Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-12-01 / 35. szám

dett nagy munkáját, míg a kitűzött I czél elérve nem leend, a sötétség el nem enyészik és testté nem leend az első ige, az első nagy szózat:

Legyen világosság!

B.-Csaba 1872. nov. 28.

A „Békés“ 33-ik száma, aláírás nélküli levél alapján, a csabai algytnnasium lakójára vonatkozó oly vádról tesz említést, a melynek fóruma — mondja a tisztelt szerkesztő ur — nem a nyilvánosság.

Mivel e szerint a vád tárgyát én magam sem tudora a „Békés“ 34-ik számában kértem a levélírót, szíveskedjék vádját a helybeli iskolai hatóság avagy a tanárkar bármelyik tagjával, bármely utón, mihamarább körülményesen tudatni; különben én a „Békés“ következő számában kijelentem, hogy az említett vád alaptalan.

A levélíró e napig sem teljesítvén kérésemet, rajtam a sor kinyilatkoztatni, hogy a csabai algymnasium körében, az én ebben való 8 éves működésem egész ideje alatt nem történt olyan dolog, a melyet az algym- nasiumnak akár a nyilvánosság előtt is, res- telnie kellene.

Horváth János

igazgató.

— Jegyzéke a b.-gyulai kir. e. f. törvényszéknél 1872. decemb. 2-án s kővetkező napjain előadandó polgári pereknek.

Előadó: Herbert tbiró.

1890. Harsányi Pálnak Koller Gábor elleni 150 hold föld haszonélvezete s járulékai iránti pere.

1626. Harsányi Pálnak Koller Gábor elleni 10945 frt 44 kr. visszafizetése iránt újított pere.

2898. Juszt Istvánnak Harsányi Pál elleni 31% kötél szöllödézma váltsága iránti pere.

Előadó: Nyikora tbiró.

3324. Trukker József s társainak néh. Huszka József hagyatéki 725 frt s járulékai iránti pere.

3427. Kencze Istvánná s társainak Szántó Flóra közgyám ellen a néhai Kundicz József végrendelete félretétele iránti pere.

3800. Szél Antalnak Rakovetz Taraásné elleni becsület sértés iránti pere.

4220. Id. K. Szabó János s társainak Pap Ferenczné Tesető Katalin elleni szöllö haszonvétel iránti pere.

5493. Padani Máriának Német Sámuel elleni váló pere.

Előadó: Huszka tbiró.

3924. Czesznak Györgynek Czesznak An- drásné s társai elleni örökség kiadatása iránt való pere.

4563. Fnrka Györgynek kiskorú Furka Rozália képviseletében Békésmegye árvaszéke elleni örökösödési pere.

5782. Ságul Sámuel és Rieger Andrásnak Golián Sámuel és János elleni birtok arány megállapítása iránti pere.

5783. Durkó Andrásnak Pikó István elleni 500 frt. töke s járulékai iránti pere.

6436. Szabó Sára és társainak özv. Szabó Jánosné elleni 286 frt. vétel ár iránti pere.

6646. Lusztig Katalinnak Woiszbrunn Vilmos elleni 300 frt. hozomány és 350 frt hitbér kiadása iránti pere.

6872. Nádasdi Sándornak Túri A. Mihály elleni 506 frt s 46 kr. s járulékéi iránti pere.

7037. Kovács Lászlónak Fónagy László elleni 1615 frt 50 kr. vételár hátralék s járulékai iránti pere.

Előadó: Márki tbiró

1668. Papp Sándornó s érdektársainak Fábián Sándor elleni végrendelet félretevése iránti pere.

1669. Pápai István s nejének Siext Lajos elleni kenderföld tulajdonjoga iránti pere.

1670. Az orosházi közgyámságnak Bacsur József elleni törvényes osztályrész megállapítása Iránti pere.

2521. Ifj. Fried Józsefnek Fischer Pál ellen 630 frt. s járulékai iránti pere.

8024. Vitályos Márton öcsödi közgyám mint Romjai L. Bálint képviselőjének özv. Romjai L Bálintnó ellen törvényes osztály kiadása iránti pere.

3348. Pap Sándornak Dászkál Miklós ellen Ígéret beváltása iránti pere.

Előadó: Teleszki tbiró.

5928. Csik Pálnak Csik János elleni 659 frt 50 kr. s jár. iránti pere.

6229. Kopcsák Katalinnak Kopcsák Péter elleni 787 frt. s jár. iránti pere,

6482. Kacsih Györgynek Markovics Antal 650 frt. s jár. iránti pere.

7153. Juhász Rozáliának Gyepes József és Gyepes István elleni gyermektartás iránti pere.

Újdonságok.

— A m. kir. pénzügyministerium, az

1872. évben a kincstár részére engedély mellett termelt dohány beváltására kiküldött bizottságoknak működési idejét — Csabán 1873. január 2-tól 1873. február 20-ig, Kígyóson

1873. január 2-tól 1873. február 28-ig — tűzte ki.

— A békésmegyei takarékpénztárnál megürült segédkönyvvezetöi állomásra Urba- necz Vilmos választatott el a választmány által.

— Ma vasárnap műkedvelők által a gyulai nöegylet javára a városháza termében két vígjáték kerül színre, ugyanis Rosen vigjá- téka „Az uj papucskormány rendszer“ és gróf Fredro vigjátéka „Az egyetlen leány.“ —Műkedvelőink önzetlen fáradozását és a nemes czélt, reményijük közönségünk tömeges pártfogása fogja jutalmazni.

— Gyulán „Deák-kör“ van alakulóban, és e czélra az aláírások már folynak. — Nekünk erre semmi egyéb megjegyzésünk, raint- hogy semmiféle politikai körre egyátalában szükségünk nincs, mert minden politikai kör a már nyugodt kedélyeket csak felzaklatja ; kinek politikai körre szüksége van ott a„ gyulai kör“ és a „polgári kör,“ találhat azokban émelygésig űzött politika mellett, ferblit és halbert is ; de igenis van szükségünk egy körre, a melyből a henczegés és urhatnám- ságból kifolyó kaszt-szellem kiküszöböl ve, kebelébe ölelje Gyula városa minden higgadt és józan gondolkozásu polgárát, magába ölelje azt, ki szellemileg ki van képezve ép úgy, mint azt, kinek vágyai oda irányulnak, hogy szellemét kiképezze ; egy ily körnek lehetne és lenne is jövője, ez nevezhetné magát valódi demokrata körnek, minden egyéb kört csak a bekövetkezendő tagdijak behajtása folytán „biró-munkaszaporitó-körnek“ nevezhetünk el.

— Az idei hosszú ősz még városi köz- igazgatásunknak is előnyére jött, a mennyiben a vállalkozó által elég késön beszállított padlókat lassanként rendeltetésük helyére le lehet rakni, és ezt már meg is kezdték. — A kis oláh városi templomtól a temetőig lesz uj palló, hanem a város központjától a kis oláhvárosi templomig tessék sárba járni; igy rendezte ezt szépészeti szakosztályunk, kinek áldva legyen működése. — Felhivatik tehát mindenki, kinek meghalni kedve jön, hogy menjen a kisvárosi templom közelébe szemeit behunyni, hogy padlón szállittassék a kis-oláhvárosi paradicsomba.

— A kolera hírek által kurtavasra vert Terpsychore lánczai leszedettek, a mennyiben az adventét megelőzőleg tegnap a „fekete sas,“ ma pedig a „korona“ termében volt tánczvigalom tartandó; — az eredményen szíveskedjenek t. olvasóink gondolkozni.

— Menet- és jövetjegyek a világkiállítás idején. Tudomás szerint igen sok bel- és külföldi vasúti igazgatóság 50% dijle- szállitást engedélyezett a világkiállításra szánt kiállitinányok szállítására nézve. Több német- országi pálya azonban még ennél tovább ment és már most is megígérte, hogy a személyszállításban szintén tetemes meuetdij-le- szállitással fog kedvezni. A jövő évben ugyanis két hétre érvényes menet- és jövetjegyek fognak kiadatni 50% dijleengedés mellett. Óhajtandó volna, hogy e példát az osztrák-magyar vasutak is követnék. Legczélszerübb volna, ha az úgyis egymással összeköttetésben levő bel- és külföldi vaspályák közvetlen menet- és jövetjegyek kiadását határoznák el, és azokat minden jelentékenyebb állomáson szolgáltatnák ki a közönségnek

V. K.

— Gazdaembereknek. A marhákat pusz. titó ragályos betegségek idejére a „V. L.“ következő óvintézkedést ajánl: Azon istállókban, melyekben szarvasmarhák állnak, több mészhalvagos vízzel (Chlor Kaik) töltött edény helyeztessék el; a lég lehetőségig tisztán tartassák, és a marhákat minden reggel hideg vízzel öntsék le. Ha sót adnak neki, a közé egy késhegynyi mészhalvagot keverjenek; a takarmányt tisztán, egészséges állapotban és mértékletesen kell adni.

— A gyulai iskolai muzeum utóbbi közleményünk óta következő tárgyakkal gyarapodott: egy magát meg nem nevezni óhajtó egy 1794-ki II. Ferencz r. cs. által veretett szűz Maria képpel és egész magyar királyi alakkal ellátott aranyat ajándékozott. — Mojsisovics Lajos ur Viktor Emanuel olasz király 1863-ki 3 darab ezüst líráját — Heves Károly zombori aljárásbiró ur Marcus Aurelius Val. Maximianus rom. császár bronz pénzét, — és Max-József baváriai fejedelem múlt századi kisebb ezüst pénzét. — Emhö György gyulai udvarán talált I. Ulászló m. király ezüst obúlusát. — Tanay Miklós ur egy tengeri csikóczát és I. József r. cs. 1709- ki ezüst polturáját — ajándékoztak.

S. S.) Szarvasi újdonságok. (Nov. 27.) Vasutunk megvalósulásához közelebb áll, mint valaha. Az eddigi biztatgatásoknál sokkal figyelemre méltóbb a tiszai vasuttársulat fi hó 24-én tartott rendkívüli közgyűlésén az igazgatótanácsnak azon indítványa, mely- szerint részint uj jármüvek bevásárlására, részint a mezőtúr—szarvas—orosházai vonal kiépítésére vétessék föl 5.100,000 frtos kölcsön. Az indítvány el lett fogadva, s igy vasúti kérdésünk csomózata a legmegnyugtatóbb megoldást nyerte.

— Dalárdánk felosztott. E tényt közönségünk közönye indokolja, mely egyátaljában nem érdemelte meg azon ügybuzgalraat, mit Benka Gyula tanár ur — a dalkar zenei ta- lentomu vezetője — a dalárda körül a dalügy, s vonatkozólag a közönség érdekében évek során át kifejtett. Szomorú jelenség az ilyes azok előtt, kik a dalügyben a szórakoztató czélon kivül a léleknemesitöt is feltudják ismerni; de mit ér a jeremiad szemben oly közönséggel, mely — hogy müpár- tolónak látszassék — jó pénzért órákig eltudja hallgatni a „Kövér Péter“-féle nyeke- géseket, mig a magasabb czélú zenei élvek elöl fagyos közönnyel tér ki.

— Uj orvos. Rohoska Soma ur, ki köze- lébb tévé Pesten orvos-tudori vizsgálatait, városunkban telepedett meg, mint gyakorlóorvos. A kitűnő készültségü fiatal orvost melegen ajánljuk szenvedő embertársaink figyelmébe.

— Figyelmeztetjük a betlehem-halásztelki védgát felügyelő mérnökét azon visszaélésekre, miket e gáton a gát-mellék lakói évek óta elkövetnek. Ugyanis' nemcsak hogy a gát teteje maga nagyrészben be van fásítva, s ennek következtében kitéve a fagyökerek szétmállasztó hatásának; hanem egyes gátrészletek — sans géné — veteményes talajul használtatnak. Azt hisszük az ily visza- élések nem férnek össze a gáttársulat érdekeivel, s ime mind a mellett évek óta késik az erélyes letiltás.

— Ibolyák nyilnak kerteinkben. Azt hiszik talán e kedves kis vivágok, hogy nem is őszi, hanem tavaszi ég borul reájok, oly enyhe, szelid napjaink járnak. Ez enyhe időjárás egyébként a legjobb termő évet jósolja; vetéseink a lehető legszebbek; s nem tartozik a ritkaságok közé, hogy egy némely gabna faj, mint p. o. a zab, árpa, már oly annyira felnőtt, hogy takarmányul egyre-más- ra kaszálható. Köztük — ugyan fejletlen magvakkal — gyakoriak a kalászos szárak; szóval: a ritkaságok évét éljük.

Kérdés Korpus Beniámin szarvasi csendbiztos úrhoz.

Miután tudvalevő dolog, hogy a békés- szent-andrási népkör tulajdonát képező némely tárgyak a népkör udvaráról eloroztattak, s ez esetet tüzetes megvizsgálás végett népkörünk csendbiztos urnák bejelentette, s mind- ezideig éppen semmi vizsgálatot ön nem tett. Kérjük nyilatkozzék:

1- ször. A bejelentett tolvajok ön által miért rendeltettek be Szent-András községházához november 19-ére a mikorra ön a vizsgálat megtételre meg sem jelent?

2- or. Mi oknál fogva intézkedik ön úgy, hogy a tolvajoknak helyébe igyekezik menni, s miért nem iukább a tolvajokat idézteti ön maga elébe?

3- or. Avagy tán agyon akarja hallgatni e világos bűn esetet az által, hogy a tolvajoknak sem helyébe el nem jött az ön által kitűzött határ időre, sem azóta még csak hoz- zájok sem szóllott?

4-szer. Miért igyekszik ily eljárása által módot és alkalmat adni a tolvajoknak, hogy elkövetett gonoszságaikat egymással közölvén annak tisztázására oly hosszú időn át értekezhessenek ?

Kérjük ezekre szíveskedjék válaszolni.

A békés-szent-andrási népkör.

Könyvismertetés.

Szarvas város(a) történelme (története) és jelen viszonyainak leírása. Zsilinszky Mihály főiskolai tanár és könyvtárnok által. Pest. Kiadja Aigner Lajos 1872. V. 176 lap.

Kedves kötelességemnek ismerem a vas- szorgalmu szerző ezen legújabb müvét e lap hasábjain közelebbről ismertetni.

Jól esik, ha a szerző észtani felosztás mellett s — a festészet különben is mellékfoglalkozása lévén — plasztikus leírási s előadási modora által annyira képes lebilincselni az olvasót, hogy ez nem csak meg nem képes válni a könyvtől, hanem mind az, a mivel ott közművelődési és gazdászati állapotok ügyében' megismerkedik, oly maradandóan vési magát emlékébe, hogy kiolthatlan vágy keletkezik benne, azt saját viszonyai közt is fölhasználni, alkalmazni s értékesíteni.

Nem, mintha ezen müvecskének is meg ne volnának itt-ott némely hiányai, hogy nemondjam, tévedései: csak annyit akartam arra nézve elölegesen érinteni, miszerint el mondhatni reá: „Ubi plura nitent, non offen- dar paucis quibusdam maculis.“

Az egész mü hét fejezetre oszlik, melyek egyenkint szólnak :

Szarvas neve és földrajzi fekvéséről, Szarvas történelméről, egyházairól, közművelődési állapotairól, természeti viszonyairól, gaz- dászata, ipara s kereskedelméről, végül pedig adja, volt hivatalnokainak névsorát.

A mi figyelmünket a legmeghatóbban megköti ezen méhszorgalommal gyűjtött anyag nézletes előadásában, az különösen a negyedik fejezet, mely a közművelődési állapotokról szól, s ebben ismét különösen: a népiskolákról, a Theschedik-féle gazdászati intézet és az esperességi főiskoláról szóló cikkek.

Ne várja a szives olvasó, hogy ezekbe e helyen részletesen belebocsátkozzam — úgy is olvasni kell azt annak, kit csak némileg is érdekel: részemről beérem, ha erre nézve vágyat, és ösztönt sikerült fölkölteni. A népiskolára nézve is korszakot alkotó volt The- schedik fellépése, minek igazolásául szabad legyen a 82-ik lapon mondottakat szószerint idézni: „A békési dekanatusban tapasztalt hiányok indították Theschediket arra, hogy a földmivelő gyermekek szükségeinek megfelelő olvasókönyvet írjon, és hogy saját eszménye szerinti mintaiskolát állítson. A mellett a meglevő iskolák átalakítását sürgette, nevezetesen azt, hogy a gyakorlati életre tartozó tanok behozassanak, és a tanítók által temetéseken elmondatni szokott valedicti- ók, mint a melyek tömérdek időt rabolnak el, megszüntettessenek. Rendszerét csak az öreg Farkas Jónás tanító követte, a ki 1787- ben esp. gyűlés alkalmával Szarvasra gyűlt világi és egyházi férfiak jelenlétében oly vizsgát adott 375 leánnyal, moly minden várakozást meghaladott. A gyermekek több osztályra voltak osztva, s a legkisebbek betűztek, szótagoltak és olvastak; a nagyobbak feleltek hittanból, erkölcstanból, bibliai történetekből, természetrajzból, történelemből, földrajzból, természettanból, mezei gazdaságtanból és egészségtanból; továbbá szavaltak párbeszédeket, készítettek rögtönzött imákat feladott alkalmakra, számoltak fejből és papíron. A jelenvoltak meg voltak lepve az eredmény által s a 60 éves tanítónak jegyzőkönyvi köszönet szavaztatott ezen módszeréért és buzgalmáért. Természetes, hogy ez sokaknak nem tetszett. „Minek az a gazdaságtan, tudjuk azt tanulás nélkül is; — minek az egészségtan, elég ha a doktor tudja.“ stba

(Vége következik.)

Hetivásári tudósítás.

Gyula, december 29. 1872. Egyre tartó enyhe és kellemes őszi napjaink folyton élénkítik hetivásárainkat, ma is az összes szekérforgalmat 400-ra tehetni. — Gabona- neműek házi fogyasztásra vásároltattak csak