Békés, 1871. (3. évfolyam, 1-105. szám)

1871-05-07 / 37. szám

— Figyelmeztetjük olvasó közönségünket a mai számunkban megjelent Steindecker és társa hamburgi bankház hirdetményére, mely, a mennyi­ben államjótállás mollett ajánltatik, biztos nyere­ményre nyújt kilátást. Grazdászat, ipar és kereskedelem. Gazdászati levelek. X. Endröd aprilhó végén. Tekintetes szerkesztőség! A kukuricafajokról szólván, átalánosan ismert dolgot mondok, midőn állitom, miszerint van: 1) nagy faj, 2) közép faj, 3) kis faj. — Ezek közül a hosszú magú kukuri- ca legcélszerűbb a tenyésztésre. — Vetőmagul — mint elébbi leveleim egyikében már emlitém is — a cső középső része legjobb. A korai művelés aján- latosb, ha a helyi körülmények, időjárás s egyéb viszonyok úgy engedik meg. A barázda utáni sor­vetés ismeretes módja okszerűbb a mag-alászórás- nál; mert ez utóbbi vetési-móddal legtöbb mag belefulhat... Hogy ha van, vonalozó-ekével kell kijelelni a fészkeket, és pedig 1—lfe távolságra egymástól. A sor- vagy vonalozó-ekével való ve­tés azért is célszerűbb, hogy a második kapálást foganatosán lehet eszközölni; itt helyben, Endrö- dön is, a vagyonosabb gazdák közül nehányan már haszonnal alkalmazták. Ha tekintetbe vesszük a munkás-kezek drágaságát s ennek dacára annak hiányát, mégis lehetlen el nem ismerni a fogatos munkáltathatás alapját, a sor- és a vona­lozó-ekével való kukuricavetést. Hasznos, ha az idő tartama és munkáskezek elégségessége engedi, a kukuricának feltöltögetése. Kevésbé meleg nya­rakban a tengeri kukurica-cimer Ievagdalása aján­latos; mert igy jobban érlelheti a csöveket a lég­járás, világosság és napsugár. A cimer levágása csak kötés után történhetik; ellenkező esetben -a nőszülés elmaradna s akkor! — sem pénz, sem posztó; sem cimer, sem cső nem leendett. — Az olasz cinquantinót szokták vetni korai, asztali cse- mege-kukuricául, mivelhogy 50 nap alatt ki van fejlődve, nálunk azonban valamivel többet kiván. E soraimmal kapcsolatban vélem szükségesnek megemlíteni, hogy a kukurica-górék legfölebb 4—5 Iábnyi szélesek lehetnek csak; ellenkező esetben nem vagyunk biztosítva a megpenészedés stb. eféle bajok ellen. A kukurica mivelési módjával hasonlag törté­nik a fehér vagy buzgány-cirok mivelési módja — akkor, mikor magot akarunk termelni; ezt azon­ban mindig vonalozó-ekével, egymástól egy és fél lábnyira kell vetni. E növényről, mely az alföldön aligha ismeretes széles b körben, mint csal am á- déról, mislingról szükséges s nagy hasznú tud­ni az alantabbiakat. Közönségesen és átalában az alföldön kukurica vettetik csalamádé-takarmányul, szőrt vagy sorve­téssel, hogy a sorvetés jobb, a gondolkozó egyén könnyen kitalálja; ha hozzávesszük, miszerint a ritkább, minden 3-ik barázdába való sorvetést még fogatosan meg is kapálhatjuk, akár mint a repcét vagy bükkönyt: lehetetlen a szórt vetésről le nem mondanunk. A csalamádéul vetendő kukuricát pótolja a buz­gány-cirok. Vetendő vetögéppel oly sűrűén, mint a búza; s ekkor természetesen fogatosan megka­pálandó. — Fejlődési ideje, épen mint a kukuri- ca-csalamádénak: 5—6 hónap. A kölesről. Kétféle köles van; 1) közönséges vagy bogács-kölés, 2) rókafarku vagy olasz köles. A közönséges köles színre nézve szürke és pi­ros ; ez utóbbi kelendőbb. Uj törésű földben — mint tudjuk — kitünően terem. Használati célja ép oly ismeretes, miként művelési módja. Az olasz köles oly alakú, mint a rókafark. Sokkal magasb- ra megnő, mint a bogács-köles, inkább takarmá­nyul vettetik, mint magtermelésre. Alföldünkön alig­ha ismeretes. — A buzgány-cirok és a rókafarku kölessel magtermelési kísérletet teendek jelen ta­vaszi és nyári idényben; óhajtatos sikert remélek. A hajdina, vagy pohánka, vagy tatárka egyi­ke a legigénytelenebb növényeknek, mindenféle ta­lajban diszlik; azonban a f laza (homok) és homag talajt leginkább szereti. Én majd most agyagos- szikes földben teszek kísérletet vele. A Szent-Ist- ván-társulat által kiadott „Piros könyviben ki- meritöleg tárgyaltatik nagyhasznusága. A többi kö­zött kiemeltetik mint méhtenyésztési telep, mivel­hogy virágját a méhek igen kedvelik. — Egy holdnyi hajdináról meglepöleg sok méhet gyüjthet- nénk. A méh-legelő előállítására hogy legjobb a hajdina, kitűnik Girókuti Ferenc ur azon leírásá­ból, hol ez áll: „ __ álmélkodának nagy cs odálkozással, mert az árva méhecs­kék milliói, melyek legelöhiány miatt azelőtt étien vesztek el, dongva lepték el a hajdinavirágból készített méhlege- lőts gazdagon megrakva tértek köpü- ikbe;... Harsli (^az árendás) is köszönetét mon­dott a legelőért, mert soha sem vitt annyi mézet Phestre, mint ezen esztendőben.“ — Ezenkívül lett 5 holdnyi területen 250 mérő, bükkmagforma haj­dina-mag, mely részint eladatott, részint hizlalásra fordittatott, részint lisztül és kásául feldolgoztatott. Bár a kenyér violaszinü, de kik kostolták, állít­ják, hogy a hajdina-kenyér nem épen a legutolsó kenyér. Kásája jó hús- és rántott levesbe; vízben megfőzve, megzsirozva, töpörtőzvé tápláló eledel; tejben még jobb. Hurkába töltve, azt állítják a tótok,t fejedelmi étek. A ki nem hiszi, próbálja meg. Én ismerve gusztusomat, aligha úgy nem járnék az e fajta kásával, mint az egyszeri falusi esküdt a francia puliszkával, ki igen nagyon dicsérvén az őt traktáló plébánosának a francia puliszkát, utána tévé : jó, jó biz ez — de még sem kell 1 Bállá Mátyás. Hetivásári tudósítás. Gyula május 5. Az eső megrontotta az uta­kat és piacot. Alig jött be 30—35 gabonás szekér egy-egy kis teherrel jobbára gyenge búzával és hibás kukuricával. Mutatókból is csak középszerű mennyiségben árultak a helybeliek. — A búza árak e múlt hetiek maradtak, a kereskedők egy- átalában semmit sem vettek, a fogyasztók sem igen élénken vettek, mert vidékről most nem jöt­tek ; a sütögető asszonyok pedig házaktól vettek. A jó kukuricát keresték, de nem volt, — a kö­zépszerű 4 frtjával kelt, a jóért 4.50—60 krt szí­vesen adtak volna. Árpa 2.50 -60 kron kelt, zab nem volt, cse­kély kölesből egy pár köböl, valamint a ken­dermagból is múlt heti árakon kelt. Sert és 500—600 drb formán volt, jobbára ma­lacfélékből, s ez utóbbiakból vettek leginkább ma is. — 22 drb jó fajú, középszerű húsban levő 10 hetes malac párját egy békési ember 9 frton, 3 drb nagyobb fajtát és jobb húsút 5 frtjával vett egy helybeli iparos. A szarvasmarhavásár 13 veres borjas te- hénhöl, egy rúgott borjúból állt. A lóvásár mintegy 45—50 drb lóból állott, minden kelendőség nélkül. Bárányt 10 szekéren hoztak, s egy ide való hentes is lábán hajtott Micskéröl egy kis csapatot, mindössze 70—75 drbra ment igy a behozatal; — s jó húsú magyar bárányok is kerültek ma, ezek­nek drbja 3.50—4 frtig kelt leginkább; a cseké- lyebbeké és birkáké olcsóbban. Halat csekélyest, apróst a helybeli szatócsok Tárcsáról hoztak 2 szekeren, — az apraját 20, a középszerűjét 30 krral adták fntonkint leginkább; csak egyes szebb darab kelt drágábban. Szén 10 szekeren érkezett, s múlt héti árakon kelt, de lassan. Tűzifa és nád ma nem volt; mész a hely­belieknél köblönkint 6 frtjával volt a piacon is, há­zakhoz vive is kapható. A belső piac igen csekély volt. Sz. L. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Hajóssy Otto. HIRDETÉSEK. Man biete dem Glücke die Hand! 250,000 M. Crt. im günstigen Falle als höchsten Gewinn bietet die neueste grosse Geld-Verloosung, wel­che von der hohen Regierung genehmigt und garantirt ist. Die vortheilhafte Einrichtung des neuen Planes ist derart, dass im Laufe von we­nigen Monaten durch 7 Verloosungen 24,900 Gewinne zur sicheren Entscheidung kommen, darunter befinden sich Haupttreffer von eventuell M. Crt. 250,000, speciell aber 150,000, 100,000, 50,000, 40,000, 25,000, 20,000, 15,000, 12,000, 10,000, 8000, 6000, 5000, 3000. 105 mal 2000, 156 mal 1000, 206 mal 500, 11,600 mal 110 etc. Zur naeehsten ersten Gewinnziehung dieser grossen vom Staate garantirten Geldverloosung kostet 1 ganzes Original-Loos nur fl. 4. — 1 halbes „ „ „ „ 2. — 1 viertel „ „ „ „ 1. — gegen Einsendung des Betrages in Oesterr. Banknoten. Alle Auftraege werden sofort mit der grössten Sorgfalt ausgeführt und erhaelt Jedermann von uns die mit dem Staatswappen versehenen Original-Loose selbst in Haenden. Den Bestellungen werden die erforderlichen amtlichen Plaene gratis beigefügt und nach jeder Ziehung senden wir unseren Interessenten unaufgefordert amtliche Listen. Die Auszahlung der Gewinne erfolgt stets prompt unter Staats-Garantie und kann durch directe Zusendungen oder auf Verlangen der Interessenten durch unsere Verbindungen an allen grösseren Plätzen Oesterreich’s veranlasst werden. Unser Debit ist stets vom Glücke begünstigt und hatten wir erst vor Kurzem wiederum unter vielen anderen bedeutenden Gewinnen 3 mal die ersten Haupttreffer in 3 Ziehungen laut officiellen Be­weisen erlangt und unseren Interessenten selbst ausbezahlt. Voraussichtlich kann bei einem solchen auf der solidesten Basis gegründeten Unternehmen über­all auf eine sehr rege Betheiligung mit Bestimmtheit gerechnet werden ; man beliebe daher schon der nahen Ziehung halber alle Auftraege baldigst direct zu richten an 1—4 S. Steindecker Comp., 49) Bank- und Wechsel-Geschäft in Hamburg, i- und Verkauf aller Arten Staatsobligationen, Eisenbahn-Actien und Anlehensloose. Wir danken hiedurch für das uns seither geschenkte Vertrauen und indem wir bei Beginn der neuen Verloosung zur Betheiligung einladen, werden wir uns auch fernerhin bestreben, durch stets prompte und reelle Bedienung die volle Zufriedenheit unserer geehrten Interessenten zu erlangen. D- 0.­I--------------A. _ __

Next

/
Oldalképek
Tartalom