Békés, 1872. (1. évfolyam, 1-39. szám)
1872-04-07 / 1. szám
A békésmegyei kórház mult 1871. évi kimutatását az elmúlt hét folytán bocsátotta közre kórházunk fáradhatlan buzgalmú gondnoka, és azt röviden a következőkben ismertetjük : Betegek száma összesen .... 420 Ezek közt ingyen gyógyittatott . . 112 alapítványból .................... 2 Cz éhek járulékából . . 57 Más megyéből vagy külföldi b így fizető • . . 249 Ezek közül: Gyógyultan elbocsáttatott ..... 348 Javult an „ .... 15 Gyógyulatlan _ .... 22 Meghalt ...................................................19 Áp olás alatt visszamaradt .... 16 Születéshelyökre nézve: Békésmegyei.......................................210 Más megyebeli.......................................197 Külföldi..................................................13 A bevétel összege . . . 5507 frt 69 kr. A kiadás pedig . . . 5482 frt 27 kr. Felesleg......................... 25 fr. 42 kr. Sa zal ügyek. — Az országgyűlésen hetek óta a választási törvény felett foly a vita, a melyet törvénynyé emelni az ülésszak rövidsége miatt már alig lehetséges. A központi bizottság jelentésének tárgyalása több mint egy hetet vett igénybe, és miután az a többség által elfogadtatott a részletes tárgyalás alapjául, a törvény czime felett is egy hétig folyt a vita; most a bevezetésnél vannak, mi szinte hosszabb időt igényel, pedig országgyűlésünk napjai már meg vannak számlálva a törvény- javaslat 140 §-bóI áll, ha minden paragraphs tárgyalása annyi időt vesz igénybe mint a czimkérdés, akkor e törvényjavaslat csak egy uj három éves országgyűlés vége fölé leend törvényerőre emelve. — Az ellenzék által pararell ülésekben ajánlott egyéb sürgős törvényjavaslatok tárgyalása meghiúsult — Sünt a „Hon“ biztos forrásból értesül, a jelen ülésszak f. hó 15-én fog bere- kesztetni Budán a királyi trónbeszéddel, hogy igy a törvényszabta 74 nap leteltével június 30-ára a választásuk megejtethessenek s az országgyűlés julius elején megindittathassék. — Festen a belvárosban megalakult az ellenzéki nagy választmány, hogy Deák Ferencz mellett követjelöltet léptessen fel; hír szerint Heckenast Gusztáv nyomdatulajdonost vagy Simonyi Antal fényképészt akarják felléptetni. — A horvát hivatalos lap egy királyi leiratot közöl, mely a horvát országgyűlést jun. 15-ére hívja össze. Külföldi szemle. — Francziaországban a bonapartista mozgalmak ismét előtérbe kezdenek lépni, az ex-császárnak sikerült ismét egy angol bankháznál több millióra rugó kölcsönt venni fel. A császár pénzhelyzete még azáltal is javult, hogy a francia nemzetgyűlés évenkint 3 millió frank civillistát utalványozott részére, mely összeget Rouher legközelebb kézbesitend neki. — Dánia semlegesítésére vonatkozó tervekkel foglalkoznak a diplomatiai körökben; Oroszország pártolná e tervet, Angolország azonban haboz, Németország és Ausztria még nem nyilatkoztak. — Berlini hírek szerint a német birodalmi kormány a közelebbi országgyűlési ülésszak alatt beakarja terjeszteni a sajtó törvény- javaslatot. A javaslatból a lapok cautió kötelezettsége kihagyatnék. Az előmunkálatok siettetése el van rendelve. — Tarsói tudósítások szerint a pápa, engedve a lengyel részről történt felszólalásoknak, megtagadta beleegyezését attól, hogy a lengyel templomokban az orosz nyelv hasz- náltassék. v A tornászat mellőztetése. A tornászat áldásos voltát mainap- ság bizonyítgatni nem látszik czélsze- rllnek, miután az elfogulatlan észlelő önalkotta következtetések után is rá- JŐ, az elfogult embernek pedig úgyis hiába bizonyítja akárki, mert az — tapasztalás után mondom —• egysző- munka a borsónak a falra való hajgálásával. 'Tapasztalva azonban azon közönyösséget, melyet az elmúlt évben az elfogulatlanabb szülők is mutattak a tornászat iránt, keveset törődve gyermekeik tornáztatásával, azon tudott okon kívül, mely nálunk tavaly a tornászatot betegágyba fektette, még egy-két okot találtam, mely miatt a tornászainak szenvednie kellett; megragadom tehát az első alkalmat, hogy e képzelt okok ferde alaptételét megingassam 1 ha sikerül ledönthessem. Teszem ezt azért is, mert nem áltatom magamat avval, hogy a tornászat ismerete mindenhová elszivárgott már, ezt a tapasztalás nem igazolja; nem fölösleges tehát arról szólani mindig egy-két szót, mert hiszen e lapok olyan kézbe is kerülnek, hol a tornászat ismerete szükség, — legszükségesebb pedig napjainkban a tornászat népszerűsítése, s éppen e czélból akarom azon látszólagos okokat elenyésztetni, melyek annak általános elterjedését akadályozzák. Első oknak találtam mindjárt azt, hogy talán némelyek azért nem tornáztatják gyermekeiket, mert a tandijat soknak képzelik. Ezen az egylet választmánya már tavaly segített, kevésre szállitván a tandijat, mely az idén még mérsékeltebb lesz. A kik tehát ezen okból nem tornáztatnák gyermekeiket — az ok elenyészvén — csak gyermekeik testifejlődésével való gondolatlanságukat árulnák el. Második oknak gondolom azt, hogy vannak oly szülők, kik a tornászatot egy vonalba állítják a kötéltánczolás művészetével és nagy okosan (?) úgy gondolkoznak, hogy gyermekük úgysem leszen pojácza — tehát a tornászat részéről fölösleges. Az imigyen gondolkozók vajmi téves utón kalandoznak, mert hiszen a gyermeknek nem azért kell tornáznia, hogy a fentnevezett ügyességet igénylő névrg szert tegyen, és nem is az a feladata a tornászainak, hogy a gyermekekből oly művészeket képezzen. Harmadik oknak pedig azt gondolom, hogy némely szülők gyermekok- től a testi ügyességet egészen megtagadva talán sápadt, — beteges színüknél vagy gyenge alkatuknál fogva a tornászatot reájok nézve károsnak véleményezik ; vagy kik gyermeköket a széltől is óva, attól féltik, hogy nyakukat törik. Ezen okokat felállító szülők megnyugtatására legyen elég annyit mondanom, hogy a tornászat, épen pedig a nevelészeti tornászat kizár magából minden veszélyes gyakorlatot, tehát sem pojácává nem képzi a gyermekeket, sem veszélynek nem teszi ki; legalább nem olyannak, mint maguk a szülők a túlságos gondozással és ami minálunk nagyon dívik, avval, hogy a gyermekeket magukra hagyják, amint mondani szokták — házat őrizni. A nevelészeti tornászat és általában a tornászat hasznát és hatását — a gyermekek és felnőttek testi szervezetére — ismertetni más alkalommal szándékozom, tehát most másra nem szorítkozom, mint arra, hogy jó lélekkel ajánljam a szülőknek, miszerint a f. hó 15-én megnyitandó tanfolyamra, mely 6 hóig fog tartani, lelkiismeretes kötelességüknek tartsák gyermekeiket bejegyeztetni, addig pedig, mig a siker koronáját nem látják a czélon ragyogni, legalább tegyék meg azt, mit a kor követel. Domonkos. Gyula april 4. A Gyulán építendő honvédlaktanyára nézve az építkezés külön szakokra osztva f. hó 2-án tartott árlejtés következő eredménynyel hajtatott végre. I. A kőműves munkára számított 14,502 frt 20 kr. kikiáltási árból 18%% levonással, vagyis 11,819 frt 30 krérti elkészítését Nuszbek József épitész vállalta el. II. Az ácsmunkát, 13,498 frt kikiáltási árból Éfe|j levonással Névery Albert vállalta el 12,249 frt 43 krért. III. Asztalos és lakatos munkákra 7653 frt 20 kr. kikiáltási árnak 18%% elengedésével Berndt János gyulai asztalos mester lett vállalkozó 6237 frt 36 krért. IV. A festő munkára, 327 frt 80 kr. kikiáltási árból 10%% leengedéssel Weisz Lipóf festő a vállalkozó 293 frt 38 krért. V. Bádogos munkát kikiáltási 200 frt árból 30% leejtéssel Bauer Márton bádogos vállalta el 140 frtért. VI. Az üveges munkát, 380 frt kikiáltási árnak 1% levonásával Uferbach József vállalta el 376 frt 20 krért. VII. 3000 vámmázsa mész szállítás, 3900 frt, vagyis mázsájának 1 frt 30 krra számított kikiáltási árra tett legkevesebb Ígérettel, vámmázsájának 1 frt 13 krrali szállítását Nuszbek József vállalta 3390 frt. Ekként az összes vállalkozási ár lett megállapítva 34,505 frtban. Ezen honvéd laktanya épitkezési és beruházási költségei fedezésére a kivetés a város összes lakosaira következő arányban állapíttatott mog: 1) A lakosság birtokában levő, úgy külső mint belső lakházak száma 2170, minden ház után kivetendő lesz 20 frt, esik összesen 43,400 frt. 2) A zsellérföldek száma 1162, fizetendő mindegyik után 2 frt, lesz 2324 frt. 3) Az összes szöllők 859 holdat tesznek, holdja után 1 frtjával, lesz összege 859 frt. 4) Az uradalmi szántó- és kaszálóföldek tesznek 365 fertályt, minden fertály után 15 frtot véve tesz összesen 5475 frtot. 5) Az uradalmi legelő és erdő területek 1399 hold, 25 krjával 1675 frt 75 kr. 6) Uradalmi épület van 18, 20 frtjával esik 360 frt. 7) A lakosság birtokában van 1410 fért. föld, ugyancsak 15 frtjával fertálya után esik összesen 21,150 frt. Összesen 75,243 frt 75 kr. E szerint a honvéd laktanya épitéséhezi hozzájárulási költség: 1) A lakosság részéről 67,733 frt. 2) Az uradalom részéről 7510 frt 75 .kr. Összesen 75,243 frt 75 kr. Mely összeget a város, mint halljuk 32 évi törlesztésre szándékozik felvenni. Örvendetes jelenségül tűnik fel az árlejtésnél, hogy az összes munkákra a vállalkozók mind gyulaiak, mi kétségtelen jele károsunk iparosai életrevalósága és vállalkozási szellemének. Levelezés. Kétegyháza april 3-án. Községünkben egy idő óta kóborló, és csaló egyének szálnak ki a vasútról, kik hamisértékü papírok terjesztésével, pénznyeremények kecsegtetésével, tüz-és viz-kár elleni biztosításokkal stb. igyekeznek a tapasztalatlan és tudatlan népet rászedni, és megcsalni ; mert felveszik a pénzt soha vissza nem fizetés fejében. — Úgy szintén házról- házra járó, hamis utilevelekkel ellátott, állítólag tűz és viz által kárósult kéregetök, pénzt, gabonát és más egyebet csikarnak ki az úgy is szegény népünktől. Felhívjuk a hivatalos közegeket, és azokat, kiket illet, hogy e kéregetést, és bármily tisztességes ruhába öltözött csalókat beszüntetni szíveskedjenek, és minden község, saját szegényeit ellátván, más idegent a községből kiutasítani szoros kötelességének tartsa. — Mainap- ság a csalók egész társaságot képeznek, s szerepéket oly ügyesen viszik, hogy első pillanatra az ember azt gondolná, hogy csakugyan elemi csapás által sújtott szegények, így például többen összeállnak, és kéregetö könyveket készítenek, melyekben az áltatok gravírozott pecsétnyomatok, t. i. a ministeri- um, az illető községek, városok, elöljárósággok vagy szolgabiróságok pecsétjei is láthatók a dátummal, ügyesen utánzott aláírásokkal stb. — Ezek után következik néhány adakozó neve 1—2—3—5 forintos ajándék bejegyzésével, de különbféle kézirással oly ügyesen, hogy az ember önkényt azon gondolatra jön, ha Kovács József nevű ismerősöm Gyulán adott neki 50 krajcárt, Kürthy István 1 forintot Csabán; Csápok Mátyás jóbarátom Békésen 2 forintot, hát én is adok neki tehetségemhez képest 30 krajcárt azon biztos reményben, hogy talán még sem csaló. Pedig az volt, mert midőn tőlen felvette a 30 krajcárt, elment és másoktól kérdezősködött nevem felöl, és ő maga irta be nevemet 5 forint ajándékkal. Ezt ismerőseim, jobarátjaim, és a nép olvasván, elhiszik, és ők is adnak. — így szedik rá az embereket. Tehát vigyázzunk! Igaz, hogy ezek miatt néha az ártatlanok is szenvednek, mert később kötve hiszünk a komának. — A kik pedik tűz- és vizkár elleni biztosítási nyomtatványokat hordoznak és osztogatnak a népnek 2—3 forintért, ilyen csalók népszerütle- nitik biztosítási intézeteinket. Azért legjobb ismerős ügynököknél biztosítani. Jelenleg nem csak városokban, hanem kisebb községekben is vannak ügynökök. — a -(- b. iUjdonságok. — A előfizetési ivek elkésett kibocsátása végett lapunk mai számát nagyobb mennyiségben nyomatván, azt nemcsak a „Békés“ múlt évi előfizetőinek, de megyénk minden általunk ismert lakosának küldjük meg, azon kijelentésünk mellett, hogy e tettünk áltál legkevésb- bé sincs szándékunkban bárkire is pressiót gyakorolni. — Örömmel üdvözlünk előfizetőink névsorában mindenkit, de a tolakodásnak általunk is utált módját sohasem fogjuk felhasználni, bármennyire előnnyel kecsegtető legyen is az; — éppen azért kijelentjük, hogy a következő számot biztosított t. munkatársainkon kívül csakis azoknak küldendjük meg, kik arra előfizettek. A szerkesztőség. A A Megváltó feltámadásának ünnepét a szokásos lélekemelő szertartással ünneplék meg múlt szombaton, mart. 30-án, a r. k. hivek. — Az ünnep magasztosságát emelé Winkler F. gyógyszerész polgártársunk által már több év óta e napon alkalmazott görög- tüz, mely, az idén először, versenytársra akadt Reinhardt J. ezukrászdája előtt lobogott világos-kék láng által, a szivekben élő hit szövőt- nekét jelképezve. — Ez alkalommal egy jó- akara'u figyelmeztetést vagyunk bátrak kocz- káztatni elöljáróságunkhoz: a jövőben rendeljenek ki egy-két városi hajdút, kik e rövid egy órára a kocsikat másfelé tereljék, hisz út van elég; mert magunk szemeivel láttuk, midőn, épen a nagy templom előtt, a legsűrűbb néphutiámzáson keresztül kbcsizott szalmával megrakodtan egypár atyafi. — Mint a „Vásárhelyi közlönyében olvassuk : az alföldi vasút a vadvizek által sok helyen anynyira meg van rongálva, hogy csak a legnagyobb erőfeszítéssel eszközölt védmunkálatokkal lehet a töltéseket jó állapotban föntartani. — Az „Alföld“ szerint az arad-temes- vári vasúti közlekedés rendkívüli lassúsága ellen emelkedett számtalan panaszt, az e pályát kezelő tiszavidéki vasút igazgatósága figyelembe vette, s akként intézkedett, hogy april 16-tól kezdve mind az oda, mind a visszautazás csak két órai időt vegyen igénybe. A Bodnár Bandi volt kunágotai plébános, Szakáll Antal aradi szinész társaságában a helybeli első zenekar közreműködése mellet múlt hétfőn hangversenyt rendezett. — A meglehetős számmal egybegyült közönség énekét tapsokkal fogadta. # Martius 30-án virradóra tűz ütött ki a német városon, de a melyet idejekorán észrevették és szerencsésen eloltottak. A tűz gyujtogatási merénylet következménye volt. A tettes ismeretlen. Sírkő mint halálthozó. Múlt hó 22- én este egy, a gyulai tanyán lakó ember bejövén Gyulára egy ismerősének virrasztására, ott mértékletlenül élvezé a szeszes italt. 23- án hajnalban egyet gondol, magára veti szűrét, és haza felé indul. A reform, temető mellett azonban utólérvén a részegség, lefeküdt a temetőben, fejét egy sírkőre nyugasztva. — Reggelre már halva találták, miután a sírkő a test melegét magába szíván, ő örökre elaludt. gv? Sedlmayer Mátyás gyula városi gyepmestert folyó hó 3-án temették el; halálát súlyos bántalmazás okozta, ugyanis mint a sok mendemonda után hitelesen tudjuk, a nagyhéten egyik szolgája dögöt czipelvén hátán egy városszéli korcsmában mulatozó néhány paraszt legény által csúfoltatott, mit ez viszonozván, a dolog veszekedéssé fejlődött; gazdája ezt látván, segítségére ment, a melyből tettleges verekedés fejlődött ki, két sirásó ember ásó-kapával szintén a veszekedés helyére érvén, a legényeknek pártját fogta, és a kezöknél levő eszközökkel annyira megsebesítették, hogy néhány nap múlva sebei
