Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-04-28 / 4. szám
Uj folyam. 4-ik szám. Gyula april 28-án 1872 Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, ' főtér, Prág-ház. BÉKÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP, Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Dij: 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr. 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyiltfér Garmondsora 10 kr. Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. 1 Előfizetési dij: Három hóra Hat hóra Kilencz hóra 1 ft 2 ft 3ft A biztosítás ügyében. Következik a nyári időszak, melyben terményeink, épületeink leginkább ki vannak téve az elemi csapások u. m. tűz s jég által okozott megszámithat- lan károknak. És népünk még sem látja be, vagy belátni nem akarja biztositó intézeteiuk hasznát. Pedig néhány forintnyi dij befizetése mellett nyugodtan alhatnék. — A szegény foldmives, ki a falutól távol a mezőn dolgozik, a vész hallatára mig hazaérkezik, sokszor csak a füstölgő romokat találja. Mit tevő legyen most, mikor mindene a dühöngő lángok martaléka lett ?! Kénytelen koldulni menni, holott egy pár lorintocskája megmentette volna. Ne mentegessük magunkat azzal, hogy itt alig emlékezünk tűz, vagy jégkárokra, minek biztosítsunk ? A mi eddig nem történt, egyszer majd mégis megtörténhet, és keserűen lakolhatunk könnyelműségünkért. Hányszor hallottuk és olvassuk a lapokban, hogy egy helyen kiütött a tűz, és végig söpört egész utszákat. Azután nem tapasztaltuk-e csak imént a tavalyi év nyarán hogy a Bánságnak leggazdagabb vidékein a gabonák a jég által teljesen tönkre tétettek, ugyannyira, hogy ama vidék legtehetősb gazdái kénytelenitettek másfelé menni, és részben való nyomtatás által legalább vetni való magot keresni. — Németországban sok község van, melyek együttesen biztosítják házaikat. Nálunk még nem jutott a nép oda, hogy önkényt biztosítson. Mi az oka ezen húzás és halasztásnak ? Miért idegenkedik népünk a biztositó intézetektől ? Miért nem oly népszerűek nálunk is a biztositő intézetek, mint Németországban! — Hallottam panaszokat, hogy a biztositő társaságok nem az intézet üdvös célját vagy a biztosított fél kárának szabályszerű megtérítését, hanem inkább nyerészkedési vágyaikat tartották szemök előtt. Természetes, hogy az ily visszaélések nem csak a miveltebb, hanem még az alsóbb néposztályt is visszatartőztatják a biztosítástól. — Éhez járul még ama vád is, hogy némely részvénytőkére alapitott biztosító intézet nem bir azon garantiákkal, melyekkel ily intézetnek összekötve lenni kellene, mit egyebek között a trieszti Nouva Societa 7 és fél milliónyi állítólagos különböző tőkéi daczára ujjabb időben tényleg bebizonyított; mert a biztonság, melyet részvénytársaságok a díjbevételeken és az ezekből képezett tartalékokon kivül nyújtanak, egyedül azon állítólag 1—3 milliónyi tőkében nyugszik, melynek legalább Vio -ed része még a részvényesek zsebében van; tehát az egész részvénytőke csak névleges. Egész üzletük közvetlen a biztosítottak díjbefizetéseiből fejlődik ki, és az egész súlypont nem a részvénytőkén, mint inkább a díjbefizetéseken nyugszik. A rendkívüli káreseteknél pedig, melyek azon tőkét túlhaladhatnák, az ily társaságok semmi további jótállási kötelezettséget nem vállalnak magukra. — Ezeknél fogva igen természetes, miért idegenkedik népünk biztosítási intézeteinktől. E kifogások és vádak azonban nem elégségesek arra, hogy birtokainkat veszélynek kitegyük. Ha egyik-másik intézet visszaél a nemzetgazdaság anyagi érdekeit előmozdító intézménynek kitűzött fenséges feladatával: forduljunk másikhoz, melyben megbízhatunk; vagy alapítsunk mi magunk vállvetve oly társulatot, mely édes mindnyájunké legyen. — Hogy a biztositási ügy az emberi társaság minden rétegeire kihasson, s a közjóiét önérdek nélküli hatalmas emeltyűjét képezze, akkor az ily intézetektől az üzérkedési szellem távol legyen. Azért sokan azon gondolatra jöttek, hogy Németország példájára miért nem alapítunk községenkint kölcsönös biztositási bankokat, melyek az önsegélyezés elvére alapit- vák — a forgatmányból származó előnyök a biztosítottak javára esnének; mert a kölcsönös biztosító egyleteknél minden biztosító nemcsak biztosított, hanem egyszersmind részvényese is a társulatnak és ennek jövedelme felett rendelkezik. Mindazon előnyöket nyújtja, melyeket a részvénytársaságok biz- tositottaiknak adhatnak. Németországban a gőthai és magdeburgi biztosító bankok a biztositó feleknek évenként 50—60— sőt 80 frt nyereséget is adnak 100 frt után. Miért ne lehetne tehát minálunk is községenként ily biztosító bankokat alakítani. Legfőképpen megyénk nagyobb s népesebb községeiben, mint például Gyulán, Csabán, Békésen, Szarvason, Orosházán s a többi népesebb községekben igen megásatnának a kölcsönös biztosító bankok. — Vagy ha községenkint nem hát akkor teremtsünk megyénkint, például „ Békésmegyei kölcsönös biztosító intézet“ címe alatt az egész megyére kiterjedő bankot. Es a megyebeli lakosok tömegesen karolnák fel e jótékony czélu, anyagi érdekeinket előmozdító megyei bankot, mert minden biztositó azon felül, hogy épületei, terményei, élete biztosítva vannak, azonfelül, hogy a befizetett dij és az intézet jövedelme felett rendelkezik, egyszersmind részvényese is a társulatnak, és mindazon előnyökben részesül, melyekben a részvény-társulatoknál a részvényesek részesülnek. — És minthogy az ilyen intézmények a nemzetgazdaság anyagi érdekeit előmozdító czélokkal vannak összekötve, szóval, minthogy a nemzetgazdaság körébe vágnak: itt igen szép tere nyilnék a békésmegyei gazdasági egyesületnek a kezdeményezésre. Vagy ha ez sem, akkor forduljunk a Pesten székelő magyar kölcsönös biztosító bankhoz; csak ne hagyjuk épületeinket és terményeinket, biztosítatlanul. — Ezen első magyar kölcsönös biztosító bank jótállása a dijakon és az azokból képződő tartalékokon kivül, áll még biztonsági alapból, mely két millió forintig fejleszthető, és a mely kisorsolás utján a bank tulajdonába menvén át, belőle rendes körülmények között az évi szükséglet fedezésére esendett kamatbevétel, rendkívüliek között pedig maga a tulajdonképi tőke különben szükséges járandóság apasztására fordittatik. A tagok kötelezettségében pedig oly kezesség rejlik, melyet a bank tagjai egymásnak saját biztonságuk tekintetéből kölcsönösen nyújtanak. Mig más biztositó társulatoknál a hirdetett nagy tőkéből néha 500,000 is alig van befizetve, a Magyar kölcsönös biztositó banknál az teljesen be van fizetve, és ez fólér sok biztositó társaság által kürtőit két millió írttal. — Forduljunk tehát ehez, mert minél több tagja van, annál nagyobb a biztosíték, és jövedelem. Minden város és faluban vannak ügynökei, kik ezen szép intézmény jótékonyságáról felvilágosítást nyújtanak, és kik tűz- és jégkár ellen biz- tositásokat elfogadnak. ________ Bártol J. Eg y rendkívüli közgyűlés a csabai casinóban s még valami. i A csabai casinó egy szép tettét kell nyilvánosság elé hoznom. A helybeli izraeliták, különösen azok, a kik egyszersmind casinéi tagok, egy idő óta azt vélték tapasztalni, hogy a casinó választmánya zsidókat tagokul befogadni idegenkedik. Közelebb csakugyan megtörtént, bogy egy itt ujdonnan megtelepedett — szintén héber vallásu — ügyvivő casinói tagul ajánltatván, fel nem vétetett. Csak §z kellett még, hogy a zsidó tagok higgadtságukat teljesen elveszítsék; menten rendkívüli közgyűlést kértek, s kérvényükben a. választmány ellen a legilletlenebb módon kikeltek, azt illoyafisnak, hálátlannak, — mert az ajánlott egypár hírlapi czikkében Csabának kedvezett volt — ármánykodónak stb. mondván, követelték, bogy a válaszmány megrovassék és — hogy az ajánlottnak elégtétel szolgáltassák. Az egybegyült r. k. közgyűlés ezen méltatlankodó iratot, mely egyszersmind az alapszabályokkal való teljes ismeretlenséget árult fi, méltó indignatioval fogadta s határozatilag kimondta, hogy az illetlen, sértő kifejezéseket visszautasítja, hogy a választmányt, mert valakit tagul fel nem vesz, ha különben a szabályszerű eljárást megtartja, feleletre nem vonhatja, hogy az ajánlottnak elégtételt adnia nincs hatalmában, mert a casinói tagnak való fel nem vétel nem oly tény, mely reparatiót vonna maga után, de a közgyűlés ez esetben mint felebbviteli forum se járhat el, mert a kérvényben erre nézve határozott kivánság nem foglaltatik. Történt azonban, hogy az ajánló szintén izraelita, gyűlés folytán a tagválasztás tárgyában egy iratot tett le az elnöki asztalra. No vegyük fel az iratot, válasszuk meg az illetőt, hiszen eleget expectoraltuk magunkat ez látszott a többség nézete lenni. A jegyző