Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)

1872-11-24 / 34. szám

* rákban ; a hang megváltozik, elgyen- glil és rekedtség áll be, a vizelet meg­szűnik. A cholerának ezen kórjelei mindenki által észrevehetők, azonban nem minden esetnél mutatkoznak egy­szerre. Mihelyt valaki ezen betegségbe esik, ne mulassza el a kellő orvosi segélyt, mely mindenkinek külömbség nélkül nyújtatik, haladék nélkül saját érdeké­ben igénybe venni. Az orvosnak megérkeztéig azonban szükséges, hogy a beteg, mihelyt raj­ta a íennebbi elősorolt kórjegyek egyi­ke, vagy nagyobb része mutatkozik, melegitett ágyba feküdjék, vagy fek- tettessék, és meleg szék fű (chamomilla) méhfü (melissa) avagy borsmenta (men- tha piperita) forrázat vétele, valamint a testnek lágyszőr-kelmével (flanellel) több ideig folytatott dörzsölése által izzadságba hozassák. Azonban a cho­lera ellen nem szakértők által java­solt más szereknek előzetes orvosi ta­nács nélküli használatától óvakodni kell, mivel némely ily alkalmazása foly­tán a beteg állapota könnyen súlyosab­bá válhatik. 3. A cholera leginkább az állati hul­ladékok rothadt és poshadt részei ál­tal terjed. E veszélyt az által lehet biz­tosan ártalmatlanná tenni, hogy a ra­gályanyag az úgynevezett fertőtlení­tés (desinfectio) által megsemmisittetik; miért is nem lehet a lakosságot elég­gé figyelmeztetni, hogy a fertőtleni- tést saját biztosítása tekintetéből leg­pontosabban naponta teljesítse, ez leg­egyszerűbben és legolcsóbban az által történik, hogy egy lakóra naponta szá­mított 11/2—2 lat vas-gálicz egy me- szely vizbe feloldva, az árnyékszékek­be, vagy emésztő gödrökbe öntetik. Miután pedig különösen veszélyes, ha cholerás betegeknek hasmenés vagy hányás általi ürülékei, előzetes fertőt- lenités nélkül, árnyékszékekbe, emész­tőgödrökbe vagy csatornákba öntetnek; e veszély elhárítása czéljából okvet­lenül szükséges, hogy a cholerás be­tegeknek minden egyes ürülékei, azon edényben, melyben felfogattak, előbb a fenebbi módon készített vasgálicz ol­dattal vésztelenittessenek, és csak en­nek megtörténte után az árnyékszé­kekbe öntessenek. 4. Járványos betegségek kiütését átalában, és igy a cholerjárvány kifej­lődését is hatályosan mozdítja elő a tisztátalanság, és az általa okozott ár­talmas kigőzölgés. Ennélfogva nem le­het eléggé a szigorú tisztaság fentar- tását a lakosságnak, mint a cholera- veszély elhárítására szolgáló leghatá­lyosabb óvszerek egyikét ajánlani, mely­tekintetben igyekezni kell a megkiván- tató tisztaságot úgy a testben, vala­mint ruházatban, ágyneműben és la­kásban folyton fentartani. A lakásokat nemcsak mindenkor tisztán kell tarta­ni, hanem azokat naponta néhányszor szellőztetni is kell, mi legczélszerüb- ben az ablakok kinyitása által törté­nik; e mellett azonban jó a szobát fenyőmaggal kifíistölni, mely a romlott szobalevegőt biztosan tisztítja. Különös figyelmet kell fordítani oly szobák szellőztetésére, melyekben cho­lerás betegek vannak, miért is a levegő ott igen gyakran megujitandó, végül azon kell lenni, hogy a lakások álta­lában zsúfolva ne legyenek, mert ezál­tal leginkább idéztetik elő az ártalmas légfertőzés. 5. A choleraveszély ellen igen ha­tályos óvszernek bizonyult be a szigo­rú mértékletesség étkezésben, italban és egyéb élvezetekben. Maradjon mindenki szokott életmód­jánál és táplálkozásánál, amenynyiben eddig is rendes, és a táplálkozás elég­séges volt, és ne változtassa szük­ségtelen aggodalomból ártalmatlan szo­kásait; emészthetlen, zsíros, könynyen hasmenést okozó étkek és italok vé­telétől, mint éretlen gyümölcs, romlott hús- és kolbászfélék, állott halak, gom­bák, roszul kisült vagy még meleg ke­nyér, ki nem forrott sertől, és általá­ban a gyomornak, kivált este lefekvés előtti megterhelésétől gondosan őriz­kedni kell, valamint oly víznek ivá- sától, mely csatornák, vagy emésztő­gödrök közelében létező kutakból szár­mazik. 