Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-11-10 / 32. szám
melyei általában az iparos osztály nagy részé* nél találkozunk minden iránt, a mi saját haladásukat érdekli, de bemerjük a kisebb rész elismerést érdemlő józán törekvéset is, s e sorokat azok kedvéért Írjuk, kik jólfelfogott társadalmi állásuk fejlesztése körül mindent el követnek, hogy a korlátolt felfogás, a közöny, s gyakran a roszakarat bilincseiből kiszabadítsák nemzetünk ez életképes osztályát. A társadalom mai fejlettségével érvényre emelkedett a megélhetés jogának fogalma is, 8 ennek folytán lassanként eltűntek az előjogok és kiváltságok, a telhetetlenség és elmaradottság ezen — a kegyelet mázával bevont bagoly fészkei. Ez történt az iparral is. Az 1872. évi ipartörvény romba dönté a régi czéhrendBzer intézményét, és a mit eddig korlátőzott a majd mindig roszul értelmezett czéh kiváltság: szabaddá lett a munka. Ma már szabad a törvény korlátái között ipart folytatni, s nem lehet azt többé az avult privilégiumra hivatkozva megakadályoni, szóval megszületett a szabad verseny. A szabad verseny a mily üdvös, éppen oly vészthozó is lehet iparosainkra; ha jólfelfogva haladnak, a függetlenséget és a va- gyonosságot érik el, de ha tétlonül várják a jövőt, úgy az a nagytőkének teszi szolgájává. A nagy tőkének szabad ma az ipar terére lépni, és az lassanként át is szivárog; ma még csak mint szálitót, holnap azonban már mint termelőt látjuk. Es ezen hatalmas tényezővel szemben kell a kis iparnak nem csak az elfoglalt tért megtartani, de terjeszkedni is; s azt teheti is, ha a rendelkezésére álló erőt egyszerűen felhasználja, és ezen tényezők: a társulás, az értelem, a munka és hitéi. Ezen tényezők fejlesztése és kihasználására kell az iparos osztálynak minden erejét fordítani, s ha ezt egyesült erővel teszi, oly eredményt érhet el, milyet mai szűk látköré- ben nem is képzel. Tehát előre I Alkalmilag — ha nem nagyon unalmas — többet. Bartóky István. Pest, 1872. november 5. Motto: Yso por es chomuv uogmuc ! (Nyelvhagyomány.) Halottak napján — a cholera részéről fenyegető s a hatóság által figyelembe ajánlott veszély daczára — legalább 50,000 ember tolongott a kerepesi temető utain. A kegyelet virágokkal ékitette fel a rideg sírköveket, melyekre reszkető fényt vetett a mécsek és fáklyák tüze. Ott láttuk a többi közt a kilencz vértanú feldíszített emlékoszlopát, ragyogó feliratával: „Csatájok a védelmezett Népjog csatája volt, Melyet szent jog és szent kötés Ellen zsarnok tiport. Van bíró a felhők felett, Áll a villámos ég 1“ A látogatott sirkövön főként egy díszes koszorú és szalag vonta magára a közfigyelmet, mely utóbbin ezt olvastuk: „A vértanúk sírjára — a buda-pesti nyomdászok.“ E sir mellett domborodik Böszörményinek egyetlen egy gyertyával világított sirja, elhagyatva, elfelejtve. Komorsága oly panasz, némasága oly hangos szemrehányás!... Bathyányi sírján még nem fejeztettek be az igazitási munkálatok. Sokan felkeresték. Lehetetlen, hogy ne támadjon fel fogékony kedélyű emberben az elfogultság érzete, itt, a sirdombok között, — itt, a hol látjuk, hogy azok a nagy emberek, kik egykor csatára keltek egy világ ellenében, most némán, most nyugodtan porladoznak... Legyen felettük könnyű a föld, hasson át emlékezetük az idők homályán, hogy gyújtson, hogy lelkesítsen !..• A dolgot nem vette ilyen szellemben figye- embe egy Mollinári-közbaka, aki — az édes Inyugalora elégült kifejezésével arczán — minden szemközt jövő egyénnek — aki bot vagy esernyő által assecurálva nem volt, — megfogta az — orrát. — Az is a mulatságok közzé tartozik. És igen epületes. — Jegyzéke a b.-gyulai kir. törvényszéknél 1872. évi november 11-én s következő napjain előadandó bűnügyi pereknek. Előadó : Nogáll L. third. 