kezdi olvasni az iratot, hát uram fia az is ép úgy a legilletlenebb, kifakadóbb módon volt szerkesztve. Ah ez mégis mindent felül múl, ez effrons- ság stb. igy az újra s még inkább felháborodott tagok. Az ajánló e közben mégis megtett annyit, hogy a kérvényében foglalt sértő kifejezéseket visszavonta — de ez persze csekély jó hatással volt. Már most mit tenni, fel nem venni a kérvényt szabálytalan, felvenni és az ajánlottat leszavazni — holott az időközben már jobban ismertté lett — még rosszabb. De csak a mellett volt a többség, hogy a szavazat meg- ejtessék, egy része békítési szándékból s mert a szabályok igy kívánják, a másik rész meg persze azért, hogy szavazással rögtön elégtételt vehessen a bántabnakért. Vegyük be, vegyük be, korteskedtek a békítők 1 A szavazat megejtetett és meglepő eredménye az lett, hogy az ajánlott kétszeres többséggel megválasztatott, holott a jelen volt számosabb zsidó tágok daczosan nem szavaztak. S ez oly szép tett volt a casino tagjaitól, melyhez hasonló egy országgyűlésnek is becsületére válnék, mert nem mindennapi dolog ám, hogy valaki a megváltó szavát szószerint kövesse, s kőért kenyeret dobjon vissza, valamint hogy a gyűlés alatt valaki talán nem is világi hivatkozott is a talmudra, mely azt rendelné — én nem tudom — hogy szemet szemért, fogat fogért. Mondom ez oly nemes tette a casinónak, mely megérdemli, hogy nyilvánosságra hozassák, s én ezt örömmel teszem. Bár a politikai téren tudnánk ily higgadtak lenni! Egyalkalommal még egyetmás ide vonatkozót hozok fel. Egyik az, hogy a casinói választmányok, ha a tagul ajánlott elüttök ismeretlen, nem tartoznak ugyan utána tudakozódni, de nem cselekszenek helyesen, ha valakit csak azért meg nem választanak, mert elüttök ismeretlen, a visszautasítás az illetőre minden esetre hátrány és súrlódást okoz. Helyesebben cselekszenek, hogy ha az ismeretlenre nézve a választást függőben hagyják, mig az érdekeltek által, vagy alkalmilag más utón nem értesülnek. Ha az illetők ügyüket elhanyagolják, az ajánlott a névsorból egy bizonyos idő pl. 3 hónap múlva egyszerűen kitörlendö, s tekintetik mintha nem is ajánltatott volna. A másik a miről ez úttal szólni akarok, hogy a casinóknak tagválasztás tekintetében minő álláspontot kell elfoglalniok. A casinók közmivelődési factorok, de egyszersmind zárt társalgási, szórakozási körök, melyekben kiki természetesen annál jobban érzi magát, mentül homogénebb elemekből áll az egylet. Mint közmivelődési factornak a casinónak mentül több tisztességes tagot kell óhajtania minden esetre olyanokat, a kik a mivelődés iránt mentül több érzékkel bírnak. Mint szórakozni vágyó egylet a tagokban válogatósabb. A casino kettős minőségében az iménti kettős kiindulás mindegyike jogosult és természetes, a kettőt tehát combinálni szükséges is, ezt rósz néven venni nem lehet. Tehát a tisztességesség és bizonyos miveit- ségi qualifikatio még nem absolut mérték arra, hogy valaki okvetlenül beválasztassék, egy kis acceptusság is megkivántatik. Alkalmazzuk ezeket az izraelitákra. Az izraeliták egyenjogúsítása sokkal ujdonabb intézmény, hogy sem ezredéves balitéletet rögtön kiküszöböljön és pedig nem csak a keresztényekből, hanem a zsidóságból is. A társadalmi viszonyok ma még jóformán ugyanazok, a milyenek az egyenjogositás előtt voltak, a törvénynek még nem volt ideje távolról se, hogy azokra való teljes hatását megtegye. Annálfogva én azt tartom, hogy a zsidóság nem volna tapintatos, ha csupán a törvényre hivatkozva, bizonyos társadalmi dolgokat for- cirozna, mert az amalgamisationak önként, erőszakolás nélkül kell végbemenni, különben reactiot szül. Ez igy áll, s rajta rögtönözve segíteni egyeseknek hatalmukban nincsen, vezéreltessenek bár a legjobb akarattól. E szerint — Csabára és a casinóra vonatkozva, nem tartom tapintatosnak, ha a zsidó tagok sűrűén ajánlgatnak szintén zsidókat és nem is nagy válogatással casinói tagoknak, először az imént mondottakért, másodszor pedig azért, mert még azért, hogy valaki ka- putot visel és németül beszél, ez még nem elégséges miveltségi és tisztességi qualificatio, ha még oly ügyesen forgolódik is a buza- piaczon, vagy a pályaudvaron, főleg tekintve a szegényebb zsidók nagy részénél divatozó nevelési rendszert, mely az ö szempontjukból igen gyakorlati lehet, de nem alkalma» arra,