6. Gondosan kell továbbá kerülni a testnek felhevitését, és az ez által könnyen okozható meghűléseket. A ruházat olyszerű legyen, hogy a tes­tet az időjárás viszontagságai ellen megvédje. Különösen kell a lábak át­ázását kerülni, miért is azok szárazon és melegen tartandók. Athülések ellen pedig legjobban lehet magát oly fla- nellingek hordása által megóvni, melyek egyszersmind az altestet is kellőképen takarják. 7. Semmi sem teszi az embert be­tegülésekre hajlandóbbá, mint a test­nek kimerülése s az álmatlanság; minél­fogva a foglalkozás és nyugalom úgy­szintén az álom és ébrenlét között kel­lő arányt kell tartani, különösen pe­dig az éjszakázást és egyébnemü ki­csapongásokat gondosan kerülni. 8. Ellenben mindennemű betegülés ellen leginkább megóvja az embert a kedélynyugalom, melynek megtar­tására lehetőleg törekedni kell,mi leg­jobban az által érhető el, ha bosszú­ságot, haragot, aggodalmat és félelmet lehetőleg kerülünk. Ezek azon szabályok, melyeknek pontos megtartása, a lakosságnak kü­lönös figyelmébe ajánltatik, mi által jelesül ha a hatóság részéről elren­delt általános és különös óvintézkedé­sek foganatosítása, a lakosság részéről megkivántató támogatásra talál, bizton remélhető, hogy a cholerajárványnák kártékony hatása, lehetőleg korlátolva marad, sőt a legcsekélyebb mérvre szo­rítható s igy számos emberélet meg­mentése sikerülend. Levelezés. B.-Csaba 1872. november 18. A „Békés“ 33-ik számának újdonságai kö­zött olvastam, hogy „egy névtelen levél a csabai algymnasium lakójáról oly dolgokat mond el, melyeknek fóruma nem a nyilvá­nosság.“ Ezen néhány szóban két dolog van: a tisztelt szerkesztő urnák kimélö figyelme is­kolánk iránt, meg a névtelennek határozat­lan-vádja iskolánk ellen. Az elsőt szívesen megköszönöm; a másodikon felette csodál­kozom. Csodálkozom azon mikép juthatott valaki­nek tudomására oly botrány az iskola köré­ből, a mely botrányról nekem éppenséggel semmi tudomásom sincsen, nekem, a ki a nap 24 órájának körül-belül felit az iskolai épületben töltöm s a ki az iskolai épületben lakókkal — pedellus, felesége, kis leánya — a nap minden órájában találkozom. Csodálkozom azon, mikép juthatott az il­letőnek eszébe vádjával Gyulára menni, ott magát a kosárba dobatás kellemetlenségének kitenni, jól tudván, hogy nálunk van iskolai hatóság, a melynek bármelyik tagjával is igen könnyű érintkezni, öt a bajra figyel­messé tenni s általa annak orvoslását eszkö­zölni. Csodálkozom azon mikép láthatta az ille­tő helyesnek egy még bebizonyításra váró váddal felverni azon tisztelt szülék nyugal­mát, a kik gyermekeiket iskolánkra bizták s éppen erkölcsi oldalán megtámadni egy még alig megszilárdult oly intézetet, a mely­nek jó hire különösen Csabára nézve nem közönbös. Belátom azonban, hogy az állított bajnak előttem való ismeretlenségéből annak nem is létezése szorosan még nem következik; azt meg felteszem, hogy a névtelennek a bántalmazás viszketegónél nemesebb indoka lehetett a felszólalásra, kérem tehát a névte­lent, szíveskedjék vádját a helybeli iskolai hatóság avagy a tanárkar bármelyik tagjá­val, bármely utón, mihamarább körülménye­sen tudatni. Ha a névtelen ezen kérésemet teljesíti, merem őt biztosítani, hogy vádja azonnal vizsgálás s a netalán létező baj egyúttal or­voslás alá is kerül; ha nem teljesiti, akkor meg fogja nekem a tisztelt szerkesztő úrral együtt engedni, hogy vádjának üres voltát a „Békés“ következő számában megemlítsen). Horváth János igazgató — Jegyzéke a b.-gyulai kir. e. f. tör­vényszéknél 1872. évi november 25. 26. 