Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)
1871-11-12 / 91. szám
törvényes rendeletéit végrehajtani; a célszerűtlen vagy épen törvénybe ütköző rendeletek ellen felírni, világos, hogy az alispánnak határozott erős politikai meggyőződéssel bh’ónak kell lenni, vagy is tőle politikai charakter kívántatik, hogy épen úgy távol álljon a kormánynak vakon hó- dolás, mint a tömeg indokolatlan kívánalmainak hizelgési gyengeségétől, mert a mint egy részről a kormánynak vakon hódolás a megyét azon súlyától, melyre szüksége van, a centrálisált liatalom ellenében megfosztaná, úgy másrészről az ellentállási nem helyesen alkalmazott viszketegség, a törvényhatóságokat, beláthatlan bonyodalmakba zavarná, s erejét célt vesztett politikai küzdelmekbe emésztené fel. Ezért kell az alispánnak, ki a megyei kormány élén áll, egy szőkébb körű kormánytéríiunak lenni, s igy választván meg őket a megyék, ez által az ország felvirágzásához egy-egy jutalékkal járulnak, mi most kezünkbe van letéve. A törvény nem kötött az alispánságlioz semmi qualificatiót, mert nincs oly diploma, mely az ebbe megkivántató tulajdonságokat biztosíthatná; — és mert azt a sokoldalúságot, azt a rá tennettséget, mit tőle a törvény kíván, nem lehet diploma keretébe szorítani. Meglehet, hogy olvasóink közül többen sokalni fogják azon sokoldalú lehetségeket, erélyt, óvatosságot, politikai, polgári s társadalmi jellemességet, ildomosságot, mit az alispántól kivánunk; — de úgy hisszük, abba egyet értendenek velünk, hogy jól választott alispán nélkül’nem lehet áldásos megyei életünk, s hogy a megye közönsége saját ügyszeretetének legbiztosb zálogát s bizonyítványát az alispáni választók által fogja magáról kiállitani. ____-iyOr szággyűlés. Nov. 8. Somsich Pál elnök megnyitván az ülést indítványozza, hogy a ház megürült tisztségeire a választás szombaton ejtessék meg. — Huszár Imre indítványozza, hogy a választás után a telepitily időben mind magának, mind az államnak használjon. Juh 15-én a király 3000-nél nem több emberrel Budáról megindult és Tolnára érkezett. „Ugyanazon időben, mondja Istvánffy Várdai Pál egri és Perényi Ferenc váradi püspökök és mások, mindkét rendből, fegyvereseikkel a táborba érkeztek.“ Tolnáról a tábort Mohácsra (végzetes név a magyarnál) vezették. A Mohácshoz közel levő téren megszemléltetvén a sereg, a királyi táborban 26000 fegyverest találtak. A törökök száma sokkal ná- gyobb volt. A közönséges hirek Sólymán seregének számát 300,000 főre tették és Sambucus János, ki azon csatában részt vett, ezen számot említi történetében. Bármily álljon e fegyveresek sokaságáról, annyi bizonyos, Sólymán zászlói alatt tömérdek harcos volt, annyira, hogy Pekri János, kit a törökök kevéssél azelőtt Illyriában fogtak el s a mohammedán vallás felvételére kény szeritették s már sor-vezér volt náluk, most pedig szerencsésen sikerült csel által Tömöri Pál kalocsai érsek s vezér táborába jutott, — nem kételkedett állítani, hogy: ha megkötöznének minden törököt, hogy sem kardjokat nem húzhatnák ki, sem fegyverrel védeni nem volnának képesek magukat, Lajos serege még úgy sem bírná 3 nap alatt leölni őket. „Perényi Ferenc, váradi püspök — ezek Istvánffi szavai — , e jeles és tanult ifjú, a bekövetkezendő veszélyt előre sejtvén, megmondá, hogy a csata napja 20,000 magyar vértanú emléke leend, kik a keresztény vallásért halnak meg s kiknek szentekké igtatása végett Broderics István korlátnokot, ha életben marad, Romába kellene küldeni.“ (Vége következik.) vényesekröl szóló tvjavaslat tárgyaltassék. — Irányi Dániel megnyitja septber 20-ki interpellatióját a horvát-slavon ministerhez a horvát országgyűlés elnapolása végett. — Paulovits István interpellálja a pénzügyministerf. Van-e tudomása arról, hogy mily összegre megy az újvidéki állami pénztáron elkövetett és a múlt óv octóber havában felfedezteti Vukelich Stipo-fóle pénzsikkasztás? — Majoros István az iránt interpellálja a ház elnökét, szán- dékozik-e oly őröket állíttatni az ajtókhoz, hogy ezek a levegőt be ne bocsássák a házba, mert úgy a képviselők mint a hirlaptudósitók folyton szenvednek a léghuzam ostroma alatt. — Elnök kijelenti, hogy mindent el fog követni, a mi e tekintetben lehetséges. A háznagy felhivr.tik intézkedésre. Napirend: a bírósági végrehajtókról szóló tvjavaslat harmadszor olvastatik fel s tárgyalás végett a főrendekhez küldetni határoztatik. Ezután tárgyalás alá kerül a vadászati tvjavaslat, mely némi vita után szavazás alá bocsáttatván a központi bizottság szövege fogadtatott el, miután — szavazatát az elnök is beadá, mert mellette és ellene a szavazók száma egyforma azaz 80—80 volt. Osztrák dolgok. A magyar miuisterválságról írja a „P. Lloyd“ hogy Bécsböl vett hirei szerint Lónyay kinevezte- tése ministerelnökké ott bizonyosnak tekintetik, s csak azért nem lépnek ki a dologgal határozottan, hogy a pártok Magyarországon hozzászokjanak a gondolathoz s egyideig kombinációkban törjék magukat, melyek hiúknak bizonyulván, Lónyay nél- külözhetlenségének beismerésére vezessenek. A külügyministeri válság be van fejezve. Andrásy csütörtökön d. u. 3 órakor Bécsbe megérkezvén, hosszas kihallgatáson volt s a külügyi tárcát elfogadta. Azután hosszabb látogatást tön Beustnál. Beust még 8-án délután megkapta a császári kéziratot, melyben hivatalától fölmentetik. Valószínűleg elfogadja a londoni követséget. Hoffmann osztályfőnök megmarad. Külföld. A francia „Presse“ szerint a nemzetgyűlés elé indítvány fog terjesztetni a népnek következő három kérdés fölötti megszavaztatása iránt: Akarja- e Franciaország a köztársaság fentartását? Akarja-e Franciaország Thiers hatalmának fentartását ? Akarja-e Franciaország a nemzetgyűlés részleges megnyitását. A negyedik kérdés pedig a Thiers halála esetére beálló combinatióra vonatkoznék. Thiers legközelebb közép Franciaországot szándékozik beutazni s hosszabb ideig Orleansban akar tartózkodni, hogy ott egy elsáncolt tábornak a kellő helyet kijelölje. Az olasz királynak egy rendelete bezárja a jelenlegi kamarai ülésszakot és a parlamentet f. hó 27-ére hívja össze. — A nemzetközi távirdai con- gressus dec. 1-én fog Rómában nagy iinnepélylyel megnyittatni; a congressusban a külügyi minister elnöklete alatt Európa, Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália képviselői és a nagy vaspálya és ipartársaságok küldöttei fognak részt venni. A con- gressus tartama 14 napra van határozva. Görögországban minister válság állt be. A kamara elnökének választása alkalmából a ministe- rium kabinetkérdést állított fel. Az erre bekövetkezett választmánynál a kormány jelöltje megbukott az ellenzéki jelölt ellenében; 152 szavazatból a kormányjelölt 48-at, Zaimis 78-at, Delingiorgis 14-et és Bulgaris 12-et nyert. — A Comonduros minis- terium tehát beadta lemondását. Jelentése Herrich Károly közlekedési ministen osztálytanácsosnak a Körös-Berottyó völgyi szabályozási tervek és műveletek megvizsgálása alkalmával tett tapasztalatairól. (Benyújtva b. Wenckheim Lászlóhoz, mint a Körös-Berettyó völgyi szab. közp. igazgató választmány elnökéhez.) Méltóságos báró, királyi biztos ur! Azon általános vizveszély s elárasztás, mely a Körös-Beretytyó völgyeit minden irányban érte az 187l-ik évben az érdekelteket elcsüggesztve, azon meggyőződést szülte bennük, miszerint ezen csapás nem elemszülte baj, hanem a szabályozásoknál elkövetett elvi hibás eljárásnak, s átalán tévesen felállított szabályozási rendszernek tulajdonítható. A társulatok a felett tanácskozván, felvizsgáltatni óhajtották eddigi müveiket, hogy ezentulra a netalán elkövetett hibák orvosolva, jövőre egy az érdekelteknek egészen megfelelő eljárás állapíttassák meg, mely őket hason válságos események ellen megóvja. A bizodalom ezen díszes kiküldetésre tiszteletteljesen alólirtat érte, ki is a nagy- méltóságu közmunka és közlekedési ministeriumtól a társulatok felhívására kiküldetvén, mindenekelőtt első kötelességének ismerte azt tudni, mint állanak az eddigi szabályozási müvek. Tudomásomra esvén, hogy ezek felvéve nincsenek, első teendőm volt a szükséges felvételeket eszközöltetni. Folyó év September elején a Sebes-Körösök rendszerét kivéve, ezen felvételek elkészülvén, tisztelettel altíl- irott a helyi szemlét September 12-én megkezdte, September 28-án minden irányban be is fejezte, s igy az eredetileg még 1856-ban tervezett terjedelmes munkálatait néhai Bodoky Károlynak tanulmányozva, a helyszínén a tettleg fenálló úgy part- véd-, mint meder javítási munkálatokat megszemlélve, következőkben van szerencséje méltóságodnak, mint körösvölgyi királyi biztosnak, alázatos jelentését bemutatni : A Körös-Berettyó völgyeire megállapított szabá- lyózási tervnek, mely már legnagyobb részt végre is hajtatott, elvileg csakis két része jöhet vitatkozás alá. Ezen két kérdéses tárgy a 1) Sebes-Körös és 2) Berettyó folyó szabályozása, illetőleg mindkét folyónak völgyéről, vagyis rendeltetése területéről való elterelése. Különben az egész egyes egyesült Körösöknél követni szándékolt elv sem tapasztalatilag, sem pedig tudományilag meg nem támadható s az már, dacára tökéletlen keresztülvitelének, jeleit is adta helyességének. A Sebes-Körösnek épen elláposodott völgye kellő közepén való vezetése, ha mindjárt rövidebb utón is, oly hibának látszik az előtt, ki a folyót csak tervről nézi, mely bizonyosan megbosszulja magát. A Berettyónak pedig a Sebes-Körössel való egyesítése egy Bakonyszegtöl Szeghalomig ásott uj meder által szintén oly hibául tűnik fel, melyet főleg olasz vagy németalföldi mérnök megrovás nélkül bizonyosan nem hagyna. Ha azonban természetben a Sebes-Körös régi medre figyelmetesen vizsgáltatik s a Sebes-Körös lápja közepén keresztül folyó gyors tekerő ér medrével összehasonlittatik, kétséget nem szenved, hogy a völgy közepén való vezetés oly szerencsés gondolat, mely kissé erélyesebb végrehajtás mellett a siker biztos eredményével jutalmazza az érdekelteket. Ila Bakonyszegtöl Szerep, P.-Ladány, Csuda, Bállá, Butsa környéke lápjaival, korhanyaival figyelem alá vétetik, akkor bizonyos, hogy ezen nagy vidéknek a Berettyót meghagyni nem lehetett legalább addig, mig ott biztos meder ásás és töltése- zés némi biztonsággal nem lehetséges. Jövőre, ha a vizek hasznosítása országunkban megindul, tisztelettel alólirtnak a felett kétsége sincs, hogy az emlitett nagy vidék követelni fogja a folyót, s annak azon völgyön, hová a természet őtet utalta, biztos jó meder fog nyittatni. S igy meggyőződésem fejezem ki, midőn állítom, hogy a megállapított körösvölgyi szabályozási tervben elvhiba nincs. Vizszabályozásoknál azonban a legtökéletesebb terv is sokszor előny helyett vidékének, habár csak évekre is, nyomort hozhat, ha az nem rendszeresen, hanem hibásan vagy félszegen hajtatik végre, s ha valahol, úgy a folyamoknál minden a természet ellen elkövetett hiba rögtön az első árvizeknél megbosszulja magát. A körszemle alatt volt elég időm és alkalmam tapasztalhatni, hogy átalános az érdekeltek között