1409— 872. Kozma Kis József csalási bűnügye. 1373—872. T. Kovács Sándor súlyos testi sértési bűnügye. 1299—872. Csizmadia Mihály és társa súlyos testi sértési bűnügye. 1497—872. Major István tolvajság és veszélyes fonyegetési bűnügye. 1496—872. Anker Ferencz tolvajsági bűnügye. 1489—872. Drotár Antal és társai tolvajsági bűnügye. 1308—842. Ujfaluczki Mihály súlyos testi sértési bűnügye. 1506—872. Hudák József nyilvános erő- szakosBági bűnügye. 1503—872. Puskás Mihály tolvajsági ügye. 1349—872. Petros Józsefné és társa Gáspár Ilona magzat elhajtási bűnügye. 1348—872. Somjai Mihály súlyos testi sértési bűnügye. Újdonságok. — A gyulai rendezett tanács ügyében felterjesztett folyamodványra a m. kir. bel- ügyministeriumtól következő leirat érkezett Békésmegye közönségéhez: „Gyula mezőváros érdekelt lakosainak folyamodványát, melyben községüknek rendezett tanácsú várossá leendő átalakítását megengedtetni kérik, a megye közönsége f. évi September hó 23-án 410. szám alatt kelt jelentésével pártolólag felterjesztvén, az átalakulással járé kötelezettségek teljesítésére szükséges anyagi erő tekintetében különösen kiemeli, hogy a nagyközségi szervezettel egybekötött kiadásokat, a rendezett tanács felállításával járó költségek aránylag csekély összeggel haladnák meg. Folyamodók előterjesztése szerint az átalakításból származó költségtöbblet csak 3820 frtot tenne, mely tekintettel a község általános anyagi viszonyaira, jelentékenynek nem mondható ugyan, de miután a község kiadásai, annak közjövedelmeiböl eddig Bem fedeztethettek, s ezen czélból az 1872. évre is, a földes urak által fizetett 1050 frtnyi általány összegen kívül, az állam adók után 63 százaléknyi községi adó kivetése szükségeltetett, az átalakulásból származó nagyobb költségeknek községi adó utján szándékolt előállítása annyival is inkább komoly megfontolást igényel, mert nagyközségekben a községi adó, az 1871 évi XVHI. t. ez. 120. §. szerint, a kiadások csoportosítása mellett, részben csak bizonyos államadók után, ellenben rendezett tanácsú városokban, a 121. §. szerint, az egész községi adó, a községi lakosok és birtokosok összes egyenes államadója után lévén kivetendő, a rendezett tanácsú várossá való átalakulás mellett a községi adó kivetésének alapja is egészen megváltoznék, s könnyen elöállhatna azon eset, hogy nem csak az átalakulásból származó nagyobb, hanem más különnemű községi kiadások fedezéséhez is kötelesek lennének hozzájárulni oly községi lakosok és birtokosok, kik sem az átalakításért nem folyamodtak, sem pedig bizonyos kiadásokhoz való hozzájárulásra, a nagyközségekre nézve meghatározott kivetési módozat szerint kötelezhetők nem lennének. Ugyanazért mielőtt Gyula mezővárosnak rendezett tanácsú várossá leendő átalakulása felett érdemlegesen intézkedném, a felterjesztett ügyiratokat a megye közönségének azon felhívással küldöm vissza, hogy az ide vonatkozó folyamodvány iránt, tekintettel a fen- forgó helyi körülményekre, a fennebb előadottak figyelembe vétele mellett, újabb indokolt véleményes jelentést tegyen. — Budán 1872. évi novemberhó 2-án. A minister helyett Zeyk Károly sk. államtitkár.“ — A tót-komlósi takarékpénztár alapszabályai a földmivelés,- ipar- és kereskedelmi ministerium által a szükségelt bemutatási záradékkal elláttattak. — Az aradi kereskedelmi és ipar kamara beküldő 1872. okt. 17. tartott rendes teljes ülésének jegyzőkönyvét, melyből mint megyénket érdeklőt, különösen a következőket jegyezzük ki: A földmivelés ipar és kereskedelmügyi m. kir. minisztérium megküldi szép. 9-én kelt azon rendeletét, melyben Magyarország és Erdély valamenynyi törvényhatóságának meghagy at ik, hogy a kamara illetékek behajtására vonatkozólag erélyesen intézkedjék és őrködjék a felett, hogy intézkedéseinek ki- vánt sikere legyen. A fölmivelés, ipar és kereskedelmi minisztérium tudatja, hogy Mezö-Berény községének a kamarai vélemény alapján évenkénti három országos vásárnak, april hó 7. jul 12. és okt. 12. leendő tarthatását megengedte. A titkár havi jelentésében többek közt röviden előadja a kamarai iroda forgalmát, mely a múlt teljes ülés óta 346, az iktató könyv pedig a gyűlés napjáig 1003 számot mutat fel. Sándor Mihály kamarai kültagtól arról értesülvén, hogy Gyomán többen ipart minden bejelentés nélkül gyakorolnak, inditványozza, hogy a b.-csabai szolgabiróságnak e tény bejelentetvén, a megejtendő vizsgálat alapján a törvény erélyes végrehajtása kivántassék. A felvett napirend vétetett fel, melynek egyetlen tárgyát a titkárnak körútjáról benyújtott jelentése képezte, melyből kiemeljük hogy szükségesnek tartja többek között: A békésmegyei mellékvaspályák építését és egy a mellékvasutak létesítésére vonatkozó törvény hozását sürgetni. A népnevelési törvénynek a polgári iskolákra vonatkozó szavai megváltoztatása czél- jából a kormányhoz. Ugyancsak a polgári iskolák más módon való felállításának eszközlése végett a törvényhatóságokhoz átírni. A közmunka szabályozását sürgetni. A Irodalmi újdonságok. Jókai Mór megkezdte „A jövő század regénye“ czimü nyolez kötetes regényét. — Szász Károly Dante világhírű „Comoedia divinájának“ lefordítását vitte véghez. —Két folyóirat is jelent meg. Egyik: „A tanuló ifjúság szépirodalmi lapja“ Iklóditól, fűzfa-költészeti tartalommal, — másik „Vándor jogász“, — Wrabelly untató élczlapja. A naptár szüret fenn áll. A A csabai indóház éttermében egy asztal mellé került egy katholikus pap és egy rabbi. Midőn ez utóbbi vallásos iszonnyal utasította vissza a neki felajánlott carmonádlit, a kath. pap megszólítja öt. „Ugyan mikor szűnik meg önök között ezen előítéletes értelmetlen szokás?“ — „Majd az önök (t. i. kath. papok) esküvőjén ! vágott vissza csípős modorban a jó rabbi. — A cholera ellen. Gonda Lajos egykori gyulai, jelenleg tábori reform. lelkész szerencsés sikerrel használtatta az alólirt gyógyszert. A cholera-betegekkel, a szerint, amint a betegség gyengébb, vagy erősebb mértékben mutatkozott, fertály, félóra, vagy óránként fenyőmagtheát itatott és ezt ismételtette mindaddig, mig a beteg azt ki nem hányta, ekkor jól betakartatta a beteget, és izzadásba hozatta; e mellett a beteg ápolókkal borovicskát itatott reggel, délben és estve. Ezen eljárásnak azon sikeres eredménye lett, miszerint a halálozás rögtön megszűnt és senki a katonai kórházakban az orvosság használatának behozatala utá l cholerában meg nem halt. Ezen sz9rt praeservativum gyanánt az egészséges egyének is sikeresen használhatják. A Rövid hírek. Az országgyűlés f. hó 4 nyittatott meg. — A műegyetemi tanfolyam megnyitása f. hó 5-én nagy ünnepélyességgel ment végbe. Jelen volt — a csaknem teljes számú műegyetemi hallgatóságon kívül Toldi Ferencz, Horváth Mihály s többen. — Megemlítendő és igen örvendetes tünet, hogy hazánkban a reális tudományok csarnokába évenkint nagyobb számban vonul a magyar ifjúság, —• annyira, hogy mig 1867-ben annak létszáma alig haladta meg a 200-at, ez a folyó tanévben (megközelítőleg) 600-ra emelkedett. Csabai újdonságok.