27, és 28-án előadó bünfenyitö pereknek. Előadó: Nogáll László tbiró. 1133. Id. Tulkán Mojsza és társai súlyos testi sértés iránti pere. 1204. Boldoczki Mihály gyilkossági kísér­let iránti pere. 1400. Szirony János és társa tolvajság iránti pere. 1546. Korcsok Pál és társa tolvajság irán­ti pere. 1548. Bőrös István és társa'tolvajság irán­ti pere. 1519. Bajkai Gábor gyújtogatás iránti pere. 1567. Rüek Mihályné nyilvános erősza­kosság iránti pere. 1514. Piczere Páskerti Mihályné szülés eltitkolás iránti pere. 1512. Ozv. Csató Sándorné és társa csa­lás iránti pere. 1532. Sipos Antal sikkasztás iránti pere. 1470. Füredi István életbiztonság elleni vélségiránti pere. 1481. Lévi Mór és társa erőszakos nemi közösülés iránti pere. Újdonságok. — A helybeli rom. kath. iskolákban, a hetenkénti szünidők csötörtök délután és péntek délelőttre fognak tétetni. — A pén­tek délelőtti szinidő okául az hozatott fel, hogy ekkor hetivásár lévén, a szülőknek gyer­mekeikre otthon van szükségük, miután ők a hetivásáron el vannak foglalva. — Mint a „Biharban“ olvastuk: Egy 12 — 13 éves sipis gyakornok érkezett múlt csütörtökön délelőtt az alföldi vonaton Nagyvá­radra, s feltűnő henczegéssel j árkált végig a vá­roson ; majd a kispiaczon fiakkerest fogadott s összevissza hurczoltatta magát minden ven­déglőben parancsolván magának és a kocsis­nak „was gut und theuer ist“ s a nagyszerű bankókat mindegyre fitogtatta zsebéből. Dé­lután már nyomozta a furcsa uraságot a rend­őrség. — Csája biztos nagynehezen rátalált palotájára, mely Bimbó nevű czigánynál volt a téglavetőben. Az urfi épen kényelembe tette magát s az ágyban fekve habzsolta a krump­li levest, midőn a nem várt vendég — a biztos megérkezett, — ki is azonnal megmo­tozta az egész házat, azonban csakis 20 frt találtatott meg az urfi állitdlagos nevelőap­jánál Bimbónál, a többit valahova elrejtették. A vizsgálat alkalmával, kitűnt, hogy a jóma­dár Gyuláról szabadult ki a börtönből a na­pokban, hol 25 frt. eltol vaj lása miatt volt eli­télve. Már kiszabadulása első napjaiban Sza- lontán vagy Sarkadon a vasútnál valami zseb- vágási műtétet követett el s igy tett kéjuta­zást hazafelé, hol most ismét a börtönbe került. — A közoktatásügyi Ministerium je­lentéséből azon sajnos tényt merítjük, hogy az utóbbi négy év alatt Békésmegyóben 1082 gyermekkel járt kevesebb iskolába, mint az előtt. — Ez ugyan elég szomorú körülmény reánknézve a tanfelügyelők korszakában. — Vasgálicz beszerzése. A belügymi­nisztérium értesítette a hatóságokat, hogy a pénzügyminiszter utasította a szomolnoki bá­nyahivatalt, hogy a vasgáiicztermelést a leg­nagyobb mérvben fokozza, s a közvetlenül hozzáforduló hazai közigazgatási hatóságok e részbenvaló szükségleteit kielégíteni igye­kezzék. Egyúttal intézkedés tétetett, hogy a vasgálicz termelés a sehneczi és nagybányai kerületekben is eszközöltessék. Végül figyel­meztettek a hatóságok, hogy Szomolnokon határtalan mennyiségű oly folyadék áll ren­delkezésre, mely vasgáliczot tartalmaz és fertőtlenítésre igen alkalmas. Ezen folyadék ingyen szolgálatik ki, csak a szükséges edény küldessék el. A szállítás költséget az illető hatóság viseli. Nyílt köszönet. A tapasztalás azt igazolja, hogy csaknem minden egylet fennállását egyes jóltevök s pártfogók nemes részvétének köszönheti. Nem ritkán találkoznak egyes jóltevö maecenások kik szíves áldozatkészséggel működnek, hogy valamely közhasznú egylet virágzása elömoz- ditassék. Ily jdltevö, ily (áldozatkész maece- nást van szerencsém felmutatni az olvasó kö­zönségnek tekintetes Justh István szent-tor­nyai birtokos ur személyében, ki igen szép jelét tünteti fel honfiúi érzelmeinek s áldozat- készségének. Midőn népkörünk részére, — mely a szellemi tehetség s honfiúi érzelmek fejlesztését