árvák érdekeinek képviselője, ha nyílt bizonyítékát nem akarja adni, mennyire csinál ez érdekből lelkiismeretes dolgot akkor, mi dön jól tudja, hogy az általa kegyelt ezég 12, az előbbi pedig 9, tehát 3 százalékkal olcsóbban bocsátja ki kölcsöneit. — Nyilvánosságra hoztuk a dolgot, mint árva ügyeink szomorú jelét. Könyvismertetés. Szarvas város(a) történelme (története) és jelen viszonyainak leírása. Zsilinszky Mihály főiskolai tanár és könyvtárnok által. Pest. Kiadja Aigner Lajos 1872. V. 176 lap. (Vége.) A Theschedik-féle gazdászati intézetre nézve csak egy következtetést kívánnék levonni megyénk népesebb községeire, az esp. gymnasiumra nézve pedig csak némely téve dés helyreigazítását kockáztatom. Nem mondunk újat, ha e helyen azt állítjuk, hogy Th. az ő intézetével korát éppen egy egész századdal megelőzte. Megyénk népesebb községei, melyeknek lakosai 8 és 30 ezer lélek közt váltakoznak, csak vegyék figyelembe az 1868-évi 38-ik törvénycikk 59-ik §-át, mely a felső népiskolákról szól; és eddigi e részbeni tétlenségüket (bocsánat, ha valahol már történtek volna lépések!) tekintve, olvassák csak, a mi Zsilinszky ur e müvének 97-ik lapján olvasható, mikép fogadta a külföld azon 1798-ban megjelent röpiratot, melyben Th. maga intézete keletkezésének és megszüntetésének okait közzé tette, s melyre nézve maga II. Lipót király is azt mondá : „Magyarország ily gyakorlati gazdászati és ipariskolák nélkül soha nem fog a többi művelt nemzetek sorába emelkedni s úgy hiszem, ha szántszándékosan be nem hunyják szemeiket, belátandják a kor kiáltó követelését, s nem várandják, hogy a sült galamb önként szájukba repüljön! Az esp. főiskolára nézve az igazság érdekében kötelességünknek tartjuk a Vajdáról mondottakat annyiban módosítani, hogy ő mint iró és költő a magyar irodalomban igenis kitűnő helyet foglal el, s mint ilyen igenis fényt kölcsönzött azon intézetnek is, a hol neve tündöklött: de hogy ezen tündefény egyedül nem elég és nem elmaradhat- lan kellék a köznevelés áldásos hatására nézve. Tiszteljük, becsüljük Vajdát még poraiban is: tán igenis betölthette volna helyét egy akadémián, tán egy országgyűlésen is! Azonban ha csak annyit mondunk, hogy a fegyelem azon idő dta hanyatlott; hogy azon idő óta német, latin és görög nyelvtanulás a tanuló ifjúság részéről egyetemes megvetésben részesült — nem tudjuk az akkori kor szelleme hozta-e azt magával; fel nem tehetvén, hogy Vajda arra törekedett volna: úgy hiszem, Vajda legbuzgóbb tisztelőit sem fogjuk sérteni. Egyébiránt hiány gyanánt vettük észre Somogyi Sándor uradalmi tiszttartó ur érdemeinek tökéletes mellőzését az egész műben. Hogy t. i. Szarvason egyes polgárok (köztök a tanárok, lelkészek és tanitők is) mintegy 13000 pftnyi tökét gyűjtöttek s köteleztek, ezen eszme Somogyié, és legtöbb érdeme olt neki annak keresztül-vitelében is. Ó nem tartotta méltóságán alul, egy-egy tanár kíséretében Szarvas városa jobb módú polgárait sajat házaiknál felkeresni, s mindaddig nem tágitani, mig velők egy oly intézet nagyszerű szellemi s anyagi jótékony befolyását az egész város jövendőjére nézve kézzel fogba- tólag be nem bizonyította, s az illetők bizonyos öszveget alá nem Írtak. Érdekes amellett ugyan Somogyinak „tökeszaporitó választmány “-ának felállítása, melynek ö maga volt elnöke, ,s melynek az tűzetett ki feladatul, csak olyanoknak adni a gyűjtött tökéből költsönt, kik a felvett öszvegnok 10%-át mint alapítványt visszahagyják, minek következtében minden azontúl azon alapból költsön- zönek neve az iskola alapitói névsorában is helyet foglalt. Nem is említve azon gazdá- szati útba igazító jó tanácsait, mellyekkel a főiskola gondnokának minden időben kész volt, az iskolai földek jövedelmét fokozni segíteni. Érdekes azon néhány a mtihez mellékelt rajz is: a gymnasium épülete, szarvasi népviselet egy századdal ez előtt és most, Szarvas vára a törökök korában és Szarvas városa az 1872-ki árvíz alkalmával nyugatról tekintve. A kiállítás Aigner Lajos kiadónak dicséretére válik, csinos; azonban botránkoztató némely értelmet zavaró sajtóhiba, p. „Éj és korány“ helyett: „Éj és kormány,“ stb. mit szerzőnek a nyomdai hely távol lakásából magyarázunk. Haszonbér. A méltóságos gróf Wenckheim család közös birtokát képező csorvási vendéglő: továbbá a régi csorvási csárda, az ezzel járó, mintegy 10 hold föld és italmérési jog, együttesen — melyekért eddig évi 1200 frt fizettetett — zárt ajánlat utján 1873-ik évi april 24-étől számitva bárom évre bérbe adatnak. A bérleni szándékozók zárt ajánlataikat 1873. évi január 1-ig alulírotthoz küldjék be. Kelt Gyulán 1872. nov. 28. Zöldi János _________ ügyvéd. Aj ánlkozás. É2 a gazdászat-kulcsári tisztviselésben elméletileg s gyakorlatilag jártas fiatal ember hajlandó a jövő Uj-évtöl egy gazdaságban kulcsári állomást elfogadni. Szives ajánlatok az illető feltételek tudatása mellett „Orosháza J. J.“ czim alatt kéretnek küldetni. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Dobay János. HIRDETÉSEK. Sót darálva csak nálam lehet a legapróbb és legfehérebbet 7 krjával fontját minden mennyiségben venni, úgy szinte naponta újon sütött fehér és fekete kenyeret. Üzletem a főutszán Deimel-féle házban, Orley ur gyógyszertára mellett. Kauders. 1 Kukorica-morzsoló mérsékelt árért használatra adatnak