-f- Pap szentelés. Egyszerű, de ritka jelenetnek voltunk tanúi az elmúlt vasárnap november 3-án. Ugyanis főtisztelendö Szeberé- nyi G. superintendens ur ez alkalommal szentelt fel két fiatal végzett theologust pappá. A szertartás következőleg ment véghez: Isteni tisztelet végeztével kilépett a superinten- dens ur, és négy lelkész az oltár elé. Ott megállván, kilépett elébök a két fiatal felszentelendő, névleg : Csepregi György és Bro- zik Titus. Előbb egy kis beszédet tartott hoz- zájok superintendens, azután meg esked- teté őket. Az esketés akként történt, hogy a superintendens mellett álló lelkészek tartottak egy bibliát, a felszentelendök reá tevén balkezüket felemelvén jobb kezük három ujját elmondta a superintendens által mondott esküt. Dicséretére legyen mondva az egybegyűlteknek, kik tanúi voltak ez ünnepélynek, hogy az egész a legnagyobb csendben ment véghez. Semmi tolongás, semmi rendetlenség nem történt, a mi ritkaság, ha népünk, valami még eddig nem látott jelenetnek tanúja, pedig a jelen voltak lehettek 6—7000. inj Uj járdánk van a mezö-berényi utczán, Fábry kereskedésétől egész az úgynevezett sánczig. Ez utón megy végig városunkban a legtöbb temetés, a kegyeletet tanúsítók téli időkben ezen utón gázolják a legnagyobb sarat. Nem lehetne-e eme járdát egész a város végéig megcsináltatni mielőbb ? Derék és buzgó városi mérnökünk sokat tehet ez ügyben. Tegye meg, ha lehet, s a nép szeretető és tisztelete evvel is nőni fog irányában s a halottak iránt kegyeletet tanúsítók köszöneté fogja kisérni e müvét.-J- Kéz szorítás. A napokban három fiatal csabai ur kiment a dobozi tanyákhoz vadászni Haza jövet betértek az úgy nevezett „megyeri csárdá“-ba egy két pohár borra. A mint igy borozgatnak oda vetődik, Gyuláról jőve három m.-berényi német atyafi kissé borókásán. Az egyik közülök elkezdi ócsárolni az urakat „Az urak nem dolgoznak semmit, de nem is csoda, hiszen nincs is erejök.“ Mikor elakartak tovább menni az atyafiak az ócsároló kezet akart nyújtani a három vadásznak, de csak az egyiknek G. J.-nek tehette azt, mert G. J. úgy megszorította kezét, hogy feljajdult, és „de a többinek nem adom“ szavakkal kirohant az ajtón a kocsira, hányván még ott is „Tausend Himrael“- eket. Legalább meggyőződött arról, hogy nincsen szabály kivétel nélkül, s urak közt is lelni erős embert. Hetivásári tudósítás. Gyula november 8. Az őszi még folytonos kedvező időjárás szokatlanul megélén- kité a hetivásárt, úgy hogy az összes szekér forgalmat bátran lebet 800-ra tenni. Gabona- neműek csak fogyasztásra vásároltattak, miután a szűk termés általában megakasztá a kereskedésrei nagyobb vásárlást, és igy a búza ára is csak a régi maradt 8—12-ig. Árpa 4—4 frt 50 kr, Knkoricza 4 frt 80 kr. 5 frt. Zab 2 frt 60 kr. 3 frt. — Káposzta kiválólag sok volt és 1 frt 50 kr. 4 frtig mind elkelt, úgy szinte a fát is kínálva kínálták 10 frtjával ölét. Pályázat. A szarvasi kaszinó-egylet kaszinósi állásra pályázatot nyit. A felfogadott kaszinós javadalmai: 260 frt készpénz, szabad lakás és 10 öl keményfa az egyleti termek fűtésére. — Kötelességei: az egyleti termek s bútorok tisztántartása, a billiárd és kártya-pénzeknek egyleti pénztárba leendő lelki- ismeretes beszállítása és a kaszinóban étkezőknek étel és itallal leendő ellátása. A pályázók kellő bizonyitványokkal ellátva személyesen, vagy bérmentes levél utján f. november hó utolsó napjáig a szarvasi kaszinó-egylet igazgatóságánál jelentkezzenek. Szarvason 1872. november 7-én. A szarvasi kaszinó igazgatósága. Meghívás. a „sarkad-vidéki takarékpénztár egylet“ igazgatósága által a Sarkad városháza termében f. 1872-ik évi novemberhó 14-én délutáni 2 órakor tartandó rendkívüli közgyűlésre. Előterjesztendő tárgy: A n. méltóságú magyar kir. földmivelés- ipar- és kereskedelmi ministeri leirat alapján az alapszabályokban tett némi módosítások. Melyre midőn a t. egyleti részvényes tagokat ezennel tisztelettel meghívjuk, kérjük egyszersmind, hogy a fent jelzett időben vagy személyesen vagy hitelesített meghatalmazottjaik által mentül számosabban megjelenni szíveskedjenek! Kelt Sarkadon november 3-án 1872. Püspüky Alajos igazgató. Trajánovics Ágoston titkár. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő« Dobay János.