tűzte feladatául — több évek so­rán a „Hazánk s külföldet“ s ennek testvér lapját a „Heti posta“ ajándékba járatja. Bi­zony példát vehetnének róla főuraink közül igen sokan, kik a helyett hogy ily egyleteket gyámolitanának, a közjót s felvilágosodást előmozdítanák, s ez által a hazának tennének hasznos szolgálatot, hideg közönyösséggel tét­lenül nézik a nép tudatlanságát, s nem ad­nak alkalmat arra, hogy népünkben a tu­dásvágy fejlettessék. Fogadja a nevezett jóltevö ur nemes cse­lekedetéért általam a békés-szent-andrási nép­körnek hálaköszönetét, s egyszersmind azon jó kivánatomat, hogy adjon az ég sok ily nemesen érző honfiakat nemzetünknek; őt pedig a gondviselés soká igen soká tartsa meg virágzó jólétnek örvendve. Zih Károly. Nyílt köszönet. Sötét, homályos felhők boriták az ágyamat, midőn nehéz betegségben ott fekvém, szomo­rúságba merült családomtól körülvéve. Súlyo­san, veszélyteljesen nehezedének rám a tü- dögyuladás minden rémei; de az, a ki be- Iáthatlan bölcseségben a bajt küldi, már előre teremtette rá a gyógyszert és ügyes férfiakat hozzá, a kik csudateljes természetének titkait kifürkészve, tapasztalataikat a szenvedő em­beriség javára forditják. Ilyen ügyes és szakavatott férfiút külde a gondviselés sinlö ágyamhoz Styasny orvos tudor úrban. Példányos lelkiÍ3méret — ritka orvosi tapasztalat, — és szilárd lépéssel egy pillanatig sem ingadozva tervében neki in­dult a kitűzött czélnak és nehány nap múl­va földre volt terítve az óriási Goliáth a ki olyan súlyos betegség alakjában mellemnek szegezé roppant dárdáját. Szegény tanító létemre anyagilag nem há- lálhatam meg Styasny orvos tudor úrnak ezen rajtam végbevitt jótéteményét, megengedi te­hát tisztelt szerkesztő úr, hogy általános nagy becsben álló lapjának hasábjaiban szóval legalább mondjam ki iránta való hálámat. Mély köszönet még a helybeli izr. hitköz­ség testvéri testületnek, melynek élén most a tiszteletre méltó Grünvald Fülöp úr áll, ki valódi humanitással hivatásának hű, or­vosi működést anyagilag támogata és köszö­net mind azon helybeli izr. lakóknak a kik nemes megilletödés folytán irántam való ér­dekeltségeket fényesen bebizonyították. Kelt B.-Gyulán 1872. novemb. 15-kén. Schiff Adolf izr. tanító Meghívás. A „sarkad vidéki takarékpénztár-egylet“ miután a részvényes tagok kellő számban meg nem jolentek, a f. évi november hó 14-ikére hirdetett közgyűlési tárgyat: a n. inéit. magy. kir. földm. ipar és kereskedel­mi ministeri leiratot ujfennt kitűzi, és e f. év decemb. hó 1-söén délutáni 3 órakor a Sarkad városháza termében, a szabályok 57-ik §-sa értelmében a közgyűlést megtart­ja; a midőn minden további tekintet nélkül a jelenlevők érvényes határozatot hozanda- nak : melyre a t. részvényes tagokat tyból tisztelettelyesen meghívja. Kelt Sarkadon novem. hó 15-én 1872. Az igazgatóság. Pályázat. A szarvasi kaszinó-egylet kaszinósi állásra pályázatot nyit. A felfogadott kaszinós javadalmai: 260 írt készpénz, szabad lakás és 10 öl keményfa az egyleti termek fűtésére. — Kötelessé­gei: az egyleti termek s bútorok tisz­tántartása, a billiárd és kártya-pén­zeknek egyleti pénztárba leendő' lelki- ismeretes beszállítása és a kaszinóban étkezőknek étel és itallal leendő ellá­tása. A pályázók kellő bizonyítványokkal ellátva személyesen, vagy bérmentes levél utján f. november hó utolsó nap­jáig a szarvasi kaszinó-egylet igazga­tóságánál jelentkezzenek. Szarvason 1872. november 7-én. A szarvasi kaszinó igazgatósága. Nyilttér. Kedves leányom Irénnek temeté­se alkalmával tanúsított részvétért a nagy közönségnek szives köszönetemet nyilvánítom Oppenhauser József. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő; Pohay János.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom